Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-24 / 68. szám
2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője augusztus 24 Szeged alatt harminc kilométeres magyar-szerb semleges zónát terveznek Szeged város gazdasági és kereskedelmi köreiben ismételten fölmerült az a gondolat, nem lehetne-e Szerbiával! olyan megállapodást kötni, amely lehetővé tenné a jelenlegi szegedi határvidék és a megszállott terület közötti lakosság zavartalan személyforgalmát és mindennapi kereskedelmét. Ennek a tervnek egyik leglelkesebb szóvivőjeSze- nesi Ferenc ismert szegedi terménykereskedő, akinek a szerb kormánykörökben nagy ismeretségevan. Szenesi ismételten kísérletezett Belgrádiban, hogy a szerbeket meggyőzze a gondolat é'etre- valóságáróí és arról, hogy nemcsak Szegednek és környékének, hanem a megszállott területeknek is kölcsönösen haszna volna a terv megvalósulásából. Hir szerint Szenesinek sikerült elfogadtatnia a Szerb kormánnyal egy Szeged körül félköralakban húzódó 30 kilométeres semleges terület eszméjét és tárgyalásainak eredményét a kereskedő Írásban terjesztette elő Károlyi Gyulai gróf miniszterelnöknek. A fölterjesztés szerint a 30 kilométeres területen szabadon közlekedhetnének egymással Szeged és környéke, továbbá Kiszombor, Szőreg és Algyő községek, másrészről a megszállott területek községei közül Törökkanizsa, Mar gyarkanizsa, Oroszlámos, Martolos, Jó- zseffaíva, Ókeresztur, Egyházastér, Rába és Óbéba községek. Károlyi miniszterelnök az elmúlt héten sürgönyiieg magához kérette Szegedről Szenesi Ferencet, kihallgatáson fogadta a kereskedőt és maga is helyeselte a fölmerült tervet. Most már csak az volnál hátra, hogy a magyar és szerb hatóságok ebben a kérdésben megállapodást kössenek. Ha a terv megvalósul, rendkívüli ; könnyebbséget jelent a határforgalom- I ban, mert hiszen sok olyan birtok van, i amelynek egyrésze most magyar terü- j létén, a másik része megszállott terü- j létén fekszik. Ezeknek a birtokoknak a I tulajdonosai fényképes igazolvány alap- j ján szabadon közlekedhetnének és a ; könnyítésekért cserében Szerbia fát szál- ! lithatna Szegedre és környékére, j Szó van arról is, hogy a régóta szü- J netelő tiszai hajózási személyforgalom J újra megindulna dél felé, Jugoszlávia j pedig konzulátust állítana fel Szegeden, j Szeged környékéről körülbelül 150 ezer j ember, a megszállott területről pedig , 180—200 ezer ember között indulhatna I meg a szabadi forgalom a terv megvalósítása esetén. Elkészült az agglegényadóra vonatkozó törvényjavaslat Harminc éves kortól minden legényembert irgalmatlanul megadóztatnak Szórakozás az élet gondjai között Az adózó polgárság, de általában a mai emberiség a legönzőbb csoportja a világ teremtményeinek. Ez az önző csoport mire sem gondol másra, mint arra, hogy miből fog holnap megélni, ha már ma nem volt miből megélnie, milyen ütőn módon mentse meg párnáit a végrehajtások elöl és általában ilyen anyagias, önző gondolatokkal, sőt mondhatnék gondokkal van tele. Eszébe sem jut, hogy vannak magasabbrendii dolgok is, amelyek pedig épen a mai világban sokkal, de sokkal fonton sabbak, mint a megélhetés piszkos gondjai. Olyan gondok, amelyektől azután igazán boldog lesz a magyar. De hála a magyar hivatalos égnek, van még olyan hivatalos ész is, amely törődik a magasabb szempontokkal és az önző anyagiakban elmerült emberiség felett állva gondoskodik arról, hogy gondolataink magasabb régiókba is emelkedjenek. Ez a szerv a statisztikai hivatal. A város például most azon 'törődik folyton, hogy hogyan tartsa fenn háztartását az agyonsanyargatott polgárság megterhelése nélkül. Nos, hogy el ne merüljön nagyon ezekbe a dolgokba, a statisztikai hivatal most leküldött egy nagy csomó statisztikai ivet, mindegyik iv vagy négyoldalas, vagy száz darab kérdéssel és e kérdésekben a következőkre kér válaszokat: Milyen a hivatalok menyezete és milyenek a falai? Milyen színűre vannak festve? Külön feltüntetendő, hogy melyik világos szinü, például lila, sárga, világos zöld, rózsaszínű, fehér, vagy középszinü, például drapp, barna, vagy hasonló árnyalatú. Hát néni volt igazunk, nem fölfelé irányítja a. statisztikai hivatal a gondolatokat, a figyelmet? Azután felein! kell arra, hogy mióta van a városházán, illetve a hivatalokban világítás, ki vezette azt be? A tervrajzot is be kell küldeni és pedig úgy, hogy meg kell jelölni, melyik az északi oldal. Meg kell számolni és közölni kell a hivatalos helyiségek számát, valamint azt is, hogy a helyiségek milyen (nagyok, mennyi a lámpák száma és ezek közül hány szolgál általános világításra és hány világit meg munkahelyet. Mindezek mellett természetesen közölni kell a személyzet Számát és nevét, milyen a családi állapotuk, mióta szolgálnak, azelőtt esetleg hol és meddig szolgáltak, kinek mi az ügybeosztása és a többi még