Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-10-19 / 84. szám
október 19 Kískanhalas Helyi Értesítője Csempészek között a román határon... A legújabb Üzletág: fináncok ellen biztosítani a csempészárut — Éjszakai beszélgetés a „biztositó társaság“ vezérigazgatójával — PAÁL JÓB EREDETI RIPORTJA — Aknaszlatinia: kis falu a Tisza partján, közvetlenül a román határ mellett. Voltaképen két részből áll: fönt a hegyoldalban van a bánya, mellette a bányaközség, itt laknak a bányászok, akik hajnalban indulnak nehéz munkájuk után. Valamivel lejjebb terpeszkedik a maga düledezö házai-; val a tulajdonképpeni falu. Ennek a falunak most, a gazdasági krízis szomorú napjaiban csodás konjunktúrája van. A fából összetákolt házak gerendás szobáiért talán nagyobb aranybért fizetnek, mint a bécsi Graben pompás üzlethelyiségeiért és még igy sem lehet ma Aknaszlatinán, a faluban helyiséghez jutni. Ungvár- ról, Husztról, Munkácsról, Nagyszőlősről jöttek el ide kereskedők, ők bérlik a szlatinai parasztházak sötét szobáit, amelyekben a legfinomabb portéka hever ládákban, bálákban, csomagokban, finom skatulyákban a falak mellett. Van mindenféle üzlet: en gros és en detail... Vevőkben sincs hiány. Romániából érkeznek a vevők, akik készpénzzel fizetnek. Aknaszlatinán nem ismerik a kényszer- egyezséget, csődöt és a kvótát, Ide nem teszik egyeztetek a lábukat... Hogyan dolgoznak a csempészek? Kicsiny kis hid választja el Akna- szlatinát Mármarosszigettől, amely már Romániában van. És mégsem ezen a hídon bonyolódik le a csempészforgalom. Sokkal alkalmasabb erre a célra a Tisza... Szlatinán minden olcsóbb, mint Szigeten, a magas román vám nagyon megdrágítja a portékát. Csak egypár példa: itt száz koronába kerül egyméter selyem, odaát százhetvenbe, itt százhúszért árulják méterét annak a szövetnek, amit odaát kétszázra drágít meg a vám. És olcsóbb ideát a gyufa, frankkávé, kókuszzsir, cipő, szappan, harisnya, kalap, de főként a textiláru. Ebben is van a legnagyobb forgalom. Szlatinán határmenti forgalom van, a bennlakóknak nem kell útlevelet váltaniok: egyszerű határátlépési igazolvánnyal átengedik őket a hidon, Ezeknek az igazolványoknak ma árfolyamuk van... A forgalom lebonyolítása igen egyszerűen történik. Megjelenik a vevő az »üzlet«-ben és kiválasztja a portékát. Nagy a választék. Alig van portéka, amit itt ne lehetne kapni. A legújabb Crépe de chine nevezetű parfőmtől kezdve a francia selyemharisnyán keresztül hermelinköpenyig minden megtalálható a szlatinai üzletekben. A vevő kiválasztja a portékát, előleget ad, aztán ott nyomban megállapodik a »szállításra« valamelyik alkalmi »speditőr« céggel. Bőven akad ilyen Szlatinán. A szállítási dijat, amely mindenkor pontosan az áru értékének tíz százaléka, előre kell kifizetni. És a legtöbb esetben reggelre odahaza van a portéka, a megadott má- ramarosszigeti címen. Hogyan? Ki tudná ezt megmondani. Rendesen éjszaka jutnak át a határon, de ván rá eset, hogy rendes utón kerülnek át egyik országból a másikba. A csempészek ismerik az áruszállítás minden csinját-binját... Ki tudná őket útjukra elkísérni... A biztosítótársaság kötvényei Ma már se az eladó, se a vevő, se a csempészek számára nem rizikó £ csempészet. Egy évvel ezelőtt ugyanis élelmes vállalkozók valóságos biztositó társaságot alakítottak, amely megfelelő dij ellenében vállalja a csempészáruknak a fináncok ellen való biztosítását. Hogyan keletkezett ez a társaság? — annak is érdekes históriája van. Valami baj akadt a csempészés körül, fináncok rálőttek egy társaságra, mire megakadt a forgalom. Már-már félteni tehetett Aknaszlatina jövőjét. Ekkor támadt valakinek az az ötlete, hogy alapítani kell egy ilyen társaságot és ezzel keli fellendíteni újra az »üzletmenetet«. Megalakult a társaság és furcsa játéka a véletlennek, hogy azóta kevesebb a baj. A csempészet azonban annak rendje és módja szerint folyik tovább ... Ez a biztosítótársaság az áru értékének három százalékáért vállalja a rizikót. Az összeget az eladó előre fizeti ki. Viszont a vételárat a biztosítótársaság inkasszálja és két | százalék levonásával eljuttatja a ve- | vötől az eladóhoz, összesen tehát öt százalékot keres. A biztosításról rendes kötlevelet állítanak ki. Stam- pigliával. A kötvény érvénye azonban huszonnégy óra múlva megszűnik. A szállítást egy nap leforgása alatt le kell bonyolítani. A »kötvény« rublikáiban pontosan fel van sorolva az áru minősége, mennyisége és értéke. A »biztosítótársaság« ellenőrzi, hogy a bemondott adatok stimmelnek-e. Éjféli interjú a »biztostíó«-val Alkalmam nyílott arra is, hogy beható beszélgetési folytassak a biztosítótársaság tulajdonosával, aki egyben alapitója is a különös üzletnek. Ez a beszélgetés éjfélkor történt, egy vasúti állomás restijében. A vállalkozó azt hitte, hogy jó magam is bransbéli vagyok. Megtisztelő ajánlatot is tett nekem. Azt proponálta: társuljak be az üzletbe. »Nagyszerű bolt az enyém — mondotta — csak éppen kevés a forgótőkém. Ezerötszáz dollárra lenne még szükségem. Érdemes velem társulni. Rezsim nincs és rizikót nem viselek. Még csak tagja se vagyok a kartelnek, nem dolgozom viszontbiztosítókkal ... Az öt százalékból három és fél tisztán megmarad, másfél percentet kapnak »segítőtársaim«. Megbízhatom bennük... Ha kedve van az üzlethez, elmesélem majd a technikát is. Eddig egyetlen egy esetben volt csak malőröm, de az elkobzott áru harmadnapra visszakerült hozzám... És az embernek néha érdekeltséget lehet vállalni magában az üzletben is.« A kedves ismeretlentől gondolkozás! időt kértem, de ezúton üzenem meg, hogy a kedvező auspiciumokkal kecsegtető üzlethez nem társulhatok be. Egyrészt, hiányzik az ezerötszáz dollárom, másrészt félek, hogy a szlatinai konjunktúrának egyszer ! mégis csak vége szakad. De az ol- I vasók között talán akad valaki, aki kedvet érez magában ahhoz, hogy biztosításokat kössön a határ mentén. Pontos címmel ugyan nem tudok szolgálni, de Mármarosszigeten és Aknaszlatinán mindenki ismeri a kitűnő, kartelen kivüli vállalatot __ A „Festménye“ Érdekes és praktikus tervezete a gazdaadúhátralÉkok reedezÉsÉríl A terv szerint 200 hat. holdig terjedően terményekben, azon felill pedig földben fizetné 1931 dec. 31-ig fennálló adóhátralékát a gazdatársadaiom Rendkívül életrevaló, akadály nélkül 1 megvalósítható s úgy a hivatalos, mint pedig a magánkörökben érthetően nagy figyelmet keltő tervezetet dolgozott ki s jelentetett meg hasábjain a »Pestmegye- cimü vármegyei hetilap. A tervezet az ország egyik legégetőbb kérdését:-a gazdaadóhátralékok rendezését tárgyalja s uj iránye’vet jelöl meg arra nézve: hogyan lehet ezt a súlyos kérdést úgy az adóhátralékos gazdanép, mint pedig az államra nézve egyképen előnyösen és praktikusan megoldani. A Pestmegye tervezetének lényege abban á'l, hogy a nagyösszegu adóhátralékokkal sújtott gazdatársadalom uj fizetési eszközökkel teljesítené az 1931. év december 31-éig fenná ló adótartozását. Ezek a fizetési eszközök: a termények. A Pestmegye logikusan kimutatja, hogy az árkrizis, az országok közti helytelen vámpolitika, a mezőgazdasági és az ipari cikkek árnivója közti diszpari- tás együttes következményeként megszűnt a földművelés rentabilitása s oly súlyosan e’szegényedett, oly annyira e!- pénztelenedett a gazdanép, hogy a jelenlegi törvényes fizetési eszközzel: a pénzzel képtelen adóhátralékait rendezni. Csupán egy lehetőség áll a gazdanép előtt, mégpedig az a lehetőség, hogy olyan uj fizetési eszközzel egyenütse ki adótartozását amely ma is birtokában van, amellyel ma is rendelkezik. így jut el Pestmegye az adóhátralékoknak természetben (terményekben) való fizetési eszközéhez. A tervezet végrehajtására nézve a következő útmutatást nyújtja a Pestmegye: A kormány rendeletben hívná fel a gazdanépet, hogy 1931. december 31-:g fennálló adótartozását terményekben is teljesítheti. A rende'et egyben meghatározná a terményeket, amelyeket a kormány fizetési eszközül elfogad. A rende'et természetesen nem lenne (nem is lehetne) kötelező érvényű, s igy csupán azokra a gazdákra vonatkozna, akik tudnának és hajlandók lennének terményekben fizetni. Rendkívül hathatós ösztönzést jelentene — mondja nagyon hélyesejn a Pest- megye, — ha a fizetési eszközül elfogadott termények tőzsdei árához bizonyos prémiumot adna p'uszként a kormány, olyan prémiumot, amely a napi árnál 20—25 száza ikkal magasabban biztosítaná a termények adóbeváltását. A gaz- dahátra ékoknak terményekben való fizetési kedvezményét csupán a 200 kát. holdig terjedő birtokokra és birtokosokra vonatkoztatja a Pest megye. Az ennél nagyobb birtokosokra a földben való fizetést jeiö i meg legmesszebbmenő kedvezményként. Az ilyenformán egybegyúrt terménye3 oldal két a hadsereg s az ínségesek élelmiszerellátására, valamint az állami alkalmazottak bizonyos mértékben vaió természetbeni fizetésére fordítaná az államhatalom. A kormány tehát nagy készpénzkiadásoktól mentesülne ezáltal, mert azok a milliók, amelyek a hadsereg s az ínségesek ellátására igényeltetek, az államkasszában maradnának. A Pestmegye tervezete két oldalról jelentene óriási hasznot, megvalósulás esetén. Egyfelől megrázkódtatás nélkül mentesítené a gazdanépet az adóhátralékok iszonyatos terheitől, másfelől pedig megspórolná azokat a készpénzkiadásokat, amelyeket a hadsereg ellátása s az inségmunkások feglaikoztatása igényel. Ezek a szempontok, amelyek úgy a kormány, mint a gazdák érdekeivel gondosan számodnak, mielőbbi megvalósítást követelnek a Pestmegye igen üdvös és igen praktikus tervezete számára! 12-:—■—■---r-sss:m Hamis ezüstpénzek kerültek forgalomba Majsán Az elmúlt héten több ötvenfüiéres pénzdarabot szolgáltattak be a kiskun máj sai csendőrőrsre, amelyek gyanúsaknak bizonyultak. A pénzekről első pillantásra meg lehetett állapítani, hogy hamisítványok, még pedig nem is a legjobban sikerült fajtából. Nemsokkal az eset után megjelent a csendörségen Hegedűs József kis- kunmajsai vendéglős és egy ham:s ötpengöst adott át a csendőr ségnek. A hamis ötpengöst vasárnap délután hagyta a korcsmájában egy ismeretlen ember. A hamis ötpengösnek a színe igen hasonló a valódiéhoz, csengése szinte hajszálnyira tökéletes, rajzolata is tökéletesnek mondható s csakis a súlya az, amiről észre lehet venni a hamisságot. A esendörség természetesen a, leg- szélesebbkörü nyomozást indította meg az ügyben. Husfogyasztó közönség figyelmébe Mai naptól kezdve állandóan I. a. friss libahús kapható a városi hus- csarnok 5-ös fülkéjében, az alanti árakon: Liba háta kg-ja P 0.90 Liba aprólék kg-ja P 1.— Liba mell szinhus P 1.30 Liba comb szinhus P 1.40 Vágatás hatóságilag ellenőrizve. Laniermann Sándor vaskerereskedónél (Postával szemben)
