Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-08-13 / 65. szám

•augusztus 13 Kiskunhalas Helyi Értesítője 7 olda — Házasság. Lakó Ilonka tanítónő és Jakobey Lotz Károly áll. polg. isk. tanár aug. 14-én tartják esküvő­jüket Jánoshalmán. (Minden külön értesítés helyett.) — Я Szent István-napi féláru vasúti jegykedvezmény 17-én reggel kezdődik. Érvényes Budapestre való utazásra 20- ig. visszautazásra pedig 20-án dé'.í 12 órától 23-án éjfélig. Bővebb felvilágo­sítással a városi menetjegyiroda szol­gál, ahol a féláru menettérti jegyek is válthatók. — Я Hangya apró hírei. Nagy boldogasszony ünnep délutánján összes üzleteinket zárva tartjuk. — Csak tökéletesen kitisztított kékszinü mákot vásárolunk. — Д Kisjíunvladal szervező bi­zottsága ,a halasi kereskedőkkel és iparosokkal karöltve részletes prog- rammot tartalmazó füzetet bocsá­tott ki. A füzet tartalmazza a véd­nökséget, a Kiskunviadal rendező bizottságát, fel vannak sorolva a viadalon résztvevő városok és köz­ségek, valamint a helybeli és vidéki versenyzők nevei, annak megjelö­lésével, hogy mely sportszámban szerepelnek. A viadal teljes műso­rán kívül felsorolja a viadallal kap­csolatos társadalmi eseményeket, Iközli azoknak az iparosoknak és kereskedőknek neveit, akik a Kun­sági Olcsó Vásáron résztvesznek és a vásárló közönség részére támpon­tot nyújt a benne elhelyezett hirde­tések által. Az igen ízléses kivitel­ben megjelent füzet ára 30 fillér. Kapható Hurt-, Pressburger-, Schön Sándor-féle kereskedésekben, a köz­ponti iskolában az ipari kiállításon, a földszinten, valamint lapunk kiadó- hivatalában. Lapunk uj regénye Lapunk mai számában üj regény­nyel találkoznak olvasóink. Uj regé­nyünk cinre: »Egy legionista nap­lója«, tele cselekménnyel, megkapó részletekkel. Uj regényünkre ezúttal külön is felhívjuk olvasóink figyel­mét. — Szenzációs ünnepi műsort mutat be az Apolló mozi a »Kiskunviadal« ün­nepélyek alkalmával. Tom Mix a fiatal­ság kedvenc filmszínésze Vérdij cimü 10 felvonásos vadnyugati film és A mágnes szemű hölgy cimü 8 felvonásos kalandorfilmek kerülnek vászonra. I — flgy- és szivérelmeszesedésben I szemvédő egyénednek a természetes | »Fereínc József« keserüviz megbe- j esülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen tá­volítja el. Tudományos tapasztala­tok kétségtelenné tették, hogy a Fejelne József viz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél is megtet­te a kellő hatást s igy nagy meg­könnyebbülést okozott. A Febenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben j kapható. Közgazdaság Romlottak a szőlőter­més kilátásai A magyar borpiaeon a közvetlen fogyasztás céljaira továbbra is elég élénk forgalom mutatkozik. Az ara­tások befejeztével a cséplési mun­káknál nagy fogyasztás észlelhető. A nagykereskedelemben is élén- ikebb volt az üzlet, főleg a kadar­kákban, mert most mutatkozik az a hiány, amelyet eddig a silány borok olcsó áron való piaeradobásával a kereskedelem előidézett. Olcsó áron dobta a piacra a borokat s igy eb­ben a cikkben ma hiány mutatko­zott. Eladatott a nagykereskedelem­ben Egerben egy vagon egri bika­vér óbor, hl.-ként 24 pengőért. Mérgespusztán egy vagon 13 Mal- ligánd-fokos ujbór hl.-ként 20 pen­gőért, Gyékényesen egy vagon vö­rös ujbor hl.-ként 11 pengőért, Bács­kában egy vagon 12 Malligánd-for kos ujbor hl.-ként 14 pengőért, Bá- taszéken egy vagon vörös ujbor Malligánd-fokonként 1.15 fillérért. Agasegyházán egy vagon muskotály hl.-ként 25 pengőért. A szőlők állapota az utóbbi na­pokban igen sokat romlott, főleg a homoki szőlőkben nagyobb mérv­ben fellépett a fürtperonoszpóra. Sok az eső és éjjeli harmatképZö-i dések igen nagyok. A zöldrothadás az ország nagyon sok szőlőjében kisebb-nagyobb mértékben fellépett. Svájc ezer vagon magyar búzát vásárolt A gabonatőzsdén nagy érdeklő­déssel tárgyalták, hogy Svájc a szer­ződésben biztosított magyar búza­mennyiségből ejgyieflöre ezer vagont vett át. A lekötött mennyiség szállítása ügyé­ben megindultak a tárgyalások. Az exportban résztvehetnek mindazok a gabonakereskedelmi cégek, amelyek ezt a szándékukat bejelentik. A svájci buzaszállitás hire kedve­zően befolyásolta a gabonatőzsde hangulatát. Ismét nagy mennyiségű kávét éget­tek el Braziliában. Az utóbbi hét folyamán a délamerikai államokban összesen 377.000 zsák (50 millió ki­logram) kávét égettek el, hogy tart­sák ily módon a kávéárakat. Halasi gabonaárak augusztus 12 Búza 72 gr«os 10’—, rozs 6’30 P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 104—116, közepes 120—124, nehéz 124—126 fillér. Irányzat élénk. A kiállításon tekintse meg FLEISGHL bútortermet! Párisi tanulmanyutamról vissza» érkezve bemutatom legújabb ter» vezésű bútoraimat, melyeket rendkívül olcsó áron árusítok Szives pártfogást kér: FLEISCHL JÓZSEF EGY I REGÉNY LEGIONISTA NAPLÓ]A A szenvedéseknek megvannak a ma­guk jellegzetes iskolái; ahol a létek vagy megacélosodik, vagy megtörik. A létre­jött elváltozások kapcsolatosak az egyén isajátosságaivai; a bűnös létek más irány­ban halad, mint a megtévedett. Joggal mondhatjuk: szenvedni, gyötrődni, kín­lódni sehol se lehet annyira, mint az idegen légióban; sehol se gyütemlik ösz- sze az étet oly sok elesettje, bűnöse, mint ott. Az idegen légió felé fordul az érdek­lődés, a kíváncsiság. A hamis romantika bűvkörrel1 vonja körül a tegionistáfcat; alakjukat, működésüket nem mutatja be a realitás fényében. Éppen ezért igaz érdeklődésre tarthat számot annak a ma­gyar 'légionistának a naplója, amelyet alantiakban köziünk. A sorok nem iro­dalmi kiformáltságuk által hatnak, ha­nem a valóság ereje utján. A légionistai naplója hivatva van arra, hogy visszatartson mindenkit attól, hogy az idegen légió ügynökeinek felüljön. ■ De beszéljen helyettünk a napló : ...Bukarest uccáin kóboroltam. Négy- százötven tej volt a zsebemben, kevés pénz ahhoz, hogy valamit kezdhessek. Tervem sem volt. Céltalanul róttam az uccákat, bámultam a templomokba igyekvő vasárnapi tömeget. Befordul­tami a Strada Lahovaryn a villanegyed­be. Azon törtem a fejem .hogy melyik villát választanám, ha nekem adnák. Ak­kor még ilyen gondjaim voltak. Nini, hát ez mi? Az egyik villái rácsos kapuján egy tábla lógott, amelynek szöveg© ma­gára vonta figyelmem: Atache Militaire de Francais (Felvétel az idegen légióba). A következő pillanatban már a kilin­csen volt a kezem. — Nézzük meg — mondottam magamban. — Fel­mentem a lépcsőkön egy felemelteti aj­tóig, névjegy volt rászegezve: — Sekre- taine — olvastam és azzal bekopogtam. Alacsony termetű, vöröses bajuszu férfi fogadott. Alaposan végigmustrált, majd az ajtóhoz lépett és ráfordította, a kul­csot. — Tetszik tudni — nálunk már ez szokás — mondotta magyarázőlag és széthúzta a száját. Ami ezután történt, gyorsan lepergett. Tárgyalni kezdtünk. Még a legelején tartottunk, még meg sem mondottam, hogy tulajdonképpen mit akarok, már elém tett egy ivet. — írja alá — mondotta nyájasan — csak egészen bátran. — Mi ez? — kérdeztem riadtan. — Semmi az egész — felelte gyorsan — csupán formalitás, hogy amit önnek ígérünk, azt be is kelljen tarta­nunk. Olyan szerződésféte... ön belép az idegen légióba — hadarta tovább — öt évre. Mindenkit annyi időre veszünk fel. Bukaresttől Konstantinápolyig hajó­jegy és száz tej, no persze a légióban katonai szolgálat, de ezzel szemben ki­tűnő ellátás. Fizetés is van kérem... — és hunyorított a szemével. — Algírban huszonöt centimes, kissé beljebb... no, hogy is mondjam... Marokkóban hetven­öt, sőt másfél év után több, mint két frank, ötszáz frank külön, ennek a felét most fizetem természetesen, na és aztán öt év múlva a nyugodt penzió, a tiszti rang, a harmincezer frankos végkielégí­tés... mit gondolkozik — Bukarestben egész nyíltan folyik ez a lélekvásár és ha a hatóságok ügyel­nek is arra, hogy román állampolgár át ne lépje a konzulátus küszöbét, az ide­gen állampolgárokon kivül sok románt is felcsempésznek az afrikai halálhajóra. Állandóan detektivek figyelik a villát, a ravasz titkár azonban kijátsza éberségü­ket. Három nappal később sorozásra vit­tek bennünket, ötvennyolcán voltunk. A villa földszinti helyiségében volt a so­rozás, de ha valaki azt hiszi, hogy ez is olyan formaság, mint — a titkár sza­vaival élve — az a szerződésféle, ala­posan téved. Nagyon megválogatják a jelölteket, ötvennyolc közül tizen váltunk be,. a többit kíméletlenül elutasították. Ezalatt a villa előtt; detektívek ácsorog- tak. Látszott rajtuk, hogy bosszankod­tak. Bármennyire is ellenőrzik a francia konzulátust, még sém tudják megakadá- lyozni az embercsempészetet. A sorozás után a titkár tudva, hogy kívül detektí­vek portyáznak, egy pincébe vezetett te valamennyiünket és onnan szűk föld­alatti folyosón (látszott rajta, hogy nemrég épült) — á villakert alatt — egy hátsó kijárathoz értünk, amely elhagya­tott mellékuccára nyílik... — Szerettem volna látni a dőre de'tek- arcát, amint elesudálkoznak azon, hogy ötvennyolc ember ment be a konzulátus­ra, de csak negyvenny^c jött ki onman. Hamarosan Lyonba szállítottak ben­nünket. Ott volt az újoncok gyülekezési helye. Bajtársaim nagy részénél, akik Fran­■ ciaországba jutottak, a jelentkezés egy- • szerübben ment. Egyszerűen elutaztak 1 Lyonba és a toborzó-irodában meg­kérdezték : — Beléphetek az idegen légióba? — Igen, Monsieur — hangzott a vá­lasz. Eléjük nyújtottak egy ivet és kérték, hogy Írják alá. A szerződés volt: »Alóürott önként, minden kényszerítés nélkül., szabad akarattal és elhatározás­sal jelentkezem öt évi katonai szolgá­latra az idegen légióba. Az öt év elteltéig életemmel és ha kell véremmel tartozom teljesiteni a reám bízott feladatokat. En­nek fejében két részletben négyezeröt­száz frankot kapok, azonkívül jó ellá­tást és ruházatot. Ez állt az ivén. Minden gondolkozás nélkül aláírtak. Veszély? Ki gondolt arra. Egy elzászi német nemzetiségű katona kisért át a katonai élelmezési és irányító hivatalba ahol1 elláttak élelmiszerrel, ru­hával és kaptam húsz frank zsebpénzt. Még az éjjel Marseilleba keltett utaz­nom, itt van a légió gyüjtőtábora, a Fort St. Jean erődben. Az utón szeret­tem volna aludni, de nem sikerült. Gon­dolatban Afrika titokzatos földjén jár­tam, misztikus emberek között. Bár kis­sé szégyelve, most már bevallom, hogy némi büszkeség is eltöltött, hisz tagja tettem annak a dicső hadseregnek, ■"— amelyről ódákat zengtek Párisbau a ma­rokkói front kiépítése után, amely halált í.negvető bátorsággal küzdött az afrikai barbarizmus ellen az európai civilizáció érdekéiben. Ezt a mondatot azért Írtam ide, mert amikor beöltöztem, ugyanezek­kel! aszavakkal kívánt sok szerencsét a lyoni emibervadász. (Folytatjuk). Beretvás Pasztilla a legmakacsabb íejlálást is elmulasztja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom