Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-10-12 / 82. szám

6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője október 12 (ennének. Bizonytalan volt fcbdakezelé- sük és fejelésben sokszor csak statiszta szierep jutott nekik. A KAC legjobb ré­sze a csatársor volt ezen iá mérkőzésen. Sonkó volt a prímás, ő volt a mezőny kimagasló legjobb embere. Úgy küzdött, mint Vanyiska szokott. Ott volt minde­nütt és ha ott volt, akkor nem volt nagy baj (t. i. ia KAC k|apuja előtt), vagy nagy volt a baj, de az ellenfél csapatára nézve. Holló a szokott jó. Paor és Tja- kács formája is felfelé ivei. Hoffmann! A népszerű »Pista«, olyan gyors volt ja győztes gólnál, hogy a közönséget ámu­latba ejtette. És ez cs)ak elég? A bácsalmási csapatban Dörner kü­lönálló klasszis. Róla cs|ak szuperíativu- szokbam lehet beszélni, ö a védelem és a támadás. Egyszóval: Dörner a minden. A két hátvéd gyenge, annál jobb a fe- zetsor. Ez a csapiatrésze a BSC-neik jobb vo’-t, mint a KAC hasonló csapat- része. A csatársor már gyengébb, talán a kis Lajkót és Fényes mellett még Romáczot kell kiemelni lelkes játékukért. A biró megfelelt. Dr. B. A. • KNSK — КДС IL 4:0 (2:0). — Bíró: Hrínyadi. A mérkőzés training jellegű volt. A Ká'-ozy uj játékosai közül a jobbszélső ígérkezik jónak. Gyors, szépen ad be és jól lő. Inkább megfelel, mint eddigi szél­sőjük. A centerhalfot játszó Müller fe­lett már eljárt az idő. A KAC utánpót­lása szép összjátékot mutatott, de pz eredményességben több erőre és sok csatára van szükség. * Bácska — KPTE 2:0 (1:0), Kiskőrös. Biró: Bóka. ' BTSE - Kalocsai FC 2:1 (0:1). Biró: Láng. BTC — Bajai MTE 3:2 (1:2), Bátta- i szék. Biró: Arpássy. BSE — Jánoshalmái TE 4:2 (3:0). • Biró: Bence. BIRKÓZÁS. Kocsis és Sárvári 16-án, vasárnap ia Szolnoki Máv. S. E. országos másod­osztályú birkózóversenyén indulnak. Ki­sérő: Tegzes Kálmán, a birkózó szak­osztály intézője. CÉLLÖVÉSZET. A KAC rendezésében kerül lebonyo­lításra vasánpap d. u. 2 órai kezdettel Kiskunhalas város 1932. évi céllövő baj­noksága, melyre a rendező egyesület minden céllövéssel foglalkozó alakula­tot a verseny prepozícióval meghívott. Dr. B. A., A legkényesebb igényeket kielégíti! szürke antilop és barna sevró divatcipők P. 11*50 a Maradékáruházban A cipők tartósságáért és minősé» géért legmesszebbmenő felelőssé* get vállaljuk. Közgazdaság •••• Ä háború óta az idén volt a leg­jobb búzatermés Európában. A ró­mai nemzetközi mezőgazdasági in­tézet jelentése szerint Európa idei terméseredménye a háború óta a legkedvezőbb és még az 1929. évi rekordtermést is felülmúlta. Az ed­digi adatok szerint a termelés majd­nem 60 millió métermázsával na­gyobb, mint az 1931. évi és 65 mil­lió métermázsával multa felül az 1926—27. évek átlagtermését. Né­metországban, Spanyolországban, Észtországban, Finnországban, Olasz­országban, Hollandiában, Portugáliá­ban, Svédországban, Svájcban és Csehországban még nem volt példa ilyen kedvező terméseredményre. Ausztriában, Belgiumban és Francia- országban 20 év óta nem volt ilyen termés. Más a helyzet a keleti ex­portállamokban, mint Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában, ahol összesen 40 millió métermázsával volt kisebb a termés, mint 1931-ben. Halasi gabonaárak Október П. Búza 72 gr»os 10'20, rozs 6‘— P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 88 —92, közepes 104—110, nehéz 114—116 fillér. Irányzat lanyha. Anyakönyvi hírek — Október 2. — október 9. — SZÜLETTEK: Ruskó Máriának Mihály nevű fia. Kazi Ferenc és Hegedűs Etelkának Ferenc ne­vű fiuk. Bereczki János és Sinkár Zsó­fiának Zsófia nevű leányuk. Feró István és Fehér Ilonának Károly nevű fiuk. Brecska Imre és Fejes Rozinának Jolán nevű leányuk. Horti Imre és Bodicsi Rozáliának Imre nevű fiuk. Dr. Farkas László és Molnár Margitnak László nevű fiuk. Unoka Balázs és Banga JuHánná- nak Jolán nevű leányuk. Néhai Bazsa Imre és Fodor Juliánnának Irén nevű leányuk. Rozsnyai István és Harkai Ve­ronikának Terézia nevű leányuk. Kuzsell Károly és Vank Juliánnának Terézia nevű leányuk. Horváth Máriának Mária nevű leánya. Pipicz Antal és Gregus Ilonának Ilona nevű leányuk. Kolompár Erzsébetnek Aranka nevű leánya. Feró D. Sándor és Szanyi Eleonórának Sán­dor nevű fiuk. Ábrahám Imre és Hartiki Sárának Ilona nevű leányuk. Árvaj Já­nos és Csere Pap Juditnak Károly nevű fiuk. MEGHALTAK: Macska Ferenc 12 napos. Babai János 54 éves. Özv. Király Gy. Benőné Király Gy. Margit 60 éves. Nagy Mária 5 hóna­pos. Villás Miklósné Surján Erzsébet 22 éves. Luka Mária 1 hónapos. Orbán D. Sándor 78 éves. Schneider Alfréd 19 éves. Garas Péter 49 éves. KIHIRDETETT JEGYESEK: Nagy István Lajkó Máriával. Gárgyán Géza Dömötör Martonosi Rozáliával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Födi György Bata Etelkával. Faddi La­jos Szálai Etelkával. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A ne kér Arii Sf T me! Ы jav cip A flel pal; ni 81 na{ Eg! poi sa Ug; de1 тШ REGENY A Iüzbrig; LD IRTA: ZENT AI FERENC Folytatás 28 j — Magyar ember ugy-e, kigyelmed, | gazduram? — szólította meg az öszhaju, nagybajuszai embert Kumam. — Az vagyok, de пы járatban van­nak? — dörmögte nem valami barát­ságos ábrázattal a gyanút fogott gazda. — A határon szeretnénk átmenni — vette ét a szót Medárd — és tanácsot kérünk, hogyan lehet legkönnyebben átjutni. ’ 1 i : i°i Л 1 M*i — No, az éppen nem nehéz dolog — élénkült meg gazduram. — A határ az én földemen is áthalad, itt van ni egy kőhajitásnyira. Ahöl az a magányos nyárfa álldogál a kukoricásban, ott van a trianoni határ. Ilyenkor másfelé cir­kálnak a szerb határőrök, minden ve­szély nélkül átugorhatnak, ha éppen ezt akarják. Medárd és Kumam hangosan felfo­hászkodott. — Az Isten állította elénk kjgyelme- det! Most már megmondhatjuk, hogy üldözöttek vagyunk, akiket Szerbia egész rendőrség© hajszol. Az öreg gazda kerekre meredt sze­mekkel csodálkozott a jövevényekre. Látszott rajta, hogy alaposan megijedt e váratlan kijelentéstől. Dadogva hebegte: — Csak talán nem a belgrádi gyilko­sokhoz van szerencsém? Kumani önkéntelenül elkacagta ma­gát. — Már mindegy — kuncogta jóked­vűen — akár szerencséje, akár pechje van hozzánk, mi bizony azok vagyunk. A belgrádi tömeggyilkosok. Az öreg miagyarral megfordult a világ. Ha bele nem kapaszkodik a pitvarajtó- ba, hát menten összeesik. Távolról puskalövések zaja dörrent bel© a pillanatnyi csendbe. Medárd bosszúsan felmordult: — Ez nekünk szól testvér! Úgy látszik jó nyomon vannak a szerb kopók... Jó lesz sietnünk! Kumani kétszer se kérette magát. Barátságosan megpaskolta az öreg ma­gyar reszkető vállait, aztán tovalódult az elsiető Medárd testvér után. A követke­ző szempillantásban már el is nyelte őket a félhomály, meg a kukoricás. Hihetetlen szerencséjük volt. Alig tűn­tek el ugyanis, már újabb zaj riasztotta fel a tanya csendjét. Porlepte, maszatos arcú csuromvizes emberek csörtettek nagy lihegve a ta­nyára s éktelen zsivajjal követelték a gazda megjelenését. S ámikor az öreg magyar megjelent, tizen is üvöltözték feléje: — Add elő azonnal! Tüstént add át a gyilkosokat. Gazduram persze jól tudta, miről van szó, de mégis úgy tett, mintha kínai szavakat hadartak volna idegen emberek előtte. — Mit? Hogy? Miről van szó? Egy szót sem értek nemzetes úriam! — Hát hova tetted azt a két embert, akikkel az imént együtt láttunk? Nos, felelj, te bitang magyar, mert nyomban gulyást aprítunk belőled. A gazda két keze ökölbe szorult. Most már mindent tudott. Tudta, hogy az igazat nem szabad megmondani, mert saját véreiről, testvéreiről van szó, azoknak az életéről, akik hazájuk érdekében néhány rác pimaszt a másvilágra küldtek. — Arról a két emberről van szó, akik félórával ezelőtt egy pohár vizet kértek? úh, urajm, azok megse álltak itt, cgajk éppen hogy elsuhantak és úgy eltűntek, hogy magam sem tudom, merre mutassam útjukat. — Hazudsz, gazember! — üvöltötte tiz torok is. — Elő a gyilkosokká:, mert különben téged ölünk meg! — Megölni megölhetnek, de nem ad­hatok elő semmi olyasmit, ami nincs a birtokomban! — csattant fel most már élesebben a megszeppent gazda hangja. — Szóval nincsenek itt? — hörögte egy maszatos, aki nyilván vezetője volt a különös bagázsnak. — Nincsenek! — felelt kuktán és ha­tározottan az öreg magyar. A jövevények összenéztek. A vezérük csak a fejét rázta, de szól­ni egy mukkot sem szólott. Valaki, aki hátul állt, félénken meg­törte a csendet. — Mondja kérem, messze van ide még a magyar határ? — A gazda észak felé fordult és ki­tárta karjait. — Jtt van la, előttük! Egy köhajitás- nyira fekszik innen, vagy még annyira se! Nosza, lett nagy ribillió erre a kije­lentésre. V:ad szitkok és káromkodások között rohant a kukoricásba mind a tiz ember, hogy megkísértse a lehetet­lent a elfogja azokat, akik ékkor már magyar területen, tehát elérhetetlen messzeségből 'loholtak a szerb állam­hatalom tehetetlen bosszúja elől. > * Medárd és Kumani éppen a határ- mesgyén á!lt, amikor felmorajlott hátuk mögött a szerb üldözők zenebonás lár­mája. Egy ugrás és már túl volt'ak a hatá­ron. Száz, százötven lépés és már el­nyelte őket !a félhomály. — No testvér — fohászkodott fd Ku­niam, — az .Isten mégis csak megsegí­tett. — A mag}'árok Istene! — tette hozzá Medárd. — Az... — zokogta könnyeit mór-* zsoüvá amaz. — No de lázért jó lesz sietnünk. Nem; árt, hla egy kicsit futunk is! — nógatta; társát Medárd testvér. — Az bizony. Ezek á vaddisznók hátha nem tudják, hol van a határvonal. Aztán itt esünk karmaikba, itt, aho1!' azt hisszük, hogy már minden veszélyen túljutottunk. (Folytatjuk). Д t. épitő ács» és cserepeiő« mesterek és а» épittetű közönség figyelmébe! Szegedi Kertész»féle tégla és cserépgyár szabadalmazott kettős falczos szalag hornyolt cserApgyártmAnyát az itteni piaczon ismertetni óhajtja, és ezért ezrenkAnt P 60*— klvAteles Árban árusítja. Elsőrangú minőség, fagy» és vizálió. Lerakat: személypálya­udvaron As Menczer Mihály fakereskedő telepén, Kiskunhalas. _______________Csakis I. osztályú, szegedi KertAsz-tAle kát kapcsos ás kettős falczú cserepet kárlen. Berefvás Pasztilla a legmakacsabb lejfájást is elmulasztja! Sz в Hi f a Ы őr; és bát 1 jf I III Njonttott « Helyi Crteeitű UpváIlat*t-«yomdábM, KiikusMuoa. 1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom