Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-06-01 / 44. szám

2 oldal Kiskunhala» Helyi Értesítője junius 1 Szétverte a vasárnapi vihar a Hősök emlékét ünneplő közönséget Az ünnepséget a színházteremben tartották meg A gazdák kívánságaival foglalkozik a mai minisztertanács A Hősök emlékét szolgáló ünnep­séget, mint minden évben, az idén is nagy kegyelettel és a Hősök iránt tartozó hűséggel ünnepelte meg Ha­las város közönsége. Az ünnepsé­get nagy gonddal rendezték meg most vasárnap is és az egész vá­ros készült arra, hogy megjelenésé­vel mentőt impozánsabbá tegye az ünneplést. Délelőtt valamennyi templomban ünnepélyes istentiszteleteket tartot­tak, ahol képviselve voltak a kü­lönböző hatóságok és testületek is. Az ünnepség tulajdo nképeni prog- rammja, mint minden esztendőben, az idén is délutánra volt kitűzve és pedig fél öt órai kezdettel a Hősök szobránál, utána pedig a Programm szerint a kát. temetőben a Hősök sírjánál folytatódott volna az ünnepség. Délután már négy óra tájban hul­lámzott a közönség a Hősök szob­rához, majd felvonultak a hatóságok :és testületek, az iskolás növendékek és a leventék és minden jel arra mutatott, hogy la hősi ünnepség nagyszerű és pompás emlékünnep lesz kint a szabad ég alatt. Négy óra után néhány villámlás és dörgés jelezte, hogy vihar közeleg, vagy legalább is esőre gondoltak a meg­jelentek, de a közönség bizakodott és kitartott a szobor környékén. A villámlások egyre fenyegetőbbek let­tek, a szél néhány esőcseppet is az arcokra sodort és, amikor az ünnep­ség megkezdődött, már látható volt, hogy az eső szétveri a szép ünnep­séget. A vihar minden fenyegető közelsége ellenére is belekezdtek az ünnepségbe. A levente zenekar a Himnuszt ját­szotta, de a hangokba már beleszól­lak a dörgések, óriási szél keletke­zett, az égbolton veszedelmesen ker­gették egymást a sötét és szürke fellegek. Az ünneplésbe, mig a Him­nuszt játszta a zenekar, belesetten­kedett az aggodalom, az emberek ijedten figyelték a csúnya felhőket és rettegve gondoltak arra, hogy az Ítéletidő pusztító jégverést hoz. Megkoszorúzzák a Hősök szobrát A Himnusz bevégzése után már csö­pögött az eső, amikor Gaál Jenő ta­nácsjegyző lépett a szobor elé és az alábbi szavakkal helyezte el a város koszorúját a Hősi szoborra. — Hősi halottak! Hálánk és szerete­ttünk jeléül helyezzük el most itt a ta­vasz kinyillott és gyászkoszoruba sze­dett virágait emlékünnepeteken. Ahova pedig mi nem juthatunk el, ott a ter­mészet adjon számotokra virágot ési borítsa jeltelen sírotokat. Susogják ezek a virágok minden hősi halottnak a ma­gyar feltámadás nagy ígéretét a viszont­látásig, mert mi várunk rátok, akik hő­siesen és önfeláldozóan életeteket áldoz­nátok hazátokért, mindannyiunk hazá­jáért: Magyarországért. Gaál Jenő beszédének utolsó szavai­nál már süvítve tombolt и vihar és utá­na felhőszakadásszerüen kezdett zu­hogni az eső, úgyhogy az ünneplő kö­zönség kénytelen volt a színházterem­ben folytatni az ünnepséget. Dr. Dolicsek Lajos beszéde A színházteremben folytatott ünnepsé- igen dr. Dolicsek Lajos ügyvéd tar­totta meg az ünnepi beszédet. Beszé­dében többek közt a következőkét mon­dotta: — Mélyen tisztét ünneplő közönség! Az a hősi emlékszobor, ahol az ünne­pélyt tartani akartuk, nagyon gyászos emlékű mérföldkő a Nemzet és a város történetében. Emlékeztet bennünket a négy évig tartó világháborúra, mely az emberek millióinak életét és az anyagi javak fel bee sülhete fenségét követelte ál­dozatul. A legkisebb falutól fel egészen Budapestig ünneplik ma hőseink emlé­két és bennünket is ez a kegyeletés em­lékezés hozott össze e helyre. A két­ségbeesés könnyeket hullajt szemünkből, kezünk ökölbe szorul, mert látjuk, hogy ; a legnagyobb áldozat is eredménytelen- : né vált. Hőseink a Kárpátok koszorúján és a Karszt szikláin őrt álltak és meggá­tolták, hogy ellenséges láb taposhasson hazánk megszentelt földjén. Harcoltak azért, hogy megvédjék országunk ép­ségét és függetlenségét. A kötelesség- teljesítés apostolaira tekintsünk hálával és kegyelettel, miért közös eszmét, szent célt tiszteitek: a nemzet és az ország egységét. Megdicsőült hős bajtársaim! Megtettetek mindent, élesetekkel és vé­retekkel megakadályoztátok, hogy a,z el­lenség megtámadhassa hazánkat. Ezért ki­érdemeltétek a Nemzet minden tagjának háláját és eljön majd az idő, mikor em­léketek előtt büszkén dicsekedhetünk, j hogy visszaszereztük régi hazánkat, j Majd hozsannával mondjuk, hogy vére- i tek hullása, a szent áldozat nem volt hiábavaló. Adja a Mindenható, hogy ezt minél előbb elérhessük! Baranyi László beszéde Ezután Baranyi László hittanár tar­totta meg beszédét. — Ünneplő Magyar Testvéreim! A vi­rágillatos május andalító zsongása közt mi kálváriát járó magyarok ünnepet ülünk. Megelevenednek előttünk az aká­cos temetők a Duna—Tisza közén, — imádkozunk, emlékezünk, koszorút te­szünk le hőseink sírjára. A kegyelet és hála koszorúját. Drága Hőseink! Titeket a kötelesség lángja hevített, védő és tá­madó fegyvert rántottatok az élet meg­becsüléséért, a jövőért rohantatok a ha­lálba. Azért, ami nélkül nem érdemes flni e földön: a hazáért. A hadak utján jártatok. Elviseltetek minden nélkülözést s mentetek előre. Az emlékezés feltépi sebeiteket. Lélekben vetetek járunk, még­is ellentétes végcélhoz jutunk. Nekünk a temetés és gyász jut, nektek a meg­dicsőülés. Megdicsőült hőseink! Kiknek száma a napokban is kettővel növeke­dett, hol van drága véretek ára! Jutal­ma! Bilincsbe vert kezünk elsorvad a tehetetlenségtől. Mindent összeomolni láttunk, mikor az óceánrepülők kataszt­rófáját hallottuk. De nem vesztettük el az egyensúlyt, mert van hitünk egy erős Istenben, aki utat mutat egyéneknek és nemzeteknek. E hitünk tanít arra, hogy nem veszhet el egy nép, mely annyit áldozott, melynek Endresz Györgyje és. Bitai-ja terem. Dolgozni harcolni fogunk, amig a ti és a mi glóriás napunk el nem érkezik. Most térdre borulva mellünket verve suttog­juk, áldjuk és dicsérjük szent neveiteket. Az ünnepséget a levente zenekar Him­nusza fejezte; be. Az ünnepség során közreműködtek a Városi Dalkör, az Iparos Dalkar és az Iparos Dalkar női kara. Alkalmi költemé­nyeket szavaltak ezenkívül Szlivka János és Scheifler Gyula nyolcadikos diákok. — Házasodnak az aggastyánok. Kecskeméten szombaton, a kora reg­geli órákban egy idős pár jelent­kezett az a nyak önyv ve ze tőnél há­zasságra. A vőlegény Karazsia La­jos 78, a menyasszony, Homoki Te­rézia 66 éves, — együttes életko­ruk tehát 144 év. Kevéssel ezután megint egy idős pár jelentkezett. A vőlegény Márkus József seprükötő 76 éves, a menyasszony, Bartha Franciska, 68 éves, — együttes élet­koruk ugyancsak 144 év. Az egységespárt kisgazdacsoportja egy memorandumot dolgozott ki a csoport részéről felmerült összes gaz- dakivánságokról. Mayer János a kép­viselőházban átadta Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknek a terjedel­mes memorandumot. A miniszterel­nök az emlékirat átvételekor közölte Mayer Jánossal, hogy a legsürgősebben tanulmányozni fogja a memorandumban foglalt kérdéseket. . Később Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök a következőket mon­dotta: — Még ma áttanulmányozom azt a memorandumot, amelyet Mayer Já­nos átnyújtott nekem. Magam Az elmúlt napokban súlyos fejlövéssel! a halasi kórházba, szállították Nagy Mi­hály pártói gazdalegényt. Mint munkatársunk megtudta, Nagy Mihály a soltvadkert—halasi utón, közel Pirtóhoz követett el öngyilkosságot. Re­volverre! halántékon lőtte magát. Nagy Mihály szerelmi bánatában követett el öngyilkosságot, amit megerősít az a Vasárnap délután körülbelül fél öt óra tájban ért Halasra az óriási or- kánszerü vihar, amely végigtombolt a városon és Halas valamennyi ta­nyai részén. A vihar okozta azt a vasúti késést is, amelynek folyo- mányaképen az esti hat órás gyors egy órai késéssel érkezett Ha­lasra. A vihar Kelebia és Kisszállás közt kidöntötte a távirópóznákat, ezek a pályatestre estek és előbb el kellett őket távolítani a sínekről és igy ál­lott elő a gyors késése. A város határában a vihar sok fát is ki- döntött, dte az eddig beérkezett je­lentések szerint szerencsére a sző­lőben, gyümölcsösben és veteménye­sekben alig okozott károkat. Az eddigi megállapítások szerint a halasi határban Zsanán volt a legnagyobb ere­jű a vihar, itt is sok fát dön­tött ki és ezenkívül Kazi János zsanai 162 számú tanyájába csa­pott le a villám. A villám az is­tállóban agyoncsapott egy tehe­net, amelyet a gazda épen ak­kor fejt. A villám a gazdán is ejtett kisebb perzselésszerü sé­rülést, de meglepően kivételes eset, hogy egyéb sérülést rajta nem okozott. A nagyobb sérülést úgy kapta Kazi János, hogy a villámsujtott tehén rá­esett. Kazi Jánost lakásán ápolják. Ugyancsak Kazi János tanyáján a villám felgyújtotta az istállót, amely teljesen leégett, háza is kigyulladt, de ezt a tüzet si­került lokalizálni. A leégett istálló hat öles volt. A város területén is több fát sodort ki a vihar, többek közt egy fát a vasúti sétányon is. is sürgősnek tartom, hogy a gaz­datársadalom a mostani különö­sen nehéz helyzetben lehetőség­hez képest támogatást kapjon. Késedelem nélkül kivánok a kérdé­sekkel foglalkozni, bár eddig is á kormány behatóan foglalkozott a gaz­dák helyzetével — am- természetes is — és minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett könnyítéseket, segítsé­get nyújtani. — Már a keddi minisztertanácson az érdekelt szakminiszterekkel meg­beszéljük a memorandumban foglal­takat, hogy a sürgős intézkedéseket megtehessük. a kívánságát fejezte ki, hogy kalapját egy G. Mária nevű leány vigye utána a temetőbe. Nagy Mihályt beszállították a halasi kórházba, ahol műtétet végeztek rajta, de a golyót a fejéből nem sikerült el­távolítani. Lapzártakor érdeklődtünk ál­lapota felől a kórházban, ahol azt a vá­laszt kaptuk, hogy az öngyilkos élet­ben maradásához alig van remény. Kecskemét és Baja vidékéről is nagy viharokat jelentettek. Ezekről alább közlünk híreket. A vasárnap délutáni Ítéletidő Baján ugyancsak alapos próbára tette úgy a tűzoltóság, mint a villamosüzemek sze­mélyzetének teljesítőképességét. A vihar által tömegesen kicsavart fák részint házakra, részint a viHamosveze- tékekre dőltek, vagy pedig elzárták az úttesteken a forgalmat, mig a felhősza­kadás számos házat és pincét öntött el teljesen. Kidőlt fákat kelllett eltávolítani a Szent Antal, Zrínyi, Szent László és Hentes uceákban, ahol ezek az e'ektro- mosveizetékeket is megrongálták. A fák eltávolítása után az elszakadt uecai vezetékeket és kiolvadt biztosíté­kokat a késő éjjeli órákig a közüzemek szerelői rendbehozták, mig az egyes házicsatlakozásoknál beállott zavarokat hamarosan kiküszöbölték. AZ orkán és jégeső eddig még felbecsülhetetlen ká­rokat okozott a vetésekben és gyümöl­csösökben is. Egy hét sem múlt az irtózatos jégve­rés óta és vasárnapra már ismét újabb csapással látogatta meg Kecskemét ha­tárát az ég. Délután fél 6 óra tájban egyszerre olyan égiháboru követ­kezett, amely bent a város belterületén sokszorosan felülmúlta a hétfői vihar külsőségeit is. Állandó, szünetnélküli morajlással kisérte a mennydörgés a sohasem látott színű, haragoszöld fel­hőket, amelyek kavargó gyorsasággal! torlódtak az égen egymás fölé. Az ég percek alatt elsötétült, valósággal éjszakai sötétség borult a vá­rosra, a villámok szünet nélkül cikáztak, majd egyszerre, mintha dézsából öntötték volna, szakadni kezdett az eső. Pillana­tok alatt hihetetlen mennyiségű- vízórái­dat zudult alá. Rettenetes szélvihar kez­dett tombolni, törte, zúzta, szaggatta a fák ágait, leveleit és az elemeknek ebbe a szörnyű koncertjébe egyszerre fülsi­ketítő robajjal, mindenkit megborzasztó csörgéssel, csattogással belevegyült a jégszakadás dühöngése. Szerelmi bánata miatt főbelőtte magát egy pírtól legény tény, hogy első eszméletre térésekor azt Óriási orkán sodort végig Halas egész területén vasárnap délután A vihar fákat döntött ki, felhőszakadást hozott, az egyik tanyán villám pusztított, de szerencsére jelentős károkat nem okozott Api Vasá Csak A drám f EVE PETF Mo í vígját citk i b HAF Rí F, К Ó a ga épület tart f resztc és sze válasz ájis, pénzt, töt ft1 gas á és ék:

Next

/
Oldalképek
Tartalom