Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-06-15 / 48. szám
4 Kiskunhalas Helyi Értesítője junius 15 HALASI EMLÉKEK Adomák és jellemző vonások a régi diákéletből. (Eleje a Helyi Értesítő 1928. november 10 és következő számaiban). A diákszövetségi közgyűlés és diáktalálkozók alkalmából vegyük fel az elejtett fonalat s lobogtassuk rá a megemlékezés fátyolét aizokra a szép emlékekre, amiket Vass Árpád, iskolánk egykori jeles tanára és növendéke juttatott el hozzám mint gyűjtőhöz, a maga kedves diákéletéből. Akkor még szebb és jobb világ volt. Húsz millió magyarról álma- dozott tanár és diák. Amerre a négy folyó fodrai verték a habot — elégedett s boldog volt a magyar. Most másképen van, de hitünk és szent meggyőződésünk, hogy az isteni gondviselés s a magyar őserő és elszánt akarat, mint minden bukásunk jjtán, most is föleme'i még nemzetünket. * Nagy Jóska (aljas: kutyapof áju) egy sötét este (még a 80-as évek legelején) a »Kiskohn« boltja ajtajáról leakasztotta a »Bőröndraktár*--t (egy nagy kuffer födelére ez volt írva) s egy cimborájával elcipelte Bartek Bertalan szabó házáig. Ott megrugdalta a kerítést, megcsóválta й bőröndraktánt s a jkapu fölött bedobta; csakúgy dörgött, olyan puffanással esett az udvarba. Szegény jó öreg Bartek bácsi meg magára húzta a dunnát; nem mert kimenni, hogy megnézze, ugyan mi is volt az? t Jóska solti bicskás volt ugyan, de olyan »székely támad, székely bánja« természetű. A rövidebbet mindig 5 húzta; noha nem maga támadt, de mint aféle magyart, a szövetségese mindig cserben hagyta. A bőröndraktár eset óta a Kiskohn segédje Jóskát nem szívelte; még a boltból is kinézte, sőt ki is utasította. Jó megfoghatós volt a kalmár, Jóska meg kicsi, — negyedik osztályos. Kettesben támadták meg az alakot a Konta Ferivel, mégpedig fényes délben, az uccán. Feri cserbenhagyta, — meglépett. Jóska ottmaradt, de majdnem ottmaradt, úgy elverte a segéd. * Egyszer a »Dörölyefülü« nagy lóggó fiára vetette magát, de a küzdelem szinterére odaért váratlanul a papa s ráhaj- gált Jóskára néhányat a botjával és véget vetett a nem ilyen auspiciumok között indult támadásnak. * Máskor az öreg »Neumond« bácsit zavarta meg a »rongyot tálé« zengede- zésében, belekapaszkodva a saráglyába, úgyhogy a »szilfidi táltos« megállt és minden hosszuszemü abrak (ostornyél) dacára se mozdított. Mikor Jóskát az öreg észrevette, — szidta, mint a bokrot, de Jóska valósággal ráragadt a saráglyára, mint a pióca a testre, mig valaki hátulról rá nem sózott egyet-kettőt. Erre levált ő is a sáráglyáról, mint a pióca a testről, ha sót hintenek reá. Persze meg sem álmodta Jóska, hogy Nájmond bácsi ilyen népszerű a Tabánban, hogy még pártfogója is akad. * Egyszer meg a Lázárkában akasztott össze egy sihederrel, aki a kocsin ült és várta a Bergl boltjában vásárló szüleit. Hogy akadt bele, hogy nem, 'de fele sem volt tréfa; a suttyó leszállt a kocsiról és kezdte Jóskát érdekelni az ostorral. Annak dacára, hogy Jóska hatalmába kerítette az ostort és kezdte a komát abrakolni, ne higyje senki, hogy a kilengés Jóskára diadallal végződött... A zajra kilépett Bergl s a helyzetnek nem látta más megoldását, mint a Jóska kezéből kicsavart ostort a szaladó Jóska hátához jól oda patingolni. * Igen erélyes, rátartós ember volt Biczó Géza rajztanár. A vétkes diákokkal mindig kibabrált. Ezért Babó László egyszer ajánlatot tett, hogy: — Gyerökök, verjük mög Biczót! A javaslatot az egész osztály elfogadta dörgő éljenzéssel, tudván, hogy ha mindenki üti, — az egész osztályt nem csap- I ják ki. Kréta törlő ruhát tettek hát a terem, ajtajára s úgy lett, amint eltervezték, — mikor Biczó a teremajtót nyitotta, a kréta törlő ruha a fejéire s onnan a pfatí- ! lóra esett, de esés közben ruhája végig krétás lett tőle. Biczó erre az egész osztályt felpofozta. A verekedést senki, még Babó László se merte elkezdeni. 22 pengős búzaár megállapítást kérnek a kormánytól Rendkívüli választmányi ülést tar- j tottak csütörtökön délelőtt a Csöng- j rádvármegyei Gazdasági Egyesületben id. Cserna János földbirtokos, választmányi elnök elnöklete alatt. Az elnök üdvözlő szavai után Szeder Ferenc János dr. gazdasági főtanácsos, egyesületi elnök kifejtette, hogy az ülés összehívását az tette szükségessé, hogy alig pár nap választja el a gazdákat az aratási és cséplési munkálatoktól s míndezideig tájékozatlanok az értékesítési módozatok tekintetében. Rámutatott arra, hogy a legképtelenebb hírek vannak forgalomban. A termelők attól tartanak, hogy megfelelő rendelkezések hiányéban, illetve az aratást követő nagy kínálat következtében olyan katasztrófád árzuhanás áll be a gabonapiacon, ami az amúgy is súlyos gondok közt élő gazdatársadalmat a végpusztulásba viszi. —■ Tudomásom szerint — mondotta az elnök, — a közel napokra várható a gabonaértékesitési rendelet kiadása. Feltétlenül kívánatos, hogy már most felemelje szavát az egyesület és olyan megoldási módot javasoljon a kormánynak, ami mellett megtalálja számítását a megyebeli gazdaközönség. Kérjük meg a kormányt, intézkedjék, hogy legalább 22 pengő körüli áron értéke! sithessük a termésünket, i Szeder Ferenc János dr. előterjesztését általános helyesléssel fogadták. Hasonló értelemben szólaltak fel Pataki Imre, Lakos Sándor és Molnár Géza gazdálkodók. Majd elhatározták, hogy táviratilag kérik fel a kormányt a szükséges intézkedések megtételére. A választmányi ülés végeztével az alábbi azonos szövegű három táviratot adták fel Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, Purgly Emil földmi- velésügyi miniszter és Korányi Frigyei- báró pénzügyminiszter cimére: — A Csongrádvármegyei Gazdasági Egyesület ma tartott gyűlésének határozatából azonnali sürgős intézkedést kér a buzaértékesités megoldására. A búza ára akár felemelt bo-f lettával, akár minimálás által érje el a 22 pengő termelési költséget. A végveszélyben forgó alföldi gazdák érdekében emeljük fel kérő szavunkat. Nem képezte külön tárgyalás alapját a választmányi ülésen a kenyérárak szabályozása. De a gazdák köréből származó óhajtásnak engedve, külön felterjesztésben kéri az egyesület a kormánytól, hogy hozza arányba a kenyér ára-( kát a mindenkori búza árakkal. irann—мни— яавяввт A város szombati közgyűlése A város képviselőtestülete szombaton délelőtt kilenc órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését dr. Fekete Imre polgármester elnöklete mellett. A közgyűlésen nem voltak sokan, de annál élénkebben vitatták a tárgy- sorozaton levő pontokat a megjelent képviselőtestületi tagok. A közgyűlést az elnöklő polgár- mester nyitotta meg és utána napirendelőtt Rásonyi Papp Gedeon szólalt föl, aki sürgette, hogy végre tisztázzák Felsőkistelek—Pirtón levő birtokának ügyét, amely annyi vitára adott alkalmat azáltal, hogy többen kifogásolták azt, mintha neki joga volna saját birtokaként feltüntetni azokat a területeket, amelyek ott utakat képeztek valamikor. Rásonyi Papp Gedeon kérte a polgármestert, hogy hasson oda, hogy ez a kérdés végre tisz- táztassék, mert ez nemcsak az ö érdeke, de közérdek is volna. Dr. Fekete Imre polgármester a felszólalásra kijelentette, hogy szorgalmazni fogja ennek a kérdésnek az elintézését. Határozottabb formájú és kissé hevesebb vitát váltott ki a városhoz érkezett az a pénzügyminiszteri rendelet, amely kimondja, hogy a város által felvett Speyer kölcsönt telekkönyvileg is rá kell kebelezni a város vagyonára. Rásonyi Papp Gedeon hosszasan fejtegette, hogy ezt a telekkönyvi bekebelezést meg kell tagadni, mert hiszen a városnak van és kell, hogy legyen annyi tekintélye, amely garantálja ennek az összegnek a biztosítékait. Rásonyi beszéde után Farkas Sándor dr. szólalt föl, aki a jogi részét fejtegette a kérdésnek és azt mondta, hogy tárgytalan milyen formában határoz a közgyűlés, miután a hitelezőnek joga van és ezt a jogát érvényesítheti is, ha bíróság utján kívánja a telekkönyvi bekebelezést elérni. Végül is a közgyűlés hozzájárult a kérdésnek a javaslat szerint való döntéséhez. A közgyűlés elé került a város vigalmiadó szabályrendeletére vonatkozó belügyminiszteri rendelet. Itt Medveczky Károly szólt hozzá és sürgette, hogy a város a vigalmiadóból befolyt összeget a szinházuál szükséges beruházásokra, agy- mini fűtőkészülék és hasonló dolgok megoldására fordítsa. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a város tervbevette a színházban szükséges beruházásokat, de jelenleg olyan csekély összegek állanak rendelkezésére, hogy ennék a megoldására pillanatnyilag még csak gondolni sem lehet. Mihelyt erre mód és alkatom nyílik, megoldják ezeket a kérdéseket is. Az állami elemi iskolai gondnokság megürült helyére a közgyűlés tárgy- sorozatának egy másik pontjában, egyhangúlag Adám Dávidot választotta meg. Id. Gál Imre és tsai kérelmét, hogy a fehértói fürdőbérletet szállítsák le, a közgyűlés úgy határozott, hogy bevárják a mostani fürdőszezon eredményét és csak azután döntenek majd a kérelem ügyében. Több hozzászólást vont maga után Sándor Balázsnak, a városi hely- pénzszedőnek a kérelme helypénzkezelési dijának felemelése iránt. Az első felszólaló Rásonyi Papp Gedeon volt, aki kijelentette, hogy nem kell felemelni a hely- pénzszedő részesedését, m;rt ha ő nem tud kijönni abból az ösz- szegbői, ami neki jut, akkor mondjon le és Írjanak ki uj pályázatot a Helypénzszedésre. Udvardi Illés és Farkas Sándor dr. hasonlóképen az elutasítás mellett foglalt állást, mig Török István és Zilah János a kérelem teljesítése mellett szólalt föl. Majd Tegzes Károly és Egyed Izsák István felszólalása után szavazásra tették fel a kérdést és 12 szótöbbséggel úgy döntöttek, hogy a helypénzt hat százalékra emelik fel, de egyelőre ez a döntés csak ezévre érvényes. A tárgysorozatnak volt egy pontja, amely a v. adóhivatal ügyrendjének a biztosításáról szól és a javaslat szerint ide három kisegítő munkaerőt kellene felvenni. Rásonyi Papp Gedeon és dr. Nagypál Ferenc azt vitatták,' hogy a munkaerőket úgyis meg lehetne szerezni, ha más hivatalokból helyeznének munkaerőket az adóhivatalba, Végül is úgy döntöttek a polgármester felszólalása után, hogy csak egy munkaerőt alkalmaznak, mig a többi munkát megpróbálják a meglevő hivatalnokokkal elintézni. ' ; i i j ; A város a 22 hold területű mintakertet az államnak örökhasználatra már régebben átadta. Ez azonban telekkönyvileg biztosítva nem volt. Most a kultuszminisztérium leiratot intézett a városhoz, amelyben az örök használati jognak telekkönyvi biztosítását kéri. Ezt a kérdést a város olyan javaslattal vitte a közgyűléshez, hogy a képviselőtestület mielőtt ezt az okiratot kiadná, küldjön ki egy bizottságot, amely megállapítja, hogy az önálló gazdasági iskola eleget tett-e 1913-iki átadás alkalmával a képviselőtestület által megállapított feltételeknek. A bizottság jelentésének beérkezte után dönt a képviselőtestület az ügyben. Nagy vita volt a vadászterületek bérbeadásánál. Végül is a képviselőtestület a negyedik és hetedik parcella kivételével a többi vadászterületekre beadott ajánlatot elfogadta. A közgyűlés a többi ügyekben a javaslatokhoz képest döntött.
