Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-06 / 2. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője január 6 Mit hoz az uj esztendő ? Egye tűén nagy, sorsdöntő kérdés mered ma a népek elé mindenütt a világon: Mikor lesz vége a megpróbáltatásnak ? Teljes 27 hónapja tombol már a világválság, amelyhez terjedelemben és méretekben hasonló alig sújtotta még a világot. Tudósók kimutatták, hogy a válságok periodikusan jelentkeznek a világ történelmében. Eddig 25 hónapos volt a leghosz- szabb időtartamú megrázkódtatás. A világháború legtöbbet próbált nemzedéke itt is belecsöppent a rekordok rekordjába. 27 hónapja szenvedi a tegkönyörtelenebb gazdasági harcot. Szomorúan kell látni, hogy az a kultúra, amely soha sem sejtett magasságokba lendítette a világot, csodákat produkált az emberi tudás és akarat dicsőségére, ez a kultúra milyen földhöztapadt és tehetetlen akkor, amidőn az egész emberiségről van szó, amidőn az alapokat próbálja döngetni az idők járása. Megállapították, hogy a világháborúban bekövetkezett termelési eltolódások szükségszerű következménye volt a válság kirobbanása a »béke« tizenegyedik évében. A revízió hívei legalább ilyen erős, sőt még hatékonyabb indítéknak veszik a békeszerződések által Közép-Euró- pában teremtett területi anarchiát, amely csodálatos gazdasági egységeket döntött halomra, ezzel jelszóvá tette a legtöbb országban az »önellátás« elvét és lerakta alapjait a vámsorompókkal való szélsőséges elzárkózásnak. Legkiáltóbb példája ennek, hogy Ausztria 32 pengős költséggel vígan termelte a rozsot, amit nálunk ugyanekkor 8—10 pengőért beszerezhetett volna. És ez csak egy a nagy dzsungelból! Világos, hogy ezek az abnormális állapotok jóra nem vezethettek. Először a legyengült, megnyirbált, lagyonterhelt országokban mutatkozott a baj. De a dolgok rendjénél fogya nem állt meg, hanem feltartóztathatatlanul harapózott tovább. Az erősekre is. Jelenleg 20 millió kereső áll munka nélkül a világon. Annyi, mint az egész Nagymagyarország lakossága volt. Ebből legalább 15 millió családfenntartó. Szerény számítás szerint tehát a családtagokkal együtt 60 millió lélek van kenyér nélkül, holott sohasem volt a termelés eny- nyire bőséges és olcsó, mint most. Sohasem volt annyi felesleg, mint mást. Ilyen ijesztő arányokig kellett felszökni a munkanélküliségnek, hogy a tüneti kezelés helyett végre a bajok gyökerének orvoslásával próbálkozzanak. Az előkészületek már megtörténtek. A hatalmasok is lépéseiket akarnak tenni a világkrizis megoldása felé. 1932. első hónapjai döntő eseményeket hozhatnak és vele általános fellélegzést. Ezt várjuk az uj évtől. Nemcsak mi szegény magyarok, hanem százmilliók velünk együtt. El fognak érkezni a jobb idők. MEGHÍVÓ. : A gőböljárási gazdaifjuság 10-én este 8 órakor Tóth Ferenc vendéglőjében műkedvelővel egybekötött teaestélyt rendez. Színre kerül »Fan rózsája« ez. népszínmű 3 felvonásban. Irta és rendezi Gyonizse Rózsi. Helyárak: I. hely 80 fill., II. hely 50 Ш. A 80 filléres heiyárakhoz egy teát kapnak. Baja és Kalocsa harcol hirdet Halas BensnSIhsljsíia ellen Magyary kormánybiztos bajai látogatása kapcsolatban áll a készülő megyetervezettel Városszerte nagy feltűnést keltett a Helyi Érfcesitő tudósítása Magyary Zoltán kormánybiztos racionalizálási tervezetéről, amelyben megírtuk azt, hogy az elkészített térképvázlatokon Báesroegye és Délpestmegye egye- sitéséböl alkotott Solt-Kiskun-Bács- Bodirog megye székhelyéül Kiskunhalas város van feltüntetve. Magyary kormánybiztos tervezete — egyes hirék szerint — a kormány előtt van, a kormány még hivatalosan nem foglalkozott azzal, máris több város részéről megindult a harc, hogy Magyary tervezetét elgáncsolják. Beszámolónk óta több érdekes fejleménye van már aiz ügynek, amelyet alább ismertetünk. Magyary kormánybiztos Baján Általános feltűnésre tarthat számot az az értesülés, amelyet Bajáról kaptunk, hogy Magyary Zoltán kormánybiztos vasárnap Bajára érkezett és megkezdte tárgyalásait úgy a bajai városházán, mint a megyeházán. Д tárgyalásokról nem került a nyilvánosság elé semmi hír, egy azonban bizonyos, hogy Magyary útja nagyjelentőségű köz- igazgatási tervezetével van ösz- szefüggésben. Baja város vezetősége természetesen élesen állást foglalt a megyei székhely elvitele ellen. A Bajai Újság, amely közel áll a vármegyéhez, Magyary utjával kapcsolatban többek között ezt írja: »Magyary tervezete, amely megvalósulása esetén természetszerűleg csonka Bácska gazdasági és kulturális érdekeivel éles ellentétben állana, az utóbbi napokban általános megvitatásra adott alkalmat megye- szerbe. Különösen Baján tárgyalták nagy vehemenciával mindenféle társadalmi és érdekkörben. Hiszen ez az intézkedés egyenlő volna a város további fejlődésének halálra ítélésével'. Magyary kormánybiztos bajai látogatásával kapcsolatban a kiszivárgott hírek szerint a kormánybiztos teljes megértéssel és jóakarattal tette magáévá a város vezetőségé által éléiért alapos érveket. Hivatkozott arra, hogy azok a térképek nem fedik teljesen az ő intencióit és még csak tervezetnek sem mondhatók. Д megyei székhelynek Bajáról való áthelyezése még konkrét formában nem is foglalkoztatta a rac'onálási bizottságot, de amúgy is ez olyan komplikált kérdés, hogy egy egyszerű tollvonással nem dönthető el.« Baja város, amint a lapközlemény- ből is kitűnik, minden befolyását latba fogja vetni, hogy Magyary tervezetén változtatásokat eszközöljenek, mert ha a tervezet megvalósul, Bács-Bodrag vármegye intézményeit csaknem teljesen Bajáról Kiskunhalasra vinné át, mig a kalocsai törvényszéket szintén oda akarja helyezni. A két törvényszék helyett tehát egy leime Halason. A halasi törvényszék fölebbviteli fóruma a szegedi Ítélőtábla lenne. Magyary tervezete a kalocsai képviselőtestület előtt Magyary tervezete ugyancsak erős ellenállást váltott ki Kalocsa városnál iß. Kalocsa különösen a törvényszék elvitele miatt van ellene. Ez a felfogás alakult ki Kalocsa leg- i utóbbi képviselőtestületi ülésén, ahol napirend előtt okolta meg Máté-Tóth Jenő dr. írásban bejelentett indítványát Pestvármegye ketté osztása s a kalocsai kiír. törvényszék megszüntetésének kérdésével kapcsolatban. Felszólalásában rámutatott arra, hogy Magyary Zoltán dr. takarékos- sági kormánybiztos tanulmányában szerepel többek között Pestvármegye szétosztása, midőn is a szerző az uj vármegye székhelyéül Kiskunhalas városát jelölte meg, hová a kalocsai kir. törvényszék is átbele- pitendő volna. Ez a tervezet Kalocsa város elsorvadását vonná maga után s a törvényszék esetleges elhelyezésével ősi jogától fosztaná meg a várost. Indítványozza ezért, hogy a képviselőtestület írjon fel a kormányhoz oly értelemben, hogy tiltakozzék minden olyan terv ellen, mely a vármegye ketté osztása esetén Kalocsa várost hátrányosabb helyzetbe hozná s ragaszkodjék továbbra is a törvényszék itt maradásához, valamint a vármegye ketté osztása esetén ahhoz a kívánalomhoz, hogy Délpestvármegye székhelye Kalocsa legyen. Kalocsa képviselőtestülete Szabóky Jenő képviselő felszólalása után dr. Máté-Tóth Jenő indítványát egyhangúan magáévá tette. A bácsmegyei alisr 'n a vármegye kikerek léséről Bácsmegye beolvasztásának kérdése nem olyan veszedelmes, nyilatkozott Bácsmegye alispánja, mint amilyennek első pillanatra látszott. Kétségtelen azonban, hogy a megye kifcerékitésének ügye aktuálisé vált s hogy a megye fentartása és Bajának, mint székhelynek kijelölése nélkül megoldható nem lesz — 'az fő- kép annak lesz köszönhető, hogy Baján már kész székház van. Ez mindenesetre olyan tény, mely kell, hogy megnyugtatóan hasson. II jöv5 héten megkéselik a baBetai és a szabadkai ut földmunkáit Dr. Fekete Imre polgármester az elmúlt napokban Budapesten járt és az államépitészeti hivatal vezetőjével tárgyalásokat folytatott abban az irányban, hogy az inségakcióval kapcsolatban a város határában az utak továbbépítését folytassák. A polgár- mesternek ezirányu tárgyalásai során sikerült elérni, hogy az államépitészeti hivatta főnöke megígérte, hogyha az idő kedvezni fog, a | УЦЦЗ£^Я$дад||зДЕМИИИРИЯЯИт1МИИЯЯВЯВИДИИИИИИИИ1 jövő héten hétfőn már megkezdik a balotai ut földmunkáját Gőböljárás vasúti állomástól, valamint a Szabadkai ut földmunkáját Kisszállás felé. A halasi munkanélküliség, valamint a gazdaközönség szempontjából fontos ennek a két útnak továbbépítése és épen ezért a város közönsége bizonyára örömmel fogadja ezt a közlést. Egy millió pengőnél főbb adói fizettek Halason az elmúlt évben Halason az adóhátralék 576 ezer pengő Az éwégi statisztikák között talán a legérdekesebb számot azok az adatok nyújtják, mélyek a mai nehéz gazdasági viszonyok között az adófizetéssel kapcsolatosak. Pontosan jelzik, hogy az elmúlt irgalmatlanul rossz esztendőben mennyit verejtékezett ki adóba a lakosság és hogy az adófizetői készség mennyire képtelen volt eleget tenni a vállára rakott óriási feladatnak. Halas város lakossága az együttesen kezelt közadókból 1930 és a megelőző évekről 468 ezer 415 pengővel maradt hátralékban. Ehhez a hátralékhoz a múlt évre 902 ezer ezer 561 P 46 fillért vetettek ki, úgy hogy 1931. évre az egész évi előírás a hátralékkal 1 millió 370 ezer 976 pengőt tett ki. Nem kell túlzás ahhoz, hogy megállapítsuk: az adózás tekintetében Halas város lakossága elment a tel- jesitőképesség legvégső határáig és az a 794 ezer 916 pengő, amelyet a halasi adópénztár kasz- szája az elmúlt év fdyamán adóba elnyelt, valóban a maximuma volt annak, amit Halas népe adóra a saját szájából meg tudott vonni. Az együttesen kezelt közadók azonban korántsem jelentik egyedül az adóterheket. Mellettük egész sereg adó és illeték formájában a fizetni valók hosszú sora vette igénybe a lakosságot. Erről az alábbi számok beszélnek: Városi illetékben 36 ezer 557 P, állami i'letékben (vagyonátruházás, örökösödés, adás-vétel stb. után) 190 ezer P, az alkalmazottak kereseti adójában 17 ezer 313 pengő, alkalmazottak rokkant és különadójában 6 ezer 27 pengő, ebadóban 898 pengő, cselédbiztositási díjban 792 pengő, bankok és társulatok részéről inségadóban 2444 pengő, szükségadóban 33 ezer 845 pengő folyt be. Ezenkívül adótartozások után kamatokra fizetett a lakosság 28 ezer 920 pengőt, végrehajtási díjra 2272 pengőt. Ha ezeket a számokat hozzászámítjuk az együttesen kezelt adók cimén befizetett 794 ezer 916 pengőhöz, előbukkan a végső szám, amely arra mutat rá, hogy a tavalyi rossz esztendőben nem kisebb összeget, mint majdnem 1 millió 150 ezer pengőt fizetett be Hh- las az államkasszába. Érdekes megemlíteni, hogy a város lakossága bolettával 115 ezer 41 pengőt fizetett be adóba. Arról sem szabad megfeledkeznünk és be kell számolnunk, hogy Halas városra a vagyoni felelősséget a múlt évben kimondta a kecskeméti pénzügyigazgatóság az adók késedelmes behajtása miatt. Indok különösen az volt, hogy az adók nem folytak be olyan mértékben, ahogyan azok előirányozva voltak. Hogy az uj év mit hoz, nem tudni. Az adóhivatalban az uj adókönyvekre rákerült az 576 ezer 59 pengő adóhátralék, amelyet 1932-ben kell megfizetni Halas város közönségének. ■ Tán Értesít Sí nagy f tanfoly 7 én cl te 8 íc Ipari kérném szándé! ezen e kedjant Tani kedd, i sz.«* 8- danu (szerdá napján i sární táncgyz esté' az Ipar Bére; oki
