Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-20 / 32. szám

6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítő)« április 20 Aki szép akar lenni, az Poudre á Laver Isabey (arcmosdó pót) használatával éri el a legnagyobb sikereit. Langyos vízzel az arcon és kézen jól be­dörzsölni. Már egyszeri alkalmazás után lisz« ta, matt, bársonyos lesz bőre. Eltüntet min* den bőrtisztátlanságot. Nagy doboz P. 1.50 ISABEY Paris szépítő­szerei Grime de Toilette Isabey púder alá, nagy tubus----------1.20 P Crime de Beauti Isabey zsíros arcbőrhöz szeplő, pattanás ellen----------------------1.40 P Cold Cream Isabey száraz arcbőrre szeplő, pattanás ellen-----------------------1.50 P Savon i la Crime Isabey enyhe, dús habzásu krémszappan —.80 P Főraktár: HATTYÚ drogéria Minta dobozokat szívesen adunk 1 «■■■■■■■■iá — Műkedvelői előadás Fefsőzsanán. A felsőzsanai levente1 ifjúság, áz ez évi népművelési tevékenység befejezéseként igen jól sikerült jótékonycélu műkedve­lőt előadást rendezett aiz ottani iskola tantermében. Színre került Szigligeti Ci­gány c. 3 felvonásos népszínműve a tanyavilág törekvő műkedvelő ifjúságá­nak olyan igazán elsőrangú előadásá­ban, amely a legkomolyabb igényű hall­gatóságot is teljesen kielégítette volna. Valóban dicséretes fiatalságunk ama készsége, amelyél időt, fáradságot nem kiméivé, igyekeznek a ma súlyos gond­jaival küzdő emberek leikébe némi de­rűt, a szegénysorsu tanulók segélyezé­sére pedig anyagi eszközöket biztosí­tani. A színdarab után diszes magyar ruhás párok régi szép magyar táncokat mutattak be az ifjúság műkedvelő zene­karának közreműködésével. Az estély szép sikere Paeherné Bakó Eta és Nagy Irma tanítónők érdeme. Az ünnepélyen megjelent dr. Fekete Imre polgármester, mint a helyi népművelési bizottság elnö­ke, aki szép szavakkal vázolta az isko- lánkivüii népművelés fontosságát. Jelen volt még vitéz dr. Kun Bertalan száza­dos, akit leventéi nagy szeretettel vettek körül. — A szereplők közül különösen kiváltak: Katona Erzsiké, Tóth B. Ju­liska, Katona Annuska, Tóth B. Maris­ka, Katona Esztike, Tóth B. Mária, Szi- ráczki József, Szekeres István, Benedek Imre, Szekeres József, Tóth B. István, Benedek Lajos és Barányi István. ■ ■ ---------------И Közgazdaság — Mi veszett el? Báró Korányi Fri­gyes pénzügyminiszter expozéjában el­mondotta, hogy a háború óta mostaniig a , 25 milliárdos nemzeti vagyonból 7 milli- árdot veszítettünk el különböző cimeken. Egy fontos tételt azonban kifelejtett! A mezőgazdaság — mint hiteles statiszti­kák megalapították — 4.5 milliárd arany­koronát veszített a maximális árakkal dolgozó kényszergazdálkodás idejében, mert az elérhető árak alatt ennyivel olcsóbban táplálta az osztrák, cseh és német fogyasztást. Csoda-e ilyenformán, ha a földre nehezedő adósság, amely Korányi szerint 1924-ben csak 20 millió pengő volt, mostanig, a Statisztikai Szemle legutóbbi megáll api tása szerint, 2.4 milliárd pengőre duzzadt. így aztán nem csoda, hogy vérszegény a magyar mezőgazdaság. Halasi gabonaárak Aprilis 19 Búza 12'80, rozs 12.60 boletta nélkül. , Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 74—84, közepes 82—86, nehéz 83—86 fillér. Irányzat lanyha. ■="' .................... '■ Anyakönyvi hírek — Aprilis 10. — április 17. — : SZÜLETTEK: Baíiz Sándor és Dicső Veronikának Sándor nevű fiuk. Grácz Pál és Sisko- vics Katalinnak Pál nevű fiuk. Straub Gyula és Istvánfy Máriának Mária nevű leányuk. Csendes Ferenc és Fodor Ág­nesnek Imre nevű fiuk. Farkas Antal és Paprika Mária Valériának Valéria nevű leányuk. Paplógó Vince és Engi Julián- nának Ilona nevű leányuk. Mészáros Ist­ván és Sörös Erzsébetnek Mihály nevű fiuk. Szőlős József és Faddi Máriának Mária nevű leányuk. Figura Antal és Kéri Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Király Gy. László és Dobos Teréziának Kata­lin nevű leányuk. Harkai Imre és Bagó Erzsébetnek Margit nevű leányuk. MEGHALTAK: Németh R. István Mihály 36 éves. Babenyecz Cs. Antal 74 éves. Komlós Imre 43 éves. Biró Judit 2 hónapos. Ko­lompár Sándor 11 hónapos. Hasziló Si­mon 17 éves. Valkai Irén 4 éves. Sörös Imre 70 éves. Novák Erzsébet Hona 18 hónapos. Szőflyi Ferencné Szabó Julián­ná 38 éves. I KIHIRDETETT JEGYESEK: Angyal László Orsós Katalin ceglédi lakossal. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Végh Miklós budapesti lakos Gömböc Margit Amáliával. I A ÜZBRIGAD REGENY IRTA: ZENTAI Ferenc Folytatás 4 A vezér az asztalra dobta pisztolyát. Arca még mindig biborszinben égett, de hangja már egészen más volt, mint az imént. — Kapitány ur, kénytelen vagyok új­ból figyelmeztetni önt esküjére. És a halálra is, amely abban a minutában ki­jár önnek, amelyben akár szóval, akár tettel megszegi esküjét. A függelemsér­tést is golyóval torlom meg, ha még egyszer bele morfondírozik szavaimba. Szavaimat parancsnak vegye és kikérek magamnak minden ellenvetést. Én job­ban ismerem önt, mint ön; saját magát. A Duna-TiszakÖzén igenis ön szervezi meg a ttizbrigádot, ön építi ki lelkes és válogatott hazafiakból a tisztikart, ön önt lelket és reményt, egységet és har­cos szellemet abba a két millió ember­be, egyelőre a propaganda, vérte- len eszközeivel s ha a szükség úgy kívánja, a halált szóró gyilkok egyéb eszközeivel is. : A vezér e szavak után váratlanul sarkonfordult s flaképnél hagyta az ámu- ió Medárdot. Csak az ajtónál szólt visz- sza a válla mögül: — öt perc múlva visszajövök! Medárd egész testében remegett. Hom­lokán, arcán kövér cseppekben patak­zott a verejték. És gondolkozott. Szinte sistergett az agya, szinte lángot vetett egész hom­loka, úgy törte, gyötörte1 önmagát. — Uramisten, mitévő legyek?! — ve­tette fel százszor is a kérdést. — Hogy vállaljam el ezt a véges emberi erőmön túlterjedő nagy, nagyszerű, szent, szent­ségen feladatot? Hiszen menten szörnyet halok s a sírban sem lenne nyugo- vásom, ha kicsiny lennék a nagyhoz, ha elrontanám, vagy akár csak egyetlen ballépéssel is feltartóztatnám nagyszerű kifejlődésében. Medárdot most hirtelen minden gon­dolat elhagyta. Elhagyta, mert ismét láthatóvá vált az, aki az imént oly annyira felmagasztalta és oly annyira megkinozta. Tass Gereben közelgett feléje. — Nos, igen vagy nem!? — csapott le Medárdra, mint nehéz, tüzes pöröly a főkapitány szava. Egy pillanat müve volt az egész. De e pillanat alatt mintha egészen kicserél­ték volna Medárdot. — Igen! — harsant ki belőle a szó, olyan öntudattal és az eiszánás olyan fanatikus zengésével, ami magát Tass Gerebent is meglepte. j — Igen, elvállalom! — ismételté újra. 1 A főkapitány arcán földöntúli boldog­ság sugárzott. Valamit szólni akart, de a sző pieghialt, mielőtt megszületett vol­na. De a csókja, ölelése értelmet adott az el nem mondott szónak is s a Me­dárdra fonódó karok hálát, köszönetét és szeretedet remegtek. Percek múltak el így, egybeborulva, , beszédes némaságban. Valaki kopogott az ajtón. S a két ellágyult ember újra férfi lett. — Parancsaim, és útmutatásaim! — A főkapitány szárnysegéde jött egy halom írással és feszes testtartással mutatott az iratokra Tass Gereben. — Kérem, kapitány ur, azonnal tanulmá­nyozza át s azok értelmében már hol­nap cselekedjék. Egy hét múlva ugyan­itt különben újra találkozunk! Szólt a főkapitány, tisztelgett és sar­konfordult * Medárd egyedül maradt izgalmával és az iratokkal. De csak addig, amíg belé­jük nem tekintett. Mert mihelyt kezébe vette az elsőt, létekben és gondolatban már másutt járt. S mire mindent elolva­sott, egy lüktető, egy drámaian izgal- j más cselekmény központjában érezte ön- j magát. Az első irat egy cigánykaravánról szólt, amely jelenleg az elszakított Bács­kában kóborol valahol. Valahol? De­hogyis! Az írás pontosan megjelölte a helyet is, ahol Kumani vajda e pillanat­ban üstöket toldoz-foldoz, hogy elleplez­ze- vele igazi hivatását. Hogy miből áll ez a hivatás? Hát, istenem... miből állhat a tüzbri- gád e hétpróbás hadnagyának, a füstös képű Kumani vajdának igazi hivatása^ Először is abból, hogy mindent lásson és mindent észrevegyen, ami az elsza­kított Bácskában történik. Másodszor meg abból, hogy minden faluban s a legkisebb tanyahelyien is megszervezze és életre hívja azokat a sejteket, ame­lyek magvait képezik a bácskai magyar­ság irredenta törekvéseinek. Árverési hirdetmény. Alulírott városi közgyám, — árvaszéknek fenti számú utasítása folytán, — kisk. Szabó Zsófia, Szabó Pál és Szabó Juliánná közös, egyenlő arányban! tulajdonukat képező Zrinyi-u. 5. sz. lakóházuk eladása tárgyá­ban április 23-án, szombaton d. e. 10 órai kezdettel a közgyámi hivatalban közigazgatási próba árverést tart. Az árverés tárgyát képező ház vert falu, nádtetős épület, mintegy 150 n.-öl bel- telekkel. Van benne két szoba, egy konyha és egy istálló. Árverési feltéte­lek: Kikiáltási ár 800 pengő. Árverezők bánatpénz cimén a kikiáltási ár 10 szá­zalékát kötelesek eljáró közgyám kezei­hez készpénzben lefizetni. (Készpénznek Számit a takarékbetétkönyvön elhelyezett összeg is). Legmagasabb ajánlattevő bá­natpénzét a leütött összegnek megfelelő 10 százalékra köteles kiegészíteni. Árve­rés eredménye a legmagasabb ajánlat­tevőre azonnal, mig eladókra csak a gyámhatósági jóváhagyás után lesz kö­telező. Az árvaszék a, telekkönyvi tér­méretért felelősséget nem vállal. Utó- ajánlatnak helye nincs. — Kiskunhalas, 1932. április 14. Gyeuizse Balázs köz­gyám- i i í : I.i ' ;„! :i ................... KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS, Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen jó fér­jem, szerető apám és nagyapánk temeté­sén résztvettek s ezáltal nagy fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Özv. VARGA T. JÓZSEFNÉ ÉS CSALADJA. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Medárd arca felragyogott, amikor ki- betüzte a vajda legfrissebb jelentését,, melyben tövéről-hegyére beszámol a gaz­dag eredményről, amit az utolsó hét fo­lyamán felmutatott. Medárd kétszer is elolvasta az érdekes levelet, mely így hangzott: »Kapitány uram! Jelenleg Ujverbászo» ütöttük fel sátorfánkat. Húsz tagú kara­vánom — egy tő!-egyig válogatott ma­gyar fiú — e percben üstöket árul a községben, miközben sasszemme-1 figyeli az idevezényelt szerb zászlóalj minden megmozdulását. Sikerült megtudnunk, hogy a zászlóalj élén született macedón őrnagy áll, kinek közelébe férkőzni nem voltunk restek. A R-eska (egy hamisí­tatlan igazi cigánylány, kit tízezer1 di­nárért vásároltam a minapában), annyira megbolondította az őrnagyot, hogy min­den éjszakáját itt tölti köztünk a sátor­ban. Borozgatás közben persze gátlás nélkül kitör belőle a macedón s nem rejti véka alá azt az o-lthatatían gyűlö­letet, amit a szerbek iránt érez. Reska egészen a hatalmába kerítette ezt a nagyszerű embert. Ha, Isten segít, még ma megnyerem őt a mi szent ügyünknek s a tüzbrigád lelkes katonájává avatom. Egyébként a jövő héten újabb üzenet megy. Kapitány ur parancsát várva, va­gyok a hazáért mindenre kész hive KUMANI.« Medárd ajkán önkényte’enül feltört a boldog kacagás. — Micsoda érdekes és különös ember lehet ez a Kumani! — kiáltotta lelkesen. — Mindenesetre személyesen is meg kell vele mielőbb ismerkednem. Már csak azért is, hogy a macedón őrnagy meg­nyerésében segítségére siessek. (Folytatjuk). Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomdában, Kiskunhalason. 1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom