Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-27 / 34. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője április 27 3 oldal Nagyszabású magyar nótaest lesz május 1-én vasárnap este a színházban Cselényi József, Havas Jenő cimbalomművész és Dr. Kovács László zenekara lép a közönség elé PESTI LEVÉL Beszélgetés az uj hóhérral A Kozarek István halálával meg­üresedett hóhéri állásra Kovács Já­nos fogházőrt nevezték ki. Az uj hóhér szombaton már esküt is tett. Kékszemü, szelidarcu ,szerény em­ber Kovács János. Mindennek tart­hatná az ember, csak éppen hóhér­nak nem. Szinte elképzelhetetlen, hogy ez a mosolygó ember halálos Ítéletet tudna végrehajtani. De Ko­vács János állami Ítéletvégrehajtó megmagyarázza: —• Mindegy az kérem, parancs, az parancs. Ha elítélik, biztosan meg­érdemli. — Végigszolgáltam a háborút, fő­tüzér voltam. Úgyszólván valamennyi fronton harcoltam, de egyszer sem sebesültem meg. — És hány akasztást csinált a háborúban? — kérdezzük, mert az iratok szerint Kovács János a há­borúban szerezte gyakorlatát. — Kérem, erről nincs szó... erről ne beszéljünk... nem kell kikürtölni a világba... majd, ha sor kerül rá, min­denki megláthatja, hogy milyen jói dolgozom... — Na dfe azt csak megmondhatja, hogy hol szerezte a gyakorlatot a kivégzésekhez? — kérdezzük. — Kérem, az utóbbi években min­den halálraítéltet én kisértem Buda­pestre az akasztófához, ott szerez­tem a prakszist... — feleli. Én fog­házőr voltam eddig. Amikor a há­ború végén leszereltem, hazamen­tem gazdálkodni, de azután eladtam a földemet, feljöttem a városba és Pestszenflörincen megvettem a Bo- tond-ucca 1. számú házat. Azután fogházőr lettem. Több mint kilenc éve szolgálok a Gyüjtőfogházban. Nagy gyerekeim vannak már. A fiam 19 esztendős, katona. A lányom, az még iskolába jár. — Először pályázott a hóhéri ál­lásra? — Dehogy, pályáztam már 1925- ben is, de négy évvel ezelőtt is be­adtam pályázatomat, akkor a Koza- reket választották. Most azonban rám került a sor. — Nem bánom én — jelenti ki — akár ma délután is hajlandó var gyök »dolgozni«, pedig még fel sem vagyok esküdve... Elmondja még végül Kovács Já­nos, hogy odahaza fog dolgozni a ház körül, meg a szőlőben, hogy mindig kéznél legyen... Azután el­indult Pestszentlőrincre, viszi a ki­nevezés hírét a családnak... — Uj illetéket vetettek ki: a ka­matjövedelem után 10 százalékot kell fizetni. A kormány rendeletet adott ki a tőke-kamat illetékre vonatkozó­lag. A rendeletnek az a, lényege, hogy amig eddig csak a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamatai estek ille­ték alá, ezentúl a magánosok részé­re kölcsönadott tőkék kamatai után is illetéket kell leróni. A rendélet te­hát olyan jövedelmeket terhel meg il­letékekkel, amelyek eddig semmiféle adó vagy illeték alá nem estek. Az uj illeték kulcsa 10 százalék. Nem 0nek ez alá a hitelezett vételár, munkadij, vagy bármilyen egyéb nem kölcsön címén hitelezett összeg után kapott kamatok. Az illeték lerovásá­nak az a módja, hogy a hitelezőnek a községi elöljáróságtól »kamatüle- ték lerovási iv«^et kell beszereznie, amely ivén az illeték alá eső kama­tokat a felvételüktől számított 8 nap alatt be kell jegyezni. A hitelező a lerótt kamatilletéket az adósra nem háríthatja át. A rendelet május 15-én lép életbe. Nagyon szép és művészi élmény vár a város közönségére május 1-én, vasárnap este nyolc órai kezdettel a színházteremben, ahol Cselényi Jó­zsef a Nemzeti Színház tagja, Ha­vas Jenő a kiváló cimbalomművész lép a közönség elé, Kovács László dr. műkedvelő zenekarával. Cselényi Józsefet nem kell bemu­tatni a közönségnek, az ő neve már világviszonylatban is kiváló lett a rádió utján és ugyancsak a rádióból ismerik őt a halasiakkal együtt azok a százezrek, akik naponként rádi­óznak. Havas Jenő cimbalomművész neve szintén közismert és az egy­behangzó kritika is egyhangúan már régebbi kelettel művésszé avatta őt. Ez a két, művészetben régen már­Szombaton délelőtt kaptuk azt az értesülést, hogy Félegyháza mellett a Galambos-ilonaszállási vasúti vona­lon ismeretlen tettes merényletet kí­sérelt meg a Kiskunhalas felé ha­ladó személyvonat ellen. Az ismeretlen merénylőket még nem sikerült kinyomozni, de újabb jelentéseink szerint a nyomozás eré­lyesen folyik kézrekeritésiikre. A merényletről egyébként a kö­vetkező tudósításunk számol be. A Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas vasútvonalon a pályatestet javítják és ezért Galambos—líonaszállás megál­lók között lassú menetet jelző vas­csőoszlopokat állítottak fel. Az osz­Teljesen rendellenes volt a már- ; ciusi időjárás; inkább tél, mint ta­vasz. Hideg, szeles idő, közben fa- gyök, kevés napsütés, kisebb, de gyakoribb csapadék. Csak a hó utol­só napjaiban jött meg az igazi ta- ' vesz és indult meg a növényzet fej­lődése. Ilyenformán az időjárás na­gyon hátráltatta a tavaszi munkát, a váltakozó fagy és engedés sárossá tette a talajt, nem lehetett rámenni és bár nem volt a rendesnél több, sőt a télen inkább kevesebb csapa­dék, mégis sok a vízállás, ezek azonban a fagyott talaj felengedésé­vel hamar el fognak tűnni. A tavaszi kalászosok és takarmányfélék vetése ennélfogva jó pár héttel megkésett, de kedvező időjárás esetén a termé­szet utolérheti magát, bizonyos azon­ban, hogy a munkát siettetni kell s némi munkatorlódás áll majd elő a gazdaságokban, különösen a nehe­zebb művelésű agyagtalajokon. A szőlő nyitását is csak szórvá­nyosan kezdték meg márciusban, e késedelem azonban — bizonyos mun­katorlódástól eltekintve — nem csi­nál bajt. Általánosságban a betakart vesszők szemei épek, sőt a takarásból kimaradt vesz- szők sem fagytak el, bár több jelentésben károkról számolnak be, amit azonban majd csak a rügyfa­kás név a legbiztatóbb arra, hogy a város közönségének nagy várako­zása, várakozáson felül be fog vál­ni és hogy ez az est valóban és igazán a magyar nóta maradandó és gyönyörű magyar nótaestje lesz. Ebbe a magyar dalestbe illeszke­dik be dr. Kovács László műkedvelő zenekarának kitünően játszó együt­tese. Értesülésünk szerint a magyar nó­taest iránt óriási az érdeklődés vá­rosszerte és az előjelekből Ítélve nem valószínűtlen, hogy zsúfolt né­zőtér fogja végighallgatni a művé­szi nótaestet. A színházi bérletek csütörtök es­tig tartatnak fenn. i Iopot szombatra virradó éjszaka is- I menetien tettes a földből kiásta és a nehéz vascsövet a Kiskunhalas felé haladó személyvonat uíjába, a sínekre fektette. Hajnalban 5 óra 50 perckor, mikor a vonat odaérkezett, a mozdonyvezető szerencsére, észrevette a sínpáron fekvő osz­lopot és a vonatot megállította, mielőtt a szerencsétlenség bekövet­kezett volna. Így történt, hogy sem az utasokban, sem a sze­relvényben semmi kár nem esett és a vonat egy perc késéssel akadálytalanul folytatta útját. kadás után lehet biztosan megállapí­tani . Az álattenyésztésre vonatkozó je­lentéseink általában kedvezőtlenek, mindenütt a rossz értékesítési viszo­nyokat okolják az állattenyésztés visszaesése miatt. Meghatóén jellem­zi a helyzetet eg;y kisgazda-levelev- zönk a következő pár szóval: »Ä gazda szemléből kicsordul a könny, amikor értékes, szép álla­tait potom árért kell elveszteget­nie.« És valóban a kedvezőtlen értékesítési viszonyok az állatárakra is mindjob­ban kiterjednek, a gabonaárak javu­lásából a gazdáknak most már sem­mi haszna sincs. Az állatárak ilyen­kor jelentkezni szokott javulásának még semmi nyoma, igaz ugyan, hogy összes jelentéseink megegyeznek ab­ban, hogy a takarmánykészkiek fogytán vannak s a gazdák nagyon várják a kitava­szodást, a rétek és legelők azonban a hideg folytán még nem indultak meg. Sajnos ez már a harmadik ta­vasz, amelyben az álladóknak ilyen szűkös kiteleléséről kell beszámol­nunk; még jó, hogy a gyenge ta­karmánykészletek mellett ugyahogy ki lehetett teleltetni az állatokat. Az ingatlanforgal om változatlanul lanyha, kevés a vptelkpdv és még kevesebb a pénz. Végül meg kell emlékeznünk a mu nk ás vis zo ny ok r ól. Az a legnagyobb baj, hogy sen­ki sem dolgoztat, mert nincs pénz. Különben márciusban az időjárás is sokban akadályozta a mezőgazdasági munkát, megnyujtotta a hosszú és nehéz tél keserveit. Igazán csak a hatósági inségakcióknak és a társa­dalom áldozatkészségének köszönhe­tő, hogy nagyobb bajok nélkül múlt el a tél. Sok függ a kialakuló helyzettől és attól, hogy milyeneknek mutat­koznak a terméskilátások és mennyi­ben keltik fel a gazdaközönségnek a jövőben való bizakodását. A múlt évi munkásviszonyokról gyűjtött ada­taink szerint is a munkások nehéz helyzetét nem annyira a munkahiány, mint inkább a részes munkával ke­resett termények és a szükségletek ára közötti nagy különbség okozta és főleg az, hogy a részes növelésre vállalt terményeknél, különösen a ka­pásoknál nagyon gyenge volt a ter­més. ШЙШП№НПЯВНВВВ1 A Halasi Takarékpéz- tár közgyűlése Hatvan fillér osztalékot fizet a Takarék Utolsónak tartotta meg időrendben va­sárnap délelőtt fél 11 órakor évi rendes közgyűlését a Halasi Takarékpénztár. A közgyűlés iránt nőm volt nagy ér­deklődés és az mindvégig simán folyt le. A közgyűlést Szekér Pál elnök nyi­totta meg, elnöki megnyitó beszédében többek között elmondotta, hogy a Taka­rék elmúlt évi működésében semmi fenn­akadás nem volt és zavart nem okozott az a körülmény sem, hogy az ismeretes betétzárolás feloldásai után tömegesen mondták fel betétjeiket azok, akiket ez a betét zárolás megriasztott. Elmondot­ta, hogy a nehéz gazdasági bajokat ter­mészetesen a Takarék is érzi a többi pénzintézettel együtt. A közönség sorai­ban ma már igen sokan vannak olyanok, akik nemcsak, hogy tőketörlesztésre képtelenek, de olyanok is, akik kamato­kat sem tudnak fizetni. Bejelentette, az elnök, hogy a Takarék azért bízik ab­ban, hogy a további időket is minden zökkenő nélkül fogja elbírni. Ezután áttértek a napirend tárgyalá­sára. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a zárszámadásokra vonatkozó jelentést, valamint az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentését. Bejelentették a köz­gyűlésnek, hogy az intézet részvényen­ként az idén 60 fillér osztalékot fizet. Ezután a szokásos felmentvényeket is egyhangúlag adták meg. Bejelentették a közgyűlésnek, hogy te­kintettel a mai nehéz viszonyokra, az igazgatósági és felügyelÖbizottsági tagok önként lemondottak a nekik járó juta­lékról. Ezt a bejelentést nagy tetszéssel és elismeréssel vették tudomásul a köz­gyűlésen jelenvoltak. Az utolsó pontnál bejelentették, hogy Hirschl József lemondott igazgatósági tagságáról és hogy ezt az igazgatósági tagságot nem* töltik be. Utána egyhan­gúlag hozzászólás nélkül újból megvá­lasztották a régi igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági tagokat. A közgyűlés fél óráig tartott és egyne­gyed tizenkét órakor ért véget. HIRDESSEN A Helyi Értesítőben! lg most is nyomoz a rendőrség a halasi személyvonat ellen elkövetett merénylet ügyéhen „A gazda szeméből kicsordul a könny, amikor értékes szép állatait potom árért kell elvesztegetnie“ mondja helyzetjelen­tésében a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara

Next

/
Oldalképek
Tartalom