Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-20 / 6. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője KÖZVÉLEMÉNY Aktuális kérdések a borpárlat ügyében Ismeretes az a nagy küzdelem, amelyet dr. őrffy Imre és társai vívtak a 33-as bizottságban, azért, hogy a szeszárak felemelésével kapcsolatosan a szeszkarteffl köíe'eztessék nagyobb m?ny- nyiségü bornak borpárlattá való feldolgozására. Sajnosán kell azonban tapasztalnunk, hogy amit a gazdák érdekében egyesek az országgyűlésen, vagy a 33-as bizottságban kiharcolnak, az a végrehajtási rende'et nyomán semmivé válik. A Jegfriv »'.abban ütközik ki ez az állításunk a borpárlat ügyében. A Szeszkar teil már hetek óta élvezi a magasabb szeszárakat, amelynek óriási terhét a gazdaközönség viseli és ezzel szemben a szőlősgazdák előnyére szolgáló intézkedések még mindig csak papíron vannak meg és oly bürokratikus módon, oly szűk keretek között és annyira nyomott áron igyekeznek megoldani egyébként is ezen kérdést, hogy ebből a szőlősgazdákra vajmi kevés előny származik. Nem akarunk most arra kitérni, hogy ,,a kontingentált mennyiségek megállapításánál is illetéktelen befolyások érvényesülhettek. De ki akarjuk mutatni azt, hogy a kontingentált mennyiség lepárlása is mennyi huza-vonával és ok- nélkiiii munkaidő elfeesérlésével jár. Hisz csak 8 hónap alatt lehet ezen csekély mennyiséget lepárolni, az egyes gazdáktól lepárlásra átvenni, még pedig a gazdák viszonyainak oly körülményes vizs- gálása után, hogy nyilvánvaló, hogy ezen intézkedések is inkább a szeszkartell érdekeit, mint a gazdák megsegítését Szolgálják. Bizonyára az a gondolat merült fel a kérdésekkel foglalkozók előtt, hogy ha már az égetően sürgős segítséget 8 hónapi részletben kapja is meg a gazda, legalább a borának értékesítési külön- bözetében talál kárpótlást. Megnyugtatjuk e tekintetben is az érdeklődőket, hogy e téren is meglehetős csalódás érte a gazdákat. Már-már odafejlődött a bamúnchámmas bizottság határozott állásfoglalása, hogy annak hatása alatt a fepáriandó borok árának meghatározása szerint Mal'igand-fokon- ként 2 fillért kapott volna a gazda, de egy hirtelen fordulattal ez az ár 1.1 fillérre nyomatott le és az exkontmgens mennyiségnek megállapításában és átvételében is újólag nemcsak hatalmas tőkével, de úgy látszik, befolyással is rendelkező sz&szkartell érdekei diadalmaskodtak. Nem akarunk mi — akik mindig szilárd elhatározással és meggyőződéssel állottunk az államhatalom törekvései mellett — az amúgy is túlfeszített at- mioíszféráju hangulatba gyuanyagot vinni, de úgy véljük, méltán intézhetünk kérdést, hogy miért kell a legüdvösebb terveztetnek is elsorvadni, ha az a szesz- kiartell egyeduralmának rovására megy és miért kell több százezer szőlősgazdának és a még nagyobb tömegű szőlőmü- velő munkásnak szenvedni azért, hogy a szeszkar teli csekély számú millió mosatnak jövedelme ne csökkenjen? аянмвдзвдийвдМЕОВшяяищяшапшямавк» — Ötvenéves tanítói jubileum Döm- södön A közelmúltban ünnepelték imeg Dömsödön Szűcs Lajos el. is- *kö!ai igazga :nak ötvenéves tanitói jubileumát. A köztiszteletben álló jubiláns félszázadot töltött a magyar kultúra szolgálatában s nemzedékekét pevelt fel hossZu pályáján. A Nemzeti Bank főtanácsa ma dönt a kamatiák csökkentjéről A Nemzeti Bank főtanácsát ma t délutánra ülésre hívták össze. Az ülést igen nagy érdeklődés előzi meg, • mert komoly formában járja az a hir, hogy ma megtörténik a kamatláb régóta vári leszállítása . Komoly közgazdasági körökben úgy tudják, hogy nemcsak a felelős helyekről ismételten elhangzott nyilatkozatok, hanem elsősorban maga a Nemzeti Bank helyzete arra indította a főtanácsot, hogy a tervezett rátamérséklést már most keresztülvigye, amit annál is inkább megtehet, mert a devizaforgalom kamatpolitika fentartását feleslegessé tette. A bankkamatláb csökkentése természetesen ki fog hatni a közigazgatási élet minden vonatkozására. A nagybankok hir szerint már tárgyaltak is a kamatlábcsökkentés honorálásáról és az eddigiek szerint arra az elhatárolásra jutottak, hogy a kamatmérséklést természetesen úgy adósaikkal, mint hitelezőikkel szemben keresztül viszik, a betéteik megtartása érdekében azonban a betéti kamatlábat esetleg csak kisebb mértékben csökkentik, mint amennyivel a bankráta esni fog. Bácsmegye közigazgatási ülésén hosszasan foglalkoztak Pest vármegye kettéosztásával Bácsmegyének nem érdeke Délpestmegye hozzácsatolása, de mindenesetben ragaszkodik Baja megyeszékhe/ységéhez Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottsága pénteken tartotta januári ülését dr. Szabovlyevits Dusán kormányfőtanácsos, alispán elnöklete mellett. Az alispán hosz- szabb beszédben foglalkozott azzal a mozgalommal, amely Bácsmegye és Délpestmegye egyesülését célozza. Hogy Halast érdeklőén, a vármegye kikerekitése ügyében, milyen állást foglalt el a közigazgatási bizottság, az nagyban érdekelheti a város közönségét és az erre vonatkozó részt, teljes egészében alább közöljük: — A megye hegemóniájának megszűnését jelentené — mondotta Bácsmegye alispánja — Dél-Pestmegye bekapcsolása, mert a nagyobb terület nem akarná a kisebb terület székhelyét elfogadni. Я kormány Pest- megye kettéosztásával még nem foglalkozott, azonban lehet, hogy ez hamarosan megtörténik. Mégis az ügy törvényhozás elé tartozik és nem1 lehet máról-holnapra elintézni. Bácsmegye az egységesítéssel rangsorban a 10-ik helyen következne ,ami nagy visszaesést jelent. A tíz esztendő óta meglevő szervezetek meg- bolygatása sok nehézségbe ütközne, amellett a bácsmegyei ember sem tudja elfogadni a gondolatot, hogy Baja fölé Halas kerüljön székhelynek. ELFOGADJA-E HALAS BÁJÁT SZÉKHELYÜL? Rosenberg Mátyás nagybirtokos szólt először az alispán beszédéhez. A vármegye kibővítését gazdasági szempontból kívánja és úgy találja, hogy az előnyökkel járna. Szerinte a csatlakozás elfogadása észszerű, ügy tudja, Kiskunhalas elfogadja Baja székhelységét. KALOCSA IS SZÉKHELY AKAR LENNI Dr. Szabovlyevits alispán kétségbe vonja ezt. Hivatkozik arra, hogy amikor először szó volt Bácsmegye és Dél-Pestmegye egységesítéséről Kalocsa is úgy nyilatkozott, hogy Baját szívesen fogadja székhelynek, ma pedig már Kalocsa is a szék- helységről álmodik. Id. Villman János úgy nyilatkozik, hogy nem engedhetik Baját, ezt — mondotta az alispán az egy meglevő megyei várost, mely a hazafiságban mindig elől járt és kulturbástyája lett Bácskának. Aki akar csatlakozni azt fogadják el, de Bácska maradjon a bácskaiaké. MEDVECZKY karoly országos SZEMPONTBÓL NÉZI Д KÉRDÉST Medveczky Károly gazdasági főtanácsos szerint országos szempontok kívánják e két rész egységesi- tését. Régebbi közigazgatási beosztás szerint ezek a részek soká ösz- szetartoztak. A csatlakozást pártolja. Egyelőre a megye székhely kérdése nem olyan fontos, mint az, hogy az elhanyagolt, gazdaságilag visszaesett vidékek kultúrája előmozdítassék. Az érdekelt területek formálisan úgy nyilatkoztak, hogy Bácsmegyéhez örömmel csatlakoznának. MIT MONDANAK A TÖBBI FELSZÓLALÓK Barth Benedek pápai kamarás emlékezik arra, mikor megindult a mozgalom, hogy Pestmegye egyes részei idecsatoltassanak, akkor is az volt a megokolás, hogy ilyen kevés község nem bir el akkora megyei apparátust. Újabb és újabb adók jönnének, amik a vármegyét anyagilag visszavetnék. Délpesimsgye nem kívánhatja, hogy a csatolásnak Bácsmegye legyen az ára. Willmann János szerint a csatolás kérdése el sem indulhat semmiféle tárgyalással csak úgy, hogy Baja legyen a székhely. Ez a hazafias város évszázadokon át központja volt ennek a területnek, az elsőség mindenképen megilleti. Dr. Szabovlyevits Dusán alispán azt mondja a továbbiakban, ilyen nagy fontosságú kérdésben nem lehet csupán takarékossági elvekre he- llezkedni. A megye székhely átvi- véss csak rosszul volna megoldható, rengeteg újítást kívánna. Hyen fontos kérdésben évszázadokra kell tekinteni, Halasról azután nem lehetne a székhelyt nem tetszés esetén egyszerűen újra Bajára hozni. Egy dolgot nagyon hangsúlyoz, a nagyobb egységek gazdasági ereje mindig nagyobb, mint a kisebb egységeké. A vármegye sorsát nem lehet 200 km. távolságú székhelyről irányítani. Kimutatja, hogy az uj teI rület sem adminisztrációs, sem gazdasági szempontból megtakarítást nem jelent. Halast óriási pénzzel is csak rosszul lehetne megyeszékhely- lyé alakítani. Bencze Béla műszaki tanácsos kimutatja, hogy Bajáról a közforgalom hét irányban indul ki, tehát Baja közlekedési központ. Az alispán további beszédében kijelenti, hogy Bácsmegye szeretettel fogadja Halast, de fogadjon el minket székhelyül. Latinovics Endre megjegyzi, hogy a dolog Bácskának nem sürgős. Any- nyi az országban a töredékvármegye, hogy az generális rendezést kíván. Baja sorsát elsősorban gazdasági érdekek döntik el. A KÖZIGAZG ATASI BIZOTTSÁG HATÁROZATA A közigazgatási bizottság általában aZ egész ülés folyamán hevesen tiltakozott Bácsmegye beolvasztása ellen. Végül határozatként mondotta ki a közigazgatás: bizottság, hogy Bácsmegye nem tesz lépéseket Délpestmegyével való egyesülés érdekében. Az egyesülés elsősorban Dál- pestmegye érdeke lévén, .ha a döntés úgy történik, Bácsmegye szívesen fogadja, ámbár nagyobb terület hozzácsatolását nem tartja célszerűnek. Minden megyeösszevonásnak azonban azt a feltételt szabja: Baja maradjon meg megyeszékhelynek, mert azt kívánja Csonka-Báeska és a délvidéki magyar népesség érdeke. ff i пгиггг т ....i ím itp ~ rin itt- щит >11м1пнип—ггтт— W százalék Majsán a póíadó Ezen a héten a majsai községházán rendkívüli közgyűlést tartottak, ahol több fontos tárgy került döntésre. Többek közt Komáromy Károly főjegyző arról referált, hogy a piaci helypénzsaedést árverésen Ország Sugár Jenőnek adták ki 6010 pengőért. Bemutatták a közgyűlésnek a község 1932. évi költségvetését, amely szerint a községi pótadó 39 százalékos lesz és egyúttal jelentették, hogy ezt a pőtadót már az alispán is. jóváhagyta. Ugyancsak a község vezető jegyzője, Komáromy Károly számolt be ezután a járásbirósági bizottság munkájáról és az elért eredményekről, az önálló majsai járásbíróság ügyével. A majsai közgyűlés a kecskeméti ügyvédi kamara és a kecskeméti törvényhatóság átiratát kiadta a járásbíróság ügyét végző és intéző bizottságnak, amely foglalkozott a kérdéssel és küldöttséget vezetett Kecskemétre az ügyvédi kamarához és Kecskemét város polgármesteréhez, ahol a legszivélyesebb megértésre talált és a támogatást a jövőre is kilátásba helyezték. Bejelentette még Komáromy Károly főjegyző azt is, hogy Zsitvay Tibor igazságügyminiszter élé megy a bizottság küldöttsége. 20 PENGŐ JUTALOM Ä METEOROLÓGIAI LÉGGÖMBÖK MEGTALÁLÓINAK A Meteorológiai Intézet ezentúl minden hónap közepe táján magaslégköri ballonfelszállásokat rendez. A magas rétegek viszonyainak megvizsgálására szolgáló automatikus műszerek a ballon szétrepedése után ejtőernyővel jutnak a földre. A Meteorológiai Intézet kéri a megtalálókat, hogy a műszeres kosarat érintetlenül őrizzék meg és annak megtalálásáról táviratban értesítsék az in- zetet. Az intézet gondoskodik a műszerek beszállításáról és a megtalálót húsz pengő jutalomban részesíti. A táviratok a következő címzéssel adandók fel: Meteor Buda. _______________________január 20
