Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-29 / 52. szám

2 oldal Kiskunhalas Helyi Érteiítőfe junius 29 Az u| fermésrendeleí Szombaton terjetszíetfe a kormány a ЗЗнав bizottság ©lé az uj termésrendeüa- tet. A rendelet eső szakasza kimondja, hogy a mezőgazdaságnak az 1932—33. gazdasági évre nyújtandó kedvezmény biztosítása céljából mezőgazdasági ala­pot létesítenek. A mezőgazdasági alap bevételei a lísztforgatmi adó vadságából és a gabonajegyek eladásából származ­nak. A mezőgazdasági alap terhére a kö­vetkező kiadásokat kell tetjesitemi: 1. földadótéritést, 2. a mezőgazdák кözmunkaszolgálta- tási kötelezettségének módosításai foly­tán edőáló hiány megtérítését, 3. a gab ona jegy szel vény értékének a jogosultak részéről való megtérítését, 4. a1 gabona exportja esetén a gaboina- jegy értékének megtérítését, ezenfelül a) gabonának feldolgozott álapotban kül­földre vitee esetén al lisztforgalmiadó váltsátg megtérítését, 5. a lisztforgalmiadó váltság kezelésé­vel kapcsolatos kiadásokat és a közsé­gek kárpótlását a/rna részesedésekért, amelyek megszűnnek. Kimondjál a rendelet, hogy julius else­jétől egy év tartamára a lisztforgalmi- adó váltság a kereskedelmi őrlésre ke­rülő búza és kétszeres minden métermá­zsája után 2.50 pengő. A rozs kereskedelmi őrlése mentes a Üisztforgaúmiadó váltság alól. A vámőr­lésre kerülő búza, rozs és kétszeres a lisztforgailimiadó váltság alól szintén mlejntes. A búza, a rozs és kétszeres tulajdon­jogát csak gabonajegy kíséretében le­het átruházni. Ez évi julius elsejétől al gabonajegy ára az átruházott gabona minden méter mázsája után tiz pengő. Ebből a szelvény ára négy pengő, a ga­bonalevél ára hat pengő. A julius elseje előtt gabona’evédel már e'látott gabonát aiz élőbb említett gabonalevéllel feisze- rebii nem keli. A rendelet ötödik szakasza mondja ki azt, hogy a mezőgazdasági alapból kel ki­egyenlíteni az olyan földbirtokosok 1932 —33 .évi földadóját, akiknek az egy község területén lévő valamennyi föld­birtokának kataszteri tiszta jövedelme a száz aranykoronát — száztizenhat pen­gőt — meg nem haladja. Másodszor a kataszteri tiszta jövedelemre való tekin­tet nélkül a szőlőbirtok után 1932—33. évre esedékes állami földadót. A hatodik szakasz a közmunkavált- bágrcl- intézkedik. Aki csupán két lovait tart, vagy akinek csupán két tehene van igavonásra, csak évi egy igás nap­számot köteles leróni. A csupán egy szobát és egy konyhát magában foglaló ház birtokosai csak évi egy napszámot, ai két lakószobát és egy konyhát magá­ban foglaló ház birtokosa pedig csak évi két napszámot köteles szolgáltatni. Kimondja a rendelet, hogy az igy előálló hiányt a mezőgazdasági alapból kell megtéríteni. A rendelet julius 1-én lép életbe. Azt, hogy milyen őrlés tekinthető kereske­delmi őrlésnek és milyen vámőrlésnek, a kormány külön állapítja meg. Mész házhoz szállítva legolcsóbb árban GRÜNWALD ZSIGMOND Holló u. 1 sz. A belügyminiszter jóváhagyta az 1932 évi költségvetést: ez évben a pótadó 87 százalék, a A város 1932. évi költségvetését, j mint ismeretes, a képviselőtestület még az elmúlt évben letárgyalta és | a költségvetést a város felküldte a különböző hatóságokhoz jóváhagyás végett. A napokban érkezett le a belügy­minisztérium döntése a városhoz, | amely jóváhagyta az 1932. évi költ­ségvetést különböző változással, amelyet előzőleg a vármegye és a pénzügyminisztérium is felülbírált. A belügyminisztérium hat gépírá­sos oldalon foglalkozik a város ház­tartásával. A belügyminiszteri leirat bevezető részében először is azt állapítja meg, hogy a vármegye milyen alapon hagy­ta jóvá a költségvetést. Ez a rész igy szól: Az alispán ur az 1931. november 30-án 46.771—1931. kig. sz. alatt ho­zott határozatával Halas város ház­tartási alapjának költségvetését 873 ezer 423 P szükséglettel, 588 ezer 143 pengő fedezettel, 285 ezer 280 pengő hiánnyal állapította meg. A hiány fedezése céljából 100.5 százalék pót adó és 6 százalékos kereseti adó engedélyezését javasolta. A belügyminiszteri leirat ezután a város anyagi helyzetét tárgyalja részletesen. Igen érdekes az erről szóló rész is : A város vagyona 5 millió 468 ezer 278 P, a te­her 1 millió 534 ezer 190 pengő, tehát a város tiszta vagyona 3 millió 934 ezer 088 pengő. A vagyonból eredő jövedelem mindössze 106 ezer 296 pengő, amivel szemben a kölcsönök szolgálatára fordított összeg 218 ezer 507 pengőt tesz ki. A vagyon jövedelme a kölcsönök­kel kapcsolatos kiadások fedezésére nem elegendő, úgy hogy a város e célra egyéb bevételeit is kénytelen igénybe venni. A város eladósodása tehát ag­godalmat keltő s ebben a te­kintetben az egyedüli megnyug­tató megoldás egy előnyös fel­tételű törlesztéses kölcsön meg­szerzése lenne, ha ezt a hitelviszonyok lehetővé ten- I nék. Az adott helyzetben tehát a j város közönségének a legnagyobb i takarékosságra kell törekednie ház- ! tartása vitelében, mindent ei kell kö- j vetni vagyonának jobb gyümölcsöz- tetése érdekében s újabb adósságok 1 felvételétől minden körülmények kö­zött tartózkodni kell. Megjegyzem, hogy a város kö­zönségének a háztartási helyzet megjavítása érdekében foglalkoz­nia kellene régi vásárterének házhelyek céljaira leendő eladá­sával is. Sok szó esett annak idején a köz- j gyűlésen a tisztviselők pótilletmé­nyéről, amelyet már az 1932. évi I költségvetésbe sem állítottak be. I A belügyminiszternek erről ez a felfogása: A költségvetésben a tisztviselők mellékjárandóságaira előirányzat nem eszközöltetett. E célra a magam részéről sem kívánok ezidőszerint fedezetet biztosítani, de megjegyzem, hogy a szóban for­gó járandóságok megszüntetége kér­désében csak a vonatkozó határoza­tok felülvizsgálata során fogok vég­legesen állást foglalni, i A városnak súlyos terhet jelent, hogy 13 ezer pengővel kell az ál­kereseti adó lami elemi iskolák szükségleteihez hozzájárulni. A város ennek az ösz- szegnek a törlését kérte. A kére­lem ügyében — mondja a minisz­ter — a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel tárgyalást tettem folya­matba. így csak a tárgyalás befejezés? után fogok véglegesen állást foglalni. A vásári és piaci helypénzre vo­natkozólag ezt mondja a miniszteri leirat: A vásári és piaci helypénzből származó bevételi előirányzat az 1931. évi előirányzattal szemben 30 ezer pengőről 24 ezer pengőre csök­ken, mert a város közönsége a hely­pénzeket 20 százalékkal leszállította. A város háztartását ez érzékenyen érinti, ezért felhívandó a képvisetőtes­Szombaton a déli órákban olyan értesítést kapott a város, hogy nem lehetetlen, hogy a halasi küldöttsé­get csak csütörtökön fogadhatja az igazságügyminiszter. Erre a hír­re a polgármester azonnal intéz­kedett, hogy a képviselőtestületet rendkívüli közgyűlésre hívják össze. A közgyűlés összehívása után jött meg az újabb értesítés, hogy a kül­döttséget már hétfőn fogadja az igaz­ságügyminiszter. Ezt a közgyűlést, amelynek tárgysorozatán az ismert járásbirósági ügyön kívül még nyolc pont szerepelt, ma, kedden délelőtt tartották meg. Udvardi Illés napirendi felszólalása után a közgyűlés első pontja Majsa elcsatolásának ügye volt, amelyet Halász D. Sándor d!r. rendőrbiró ter­jesztett elő. Felolvasta a hivatalos lapból a miniszter erre vonatkozó rendeletét, ismertette azokat a kez­deményezéseket, amelyeket ebben az ügyben a város polgármestere foga­natosított és azt, hogy hétfőn ebben az ügyben küldöttséget vezetett az igazságügyminiszterhez. Erről a kül­döttségjárásról lapunk más helyén részletes tudósítást közlünk. Az előadó előterjesztése után hosz- szu vita indult meg ebben az ügy­ben. Rásonyi Papp Gedeon volt az első felszólaló, aki ezzel kapcsolat­ban többek között arról is szólt, hogy az átcsatolásban politikai okok keresendők. A beszéd körül az­tán igen sok felszólalás volt, felszó­laltak Weisz Ignác, Kiss Illés An­nyuló kormányintézkedés a legteljesebb megelégedést váltotta ki va'amennyi párt körében. Mint értesülünk, komoly tárgyalások indultak meg abban az irányban, hogy hasonló moratóriumot biztosítson a kor­mány a kereskedők számára is, mert ha a gazda moratóriumot kap, mig a kereskedő nem, akkor lehetetlen hely­zetbe jut a kereskedő osztály. 6 százalék tűiét, hogy ezt a kérdést tegye újabb megfontolás tárgyává. A belügyminisztérium ezután azo­kat a tételeket sorolja fel le iratába írj amelyeknél változásokat eszközölt. Az eszközölt változtatások után — mondja a belügyminiszteri leirat — a háztartási alap költségvetését 840 ezer 624 pengő szükséglet­tel, 608 ezer 443 pengő fedezet­tel és 232 ezer 181 pengő hiány­nyal állapítottam meg. A hiány fedezésére a 267 ezer 371 pengő adóalap után 87 százalékos pótadó kivetését engedélyezem. A kereseti adó ki­vetési kulcsát 6 százalékban ál- pitom meg. A város az 1932. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó belügymi­niszteri rendeletet a mai, keddi köz­gyűlés elé terjesztette. A közgyűlés tudomásul vette a rendeletet. renc. Az utóbbiak még felszólalásuk­ban köszönetét mondtak a polgár- mesternek azokért a gyors intézJ kedésekért, amelyeket ebben az ügy­ben tett. Az utána kővetkező ügy á járás­bíróság bérletének ügye volt. Gaál Jenő közig, jegyző, ismertette az igazságügyminiszter leiratát. Az igaz­ságügyminiszter a járásbíróság bér­letéért nem hajlandó 2400 pengőnél magasabb bérösszeget fizetni, szem­ben a közgyűlésnek azzal a hatá­rozatával, hogy ezekért a helyisé­gekért 5000 pengő bérösszeget kér. A polgármester javaslata az volt, hogy a felajánlott bérösszegért a város adja oda továbbra is bérbe a járásbíróságnak a helyiségeket. Ekörül azután ismét hosszabb vita indult meg. Rásonyi Papp Gedeon azt .indítványozta, hogy a képviselő­testület tartsa fenn eredeti határoza­tát, mely szerint ragaszkodik 5000 P bérösszeghez. A képviselőtestület végül is Kovács Géza dr., Török István, Kun Benő, Kiss Illés Antal, dr. Nagypál Ferenc, dr. Práger Jó­zsef felszólalása és a polgármester válasza után kimondta, hogy a mi­nisztérium kívánságát teljesíti, de egyben kéri, hogy építse fel az igaz­ságügyi palotát és erre ingyen telket adna a város. A közgyűlés többi tárgysorozatá­nak tárgyalásáról lapzárta miatt csak jövő számunkban adhatunk tudósí­tást. ! Károlyi miniszterelnök nyilatkozott is a kérdésben és kijelentette, hogy a pénzügyminiszterrel tanácskozásokat kezd ilyen irányban. a—rrrr­..........- —— « — Öngyilkosság. Kedden Sikolai Jánosné kécskei határban levő birto­kán a konyhában Barucza Pál gazd. cseléd a gerendára nadrágszijjával felakasztotta magát. Holtan talál­tak rá. Kát órás vita Majsa átcsatolása ás a Járás- bíróság bérlete körül — a ma dó előtti közgyűlésén tál, Török István, dr. Nagypál Fe­A kereskedők számára is moratóriumot sürgetnek A gazd a társadalom megmentésére irá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom