Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-04 / 45. szám

2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője junius 4 Tiz jhií liHfelitcttoe itlltlk a halasi jbirúságai a csóiyosl „szellemidéin“ Julius 1-től kezdödöleg egy éven át nem kell föld­adót fizetni A pénzügyminiszter rendelete ér­telmében a julius 1-vel kezdődő ál­lami költségvetési év folyamán a földtulajdonosoknak nem kell földadót fizetni. ‘Az ország összes földbirtokosainak földadóját a gabonaértókesitő alap téríti meg, amely alapot a lisztfor­galmi adóból létesítették. A rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg a hivatalos lapban és igy nem lehet tudni, hogy a gabonaértékesitő alap a földadó­val együtt vállalja-e á földadó mel­lékjárulékainak megtérítését is. A miniszternek e rendeletétől füg­getlenül már most megtéríti a bo- letta-alap mindazoknak a földtulaj­donosoknak földadóját, akiknek föld­adója a 11 pengő 60 fillért, mint 50 aranykorona kataszteri tiszta jöve­delem földadóját nem éri el. A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Teljesen kihalt az üzleti szellem a mAV-ból? Kaptuk és adjuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Egyi­ke vagyok azoknak, akik Szegedre szerettek volna utazni a Halasról ter­vezett filléres gyorssal, de ezt ke­resztülhúzta a MÁV. üzleti politi­kája, amelyről igen helyesen állapí­totta meg a Helyi Értesítő annak idején, hogy az nincs meg a MV.- bhn, amely magát hivatalnak, vagy hatóságnak szereti látni. A MÁV, rendszer hihetetlen hibáit az elmúlt csütörtökön ismét alkalma volt vé­gigbosszankodni egy nagyobb tár­saságnak, akik Fehértóról este 11 óra 15 perckor induló vonattal akar­tak hazatérni Halasra. A vonat már bent állott az állomáson és kérde- zösködésünkre azt a választ kap­tuk, hogy nem indulunk, mert Ha­las felöl filléres gyorst várnak, a mely Szegedről Pécsre megy. Mi ab­ban a hiszemben, hogy néhány percnyi váraközásról van szó, nyu­godtan vártunk. Ebben a mind tü­relmetlenebbé váró várakozásban következett a fél, majd háromne­gyed tizenkettő, jött az éjfél, mig Wagy nehezen háromnegyed egy óra­kor futott át Fehértón a filléres (gyorsvonat és mi másfél órai ké­séssel indulhattunk csak el Fehér- tóról. Én nem tudom ki a hibás fitt, de egy bizonyos és pedig az, Itögy iá MAV.-nál uralkodó szellem szinte tűrhetetlen már. Az a vónat, (amellyel mi utazni akartunk rendes, menetrendbe beiktatott vonat, te­hát lehetetlen, hogy vonatunkat á filléres gyors másfél óráig késlel­tesse, amely mégis csak alkalmi vonat. Másfél óra alatt ötvenezer is megjárhatta volna vonatunk Fe­hértóról Halasig az utat és sok kellemetlenségtől kimélte volna meg hz utazó közönséget. Igen tisztelt Szerkesztő Ur, a MÁV., amely egy­kor világhírű volt, ma csak tarifát tud emelni, rossz és csapnivaló me­ine trendet összeállitani és ezt mi je- gyetváltó közönség még elbírtuk. A MÁV nagyon leromlott, de ezért még szükségtelen az utazó közönség ide­geire utazni. Tisztelettel: egy régi olvasójuk. Helyi viszonylatban érdekes ki­sebb bűnügyet tárgyalt a közelmúlt­ban a halasi járásbíróságon, dr. Bo­ros Géza büntető járásbiró. Ezen ügyben vádlottként özv. K. J.-né kis- kunmajsai lakos szerepelt, aki az ellene emelt vád szerint pénzért szellemidézésre vállalkozott. özv. Sz. I.-né Csolyos pusztai la­kos panaszt tett a csendörségen, hogy a tél folyamán, hónapokon keresztül Csolyos pusztai tanyá­ján hol emberi, hol állati alakban öltözött szellemek járnak és egész éjszaka, sokszor láthatatlanul zajt csapva, ijesztgetik öt és Luca nevű leányát. Minthogy az egyszerű pa­rasztasszony hitt a szellemek léte­zésében, elpanaszolta másoknak is az esetet, akik valószínűleg a »szellemidéző« kuruzslóasszonynak megbízottai voltak, azt tanácsolták özv. Sz. I.-nének, hogy menjen el özv. K. J.-né majsai asszonyhoz, aki ért a »szellemüzéshez«. Özv. Sz. I.-né valóban be is kopogtatott özv. K. J.-né majsai lakására, aki vállal­kozott is arra, hogy kellő díjazás mellett a szellemeket elűzi. Ezen ténykedésért a tudatlan és megriadt asszonytól 4 P készpénzt, két méter sifont és két szál gyertyát kapott. Az állítólagos »rossz szellemek« azonban továbbra is nyugtalanították özv. Sz. I.-né laká­sát, mire az látva, hogy be van csapva, feljelentést tett csalás vét­sége miatt a csendörségen özv. K. J.-né ellen. Az eljárás során özv. K. J.-né mindent tagadott, azonban reá bi- zonyitották, hogy a hiszékeny ta­nyai asszonytól valóban csalt ki pénzt és egyéb ingóságokat. Dr. Bo­ros bíró 10 P pénzbüntetésre, vagy öltnapi elzárásra ítélte a vállalkozó szellemű »szellemüzöt.« A tárgyalás után dr. Boros biró megmagyarázta a sértett özv. Sz. I.-nének, hogy szellemek nincsenek s igy a most már megnyugodott asz- szony megígérte, hogy többször nem hagyja magát becsapni kuruzs­ló asszonyok által, viszont a vád­lott töredelmesen fogadta, hogy többé nem fog »szellemüzésre« vál­lalkozni s igy a felek az ügy be­fejezése után békésen eltávoztak s ezzel a Csolyos pusztai »szellem­idézés« befejezést nyert. A halasi cserkészek nyári táborozása Ismeretes dolog, hogy mily nagy meg­tiszteltetés érte a magyar cserkészetet azzal, hogy a negyedik világ-jamboreet Magyarországon rendezik meg 1933 nya­rán. Nagy jelentőségű dolog ez, hisz a nemzetek szinte versenyeztek abban, hogy melyikük rendezhess© meg ai vi­lág-jamboreet s köztük Amerika vál­lalta azt is, hogy minden európai nem­zet cserkészei közül 36-nak minden költ­ségét, beleértve a hajó és egyéb költ­ségeket is, fedezni fogja. Körülbelül 20 —25 ezer külföldi cserkészt fog ez a nagy esemény Magyarországba vonzani a legkülönbözőbb nemzetek köréből. — Képviselve lesz ezen az európai nem­zeteken kivül a távoli világrészek, Ame­rika, Ázsia, Afrika és Ausztrália cser­készete is, s igy nemzeti szempontból is nagyjelentőségű esemény lesz ez, mért Magyarországnak számos uj barátot fog szerezni. Ennek a nagyjelentőségű eseménynek minden körülmények között kiválóan kell sikerülnie. Mint ismeretes, folynak is mór hónapok óta az előkészületek. Ez évben a szokásos nyári táborozások is a jaimboreera való készülés szolgálatába állíttatnak s úgynevezett kerületi tábo­rokat fognak rendezni, ahol 10—15 cser­készcsapat fog közös programmal tá­borozni. A halasi gimn. Bocskay István cserkészcsapata a Baja melletti Báta községnél szép erdős helyen, a Dunához közel fog táborozni. A táborozásra már folynak az előkészületek. A tábor a cserkészélet próbája, legszebb, de leg­nehezebb része is, a cserkészéletnek legfontosabb megnyilvánulása. Ha ez igaz általában, sokszorosan igaz az idei táborozásra!, amely a vi-ág-jamboreora való előkészület jellegével bir. Fontos volna, hogy a csapat minden olyan tagja, aki a jövő évi jámboráén részt akar venni, az idei kerületi tábo­ron is részt vegyen. A cserkészek sze­génysége miatt azonban ez nem valósul­hat meg, hacsak a társadalom nem segiti a csapatot. Éppen ezért a csapat pa­rancsnoksága azzal a kéréssel fordul a cserkészet barátaihoz és a társadalom tehetősebb tagjaihoz, hogy akár pénz­beli, akár természetbeli adományaival (liszt, cukor, burgonya, zsir, szalonna, tojás, sajt stb.) támogassa a gimn. csa­patát, hogy igy a táborozáson a csapat minden tagja részt vehessen s a halapi cserkészcsapat előkészülete is teljes és tökéletes lehessen a világ cserkészei­nek nagy találkozójára. Birkozóverseny A kiskunhalasi Atlétikai Klub bir­kózó szakosztálya a Kiskunviadalra megkezdte az előkészületeket. Va­sárnap, junius 5-én, este 8 órai kez­dettel válogató birkozóversenyt ren­dez. Ezen a versenyen az összes ha­lasi birkózók résztvesznek, akik kö­zül a jobbaknak neveit kiemeljük’: Légsuly: Sárváry Károly, Ujfalusy Mihály, Kovács Sándor, Volovár László, Virág István. • Pehely könnyüsuly: Kocsis Ba­lázs, Mamlecz Benő, Markovits Jenő, Nyári József, Virág László, Fodor Ferenc. i Közép és nehézsúly: Kovács Mi­hály, Kovács Balázs, Nagy Béla,Zá- borszky Sándor, Fekete László, Kra- usz Jenő, Bogdán János. A versenyen beléptidij nincs, a programm megváltása kötelező. Apagyilkosságért másfél évi börtönre ítéltek egy soltvadkerti gazdalegényt A kalocsai törvényszék most tár­gyalta azt a szörnyű bűnügyet, a mely ez évben március 26-án tör­tént Soltvadkerten, a kiskőrösi ha­tár közvetlen közelében. A bűnügy vádlottja Szentgyörgyi Pál gazdalegény volt, aki apját, Szentgyörgyi János ny. távirdai el­lenőrt annyira megverte, hogy az néhány óra leforgása alatt meghalt. Az eset előzményeiről munkatár­sunk a következőket tudta meg: Szentgyörgyi Jánost néhány évvel ezelőtt nyugdijazták, akkor kevés megtakarított pénzével Soltvadkeríre költözőit és ott kisebb birtokot vá­sárolt magának. A gazdaságban töb- , bi családtagjaival együtt segítségére j volt fia is, Szentgyörgyi Pál, aki J nagyszerűen értett a gazdálkodáshoz és a gazdaság ügyeit a legnagyobb ! rendben tartotta. Eleinte a legjobb családi életet élték a kis birtokon, később azonban á családfő, Szent- györgyi János ivásuak adta magát és ettől kezdve pokollá lett az ied- dig egyetértésben élt család élete. A családfő egymásután üldözni kezd- | te családja tagjait, feleségét szinte í állandóan verte és a leányát , is, j ezenkívül pedig a lehető leggorom­bábban bánt feleségével és gyer­mekeivel. Lassanként a ház réme lett Szent­györgyi János és a család rette­gésben volt mindig, amikor estefelé még nem volt otthon, mert akkor biztosra vették, hogy ismét jelene­tek lesznek a házban. Ez áz élet mind elviselhetetlenebbé vált és Szentgyörgyi János iszákossága is egyre idültebb formát öltött, úgy­hogy már a végén senki sem érezte magát biztonságban a családi ház­nál. ! Ebben az évben, épen husvételőtti szombaton szintén részegen érke­zett haza Szentgyörgyi János, aki minden ok nélkül belekötött a csa­lád tagjaiba és feleségét arculütötte, majd az udvaron kergetni kezdte, folytonosan azzal fenyegetőzve, hogy le fogja szúrni. Közben a le­ányát is üldözőbe vette, hasonló fe­nyegetésekkel. Ez körülbelül öt óra tájban lehe­tett, akkor érkezett haza fia, Szent­györgyi Pál, aki, amikor látta a helyzetet, anyja és nővére segítsé­gére sietett. A fiú bevonszolta apját a ház elé és ott leteperte a főidre, majd áz ittas embert csizmájával kezdte rug­dalni és agyba-föbe verte. Később, amikor abbahagyta a ve­rést, iaz öreg Szentgyörgyi János be- vánszorgott a szobába és magára zárta az ajtót. Hajnalban a család feltörte ajtaját és a szobában ülve az ágyon holtan találták. Az orvosi vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy Szentgyörgyi János halálát azok a sérülések okoz­ták, amelyeket rajta fia ejtett. Az ügyet most a kalocsai tör­vényszék Oláh tanácsa tárgyalta, a vádat Bánhidy ügyész látta el, az apagyilkos fiú védője pedig dr. Mó­zes Sándor kiskőrösi ügyvéd volt. A törvényszék a bizonyítási eljá­rás lefolytatása, a vád és a védő- beszéd elhangzása után meghozta Ítéletét, amellyel másfél évi börtönre Ítélte Szentgyörgyi Pált és pedig ha­lált okozott súlyos testi sértés cí­mén. Az Ítélet indokolása kimondta, hogy az enyhe Ítéletet azért kel­lett meghozni, mert a tanuk vallo­másából is kitűnt az, hogy Szent- ; györgyi Pál anyja és nővére vé- j delmében követte el a büncselek- ' ményt, amely apja halálát okozta. Az ügyész és a védő, valamint az elitéit megnyugodtak az Ítéletben és igy az jogerőssé vált. < üt Vasá Csak A drám f EVf PETF vigjá cióv! f HA! R F К ó a gz épüle tart i reszt« és sz válás áns pénzt töt (t gas i és ék

Next

/
Oldalképek
Tartalom