Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-10-22 / 85. szám

1932. október 22, szombat XXX11. évfolyam, 85 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Sehrben ........... 19 P IQ ffll - Vidékre----­EGY SZÁM ÁRA 19 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON 1« P Alapította i PRÄGER FERENC Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében fl magyar gazdasági álst fájdalma Irta: Dr. FABINYI TIHAMÉR, m. kir. kereskedelemügyi miniszter A »Magyar Fájdalom« szobrán tu- sakodnak a kétségbeesés panasza éá az élniakarás erőteljes nekilendülése. Mint az .ország életének .minden meg­nyilatkozásában és elsősorban éppen a gazdasági é’et területén, amelyen a legérzékenyebben verődnek vissza az eseményeknek árnyékai. Tudjuk, milyen érzéketlenül áll szemben a maga bajaival elfoglalt világ a ma­gyar fájdalomnak — szentimentális megnyilatkozásaival: nem állhat ugyanilyen szenvtelenül azokkal az adatokkal szemben, amelyek feltár­ják a magyar gazdasági életnek a békeszerződések által okozott veszte­ségét, amelyekkel szemben különö­sen a világgazdasági válság pusztításai után csak az önmegtartóztató munka és takarékosság idehaza és az európai államoknak józanabb és megértőbb ke­reskedelempolitikai közeledése hozhatja meg a várva-várt javulást. A magyar kereskedelemre és iparra nagy hivatás vár ezen az utón. Jól tudom, bogy a. feladat nagyságával egyenes arányban állnak azok az akadályok is, amelyek a megvalósítás elé hárulnak. A fizetési forgalom korlátozása, behozatali tilalmak, a kivitelnek bizonyos mértékig való el­lenőrzése semmiképen sem ideális helyzetet teremtenek a kereskedelem és ipar számára, de be kell látni, hogy ezek az intézkedések elkerülhetetlenné váltak. Kívánatos lenne az, ha kereskedelem­politikai kapcsolataink tisztázása mie­lőbb lehetővé tenné a külkereskedelmi forgalomnak feléledését, — bár tartani kell attól, hogy a gazdasági depresszió, ami tulajdonképen pszichológiai elindí­tója és alátámasztója volt annak az autarkisztikus berendezéseknek, amelyet jna Európának jóformán minden állama követ a kiviteli lehetőségét épen úgy, mint a behozatalt, még mesterséges korlátozások nélkül is nagyon szűk ke­retek közé szorítaná. A kereskede'em ma gúzsba van kötve és várja a jobb idők hasadását. Meggyőződésem, hogy addig, amig a korlátozások béklyóitól nem lesz le­hetséges megszabadítani a gazdasági életet, nem állhat helyre a termelés­nek és fogyasztásnak az az egészséges egyensúlya, amely a gazdasági erők működésének automatikus szabályozója. De addig is, amig ez bekövetkezhetik, arra kell törekedni, hogy a magyar kereskede'emben rejlő hatalmas ener­giát, szakértelmet, öt'etességeí az ország közgazdaságának javára fordítsuk és ki­használjuk. Lépésről-lépésre kell utat nyitni exportunk előtt, hogy a kereske- de'am agrárterményeink legjobb értéke­sítésével hivatásához képest közremű­ködjön a magyar mezőgazdaság talpra- állításában. Arra kell törekedni, hogy a tranzitókereskedeem újjáéledését te­gyük lehetővé és megvalósuljon az a kézenfekvő, de a viszonyok mostoha- sága folytán a háború óta mindinkább elhomályosult terv, — ame'y Budapest földrajzi fekvését nagyarányú tranzitó- forga'om fejlesztésére óhajtotta kihasz­nálni. A magyar kereskedő ügyességétől és szorgalmától kell várni, hogy a mai megkötöttség közepette is megtalálja azokat az utakat, amelyek a gazdasági életnek ösztönös erelyével törnek rést a termelések uj lehetőségei felé. Hiszem, hogy az élniakarásnak az a megnyilatkozása, amelynek hírvivője a külföldi piacokat kereső kereskedő fel fogja tárni világszerte, hogy a magyar gazdasági éet erejének teljes megfeszí­tésével védekezik a világkrizis pusztí­tásai ellen. De fel fogja tárni a helyze­tet abban az értelemben is, amelyet megvilágítottak a legutóbbi nemzetközi konferenciák és amely tisztázta azt, A politikai élet kulisszái mögött megindultak a beható tárgyalások a választójog kérdésében. Beavatott kö­rök szerint három megoldási terve­zetről van e pillanatban szó. Az első uj kerületi beosztás mellett a nyílt szavazási rendszer alapján áll és a titkosság kiterjesztését legfel­jebb egynéhány törvényhatósági s megyei városra tervezi. Gömbös Gyula miniszterelnök ez­zel szemben a szélesebb t tkosság hive, még­pedig az országrészenkénti lajst- romos választás alapján. A város képviselőtestületét az uj közigazgatási törvény alapján 1929. évben választották újra, amikor a közigazgatási reformtörvény a kép­viselőtestület tagjainak számát na­gyon leszállította és a régi képvi­selőtestület 100 virilis és 100 vá­lasztott tagja helyett a tisztviselő- tagokon kivül 36 virilis és 36 vá­lasztott tagja lett a képviselőtestü­letnek. A közigazgatási törvény úgy in­tézkedik, hogy a választott képvi­selők fele három év múlva, másik fele pedig hat év múlva kerül uj választásra. Ez a határidő Halason is most esedékes én igy kerül választás alá a kép­viselőtestületnek fele része. Ez úgy történik, hogy a választott képviselőket kisorsolják. A 36 képviselő nevét urnába helyezik és akiknek a nevét kihúzzák, azo­Jiogy a nemzetközi kooperáció egyik előfeltétele a közép- és keleteurópai agráráilamok talpraálitósának. Magyar- I ország nem zárkózik el attól, hogy du­nai szomszédaival a gazdasági közele­dés módját keresse és remélni kelll, hogy a gazdasági vi.ágkrizisnek morális Jiatásaképen szerte Európában fel fog ébredni annak a tudata, hogy ismét meg kell nyitni az utat a nemzetközi áruforga om e'őtt és az egyenlőségnek és a méltányosságnak elvei alapján sza- I bályozott nemzetközi kapcsolatokkal kell i íehetővé tenni a. gazdasági élet erőinek szabadabb és teljesebb érvényesülését. tervezetről tárgyalnak De szó lehet arról is, hogy az egész országot 20 egyenlő kerületre osztanák fel és ezek­ben titkosan és lajstromosan vá­lasztanának, bizonyos minimális ajánlatok alapján, A harmadik terv az, hogy Magyarországon is áttér­nének a Mussolini által megte­remtett korporációs, vagyis tes­tületi parlamentre. Bárhogyan is alakulnak a dolgok, egy bizonyos: a választójog kérdése a megvalósulás közelébe jutott és be­avatott politikai körök szerint leg­később a jövő év első felében létre jön a választójog reformja. kát újra választják. Halas város közönségét már most foglalkoztatja ez a kérdés. Megállapítható, hogy a közönség elég nagy érdeklődéssel tekint a képviselőválasztás elé. Ma még semmi biztosat nem le­het tudni és még azt sem, hogy a pártok közös vagy külön listával mennek-e bele a választásba. Ebben a széles érdeklődést keltő ügyben kértünk felvilágosítást a vá­rosházán, ahol a következőket mon­dották munkatársunknak: — Halas város képviselőtestületé­nek fele még ebben az évben, decemberben választás alá ke­rül A város vezetősége egyik legköze­lebbi közgyűlésre viszi ezt az ügyet, amikor a közgyűlés a sorsolást meg­ejti. A képviselőtestületi tagok újra­választása december hónapban tör­ténik meg. A város a Tinódi ucca folytatásában uj úttal köti össze a Jánoshal­mái műutat Sokak által régóta várt és 40—50 év óta vajúdó ügy nyer a közeljövő­ben befejezést. Régi kívánsága a város közönségének, hogy a város a Tinódi ncca folytatásában a Jánoshalma és Mélykút felé vezető műutat kös­se össze egy uj nyitandó úttal, amelyen a város alsó részén lakók könnyebben közlekedhetnek, mint az u. n. szűk utón, amely jókarban sem tartható. A tervezett ut lehetővé teszi, hogy a Jánoshalmái műutat a lakosság minél nagyobb hosszban használhassa és ezenkívül még le­hetővé teszi azt is, hogy a pusz­tai lakosság egy, sőt két kilóméterrel rövidebb utón juthat be a városba. Ennek az útnak a kiépítése az ut közelében lévő birtokosok ellenállá­sán hiúsult meg eddig. Most a város a kisajátításra vo- ; natkozólag hosszú tárgyalások -• után megegyezett velük és az uj ut kiépítése felöl az akadá­lyokat elgörditette. A város erre vo­natkozó javaslatát már a legköze:- lebbi közgyűlés elé terjeszti. . A Pestmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi ülése A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesület gróf Teleki József v. b. t. t. e’nök, később Staub Elemér és gróf Szirmay Sándor elnöklete alatt igazgató-választmányi ülést tartott. A gyűlés a mezőgazdasági termények ex­portjának elősegítésével, a tejforgalom szabályozására vonatkozó rendelkezé­seknek a vármegyei tejtermelőket ér­deklő részleteivel, a mezőgazdasági ka­marák és vármegyei gazdasági egyesü­letek együttműködésének szorosabbá té­telével, a cséplési felügyelői intézmény felállításának tervezetével, az egyesület által a tél folyamán rendezendő gazda­sági előadásokkal, az egyesület által a folyó évben felállított kismintagazda­ságok ügyével, a gazdasági cselédek és munkások jutalmazására vonatkozó ada­tok összegyűjtésével foglalkozott. Tár­gyalta a választmány az egyesület keze­lésében levő üllői vármegyei faiskolá­ról, valamint az egyesület rét- és lege­lő szakosztályának széleskörű működé­séről szóló jelentést és véleményt adott az egyes vármegyei községek vásártar­tási jogának rendezése tekintetében. A gyűlés Purgly Emil távozó földmivelés- ügyi miniszterhez búcsú iratot intézett, Kállay Miklós földmive'ésügyi minisz­tert hivatalba lépése, dr. Darányi Kál­mán államtitkárt pedig kitüntetése alkal­mából üdvözölte. ; , A jóvö ét első felen tolják mei az áj választójogi törvényt Háromféle megoldási Városi képviselőválasztás lesz decemberben A képviselőtestület felének sorsolás utján megszűnik a megbízatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom