Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-16 / 5. szám

január 16 Kiskunhalas Hslyi Értesítője 3 oldal A szervező nagybizottságnak és egy­ben az előkészítő bizottságnak is elnö­kévé: dr. Nagypál Ferenc ügyvédet vá­lasztották meg. Az előkészítő és végrehajtó bizottság­nak tisztikara a, következő: Jegyző: dr. Juhász Pál ügyvéd, titkár: dr. Kovács László, pénztáros: Tarján I Pompejus. i Az előkészítő és végrehajtóbizottság ; sajat kebeléből egy szükebb körű propa­ganda bizottságot választ és ennek a propaganda-bizottságnak igazgatójául Medveczky Károly gazdasági főtanácsost kérik fel. A miniszterelnök megcáfolta a vármegye kettéosztásáról szóló híreket A budapesti rádió hirleadása köz­ben csütörtökön részletesen közölte gróf Károlyi Gyula miniszterelnök nyilatkozatát, amelyet a kormányel­nök az egységespárt szerda esti ér­tekezletén mondott el. Ezen az ér­tekezleten a miniszterelnök kitért minden ak­tuális politikai kérdésre, majd foglalkozott azokkal a hírekkel, amelyek Pest vármegye ketté­osztásáról szólnak. Ebben a kérdésben a miniszterel­! nők igy nyilatkozott. — Hirek kerültek forgalomba — mondotta — arról, hogy Pest vármegyét kettéosztják. Meg kell állapítanom, hogy ezek a hirek nem felelnek meg á va­lóságnak. A kormány nem fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és nem is fog azzal foglalkozni. Ezt annál kevésbbé teszi, mert a mai helyzetben sokkal aktuáli­sabb és sürgetőbb, megoldásra váró problémák vannak, sem­hogy hasonló kérdésekkel foglalkozhatnánk. Tegzes Károly mi tanácsos a toptól megye- gyűlésen sitaszállt a borfogyasztási adó ellen Mint ismeretes, á városi képviselőtes­tület egyik legutóbbi ülésén a borfo­gyasztási adóval kapcsolatban a köz­gyűlés felkérte Tegzes Károly gazdasági tanácsost, mint a vármegyei törvényha­tósági bizottság tagját, hogy a megye- gyűlésen emeljen szót a borfogyasztási adóval szemben. Tegzes Károly ebben az ügyben a legutóbbi megy egy ülésen szólalt föl az alispáni je’entés kapcsán. A felszólaló Tegzes Károly többek közt a következőket mondotta : Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Azzal mindenki tisztában van, hogy a maii gazdasági krízis világje­lenség és hogy annak a felidézésében a főbünös Trianon. De vájjon maga ez a tény, amikor a belső állapotokat szemléljük, lehet-e számunkra mindenben mentség. — Azok a habár késve, de mégis meg­tett kormányintézkedések, amelyek az állami költségvetést a mai szegénysé­günkhöz mérten apasztották, azt bi­zonyítják, hogy nem . — Azért gyötri ma méltóságos Főis­pán Ur, tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság, ezer gond és nyomorúság a magyar gazdát, mert megduzzasztotta közterheit a túlméretezett állami költ­ségvetés. — Amíg annak, hogy mennyit költhe- tiink, nem az lesz az alapja, hogy meny­nyi a jövedelmünk s amíg az állam a maga hatalmával nem kényszeríti a nagy bankokat és a nagy ipari vállalatokat, hogy kevesebb nyereséggel is megelé­gedjenek és amfg a gazda; a maga első­rendű életszükségleti cikkeit nem tudja beszerezni azon árnivón, amelyet ő a terményeiért kap, addig nem enyhül a gazdasági válság és a nagymérvű elé- gü'etlenség csak fokozódik. — Én most az alispáni jelentéssel kapcsolatban egy me,’Jé,kkérdésre, a sző­lősgazdák nehéz helyzetére kívánom fel­hívni a tekintetes; Törvényhatósági Bi­zottság figyelmét. Beszéde során azután hosszasan fog­lalkozott a kis szőlőbirtokosok nehéz helyzetével. Adatokat sorolt -fel és fel­hívta a törvényhatóság figyelmét a borle­párlási rendelet egyes részeire is, amelyek nem szolgálják a gazdakő- zönSég érdekeit. Beszéde végén azután hangoztatta, hogy írjon fel a törvényhatóság a kormányhoz és kérje a borfogyasztási adó leszállí­tását és a borlepárlási rendeletnek az érdekeltek kívánsága szerinti megváltoztatását. Az eladatlan magyar dohánykészletekből új eljárással jó dohány készül Magyarországnak évek óta egyre sú­lyosabb problémája dohányfeles’.egünk el­adása a külföldön. Valamikor nagysze­rű üzlet volt ez, most azonban évek alatt sokezer vágón eladatlan dohány halmozódon fel a Dohányjövedék raktáraiban. Termelésünknek eddig csak egy részét lehetett itthon értékesíteni, mert a fino­mabb cigaretták külföldi dohányból ké­szülnek. Hiányzott olyan eljárás, mély a magyar dohányfajtákat élvezhetővé ten­né a kényesebb izlésüek számára is. Az eladatlan készítetek jefentős tömeg© arra késztette a Dohányjövedéket, hogy kísérleteket folytasson, miképp Lehetne ezeknek legalább egy részét itthon hasz­nosítani. Értesülésünk szerint a kísérle­tek biztató eredménnyel jártak eddig és remény van rá, hogy a magyar do­hányból is sikerül kellemes izü ci­garetta- és pipadohányfajtákat elő­állítani. A kísérletek két irányban folynak. Az egyik irányban egy füstszűrös, vatta­betétes cigarettafajtát akarnak produ­kálni magyar dohányból, a másik irány­ban pedig egy olyan keverési és páco­lná módot megállapítani, amely lecsökkenti a magyar dohány erős­ségét és elveszi a jellegzetes mel- lékizét. Dohánypácolási eljárás sokféle van és már mindegyikkel kísérleteztek is, a ma­gyar dohány azonban, ugylátszik, egy egészen különleges eljárást kíván meg és most ezt kutatják, — mint irtuk —• eddig biztató eredménnyel. Úgy tudjuk, hogy a Dohányjövedék olcsó és jóminőségü cigarettákat és pi­padohányt szándékozik gyártani a ma­gyar dohányból és reméli, hogy az el­adatlan készletek jelentős része ezzel itthon feldolgozhatóvá és eladhatóvá vá­lik. ■ -у ----------r^=ESa — Ä kiskunhalasi Dalkör 20-án este 7 órakor a központi elemi iskolában pró­bát tart. A vezetőség kéri a tagok lehe­tőleg teljes létszámban való megjelené­sét. Megfellebbezték a kórházépitést — uj pályázat kiírását kérik A város képviselőtestüle egyik leg­utóbbi közgyűlésen döntötte el a kórházépítésre beérkezett ajánlato­kat és aiz uj kórházépitési munkála­tokat 31.180 pengős árban, Maján és Menczer halasi vállalkozóknak jut­tatta. A képviselőtestület határozatát megfellebbezték és most érkezett a városhoz Zilah János városi képvi­selő és társainak felebbezése, akik az alispántól a képviselőtestület ha­tározatának megsemmisítését és uj pályázat kiírását kérik. Indokolásukban a következőket ad­ják ellő: A képviselőtestület a kórházépitési munkálatokat nem a legolcsóbb ajánlattevőnek adta, nem vette figyelembe a közszállitási szabályrendelet ren­delkezéseit és a fellebbezés szerint Kozmla Fe­renc bajai vagy Farkas János és társai halasi vállalkozókat illette vol­na a munka, de semmiesetre sem a legdrágább ajánlattevőt: Maján és Menczer céget. A felebbezést rövidesen felterjesz­tik a vármegyéhez. Mezőgazdaságunk pusztulása a statisztika fekete tükrében Kétmilliárd pengő az Szomorú statisztika látott napvilá­got a héten, amelyből elénk tárul az a borzalmas helyzet, amely­be a magyar mezőgazdaság ju­tott az utóbbi években. Az 1927—28. gazdasági évben ter­mett Magyarországon 46,022.893 mé- tetrmázsa gabona, melynek értéke 1,111.233 millió pengő volt. Ezzel szemben 1929—30-iki gazdasági év­ben már csak 38,958.111 métermá­zsa gabona termett s ennek ára már csak 468.559 millió pengő volt. Hasonló arányban csökkent a többi termények ára, úgy hogy a gabonán kívül termő egyéb ta­karmány- és terménycikkek 1927 —28. évi 2,484.224 millió P vé­telára 1929—30-ban már csak 1,196.453 millió pengőre rúgott, úgyhogy a veszteség már ekkor értékesítési veszteség 1528 millió pengő volt. A mostani gazdasági évben még rosszabb a helyzet, mert a tavalyi 22 millió 953 ezer 426 métermázsa búzával szemben csak 18 millió 829 ezer 780 métermázsa búza termett és a megelőző év 309 millió pengős buzavételárral szemben az idén már Csak 188 millió pengőre értékelik a búza árát. Hasonló arányban gyen­gült másutt is a hozam és még in­kább a vételár, úgy hogy végeredményben 30—40 százalé­kos veszteség mutatkozik a ga­bona és terményfélék értékesíté­sénél az elmúlt kedvezőtlen gaz­dasági évhez viszonyítva ia. A magyar mezőgazdaság veszte­sége tehát két-három év alatt mesz- sze felülmúlja a kétmilliárd pengőt. Február hetedikén este az ínségesek javára nagy kulturestet rendez a Magyarság szerkesz­tősége és táncmulatságot a Stefánia szövetség A halasi ínségesek felsegitése érde­kében rendkívül nagyjelentőségű lé­pés történt, akkor, amikor dr. Fe­kete Imre polgármester felkérésére Milotay István a »Magyarság« fő- szerkesztője készségesen vállalta azt, hogy a kitűnő lap szerkesztőségének tagjaival Halasra érkezik, hogy itt egy nagyobbszabásu irodalmi és kulturest keretében járulhasson hozzá a halasi ínségesek megse­gítésének munkájához. A Magyarság szerkesztősége ezt a kulturestet, amely már most óri­ási érdeklődést vált ki, február hetedikén, este fél 8 órai kezdettel tartja meg a színházte­remben. Az Ínségesek megsegítésének má­sik nagyjelentőségű ténye lesz, hogy a halasi Stefánia agilis vezető­sége ugyancsak február hetedi­kén, este a kutturelőadás után a polgári olvasókörben nagyszabású táncmulatságot tart. A befolyó jövedelmet felerészben az ínségesek, felerészben pedig a Stefánia javára fordítják. Ennek a nagyjelentőségű társadalmi megmozdulásnak részletes programmját legközelebb közöljük. A kormány ezentúl is megakadályoz­hatja a birtokeladást Az igazságügyminiszter csütörtö­kön törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a földbirtokok el­adásának ellenőrzéséről. A földbirtokrendezés bejelentéséről szóló 1928-i törvény ugyanis lebe- ) tővé tette, hogy a mezőgazdasági í ingatlan elidegenítésének tudomásul- j vételét a földmivelési miniszter köz- ' érdekből megtagadhassa. Ez a tör­vény azonban csak három esztendő- ; ig volt érvényben, tehát 1931-ben lejárt. A csütörtökön benyújtott tör­vényjavaslat ezt a három éves határ­időt most bizonytalan időre meg­hosszabbítja, tehát a miniszternek a jövőben is joga van érvényfeleniteni valamelyik földbirtok eladását. Az uj intézkedésnek az a célja, hogy a mai nehéz viszonyok között a megszorult gazdák könnyelműen el ne kótyavetyélhessék földjüket. — Megváltozott a Vitézi Szék el­nevezése. A kormányzó az igazság­ügyminiszter előterjesztésére a Dél- pestvármegyei Vitézi Szék elnevezé­sét »Pest-Pilis-Solt-Kiskim vármegye déli részeinek és Kecskemét tör­vényhatósági jogú város Vitézi Szé­ké«-!^ változtatta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom