Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-29 / 52. szám

6 oldal

Kiskunhalas Helyi Értesítője

iutiius 29

Anyakönyvi hírek

— Jumius 19. — junius 26. — SZÜLETTEK:

Duchaj János és Karbin Zsuzsannának Irén n©vü leányuk. Gazdag Benő és Vörös T. Máriának Éva nevű leányuk. Torma Mihály és Zsebő Zsófiának János nevű fiuk. Dobra Péter és Váczi Máriának halva született fiuk. Böresök István és Makra Ilonának István nevű fiuk. Váraid! Ferenc és Dobos Máriának Maliid nevű leányuk. Lajkó Flórián és Kovács Sz. Ilonának Flórián nevű fiók. Mo'nár Mihály és Páifi Etelkának László nevű fiuk. Mig Gábor és Lakatos Ilonának Ilona nevű leányuk.

MEGHALTAK:

Korsós Sándorné Kálmán Anna 38 éves. Kovács Jánosné lies Agnes 60 éves. Vincze László 14 naipos. Tamás Liviai 2 napos. Mák Benedek 77 éves. Kulcsár László 10 napos. özv. Csányi Gáborné Király Eszter 66 éves. Szabni József 30 éves. Viszmeg Jánosné Szabó Klára 68 éves. Ódor József 29 éves. Sztahkovics Irén 2 hónapos. Mityók Mária 1 hónapos. Kerekes Gergely 80 éves. özv. Csordás Tóth Pálná Greczufa! I'öna 58 éves.

KIHIRDETETT JEGYESEK:

Nagy Mihály Grecs Mária soltvad- kerti lakossal.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK:

Goldstein Izsák kiskőrösi lalkos Raáb Bertával-.

A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 1718—1932. tk. sz.

Arvejréfeá hirdetni Ínyi kivonat.

Lang Simonné végrehaj tatónak Topán Mihályné sz. Orbán Klára, Nagy Ту. István (nős Füle Máriával), Nagy Ту. Sándor (nős Paprika Juliannával), Ternyák Ferencné sz. Gyevi Juliánná, Németh

B. János (nős Daczi Judittal), Orbán Juliánná végrehajtást szenvedők p.'en in- I ditott végrehajtási ügyében a tkvi ható- ; ság a, végrehajtató kérelme következtében 1881 :LX. te. 144,146147 §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 2000 P tőkekövetelés és ennek járulékai és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 45 P 80 f. költség behajtása végett a kiskunhalasi kir. jbiróság területén levő, Kiskunhalas városban fekvő s a kiskunhalasi 6995. sz. tkvi betétben А X 1. sor 4731—14. hrsz. alatt felvett 3 hold 1080 n.-öl legelő a Fe&őszáUáson Topán Mihályné sz. Orbán Mária, Nagy Ту. István (nős Füle Máriával), Nagy : Ту. Sándor (nős Paprika Juliánnával), i Ternyák Ferencné sz. Gyevi Juliánná, Németh B. János (nős Daczi Judittal), Orbán Károly (nős Ba ázs Juliánnával) és Vetzer Pálné sz. Orbán Juliánná, végrehajtást szenvedők nevén álló egész ingatlanra 255 P kikiáltási árban, — a kiskunhalasi 6996. sz. tkvi betétben А I. 1—

3. sor 4729—1, 4731—2, 4731—3. hrsz. alatt felvett 700 n.-öl futó homokból, 3 hold 150 n.-öl legelőből! és 150 i.n.ö-l lakházból, udvarral a Fe’sőszálláson, a fenti végrehajtást szenvedők nevén álló 12/48 rész iletőségre 215 P 50 f. kikiáltási árban, a C. 2. sor. a. özv. Hu- gyák Antalné sz. Juhász Marcella javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog fenntartásával, — ha azonban a haszon- ; élvezeti jogot megelőző Rozenberg Emil javára 1200 К 96 f. összeget meg nem ■ üti, az ingatlan azonban a haszonélve- I zetijogfenlartása nélkül árverezhető el.

' A telekkönyvi hatóság az árverésnek a I kiskunhalasi kir. járásbiróság hivatalos , helyiségében, Városháza épület 2a ajtó, i megtartására 1932. juüus 15. napjának i ti. e. 9 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a következőkben ál apitja meg: i Az árverés alá eső ingatlanokat a 6995. sz. betétben! ingatlant 601 P-nél és a mai tkvi ál apót és az 5610—931. M. E.

иииыииаа ИШГГЛШтПТгТГДШМИЯ

Г

I 1 1 =

REGÉNY

A

lŰZBRIGAD

IRTA:

ZENTA1

FERENC

Folytatás 14

A szerb közvélemény esküdni mert rá, hogy a cigánykaraván közönséges emberevő banda volt, amely ki tudja, hány száz embert fogyasztott el ördögi étvágyával.

A katonai hatóságok nem sokat törődtek a szárnyra kelt és vadabbnál- vadabb fantáziákkal: ők csak nyomoztak és vallattak. A gyilkosokat nem találták, bár tűvé tették az egész vidéket s a katonaság, csendőrség és a rendőrség minden épkézláb emberét megmozgatták.

Korda Péter volt az egyet en siker és eredmény. Belő te akartak kiszedni minden titkot és részletet. Vallatták is ijiin- den eszközzel: ütéssel, veréssel, kínzással, jó szóval.

Korda Péter pedig percröl-percie tisztábban látta, hogy elveszett. Az őrnagy, aki egyedül tudta, hogy ö a szerbek előtt ártatlan, nincs többé. Azok pedig, akik most faggatják, mint cinkostársat, mint többszörös rablógyilkost kezelik s nem kétséges, hogy menthetetlenül fel fogják akasztani.

— Megérdemlőm a sorsomat! — hörögte kínzásai közben, vért izzadó testtel az áruló. — Megérdemlőm a halált, mert árulója lettem hazám szent ügyének.

És Korda Péter vallott, mint a karika- csapás. Mindent elmondott, csak az igazat nem. Megváltoztatta előbbeni vallomásait és most már maga is emberevö szektának tüntette fel a karavánt.

— Hazudsz, gazember — rivalt rá a katonai ügyész. — Hazudsz, te akasztófavirág. Hiszen már megmondtad, hogy kémek vollaok, akik sze-b katonai t'.tko- j kát csentetek a magyar vezérkar szá- I mára.

De Korda ál hatatosan megmaradt legutóbbi vallomása melleit. Hasztalan sütögették tüzes vassal testét, hasztalan kalapáltak rozsdás tűket a körme alá, Korda Péter ál hatatos maradt.

*

Már úgy volt, hogy fiaskóval végződik az egész nyomozás. Csődöt mondott minden. A koronatanú össze-vissza hazu- dozott, a nyomozók meg utolsó szálig eredménytelenül szállingóztak vissza.

— Ilyen szégyent! Ilyen gyalázatot! — j üvöltötte saját üstökébe markolva a katonai ügyész, rettenetes tehetetlenségében. El fognak csapni az állásomból, hogy egy tíztagú rablógyilkos társaság egyetlen tagját sem tudom elfogni.

így tépelödött és éve'.ődött az ügyész, | amikor valaki kopogott ajtaján. А ко- i pogás olyannyira parancsoló volt, hogy i az ügyész futó lépéssel nyitott az illető- ] nek ajtót.

Aki belépett, azt most látta először. Vékony, elegáns emberke volt a jövevény, aki rosszul törve a szerb szót igy mutatkozott be:

— Petrovics Péter detektív vagyok, Szabadkáról!

Az ügyész szeme felvillant.

— A bűnügyben jött, ugy-e? — kérdezte olyan mohón, hogy nyála is kia 6996. sz. betétben! ingatlant 600 P-nél, sz. rendelet figyelembe vételével alacsonyabb áron eladni nem lehet.

2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek e’-őlegesön bírói letétben helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltéteteket aláírni (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §; 1908 :XLI. te. 21. §.)

Kiskunhalas, 1932. április 14.

Dr. KISS sk. ömf. jegyző. — A kiadmány hiteléül: Mjszárou irodatiszt.

A kiskunhalasi kir. járásbiróság, mint i tkvi hatóság.

4053 -1932. tk. szám. i

Árverési hirdetményi kivonat.

Alberti Imre végrehajtatnak, Rech- nitzer Piroska végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a Nemzeti Hitelintézet rt. csatlakozott végrehajtató kérelme következtében az 1881:60. te. 185. §-a értelmében elrendeli az újabb árverést 741 P 24 f. tőke s jár., és a Nemzeti Hitelintézet rt. csatlakozó javára az árverési kérvényért ezúttal megállapított 71 P 80 f. költség, váamint a csat’akozottnak kimondott Nemzeti Hitelintézet rt. 5000 P, Kőbányai' Polgári Serfőző rt. 3000 P, Ster és Davidovics cég 700 P, Korda Henrik 125 P, Tóth János 191 P, Rigó Mátyás, János és Illés 130 P, Mamlecz Antal, Csapi Sándor, Benő és Imre, Gye- nizse Istvánná, Csapi Imréné, Rokolya Mária; 114 P 60 f. tőke sí jár. behajtása végett a kiskunhalasi kir. jbiróság területén, Kiskunhalas városban fekvő s a kiskunhalasi 9425. sz. betétben А I. 1—6. sor. 11478—12, 11478—13, 11478—14, — 11478—15, 11478—16-a, 11478—16b hrsz. a. 681 öl lakház és udvar, 257 öt kert, 888 öl szőlő, 412 öl szőlő, 3 hold 715

öl szántó, 1 hold 800 öl szőlő a Balotán В 2 szerint Reehnitzer Piroska nevén álló egyhatod rész illetőségéire 941 P 50 f. kikiáltási árban; u. о. A x 1. sor. 11438—14. hrsz. a. 7 hold 860 öl (legelő) szőlő a Balotán ugyanannak a nevén álló egyhatod rész illetőségre 797 P 33 f. kikiáltási árban.

A telekkönyvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében (Városház épület, I. em. 2) megtartására 1932. évi juüus 16. napjának d. e. 11 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881:60. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg:

1. Az árverés alá eső ingatlant a Nemzeti Hitelintézet csat akozó kérelmére a kikiáltási ár kétharmadánál, Kőbányai Polgári Serfőző rt. csatlakozó kérelmére 6545 P-nél, Alberti Imre csatlakozó kérelmére 10.425 P-nél, Stier és Davidovics cég csatlakozó kérelmére 11.166 P-nél, Korda Henrik csatlakozó kérelmére 13.000 P-nél, Tóth János csat akozó kérelmére 13.351 pengőnél, —

Rigó Mátyás, János és Illés csatlakozók kérelmére 13.568 P-nél, — Mamlecz Antai, Csapi Sándor, Benő, Imre, Gyenizse Istvánná, Csapi Imréné, Rokolya Mária csatlakozók kérelmére 14.657 P-nél a'acsonyabb áron eladni nem lehet. (A mai telekkönyvi állapot és az 5610—931. M. E. sz. rendelet figyelembe vételéve1).

2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előtegesen bírói letétben helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §; 1908 :XLI. te. 21. §.)

Kiskunhalas, 1932. május 13.

Dr. KISS sk. ömf. jegyző.

A kiadmány hiteléül: Mészáros ir.-tiszt

csordult.

— Igen, ebben a szörnyű tömeggyilkosságban kívánok segítségére lenni önnek, ügyész ur.

— Tud talán valamit? — csapott le rá torz arccal az ügyész.

— Tudok! — koppant kurtán, da so- katmondóan Petrovics hangja.

— Mit tud?! — nyöszörgött rimán- kodva a bajba jutott főnyomozó.

— Sokjait! —Volt a lakónikus válasz.

— Halljuk! halljuk!... — nógatta az ügyész.

De Petrovics csak mosolygott. Fölényesen és sokat sejtetően csak mosolygott.

— Egyelőre semmit sem mondhatok! — csapott le, mint kalapács a hangja. Addig ne kívánjon tőlem; adatokat,

amig négyszem között ki nem hallgattam Korda Pétert.

— Ez az ember csakugyan sokat tudhat — gondolta az ügyész. — Lám, pontosan tudja Korda nevét is.

Nem faggatta tehát tovább az égből cseppent Sherlock Ho'.mest, hanem ka- ronragadta és személyesen tekalauzolta a fogdába. Még az őröket i:s eltávolította az ajtó mellől, hogy minél bizalmasabban történjen meg Korda kihallgatása.

Amint Petrovics mögött becsukódott a fogda ajtaja, az ügyész is visszasietett szobájába. Az őröknek útközben azt az utasítást adta, hogy a külső bejáratnál őrködjenek addig, amig Petrovics detektív ur ki nem lép a fogdából. *

Petrovics teh’t belépe t a fogdába. Belépett és a féhomályban körüljártatta tekintetét. Tüzes, villogó szemei Kordát keresték.

A keresett ott gubbasztott a kemény faprdeesen. Feje a mellére hajtva,

egész teste összeroskadva. Látszott raj- ta, hogy félig agyonverték a vallatok. Egyébként észre sem vette a belépőt s csak akkor emeüntette fel nehezem a fejét, amikor Petrovics súlyos ökle a vállára nehezedett.

A két szempár egymásba fúródott. Korda arca csupa rémület volt, amint megismerte az érkezőt. Fuldokolva, hörögve hebegte:

— Jaj!... Istenem.! Te vagy az, Pin- tyők?! Hát... hát téged is elfogtak?! Oh, én nyomorult... elbukott áruló... Tudom... ennek is én vagyok az oka!

— Pszt! — sziszegte az érkező. — Ki

ne ejtsd mégegyszer a nevem! Nem vagy méltó arra, hogy becsületes nevemet az ajkadra emeld, te 'Judás, te áruló! ,

Korda Péter hangtalanul kitárta karjait. ügy reszkettek azok a karok, mint a bűnbánóé, ha kegyelmet, ha megbo- esájtást könyörög. Arca eltorzult, két szeme tele telt könnyel.

És szólt esdeklőn, könyörgőn:

— Vezekelni, bűnhődni akarok!... Én már leszámoltam mindennel. Gyűlölöm magamat, undorodom fekete telkemtől. Menekülni akarok magamtól: a halálba, a másvilágba...

— A pokolba — javította ki a szót. Pintyők testvér, Medárd bosszúálló követe.

— Tudom, odavaló vagyok — lihegte teljes bűntudattal Korda — az örök tűzre, az örök gyehennára!

Pintyők most közel hajolt az árulóhoz s nyugodtan, de határozottan a fülébe súgta:

— Hiszen azért jöttem... azért jöttem, hogy a pokolba küldjétek. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy én rab vagyok! Nem, a tüzbrigád hűséges tagjait nem tehet bilincsekre verni. Az Isten különös gondviselése őrködik felettük és őrködik felettem is. Vedd tudomásul, te nyomorult, hogy én most is szabad vagyok. S e pillanatban te nem a szerbek foglya vagy, hanem a tüzbrigád vér- törvényszékéé. ő Ítélkezik most itt feletted és ítélete: azonnali halál.

(Folytatjuk.)

Beretvás Pasztilla a ИтИвнИ fejfájást is elmnlasztia t

Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalat«nyom dában, Kiskunhalason. 1932.