Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-10 / 73. szám

4 oldal КШпшЬЛа« Belyi ErteUtófr szeptember 10 HALASI EMLÉKEK SZÉP IGNÁC. II. Fordult egyet a vásárban gyorsan s az egyik ismerős korcsmáros meg is fogadta előtáncosnak, mivel aznap dél- utánral bált hirdetett a korcsma udvarán lévő zöldgallyal díszített sátorba s a Kért három forint jutalmat mindjárt ki is fizette neki. Rohant vissza a szűcsökhöz s az utol­só pillanatban tette rá a kezét a cifra szűrre mikor már éppen alkudott rá egy félegyházi-kötönyi pásztor. Magára vévén a szűrt, egyenesen a sütögető sátoroknak tartott, hol isme­rősökre bukkant, kik egy szép verbun- kósért mindjárt meg is vendégelték. Már itt feltűnt néki, hogy a kötönyi pásztorok, kik még nem ismerték, igen kerülgetik, ezért, amikor délután a rek- kenö hőségben a bá*ban megjelent, az uj szűrt nem akasztotta ki a nyakából, hanem azon szűrösen nyitotta meg a táncot egy szólóval, amit oly szívesen lejtett, mintha csak pőre gatyában lett volna. Tánc közben még a térdeit is megfektette a földön. A pásztorok ide is utána jöttek s hogy csúffá tehessék, összebeszéltek, hogy szürjérői levágják a szürgallértököt, (ki akarták heréim a szürgalléron). Később meg azt határozták, hogy a szűrt semmi­képen sem engedik át neki, — hanem bármi történjen is, — kihemperitik be­lőle. Kitudakoiták hát, hogy kinél nyomtat? Merre megy majd hazafelé? Miközben egyre itatták a báránybőrbe bujt far­kasok. Majd táncra buzdították, hogy hátha rámelegszik a szűr s majd vala­hogyan mégis csak leteszi. Da hiába. Szép Ignác le nem tette a szűrt s el sem ázott, pedig arra is számítottak a kötönyiek, hogy ha jól iszik, majd csak felbukik az útban. Éjfél tájban elkövetkezett a bálból, — tisztességgel, — azonban élvén a gyanú­perrel, hogy az útban rálesnek, kerülő utón tért haza. Mire kiért a szérűre, a hajnal is rászőkült. Ott egy fél öl magas asztag fenékre felmászott s az uj szűrt jól magárai gombolván, egy rövid, de édes hajnali álomra szenderült. Egyik szemfüles kötönyi gulyás azon­ban úgy látszik, nyomon követhette, mert alighogy az asztag fenéken elaludt, —I s a Sjz'ép uj szürjérői, mig a bál egyik gyöngyéről álmodni kezdett, szűrét va­laki észrevétlenül kigombolta s a szép uj cifra szűrből kihemperitette. Le is csúszott az asztag tövébe, de mámoros, meg álmos fővel már csak annyit láthatott, hogy a tettes kék ga­tyás volt. Azt hitte, hogy nyomtató tár­sai tréfálkoznak csak vele s szemei újra leragadtak. Mikor hajnalban uj álmából felocsú­dott, mindjárt kereste a szűrt, — nyom­tató társain. Azok meg csak nevették. Utóbb a batyukat is mind összekutatta, hogy nincs-e valamelyikben kék gatya, — de hiába. Végtére elhitették vele, hogy »leie járás« volt, amiben vakon hitt mindig. Látszólag meg is nyugodott, de any- nyir® szégyenbe az esetet, hogy nyom­tatás után minden keresményét pénzzé tette s úgy elment e tájékról, — mini ahogy jött. Többé sohasem látták. Később az a hir járta, hogy a bugaci erdőben a »Nagy állás«-ban alva meg­nyomott lovasbetyár, akit fel is kötöttek .F.é'egyházán anélkül, hogy nevét elárulta volna, — Szép Ignác volt. Ha emlékét kikolömpolja is lassan az enyészet harangja, neve egy szálló igé­ben fennmarad. Halas környékén, ha az osztozkodó atyafiak közül valamelyik megrövidül, ezt igy szokták körülirni, ami szálló igévé lett: »Kihemperitették, mint Szép Ignácot a szűrből.« első őstermelő kartel. Nagykőrösön hívták életre az ottani szőlősgazdák az árvédelmi alakulatot és pedig a rendkívül mély színvonalra zuhant boráraknak felfokozása céljából. A városban ugyanis oly alacsony szinten mozog a bor ára, hogy a szőlősgazdák még termelési költsé­geiket sem tudják visszakapni. Nagykőrösön fogyasztási adó nél­kül 5—6 fillért adtak eddig a bor literjéért. A helyzet orvoslása végett Az alacsony gabonaárak mellett tavaly és az előző években is nagy meglepetést keltett a kukoricában mutatkozó hatalmas kereslet és az egyre emelkedő ár. Gazdáinknak nem kellett semmiféle tanács, utasítás, sa­ját maguktól is a kukoricatermelésre vetették ma­gukat és minden eddiginél nagyobb területet ültettek be kukoricával. Az idén a kukoricára nagyszerű idő járt, a legtöbb vidéken gyönyörű ter­mést hozott és bár mindenütt még nem törték le, de már most bizo­nyos, hogy az idén az ország ku­koricában nem szorul behozatalra. A kukoricatermésre térő gazdák azonban nagyot csalódlak a kukorica árának kialakulásában. Halason tör­téntek már kötések uj kukoricában 3.50 filléres áron és a beavatottak szerint az uj kukorica 3 pengős árban fog ki­alakulni. Ennek az árnak rendkívül alacsony Megírtuk annak idején, hogy a törvényhozás Bácsmegyéhez csatolta az eddig vármegyénkhez tartozó Szeremle községet. Az elcsatolás in­dokolt és szükségszerű volt, miu­tán Szeremle mélyen beleékelődve feküdt Csonka-Bácska szivében. Az elcsatolás időpontjául szeptem­ber első napját állapította meg a fel­sőbb hatóság. Ezt a rendelkezést augusztus 31-én hajtotta végre dr. Szentpétery Lajos kalocsai föszolga­Szabolcs vármegye m. kir. gazdasági főfelügyelője, zborai Zbóray Bertalan szeptember 3-án Prónayfalvára érke­zett, hogy ott tanulmányozza a Duna— Tisza közötti buckák és homok területek gazdasági viszonyait. Sánta Mihály köz­ségi főjegyző kalauzolása mellett meglá­togatta özv. Vékony Főrendiének — A táncközbeni térdfektetésért, mil a leghíresebb s legtáncosabb vőfélyeink Kis Lajos és Kósa József tudtak csak utánozni, (Kullogó Anti sógoromnak már gyengébben megy) — meg is ér­demli, hogy a szálló igében legalább neve sokáig éljen. t a szőlősgazdák a kertészeti egyesü­letben értekezletet tartottak és mint elkerülhetetlent, megalakították az első Duna-Tiszaközi Szölősgazdakar- telt. Egyben kimondották és egy- másközött elfogadott szankcióval biz­tosították a gazdák, hogy a nagy­kőrösi szőlők bortermését ezután ti­zennégy filléres áron alul eladni nem lehet. A megalakult kartel csatlakozásra szólítja fel a többi bortermő vidék gazdanépét is. voltára jellemző, hogy ma még min­dég nem lehet ó kukoricát kapni 14 pengőnél olcsóbban, jóllehet alig 3—4 héttel ezelőtt még 19 pengő volt az ó kukorica ára. Kereskedői körökben jósolják ugyan, hogy a kukorica ára to­vább fog esői, de meg kell in­dulnia a lassú árjavulásnak is, de, hogy ez mikor következik be, azt ma még nem lehet tudni. A halasi gabonapiac érdekessége, hogy alig lehet rozsot vásárolni. A gazdák ugylátszik spekulációból tartják a rozsot, amelynek ára lassú emelkedést mú­ltat. A rozs ára Halason bolettával együtt 9.50 fillér. Halason gabonában a kínálat rendkívül kevés, úgy, hogy még silány termésű esz­tendőben sem volt példa hasonló stagnálásra. i bíró. Szeremle képviselőtestülete disz- j gyűlést tartott ebből az alkalomból, amelyen a főszolgabíró emelkedett hangú hazafias beszéd kíséretében adta át a községet Pestvármegye alispánjának megbízásából a szom­széd vármegyének. Bács megye alispánjának nevében dr. Zsigmond Gyula bajai főszolga­bíró vette át szép szavak kísére­tében a községet. Diskay László gazdaköri jegyző vezetése alatt álló 105 kát. holdas (benne 12 kát. hold szőlő) szép gazdaságát s ott először a trágyatelepet nézte meg, az­után az abszolút homok: búza, rozs, kukoricza, burgonya, takarmány, répa, szöszös bükköny, kaszálló és szőlő ter­mését, paprika, káposzta és egyéb kerti veteményes, füzes telepét és a 10 holdas gyümölcsöst tette beható tanulmány tár­gyává, végül pedig a szüretelő eszkö­zöket és a pince berendezést figyelte meg. Szeptember negyedikén a Népházat nézte meg s az ott jelen volt gazdaköri tagok kívánságára rögtönzött előadást tartott a rozsdakárok elleni védekezésről és ismertette a m. kir. vetőmagkisérleti állomás uj búza őrlési eredményeit. Majd a falutelepi kertekbe!] gyümölcstermelést nézte meg több helyen, s nem győzte dicsérni a prónayfalvaiakat, hogy az 503 öles házhelyeiken mily szépen te­nyésztik a sok értékes gyümölcsfát. Délután a mezőkön át kisétált id. Lá­zár Mihály községi biró tanyájára s ott a trágyatelep megtekintése után megte­kintette az istálló és ó'ak berendezését, Я marhaállományt, községi bikát, a szán­tóföldi és kaszálói gazdálkodást, ba­romfi és pulyka tenyészetet, a szőlő és gyümölcs, paprika, káposzta és dinnye termelést. Szeptember 5-én gya'.ogszerrel kiment Nagy T. Béni községi közgyám tanyájá­ra! a ott a buckái legelőt szemlélte meg, majd megnézte az összes homoki szán­tást, vetést, a szántóföldi termelést, a szép gyümölcsfa kezelést, állattenyész­tést és méhészetet, mely nagyon előse­gíti a szép gyümölcsös bő termését. összehasonlítva a prónayfalvai homo­kot a szabolcsmegyei (nyírvidéki) ho­mokkal, megállapította, hogy alig van valami különbség a kettő között. A sza­bolcsiak annyiban, vannak előbbre, a homokkal, hogy kevesebbet kínozzák a rozs termesztésével, hanem inkább a „burgonya termelésnek adnak előnyt s ezzel lényegesen nagyobb eredményt ér­nek el. A legtöbb eredményt a korai burgonya termeléssel érik el, melyet a budapesti piacon tudnak előnyösen ér­tékesíteni. i Úgy a gazdaköri Népházban, mint az egyes tanyákon igen értékes oktatásban részesítette a gazdákat, kik a legna­gyobb érdeklődéssel ha lgatták a fő­felügyelőt és őszinte szeretettel búcsúz­tak el tőle. — A főfelügyelő szeptember 5-én utazott vissza Nyíregyházára. О r s z á g-V llág A városok pécsi kongresszusa a következőket javasolja: A közmunkákat lehetőleg már most kezdjék meg és ezekért a fizetést egészben vagy rész­ben, a téli hónapokban teljesítsék. Lehe­tőleg akkordmunkát kell végeztetni- Szorgalmazni kell a termelő szövetkeze­tek kiépítését és a gyáripar fejlesztését inségmunka keretében. — 80 millió pen­gő veszteséget szenvedett a magyar ba­romfitenyésztés a német, angol és olasz export elvesztésével. Szeptember else­jén Németország, Anglia és Olaszor­szág olyan intézkedéseket léptettek élet­be, amelyek káros kihatásait máris ész­leli közgazdaságunk. Anglia 10 százalék­ról 30 százalékra, Olaszország 18 Iiráról 120 lírára emelte a baromíivámokat. — A tejkartei elten éles felszólalások hang­zottak el Pestmegye közgyűlésén. Majd az alispán jelentette, hogy a meglévő törvényes intézkedések sem a fogyasz­tók érdekeinek megvédésére, sem az észszerű termelés biztosítására nem al­kalmasak. — A szegedi kertészeti ki­állítás értékes anyagát a napokban mu­tatták be a sajtónak. A nagyszabású kiállításon 75 kilós tök, félkilós zöld­paprika, százcentiméteres bab is látható. A kiállítás egyik legszebb csoportja Ko­csis Pál katonatelíepi szőlőtelepének 85 szőlőfajtája. Igen tanulságos a Szegedi Alföldkutató Bizottság makói mintajta- nyás gazdaságának tyukfarmja. — A kül­földi értéktőzsdék forgalma az utolsó napokban erősen megnövekedett és az árfolyamok figyelemre méltó javulást értek el. Erős javulás mutatkozott Ber­linben, Béesben és Prágában. A német konjunktúrakutató intézet jelentése po­zitív tényként állapítja meg, hogy á világ gazdasági fellendülés előtt áll. Kedvező tünetnek tekintik Ford elhatározását is, amely szerint detroiti gyárait ismét üzembe helyezi. Hirdessen a Helyi Értesítődén I Cz. L. A nagykörös! szőlősgazdák meg­alakították a borkariéit 14 filieren alul nem adják a bort Pestvármegyében megalakult az Nagyszerű a kukoricatermés, de Halason is katasztrofálisan mélyponton van az ára Mindenféle gabonaforgalom atagnal ünnepélyes keretek között búcsúzott Pestmegyétől az elcsatolt Szeremle község Három napon át tanulmányozták Prónayfalva talaját

Next

/
Oldalképek
Tartalom