Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-07 / 72. szám

szeptember 7 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Kétszázezer milliomos él a földön Svájcban van a legtöbb Krőzus — Milliomosok furcsaságai Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a világszerte dúló gazdasági krízis közepette még mindig kétszázezer milliomos, köztük számos milliárdos él e meggyötört sáriakén...! Akadt ugyanis egy türelmes statisztikus, egyszersmind »időmilliomos« is, aki az egyes országok illetékes pénzügyi hatóságától beszerzett értesülései alapján a föntebb említett számada­tot állapíthatta meg, de megjegyzi, hogy ez a számadat jóval magasabb lenne, ha azt is meg tudta volna állapítani, hogy hányán silbol- ták át a vagyonukat idegen ország­ba, mely kisibolt vagyonokat a ká- [ rositott országok illetékes pénzügyi hatóságai nem tarthatják nyilvánlat- ban. Milliomosokból kétszázezer — min- ; deneseíre tekintélyes szám! Hátha ■ még azt is figyelembe vesszük, hogy 1 a milliomosság az illető ország pénz- j egységében számit, tehát ahoz, hogy valaki az északamerikai Egyesült Al- ' lantokban milliomos lehessen, jóval több vagyon kell, hogy legyen, mint például olyan országokban, ahol ki- , sebb pénzegységben számítanak. Hol él a legtöbb milliomos? Az ember azt hinné, hogy a mil­liomosok száma legnagyobb az észak- amerikai Egyesült Államokban. Té- 1 védés: a legtöbb milliomos Svájc- j ban található. Egyedül a mintegy j hatszázezer lakost számláló Zürich­ben 200 milliomos él, közöttük szá- J mosan akiknek vagyona meghaladja a százmillió svájci frank értéket. I Svájc után következik a rangsorban , Nagy-Britannia, ahol ezidőszerint 562 [ milliomos él, holott még 1906-ban : mindössze 19 volt. Érdekes, hogy ! Clauricarde lord, a közismerten dús- | gazdag ember, olyan ütött-kopott ru- ‘ hában jár, amilyent talán még a legszegényebb polgárember is csak szégyenkezve öltene magára. Harma- I dik a rangsorban India, negyedik északamerikai Egyesült Államok és csak azután következik a többi állaim, 1 jóval kisebb számadatokkal. Indiai nábobok A milliárdosok között szerepelnek j a hindu hercegek, szám szerint 652-en, akik olyan mesésen gazda- ! gok, hogy maguk sem tudják, meny- 1 nyit érő vagyonok urai. Európában, a nemrég tragikus ha­lált halt Ivar Kreuger gyufakirá- ! lyon kívül, akinek vagyonát egymil- \ liárd svéd koronára becsülték, a leg­gazdagabb ember kétségkívül Deter- j ting, a petróleumkirály. Utána kö- ' vetkezik Vilmos volt német császár, aki mintegy 500 millió aranymárka értékű vagyont mondhat magáénak. ‘ Franciaország leggazdagabb embere Francois Coty, az ismert illatszer- ! gyáros és lapkiadó, aki mintegy 1000 millió aranyfrank értékű vagyonnak * az ura. A detrónizáU Rotschildok Ausztria leggazdagabb embere — j mostanáig Rotschild Lajos báró volt, | ezt a dicsőséget azonban legujab- j ban elvitte tőle Bohler bécsi nagy- | iparos, egy olyan nagyszabású sike- j rés vállalkozás révén, amelyet épen I az a nagybank finanszírozott, mely- j nek ügyvezető elnöke a fönntebb ' említett Rotschild. Magyarország leggazdagabb embe- ! re a fiatal Esterházy Pál herceg, I aki nagykiteTjedésü latifundiumán ; mintagazdaságot üz. Csehszlovákiá- ! ban a leggazdagabb embernek számi- 1 tott a tragikus körülmények között 1 elhunyt cipőgyáros Bata Tamás cipő- j király, kinek Morvaországban le­vő züni cipőgyára naponként mint­egy 135.000 pár cipőt állított elő. Bata, akinek vagyonát mintegy egy- milliárd és kétszázmillió csehkoro- nára becsülték, roppant vagyonát az utolsó tiz év alatt gyűjtötte össze. Jugoszláviában leggazdagabb ember­nek Drach erdőtulajdonost tartják, kinek számos fürészmalma nagy for­galmat bonyolít le. Spanyolország ezidőszerint való leggazdagabb em­bere Cambo volt miniszter, Görög­országban a leggazdagabb embernek tartják a nyolcvanéves titokzatos életű Zabarov Bazilt, áki azonban külföldön él. Az amerikai milliomosok és mil­liárdosok nevei annyira közismertek, hogy nem is kell őket felsorolni. Spórolós Krőíusok És különös: e tiszteletreméltó em­berek tekintélyes hányada olyan fur­csa életet él, amely igazán nem irigylésreméltó! Mi több, minél na­gyobb súly nyomja a v állukat: annál inkább hajlamosak volnának a komor magukbazárkózásra s annál furcsább szeszélyeknek hódolnak. íme néhány példa: Ford milliomos, akinek automobil­gyára talán a legnagyobb a világon, vasárnaponként hosszú gyalogsétára ( indul, de nem azért, hogy a gya­loglás egészséges sportjának hódol­jon, hanem azért, mert sajnálja ma­gától a benzint, amit az autója el­fogyasztana. Rockefeller ma is petróleumlámpa világánál dolgozik, mert olcsóbb, mint a gázvilágitás. Anglia koronázatlan jutakirálya, — sir Dawis Yules, dehogy is sze­rezne be egy autót, mert mint mond­ja, jó neki az autóbusz is. És ki hinné, hogy vannak olyan milliomosok is, akik az öröklött va­gyont nem fogadták el! Itt van mindjárt például Charles Garland, aki csak nemrég örökölt egymillió dol­lárt, amelyet azonban visszautasított, mert amint mondja — nem szorult olyan vagyonra, amelyet nem ő ma­ga gyűjtött össze. Az egyik Van- derbilt-család már éviek óta elköl­tözött Newyorkból s Pennsiylvániá- ban él egy magános házban, ahol maga műveli a földet és tartja rend­ben a házát s eszeágában sincs, hogy visszaköltözzék a zajos életű metropolisba. Egy másik milliomos, Alvard, ugyancsak hátatfordiíott Newyorknak s most Connecticut- ál­lamban halászatból él. Október első napjaiban előkelő vendégek jelenlétében tartja mega polgár- mester a halasi tanyabejárást Irtunk már arról, hogy dr. Fekete Imre polgármester nagyszabása tanyabejárást ter­vez, amelynek időpontja akkor még nem volt megállapítva. Most arról értesülünk, hogy ezt a tanyabejárást október első napjaiban tartja meg a polgármester és azon elő­kelő vendégek is részt fognak ven'ni. Részt vesznek gróf Teleki Mihály a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara alelnöke, Papp Béla miniszt. tanácsos, a földművelésügyi minisz­térium erdészeti osztályának vezetője, Gergely István kertészeti főfelügyelő, akit egy értékes szakelőadása révén már jól ismer a halasi gazdaközön­ség, eljönnek a vármegye rét és le- gelőjavitó szakosztály képviselőiként dr. Piukoviéh József és Riegler Jó­zsef. A Mezőgazdasági Kamarát dr. Gesztelyi Nagy László vagy helyet­tese, a szegedi alföldkutató bizott­ságot dr. Kogutowicz Károly egye­temi tanár fogja képviselni. Jelen lesz a halasi gazdák panaszait jól ismerő Wagner János gazd. felü­gyelő is. A tanyabejárásnak érdekes és fi­gyelemreméltó vendége lesz Miíotay István a »Magyarság« főszerkesztője is, aki dr. Fekete Imre polgármester meghívására látogat ti ezúttal Halasra. A tanyabejárásnak igen üdvös és aktuális célkitűzései vannak, mert megkívánják tekinteni az 1930- ban létesített gyümölcstelepifcés ered­ményeit, komoly tájékozódást kíván­nak szerezni a tanyáik erdősítéséről, továbbá a rét és legelőjavitásról. Ezen a három fontos célon kívül van még egy negyedik nem kevésbé jelentőségnélküli cél is és pedig az, hogy a tanyák népét lelkileg közelebb hozzák a városhoz, hogy a ta­nyai lakosság ne csak a végre­hajtót lássa maga körül, hanem érezze azt, hogy a város ható­sága gondosan és lelkiismerete­sed őrködik érdekei felett. Különösen erre való tekintettel nem kétséges, hogy minden kis és törpe gazda örömmel és szeretettel várja a a tanyabejárást végző tekintélyes sze­mélyiségeket. Szeptember 15-ig mindenkinek kikézbesitik az adóivet Hosszú hetek óta türelmetlenül ér­deklődik a város lakossága aziránt, hogy mikor fogják kikézbtslteni az uj adóíveket. Ez a kérdés annál is inkább fon­tos, mert adóív nélkül senki sem tudja, hogy mennyi az adóhátraléka és főképen azt nem, hogy mennyi az adóelőírása a követ­kező évre. A lakosságnak ez a türelmetlensége onpan eredt, mert előző esztendők­ben ilyenkor már régen kezei közt voltak az adóivek. Munkatársunk érdeklődött illetékes helyen, az adóivek ügyében és megtud­tuk, hogy szeptember 15-ig ki­vétel nélkül mindenkinek kifog­ják azokat kézbesíteni. A polgári leányis­kolák segélyezési ügye Lapunk szeptember hó 3-iki szá­mában »Egyenlő mértékkel« cím alatt megjelent közleményre vonatkozólag a hatóság a következők közlésére kér fel bennünket. Nem felel meg a valóságnak, hogy dr. Halász D. Sándor indítványával a pénzügyi bizottság nem akart fog­lalkozni. A való tényállás a következő: Az 1930. évi költségvetés tárgya­lása alkalmával a képviselőtestület úgy a római katolikus, mint a refor­mátus leányiskola segélyezésére fel­vett összeget törölte. A beadott fe- lebbezésekre a belügyminiszter ur a következő döntést hozta: »A kiadás III. csoport 7. cim alatt a reformá­tus polgári leányiskola segélyére 5800 pengőt a költségvetésbe felvettem, miután a kiskunhalasi református egyház által előterjesztett kérelemhez a csatolt iratokból megállapithatóan ily összegű évi segély fizetésére a várost szerződés kötelezi. A rám. kát. egyházközség által fenntartott polgári leányiskola segé­lyére a költségvetés szerint eddig megállapított 2900 pengőt az 1868. Lili. te. 23. §-ára való tekintettel a költségvetésbe szintén felvettem, megjegyezvén, hogy a hitfelekezetek segélyezése kérdésében a döntés vég­ső fokon az 1896. évi XXXVI. te. 48. §-a alapján az m. kir. Közigaz­gatási Bíróság hatáskörébe tartozik.« A belügyminiszter ur határozatát a Rám. Kát. Egyházközség a Köz- igazgatási Bíróság előtt panasszal támadta meg, a panasz a mai napig érdemben elintézve nincsen. A belügyminiszter ur határozata alapján állította be tehát a hatóság úgy az 1931., mint az 1932. évi költ­ségvetésbe a polgári leányiskolák se­gélyét. Az 1932. évi költségvetési tárgya­ló képviselőtestületi határozatnak ezen része ellen dr. Halász D. Sán­dor városi tanácsnok felebbezéssel élt, erre a felebbezésre alispán ur a következő döntést hozta. »Dr. Halász D. Sándor városi tanácsnoknak a képviselőtestület részéről a róm. kát. egyház részére megállapított segély összeg felemelését célzó fellebbezését szintén elutasítom, mert egyrészt ezen segély az elmúlt évben is ha­sonló összegben és arányban lett megállapítva és ez az idén uj tételt nem képez, másrészt a város ház­tartási helyzete segélyezések terén a szükséges összegek további feleme­lését nem engedi meg.« Alispán ur döntését a belügyminiszter ur is jó­váhagyta. A pénzügyi bizottság érdemben foglalkozott az indítvánnyal, de a most közlőit felsőbb hatósági rendel­kezésekre tekintettel a Közigazgatási Bíróság döntéséig a segély össze­gét magasabb tételben nem irányoz­hatta elő. A város képviselőtestülete is ez alapon hozta meg döntését. A hatóság nem a cikkírónak vá- I laszol, de szükségesnek tartotta, hogy a város lakosságát erről a kérdésről tárgyilagos alapon tájékoztassa. a a — Filléres gyors Rcfciába. Szeptember 18-án filléres gyorsvonat indul Buda­pestről Rómába, egy-egy napi tartózko- I dással odafelé Florenzben, visszafelé Ve- I Bencében. Részvételi dij teljes elátással: i II. osztályon 197 pengő, Ш. osztályon • 165 pengő. Vidékiek lakóhelyükről Bu- - dopes ti g kedvezményes jegyet válthat- i nak. Jelentkezés végső határideje szep- ! tember 10. Bővebb felvilágosítással szol- ; gál és je'entkezéseket elfogad a városi í menetjegyíroda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom