Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-23 / 7. szám

január 23 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 oldal — Д MANSz és az egyetemi diákok együttes köszöneté. A MANSz és az egyetemi és főiskolai hallgatók egyesü­lete ezúton mond hálás köszönetét azok­nak, akik a szombaton megtartott bálju­kon fe'ülfizettek. — Elmarad a Polgári Olvasókör jan. 30- ára kitűzött bálja. A Polgári Olvasó­kör január 30-ára kitűzött bálja a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel elmarad. A Polgári Olvasókör valószí­nűleg húsvétikor fog bálát rendezni. — Zsúfolt teremben háromszáz ember vett réjszt a »Pöttyös« banketten. A kát. templom orgonája javára, mint azt már jeleztük, szerdán este tartották meg a önképző Egylet termeiben az évente szokásos »Pöttyös« bankettet;. Ez a ban­kett minden előző évit felülmúlt, azon kivéte'esen nagyszámban jelent meg a közönség és háromszáz személy gyűlt pssze a zsúfolásig telt teremben. A ban­kett kiválóan jó hangulatban folyt le és este tíz óra után tánc követte, amely a legkedélyfeeebb hangulatban a hajnali órákig tartott. — A Halasi Kereskedők Egyesülete 31- én d. e. fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését, kelő érdeklődés hiányában február 7-én délelőtt fél 11 óra­kor. — Az Ipar testűiét jelmezbálja. Az Ipartestület február 7-én tartandó jelmez­bálja iránt városszerte nagy az érdek­lődés. Meghívók a napokban kerülnek kiboesájtásra. A mulatságon Lakatos Bandi muzsikál. — Vásári arcképes igazolványok igénylése. A forgalmi adóhivatal értesíti ; az érdekel kézmüiparosokat, hogy az j 1931 .évre érvényben volt válsári arc­képes igazolványok érvényessége 1931. december végével lejárt. Az 1931. évben kiadott igazolványok díjmentesein hosz- szabbittatnak meg. Az 1931. év előtti időben kiadott igazolványok nem, hosz- szabbiittatnak meg. Az uj igazolvány ki­váltásához egy 5 cm, széles és 8 cm. magas fénykép, valamint ejgy darab 10 filléres postabélyeg szükséges. Vásáro­kat látogató ideiglenesen adómentesiitett kézműiparotok szintén kötelesek vásári arcképes igazolványt igényem. — óriási érdeklődés előzi meg az Apolló mozi vasárnapi előadását, amikor is két szenzációs $láger kerül bemutató­ra. Egy 10 felvonásos dráma Korda Sándor rendezésében és egy 8 felvoná­sos rendkívül érdekes kalandor dráma: kerül bemutatóra. — A kecskeméti pénzügyigazgatő- ság területén 1931 decemberében kedvezőtlenebb volt az adófize­tés, mint az előző év decemberében. Derzsy Ede miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató előterjesztette jelen­tését, amely szerint decemberben az adófizetés eredménye kedvezőtlenebb volt, mint 1930. év decemberében — Zeaedéiután. A kiskunhalasi Iparos Dalkar férfi és női kara dr. Kovács László vezetése alatt álló műkedvelő zenekarral karöltve 31-én, vasárnap dél- (után 5 órai kezdettel a városi közgyűlési teremben zenedé’utánt rendez. A dél­utánon zenekari kísérettel énekelni fog Frankenberger Sárika kece’i urleány is. Belépődíj 50 fillér. — Uj tanító a Jánoshalmái izraelita elemi iskolában. A Jánoshalmái izra­elita hitközség által fenntartott elemi iskolába Lefkovics Béla okleveles ta­nítót hívták meg. Az uj tanító, aki a budapesti siketnémák intézetének volt a tanítója, már el is foglalta állását.- MIKOR A POSTA JÖN Ami­óta a szerelmes lovagkor letűnt, az­óta nem várjuk olyan szivrepesve a postát, mert szivhezszóló levelek helyett mostanában inkább felszó­lító leveleket hoz a postás. Ki hitte volna, hogy ebben a sivár világ­ban újból visszatér az öröm, mi­kor a levélhordó közeleg a ház­hoz. És milyen öröm? — Igaz öröm! A gyermek őszinte öröme: csokoládé, finom kakaó, édességek, stb., egy kis csomagban, aszerint, hogy ki mit érdemel. De ki az, vagy kik azok, akik ilyen csomagot kapnak? A gazdagok? Nem, nem a gazdagok és nem a szegények, ha­nem mindazok, akik Szent István cikóriát fogyasztanak és semmiféle megerőltető jnunkát nem végezve, önmaguk, vagy gyermekeik össze­gyűjtik a Szent István cikória do­bozainak fedeléről kivágva a Szent István fejeket, melyeket erre a cél­ra szolgáló levelező-lapra felragaszt­va, beküldőnek a gyárnak, ahon­nan azután a beküldőknek a Szent István csokoládégyár kiváló készít­ményeiből küldenek mutatóba cso­koládét, kakaót, édességeket, asze­rint, hogy ki mennyi Szent István cikória fogyasztását igazoló Szent István fejet gyűjtött össze és kül­dött be. Ezekért a csomagokért fi­zetni nem kell, mert kóstolónak szán­ta a Szent István gyár, hogy hű­séges fogyasztói megismerhessék a Szent István csokoládégyár kitűnő készítményeit, a Szent István ka­kaót és csokoládét is. így érthető, hogy mind több és több fogyasz­tója van a Szent István cikóriának és napról-napra nagyobb az öröm városszerte, mikor a posta jön. Az egész ország érdekét szolgálná a Duna—Tisza csa­torna megépítése A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara memorandummal fordult a kor­mányhoz a Duna—Tisza-csatorha hala­déktalan megvalósításáért. A memorandum egyrészt az uj csatorna gazdasági missziójára s a fél országra kiható előnyei­re utal, másrészt kimutatja, hogy megépítése — 6—8 évre terjedőfeg — szint© véglegesen megoldaná az ország nagy részében a munkanélkü­liséget. Egyken kimutatja a memorandum, hogy a kontemplációba vett két uj bu­dapesti Dunahidnál az ország nagy több­ségének érdekeit szolgálná a Duna— Tisza-csatorna megépítése. Küzdelmes Evek REGÍNY — IRTA : FIGYELŐ Folytatás 15 Balajthy Zoltán agyán egy gondolat villant keresztül: — A nyomorult a vagyont akarja meg- kaparit'ani és! ezért tüntette el Flórát. Izgatott hangon jegyezte meg: — Tévedsz. Flóra biztos helyen várja kiszabadulásomat. A jó rokon gúnyos válasza ez volt: — Ő már az égből tekint le reád! Balajthy Zoltán összeroskadt. Tisztá­ban volt azzal, hogy a gazember igazat mond; végrehajtotta a gyalázatos tettet, hogy a vagyonhoz jusson. Kezeit ökölbe szorítva kiáltotta: — A vagyon még se jut körmeid közé! Kitagadlak! Ha Flóráé nem lehet, jóté­kony célra hagyományozom. — Már késő!... — nevetett ördögi mó­don a jó rokon. — Vedd tudomásul, hogy néhány hónap múlva a bécsi ud­varnak tett buzgó és érdemdús szolgála­taim. jutalmazásául a rebellis Balajthy Zoltán birtokait ream ruházzák. — Légy átkozott! — ordította Balajthy Zoltán. • Balajthy Kálmán meg volt önmagával elégedve. Kielégíthette bosszúvágyát; megmondhatta őszintén Balajthy Zoltán­nak: mit tervez. Gonosz lelkét örömmel töltötte el, hogy láthatta bátyja szenve­dését és összeroppanását. Tudta, hogy a nemes lelkű férfi nem bírja elviselni leányának elvesztését; a vagyon, a di­csőség múlandó és jelentéktelen dolgok szemében, leánya azonban pótolhatatlan érték. Balajthy Kálmán elhamarkodott számí­tásaival; nem gondolt arra, hogy Müller kapitány teljesen kiismerte és tisztában van jellemével. A nemes gondolkozása tiszt utána járt Balajthy Zoltán ügyének és arra az eredményre jutott, hogy az elitéit csupán jó hazafi, akinek lelkét semmiféle bűn nem terheli és hamis vá­daskodás áldozata. Mint a bécsi udvar bizalmasa, teljesen megbízhatatlannak jellemezte Balajthy Kálmánt és értesíté­seit, besugásait értékteleneknek nyilvání­totta. Ennek túl aj do ni tható, hogy Balajf- hy Zoltánt nem, fosztották meg birtokai­tól, sőt egy évi. fogság után szabadon bocsájtották. Ebben fő része volt a ka­pitánynak, aki hogy a gonosz rokon ár­mánykodását megsemmisíts©, Balajthy Zoltán cselekedeteit jelentékteleneknék tüntette fel. A gonosz lelkű embert utolérte a ne- ir.ezis; leesett lováról és gerincét törte. Balesetéből kigyógyult, de örök életére mindkét lábára béna maradt. Mindenki elhagyta; cselédek, ismerősök, —• mert koidusszegény lett. Csupán a börtönből kiszabadult Balajthy Zoltán állott mel­léje és segítette. — Ember ne álljon bosszút soha! — mondogatta. — Az Ítélkezés, a jó Isten dolga; az. majd elintézi a számadásokat. Én megbocsájtok, — mert ez kötelessé­gem. Amit tettél, azt intézd el saját lelkij- ismer eteddel. A nemes cselekedet, a megbocsájtás éles tőrként járták át a gonosz lelkű egyén szivét. Ha Balajthy Zoltán a rósz- szat rosszal fizeti vissza, ha mint nyo­morékot ott hagyja a szegénységben fetrengefiH, “—megelégedés hatja át go­noszságtól átitatott lelkét. így azonban a jóságtól megalázottnak érezte magát. És ezt nem tudta elviselni. Az élet el­viselhetetlen lett számára, mert a jóság­ból fakadt. Egy reggel halva találták. A törülköző­vel megfojtotta magát. * Ujváry a hónapok hosszú sorát arra fordította, hogy a kavargó, zajló város­ban Flóra után kutasson. Csak most, hogy elszakitották tő’e, érezte: mi neki1 a leány. Ez öntötte leikébe' a. kitartást; ez az érzés nem engedte, hogy csügged­jen. Reggeltől estig az uccákat rótta és szorgalmasan tanulta a török nyelvet, hogy a járókelőkké’ szóba tudjon eresz­kedni. Hamarosan reá jött arra, hogy hasz­nálható felvilágosítást csak a háremőrök­től nyerhet; egyedül csak tőlük tudhatja meg, hogy hol tartják szereimét fogság­ban. Minden kutatás, minden keresés hiába­való volt. Ujváry lelkét azonban még most se töltötte be a kétségbeesés. A rajongó hitével remélte: a küzdelmes évek után kiderül a nap és elnyeri hőn óhajtott boldogságát. Egy reggel fel akart kelni. Tagjai­ban azonban nem. érzett ©rőt; ereiben, a vér lázasan forgott. Háziasszonya megállapította: magas láza van lakójá­nak. Hetekig feküdt Ujváry élet és halál között. A derék asszony szeretettel ápolta. Ennek és fiatal, erős szervezeté­nek köszönhette, hogy a gyógyulás út­jára lépett. Szinte csontig lesoványodva ke’.t fel az ágyból. Szomorú mosollyal mondta: — Mi lett belőlem? Szomorú, elkese­rítő romváz. A jó asszony szeretettel vigasztalta: — Nincs ok kétségbeesésre. Az el­vesztett erőt hamarosan visszaszerezheti és akkor újra a régi lehet. Rövidesen hozzáfoghat ismét a kereséshez. Ujváry bágyadt mosollyal válaszok: — Életemnek úgy sincs egyéb1 célja. Múltak a hetek, szaladtak a. napok. Ujváry egyre erősbödött. Egy nap örömteljes arccal rohant be háziasszonya. Szinte lihegve újságolta: — Tudom, hogy ki rabolhatta el sze­relmét? — Kicsoda? — kérdezte nagyot ugor­va Ujváry. — Mohamed pasa! De nem nagy öröme lehet benne, mert a leány meg­szökött. Most az egész városban, keres­teti. De nem, hiszem, hogy megtalálják, mert vele távozott Fatime is, az. pedig jól tudja, hogy hol kell és hol lehet el­rejtőzködni. Ujváry háláimét rebegett. íme, meg­segítette a jó Isten és most már van reménye, hogy Flórát előbb-utóbb fel­leli. * A szökevényeik csendesen meghúzód­tak a megadott helyen; tudták, hogy ott senki se keresheti őket. Úgy számí­tottak, hogy néhány hét leforgása alatt elül minden izgalom és Mohamed embe­rei belenyugodnak a változtathatatlanba. A harmadik héten újból megjelent Fa­time a francia követségen, ahol tudtára adták, hogy a következő napon egy zarándokcsapat vonul keresztül a váro­son és tart a nyugati országok felé. Ah­hoz bátran csatlakozhatnak; onnan már nem ragadhatják ki. (Vége következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom