Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-13 / 4. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője január 18 A vidámság időszakára A szürke, egyhangú és monoton napok unott krónikása most úgy érzi, hogy nem tudja mit kezdjen a tóttal és a tintájával, mit rójjon. az úgynevezett türelmes papírra, a mely állítólag mindent elbír aizoknak a szemében, akik az írás fátumának fájdalmát és gyönyörét, lázát és igazságkeresését valóban sohasem sajogták el és érezték vérezve át, lelki és idlegtorturájukon. Január közepén vagyunk, mondja a naptárt búvárkodó, lábalunk már kifelé a télből, állapítja meg a me­teorológia felé gondolkodó gazda és figyelő szemével végigszántja a drá­ga termőföldet, jön a tél — most igazán — sóhajtja a kereskedő, aki a hóhoz igazítja és a jégtől várja azt a kis bevételt, amely annyira hűtlen lett hozzá. . itt a farsang — kurjantja viszont az ifjúság, a tánc, a magafeledkezett bódulat, mámor és vidámság idő­szaka. A farsang? — kérdezi a fáradt és kimerült emberiség, mondhatnánk elenyésző kivétellel világszerte. Is­tenem, hol van ma már a farsang, hol az álarcok felvonulása, hova veszett, milyen örvénybe fulladt, melyik feneketlen feledés gödrébe sülyedt a farsangi muzsika és az a tánc, amely feledtetni volt képes az apró napi gondokat, kis életzsörtölő- désekiet az élet minden szinvonalá- ról. Hol az a boldog világ immáron, amikor csak fények voltak árnyak nélkül és amikor nem lopták, nem száműzték, nem hajszolták még ki a jgondtalan kacajt a hangszálakból. Ma mindez eltűnt és elsikkadt. Hol, mikor és az ember hánya-dák közgazdasági randevúján, ki tudná ma már megmagyarázni. Az ember napjainkban úgy jár-kel, kering és sZédieleg, akár a társíalan felhő, mines, ahova kapaszkodhatna, aki­től segítséget rimánkodhatna és eb­ben a kiélt talajban fnégcsak Önzet­len, bátor és megnyugtató vigaszta­lóra sem talál. De a farsang mégis csak itt van csakazértis megérkezett hozzánk, gondőkbamerült élőlények közé, be­kopogtatott, megjött, lejelentkezett katonásan, — illik fogadni és neki láz örök robogónak ajtót nyitni. A küszöbünkön átlépett farsang fog-e az idén vájjon, vigasságot fa­kasztani, ráiapint-e vájjon az agyunk nevető idegeire, ez mind rejtély ugyan, de nem valósizinüföen logikai következtetés az sem, hogy kifakult, kifordított és megdermedt jókedvet talál itt már csupán. . Miért kellett sok minden tradició- értékünkkel együtt ezt a maskarás jókedvet is lehangfogózni, mi okozta ázt, hogy a lelkünk és szivrebbené- sieink fundamentumát elvarázsolt kas­téllyá redőzték a megátalkodott teg­napok, amelyek sorompót emeltek liegigézetesebb holnapjaink keresztut- jain. Az idén 1932. telén minden pesszi­mista krónikás ellenére is lesznek farsangi mulatságok, ahol igyekezni fogjuk feledni sötét napjaink borús gondjait. Legyenek is. Harsogjon fel a zene és a muzsika, a tánc és a vigasság, a vidámság időszaka le­gyen ebben a sanyarú esztendőben gazdag és bőséges néhány bufelejtő héttel, vegye át a szolgálat-posztját a nevetés és a mámor azon a stá­ción, ahol csak panasz és sóhaj fa­kad És ez is valami. • M-y. * Medveczky Károly a kormányhoz intézendő memorandum szerkesztője nyilatkozik Pest vármegye kettéosztásának kérdésében Mint ismeretes és mi is hirt ad- ■ tunk róla, a halasi érdekeltségek j Medveczky Károly gazdasági föta- I nácsost kérték fel arra, hogy a léte­sítendő uj megy-e ügyében készít­sen egy mindenre kiterjedő memo­randumot, iamelyet illetékes helyre fognak terjeszteni. 1 I Munkatársunk az ügyben felkeres­te Medveczky Károlyt és felkérte arra, hogy vázolja az ő álláspontját és azt, hogy mit lát szükségesnek abban az irányban, hogy az uj me­gyeszékhely Halas legyen. Medveczky Károly gazdi főtaná­csos a következőket mondotta: ; — Mindenekelőtt meg kell állapi­■ tanom, hogy Kiskunhalas, mint olyan hely, amely Kuthen kun királynak I királyi székhelyül szolgálhatott, al­kalmas arra is, hogy a létesülő uj megye székhelye legyen. — A magam részéről bevárom a közeli napokban Bácsmiegye kisgyülésének a lefo­lyását és az ott elhangzó dol­gokat és történendöket az uj megye tervének ügyében és utá­na fogok tájékozódni a raeiona- I lizáiási kormánybiztosságnál a dolgokról, ezenkívül a belügymi­nisztériumban is tájékozódni fo­gok és ezeknek a tapasztalatok­nak a birtokában készitem 'él a memorandumot. A magam részéről már most kife­jezem azt a véleményemet, hogy fel- I tétlenül szükségesnek tartom és el­engedhetetlen feltételnek a belső és i külső propagandát, amely nélkül ; eredményes és főképen gyors siker I el sem képzelhető. Szükségesnek tar- I tóm a fővárosi sajtó propagandáját ! is és ennek nagy h-ordereje abban áll, h-ogy itt tuilajdonk-épen egy hat- száz éves igazságtalanság reparálásá­ról van szó. Lehetetlenség, hogy itt a Budapest—zimonyi fő­vonalon az ország egyik legfon­tosabb vasúti vonala mentén a régi Magyarország idejében is Zimonytól egész Budapestig nem vott megyeszékhely, a hatalmas Bácska és a még hatal­masabb Pest vármegye igazgatása szerintem nemcsak nehézkes, de Pest vármegyét illetőleg mondhatnám Ie- hetetlenségszámba ment. — Az igazságtalanságnak egész sorozatával -áll szemben a Kiskunság, amelyet hozzácsaptak Pest várme­gyéhez és Solt megyéhez, amely tu- laj-donképen Zsolt megye volt és már az Árpádok alatt fennállt. De a tör­ténelem bizonysága ezenkívül az is, hogy már Szent Istvánnak az volt a célja a vármegyék alapításánál, hogy azok minél sűrűbbek legyenek és egymástál közel fekvők. — Ami Halas jussát illeti a me­gyeszékhelyre, azt több okkal ma­gyarázom. Elsősorban a már említett nagy­szerű fekvésénél fogva, másod­szor pedig és majdnem elsősor­ban azért, mert kulturális szem­pontoknak is érvényesülniök kell. Halas kulturális hatása közismert. A bácskai német fiuk a halasi gimná­ziumba jöttek magyar szellemet ta­nulni, ugy-aincsaik “ez az iskola volt az, amely nagyon sok szerbet ve­zetett be a magyar kultúrába, köz­tük sok olyat, akik később minisz­j terek és hangadó államférfiak lettek Szerbiában. A kulturális szempont szerintem nagyon fontos a magyar szellem terjesztése szempontjából1, mert például a csonka Bácskában végig mint szinmagyar hely csak­nem egyedül Jánoshalma állja a magyarság posztját. — Nem hinném — folytatta Med­veczky, hogy illetékes körök ne ven­nék figyelembe ezt a fontos kulturális érvet, amely valóban gondolkodóba ejtő dolog. Akik ellenzik Halas me- gyeszékhelységét, azoknak álláspont­ja könnyen magyarázható. Kalocsa félti törvényszékét, a többi közülete-k ellenzése pedig vetélkedéssel és hiú­sággal magyarázható. Arra a kérdésünkre, hogy egyéb­ként mik az impressziói az üggyel kapcsolatban a következőket mon­dotta Medveczky Károly: — A kormánynál úgy gondolom, egyedül Zsitvay fogja a terve!; ellenezni, annál is inkább, mert ö Kecskemétnek Ígéretet tett ar­ra, hogy megyeszékhelységét propagálni fogja. Ellenzésre fog találni ezenkivül a terv egészen bizonyosan Pest vármegye mág­nás nagybirtokosainál is, akik a végsőkig ki fognak tartani amel­lett a nézetük mellett, hogy Pest vármegye egysége ne bontassék meg. Ezzel szemben jól értesült forrásból tudom, hogy a belügy­miniszter például tetszésesel fo­gadta Magyary kormánybiztos megyefelosztási tervezetét. — A megyefelosztás, illetve az uj megye megalakulásának ügyében ál­lást kell foglalnia az érdekelt vár­megyéknek is, le kell azt majd tár­gyalni minisztertanácson és végső fokon döntenie kell az ügyben a törvényhozásnak is. — Részemről szükségesnek tartom, hogy Halasról kisebb küldöttség ke­resse fel a miniszterelnököt, a bel­ügyminisztert és ez a küldöttség kérje fel támogatásra ' Klebelsberg Kunó grófot is, mint az Alföld fej­lődésének és fejlesztésének egyik leg­lelkesebb hívét és barátját. Végeze­tül ismételten a legteljesebb mérté­kű propagandát említem meg a si­ker érdekében. * í Egyébként a halasi gyűléssel kap­csolatban részletesen foglalkoznak a lapok. Amint már megírtuk, az elő­készítő bizottság ebben az ügyben csütörtökön délelőtt nagyíontosságu értekezletet tart a közgyűlési terem­ben. Az értekezleten a kisszálásiak részéről részt vesz dr. Körmendy Károly, aki szintén támogatja Halas­nak ezt a mozgalmát A kamatláb leszállításával legközelebb foglalkozik a fiitelögyi Tanács A kamatterhek leszállítása, amelyet az egész gazdasági élet már hetek óta vár, a legközelebbi időben valósággá válik. A döntés tudva'evö'eg a Hitelügyi Tanács hatáskörébe tartozik, a tanács túlnyomó többsége a leszállítás meElett foglal! ál­lást. • A legilletékesebb tényezők már a nyil­vánosság előtt sem titkolják, hoigy a leszállítást kívánják. Mindazonáltal a leg­különbözőbb befolyások érvényesülnek egyrészt a leszállítás eilten, másrészt ab­ban az irányban, hogy a leszállítás ne legyen nagyarányú és csak fokozatosan történjék. Megnehezíti az elhatározást az is, hogy a terhelő kamattételek leszállításá­val egyidejűleg le akarják szállítani a pénzintézetek a betétek kamatlábét is, amire azonban szívesen szánják el ma­gukat, mert körülbelül két hét óta: a betétek erősebb visszaszivárgása észlel­hető. Ezzel szemben azonban a leszállítás túlnyomó többségben lévő hívei arra utalnak, hogy a különbözet a terhelő kamattéte’ek és a betéti kamatláb között olyan nagy (bankkamatláb 8 százalék, betéti kamatláb 4.5 százalék), hogy a Hi- te’ügyi Tanács nem is adhat engedélyt a betéti kamatláb leszállítására. Persze a pénzintézetek se hagyják magukat és bár a bankvezérek túlnyo­mó része szintén elismeri a leszállítás szükségességét, kompromisszumra tö­rekszenek és úgy akarják a kérdést meg­oldani, hogy a tehertételek több részlet­ben történő jelentékeny leszállításával egyidejűleg szintén több részletben ki­sebb arányú betétkamat leszállítás tör­ténjék.­Erről folyik most tanácskozás az összes illetékes helyeken és mihelyt lét­rejön a megállapodás, összehívják a Hi- te’ügyi Tanácsot. Letartóztatták a dorozsmai kettős gyilkosság tettesét A dorozsma—göböljárási kettős gyil­kosság ügyében folytatott négynapi nyo­mozás után a csendőrség, súlyos gyanú- okok alapján, letartóztatta Juhász János harmincéves dorozsmah a tárbeli földmi- vest. Juhász a csendőrök előtt bevallotta, hogy tényleg ő ölte meg a Bozsó-házas- párt. Vallomásai szerint január 27-én szándékozott esküvőjét megtartani, azon­ban sem elegendő mennyiségű élelmisze­re, sem ruhája nem volt s ezért elhatá­rozta, hogy akár erőszakos utón is, meg­szerzi magának a szükséges holmikat. 5-én délután meglátogatta Bozsóékat, — akikkel távoli rokonságban állott és akikről tudta, hogy nemrégiben öltek disznót. Az idős házaspárral anyagi okokból e’lenséges viszonyban állt s mi­dőn belépett Bozsóék szobájába, Bozsó nyomban kiutasította. Az így keletkezett heves szóváltás során Juhász fölkapott egy disznóölőkést és azzal kioltotta a házaspár életét. Majd ruhanemüeket és élelmiszereket, köztük három sonkát is összecsomagolva, a tanyát bezárta és hazament, A gyilkosság utáni napon az­után Szegedre jött, ahol az ellopott ru­ha- és ágyneműt értékesítette. A gyil­kost szerdán vagy csütörtökön szállít­ják be a szegedi ügyészség fogházába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom