Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-07-13 / 56. szám

Julius 13 Kiskunhalas Helyi Ertesitójc 3 oldal A nyár miatt késik Halas kárpótlása Majsa elcsatolásával kapcsolatban Egy befolyásos képviselőnek megígérte az igazságügyminiszter, hogy feltétlenül rekompenzálni fogják a várost Majsának a halasi járásbiróságtól Debrecennek sem kell az agglegényedé Napirendre tértek Kecskemét átirata felett Mint ismeretes, Kecskemét th. köz­gyűlése átirt a társ törvényható­ságokhoz, hogy kérjék a kormány­tól az agglegényadó bevezetését. Debrecen kisgyülése most úgy dön­tött, hogy a felirat támogatása fe­lesleges, mert az adórendeletekben van intézkedés az agglegények erő­sebb megadóztatására. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a debreceni agglegények ösz- szefogásának eredménye az elutasító határozat. A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Miért nem lehet vizet inni a Harangos kutból? Igen tisztelt Szerkesztő Ur, a Ha­rangos kút környékén lakó közönség nevében kérem ezúttal is a hatósá­got arra, hogy sürgősen vizsgálják meg a Harangos kutat, amelynek a vize szerintünk egyenesen egészség­telenné vált. A kutnál ugyanis a deszkák már el vannak korhadva és közöttük nagy ür tátong. Ezen az üregen keresztül azután minden­féle piszok és szemét behatol a vizbe, disznók és marhák piszkol- jáik ezenkívül a vizet. Úgy gondol­juk, ezt a közérdekű panaszát or­vosolni fogják sok száz embernek. Ha másért nem, egészségügyi szem­pontból. Tisztelettel: egy régi olva­sójuk. • Jobb autóbuszmenetrenuet kérünk Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Van Sóstónk, amelynek gyógyhatása van és mi nagyon sokan, akik szeret­nénk a fürdőt igénybe venni, nem tehetjük, mert az autóbusz menet­rendije a legcélszerütlenebb. A dél­előtti járatokról nem szólunk, de ugyanakkor meg kell említenünk, hogy az autóbusz fél kettőkor in­dul délután. Ezt pedig beteges em­ber nem veheti igénybe, nem teheti meg, hogy rögtön ebédután rohanjon az autóbuszhoz. Talán meggondol­hatná a vállalat, hogy fél kettő he­lyett fél háromkor induljon ez a társaskocsi. Ezt a közönség is igény- bevehetné, ugyanakkor pedig az autóbusz is emelné a saját forgal­mát, mert állandóan tele kocsival indulhatna ki Sóstóra. Tisztelettel: egy előfizetőjük. a 7=a — Egy év alatt 136 millióról 63.8 millióra csökkent a postautalványforga­lom értéke. A pénzügyminiszter legújabb jelentése néhány érdekes adatot közöl az egyes ál'ami üzemek bevételeinek alaku­lásáról. így például az államvasutaknál az utaskilométerek az előző évi 175.5- ről 155.1 millióra, csökkentek, a szállított utasok száma pedig 6.21 millióról 5.17 millióra. Az Államvasutak tonnakilómé- terteljiesitménye 168.57 millióról 118.57 millióra csökkent. A postai forgalomban a levélküldemények száma 31.1 millió darabról 25.3 millióra csökkent. Talán legnagyobb arányú a hanyatlás a posta- utalványforgaömban, amelyben az érték­összeg 136 mii ióról 63.8 millióra, ment vissza, egy év alatt. A telefonállomások száma 82.200-ról 79.680-ra hanyatlott, mig táviratot 171.700 darabot adtak fel az előző évi 223.600-zal szemben. való felcsatolása miatt, még mindig felfokozott és nagy érdeklődéssel várják az érdekeltek és a város közönsége, hogy mi fog történni és hogy fog­ják-e vájjon Halast kárpótolni azért a veszteségért, amely Maj­sa elvesztésével érié. Mint ismeretes, a halasi küldött­ségnek az igazságügyminiszter kilá­tásba helyezte, hogy gondolkozni fog azon, hogyan lehetne a várost kárpótláshoz juttatni, de pozitív vagy pláne konkrét formában az igazságügyminisz­ter semmi lényegeset nem mon­dott akkor. Most, hogy a nyári szünetek min­denütt beálltak, a minisztériumokban is a nyaralás dominál, fontosabb munkákat nem végeznek, Halas kár­pótlása is minden jel szerint csak az őszi hónapokban következhetik be majd. Munkatársunk érdeklődött a halasi ügyvédszövetségnél, ahol azt mon­dották, hogy az ügyvédi kar jelenleg a vára­kozás álláspontján áll, de ezzel szemben megállapítható, hogy efgyébként az ügyvédi kar, va­lamennyi érdekelt, sőt a város közönsége is élénk kíváncsiság­gal várja, milyen fejlemények történnek abban az irányban, hogy a várost rekom- penzálják, mert hiszen ez eminens létérdeke volna Halasnak. Jól értesült forrásból úgy értesül­tünk, hogy az elmúlt napokban egy nagyon befolyásos képviselő ke­reste fel Zsiívay igazságügymi­nisztert, akivel hosszasabban tár­gyalt és igyekezett a minisztert meggyőzni arról, hogy a város kívánsága a kárpótlást illetőleg jogos és minden tekintetben in­dokolt. Értesülésünk szerint az igazság­ügyminiszter figyelmesen hallgatta végig a képviselő Halas érdekében elmondott érvelését és a leghatározottabban megígérte, hogy komoly formában foglal­kozni fog a kérdéssel és min­den tekintetben igyekezni fog (olyan megoldást keresni, ameíy- lyel Halas város rekompenzálva volna. Ez természetesen a nyár és nyári szünet miatt csak az ősz folyamán várható. Itt írjuk meg, amint azt már em­lítettük is, hogy legalább is nem valószínű, hogy Halas megkaphas­sa Soltvadkertet és Jánoshalmát, hanem inkább az a várakozás valósul majd meg, hogy Tompa, Kelebia és Prónayfal- va kerül a halasi járásbíróság­hoz. A kérdésben egyébként megmoz­dult Kiskörös is arra a hírre, hogy a kiskőrösi járásbiróságtól csatolná­nak községeket Halashoz. Ebben az ügyben értekezletet tartottak Kiskö­rösön és erről az értekezletről a következőket írja ottani tudósítónk: »A kiskőrösi járás közönsége és községei az átcsatolási terv ellen erélyes ellenmozgalmat indítottak, hogy a járás területi megcsonkítá­sát megakadályozzák. A julius 5-iki járási tisztiértekezleten az értekezlet résztvevői s az elsősorban érdekelt Soltvadkert, Prónayfalva, Kecel, Császártöltés és Kiskörös községek megjelent vezetői egyhan­gúlag mindenféle átcsatolás ellen foglaltak állást s kimondta az érte­kezlet, hogy ezen elhatározást küldöttség utján hozza az igaz­ságügyi kormány tudomására s Vasárnap délelőtt az OMGE nagy­termében messze kiható gazdasági alakulás ment végbe. Az ország gyü­mölcstermelői együtt tanácskoztak a vidéki közigazgatás legfőbb tényező­ivel abból a célból, hogy lehetővé tegyék a gyümölcstermelés nagyará­nyú kiterjesztését, e probléma terme­lési, növényvédelmi és értékesítési kérdéseinek kidolgozásával. Az uj alakulás racionálissá akarja tenni a gyümölcstermelést Magyarországon, biztosabb és olcsóbb növényvédelmet akar elérni és meg akarja szervezni az értékesítést. Hol vagyunk mi még mindezektől! A termelés munkáját zűrzavarosán, irányítás és (ellenőrzés nélkül végzik. Д növényvédelem annyiba kerül, hogy nem a gazda, hanem a kar­tel szüretel, ha védi a fákat, viszont ha nem védi, akkor a férges gyümölcs elölt lezáró­dik a külföld sorompója és ott maradunk, ahol ma vagyunk, hogy évi A német Békeegyesület legutóbb kia­dott egyik röpirata alapján megdöbbentő statisztikát közöl a Külügyi Szemle jú­liusi számában a világháború emberáldozatairől. A kimutatás szerint a világ férfilakos­ságából majdnem 67 mil iő embert mozgósítottak, mig a halottak száma közel 11 millió1. Koporsóikat egymás mellé helyezve Pa­ristól Vtadivosztokig húzódna a vonal. A gazdasági veszteségeket illetően, a világháború mintegy 782 milliárd márkát emésztett fel, igy kerek számban egy ember megöihetése 71 ezer márkába került. Egyedül Franciaországban 741 ezer 883 házat, 23 ezer ipartelepet, 37 millió hektár földet, valamint a vaster- meiés 90, a széntermelés 37, a gyapjú- termelés 94 és a cukortermelés 70 szá­zalékát pusztították el. Amerikai számí­tások szerint a,z országok gazdasági ér­tékekben 400 milliárd dollárt vesztet­tek, mely összeggel Németországban, Ausztriában, Magyarországban, Oroszor­szágban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Amerikában, Kanadában és Ausztriában minden családnak építeni lehetne^ egy-egy házat 10 ezer márka ér­tékben felszereléssel és 2000 márka ér­tékű kerttel. Egy holland tudós kimuta­kéri az átcsatolás mellőzését s a járás területi egységének meg­óvását. Ugyancsak ez ügyben Kiskörös község julius 6-án tartott képviselő- testületi ülésén elhatározta, hogy az elcsatolás ellen tiltakozik s a járás által kiküldendö küldött­ségben magát képviselteti s ab­ban részt vesz. A küldöttség a szükséges előké­születek befejezése után előrelátha­tólag a jövő héten megy fel az igazságügyminiszterhez.« gyümölcstermelésünknek alig 5 százalékát sem tudjuk a külföl­dön elhelyezni! Ugyancsak szervezetlen az értékesí­tés, valamint az ezzel kapcsolatos raktározás és konzerválás is. Szé­gyen, hogy például még a termelé­sünkkel arányos szilvaaszalás sincs nálunk megszervezve, pedig ez a legegyszerűbb falusi munka kereté­ben is el volna végezhető. A magyar gyümölcstermelésből a falvak bevételének uj forrását le­hetne megnyitni, uj szellemi és fi­zikai munkaalkalmakat teremteni, uj iparágakat meghonosítani. A gyü­mölcstermelés egyike lehetne azok­nak a jövedelmi forrásoknak, ame­lyek a buzakratoban és az állat- csődben fuldokló falvak lakóinak évente párszáz pengő uj bevételit biztosíthatnának. Magyarországon 3400 község van. Ha minden köz­ségben csak 10.000 pengővel lehetne növelni a gyümölcsből eredő bevé­telt, ez 35 millió pengővel növelné a nemzeti jövedelmet, az exportot. tása alapján ugyancsak a Külügyi Szem­le e száma ismerteti a legújabb kor háborúinak halott-statisztikáját, amely szerint a világháború ember- áldozatainak száma 23 milliót tenne ki. Ugyanekkor a hadviselő államok municiógyárainak hatalmas nyere­ségeiről is beszámol Wageman professzor adatai alapján. A Schneider—Crezot-gyár 140, a, Krupp- müvek 100, a Skoda-müvek 80, az an­gol háborús ipar 200, az amerikai ipar 500 milió dollár tiszta haszonnal zárta a háborús évek mérlegét. Megkezdődhet Európa újjáépítése Chamberlain nyilatkozata Chamberlain kincstári kancellár Lau- sanneból Londonba érkezett és igy nyi­latkozott a sajtónak: — Nagy sikert értünk el, mindent megkaptunk, amit akartunk. Elsöpörtük a jóvátételt és most már hozzákezdhe­tünk Európa újjáépítéséhez. Hirdessen a Helyi Értesítőben! •m—имя 1ШШ1МГГ111Ш1Т|] ]|||>шгп111 mini Tinmriийтитпимпг тиши A gyümölcstermelés új korszaka 67 millió katona, 11 millió halott a világháborúban

Next

/
Oldalképek
Tartalom