hetvenkét ilyen kedves és szórakoztató kérdés. Hát nem édes dolog ez 1932 augusztus 22-én, amikor senki sem tudja, mire ébred 23-án és lesz-e betevő falatja 24-én? j Megírtuk annak idején, hogy Kecs- | kémét város törvényhatósága köriratban fordult a vidéki társtörvényhatóságokhoz, — amelyben bejelentette, hogy feliratban fordult a kormányhoz s kérte, hogy hozza be az agglegény adót. A belügyminiszter most arról értesítette a várost, hogy az agglegényadóra vonatkozó törvényjavaslat már elkészült s mihelyt a Ház újból összeül, azonnal tárgyalás alá kerüL Az államnak ez elég szép jövedelmet j fog jelenteni, mert soha sem volt még annyi agglegény, mint most a háború után. A régi, szép időkben 30 éves legény már öreglegénynek számított. Már rá se néztek a lányok. A nőknél viszont, aki 20—25 éves koráig nem került főkötő alá, az szintén öregleánynak számított. Ma az öreglegény 50, az öregleány 40 évesnél kezdődik. Az agglegény adóra vonatkozó törvényjavaslat sajnos nem igy bírálja el a szegény öreglegényeket, mert aki a 30-ik életévét betöltötte s nem nősült meg, arra — irgalmatlanul kivetik az agglegényadót. »A város területén a sertéspestis járványosán fellépett. A város egész határát zár alá helyezték. i Sertéseket a város egyik területéről a város másik területére, vagy idegen községbe engedély nélkül elszállítani, vagy elhajtani büntetés terhe alatt tilos. Más községből vagy városból származó sertések lábon, csak megállapodás, etetés és itatás nélkül úgy hajthatók a városon keresztül, hogy más sertésekkel ne érintkezzenek és be ne fertőzíessenek. Sertéseknek uccákon, tereken való legeltetése és tartása tilos. Д heti- és országos vásárokra sertések felhajtása tilos.« Az uj tanévtől kezdve minden iskola gyümölcsfákat köteles nevelni Ismertettük, hogy a kultuszminiszter néhány hét előtt rendeletet adott ki a madarak és fák napja intézményének továbbfejlesztésére. A kultuszminiszter most újabb rendeletben, kötelezi a tanulóifjúságot tervszerű fásítási és erdősítési munkák végzésére. A miniszter gondoskodik arról, hogy a facsemeték kellő mennyiségben álljanak az iskolák rendelkezésére és elrendelte faiskolák létesítését. Valamennyi vidéki elemi népiskola, általános továbbképző népiskola, polgári iskola, tanitóképzőintézet, a kisebb létszámmal bíró iskoláknál 40 —50, a nagyobb létszámú iskoláknál 80—100 négyszögöl nagyságú területen tartozik gyümölcsfákat, gazdasági fákat, valamint cserjéket nevelni. Kötelezi a rendelet az állami és községi önálló gazdasági népiskolákat, hogy amennyiben az iskolának rendes faiskolája nines, gyakorlóterületükből faiskola céljaira a megfelelő területet bocsássák rendelkezésre. A szükséges mennyiségű fát és cserjét díjtalanul adják a tanulóknak. A faiskolával rendelkező gazdasági népiskolák a felesleges facsemetéket ingyen vagy méltányosan megállapított önköltségi árban tartoznak a tanfelügyelők által kijelölt népiskoláknak megküldeni. шшшвш -T-Tirr—rmnimr-rnrirr-Tuninri—rrr ~ T-itriiinmrriiiir rn iinrmi-inmnwT--— Csak 8 napig Maradekáruház szenzációs árusítása 200 pár kitűnő minőségű körülvarrott szandál piros, kék és drapp színben 20—22 ig P. 2*25 27—30»ig „ 2'65 23—26.ig P.2'45 31—35-ig „ 2-85 36—46«ig 445 Minden párért szavatolunk! Csak augusztus 31-ig Bort, mustot, szólót, sok más terményt szállítunk Ausztriának A magyar és osztrák megbízottak hétfőn Becsben újabb hathetes ideiglenes íiatárforgalomban állapodtak meg. Ausztriából Magyarországra behozhatok: fa, cellulózé, papír, papíráruk, textíliák, bőráruk, kaucsukáruk, elektromos ipari cikkek, vegyszerek, üveg, gépek és jármüvek. Magyarországból Ausztriába: liszt, gyümölcs, szőlő, zöldség, szárnyas, tojás, vágóállat, sertés, borjú, vágólő, hal, (Szalámi, bor, must, több különleges magyar ipari termék és más cikkek vihetők I ki. A végleges szerződésre vonatkozó tárgyalásokat tovább folytatják ezen a héten Budapesten. Halason nagyobharányú sertéspestis járvány lépett fel—a sertéspiacot lezárták Az utóbbi években egyre jobban terjednek a sertésekre pusztító hatású betegségek. Ezek a legtöbb esteiben járványszerüen tombolnak, úgy hogy ennek folytán a hatóság is egyre gyakrabban kényszerül a sertéspiacot lezárni. Ezek a járványos sertésbetegségek közgazdasági szempontból is riasztó hatással járnak, az emberek már vagy nem mernek sertést hizlalni, vagy pedig állandó aggodalom közt tartják azokat. Még nem is olyan régen, szintén volt ilyen járványos sertésbetegség Halason, amikor hosz- szu ideig tartották lezárva a sertéspiacot és most már is újabb járvány lépett fel a sertéseknél. Ezúttal nagyobbarányu sertéspestisről van szó, úgy hogy ennek folyamányaképen a városi hatóság bizonytalan időre a sertéspiac lezárását rendelte el. A város a járványról és a sertéspiac lezárásáról az alábbi hirdet-i ményt tette közhírré:
