Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-02 / 27. szám
4 Kiskunhala« Hely! Értesítője április 2 HALASI EMLÉKEK A síkon élt utolsó adószedők hl Másnap megtörtént a fölvonulás, ott volt a .bíró, mög az esküditek is. Újba mönt a vizsgálat. A szőrbilleg eltűnt, biöegtelen lőtt a kesely» így a két tanús gazdának ítélték oda a lovat. A tanús gazda örömmel szurkolta le az ígért 100 pöngöt, a bil- legvasat kezében szorongató gazdának meg bizony lekonyult a, bajusza mellett az orra is, mikor a bánompénzül föligért 300 pengő forinton fölül, még az eljárási költségöt is lefizette, csakhogy törvényt ne kölljön állania. A 400-nak felit mög is kaptam a komiszáros úrtól. Hej de sok ilyen eset történt velem ! De ha a Cserepes Károlynál bujtár nem lőttem volna, a várostól kapott évi 30 forint mellett kudutni möhetnék! Vénségére elsorolta azt is, hogy hogyan kell a szőrbélyeggel a lovat, marhát felékesiteni, meg azt is, hogy hogyan kell azt róluk eltüntetni. Kalap darab nélkül, mely többféle szerrel preparálandó, a szőrbélyeg fel nem süthető. Eltüntetéséhez meg for- róviz, szalmiákszesz s még néhány valami szükséges. Ezzel a szerrel háromszor egymásután le kell mosni a bélyeg helyét, azután sürüfésü- vel lefésülni, végül megcsutakolni. Mire a jószág szőre a kezelt helyen felszárad, az addig dudos-bodor szőr kiegyenesedik s olyan lesz, mint egyebütt. Halasi tanítványa a vén Palócz rendőr volt, ki öreg napjaiban ugyancsak elmesélte ennek a fortélyát, de akik hallották, észben nem tartották s igy ezen tudomány is több más pásztori orgazdái tudománnyal együtt sdrbaszállt velük együtt. Talán jobb is, hogy igy történt! Gama János. A pásztoréletet még 48 előtt, a kisbujtárságon kezdte. A vizsgát hamarosan le is tette, melynek kifogástalansága abban ' állott, hogy az általa szerzett bárányka főhetett meg a szolyafára akasztott bográcsban. Ettől kezdve neki is szabad lett a »kutyagirinc«-re (fako- szoru) tett bogrács mellé ülni Ez a megtiszteltetés meg arra buzdította, hogy amint erősödött, hát bárány helyett a vezér ürüt is »el- szörözte« s úgy elinalt vele, hogy holmi rosszul telelt kutya se érte volna utol. Hires szaladó volt, de a zsarók lovai még futósabbaknak bizonyulva, egyszeresek utolérték János bácsit, aztán a felkötött ciromustor csapásokon kívül még a »deres«-en is végig hegedültek rajta. Ez azután sehogysem tetszett neki. Úgy gondolta, ha a zsaró lóháton jár, akkor azt ö is megteheti. Nem is teketóriázott sokáig, hanem egy kint legelésző nyűgös paripáról a nyűgöt levéve, fölpattant rá s végig rugtatva a bodoglári buckákon, meg sem állt Bugacig. Ott egy ménes esett útjába, hol kikérdezték: Hová öcsém? — Helyet keresők! — Itt mög lössz öcsém, csak lovon szeress ülni! — A ménöst mög majd csak a számadó lován szabad lösz őriznöd, a te lovadon úgy látom billeg sincs, majd bebillegözzük! Másnap már a számadó bélyege ékeskedett Garna János lován. így lett belőle csikósbujtár. Ki is tanulta annak minden esinját-binját, kötőfék nélküli csikó hátalást, csikófogó pányvakötél vetést, csapásvesztést, friss húsról való gondoskodást, a szegénylegény segélyezés kimódó- lását, a káros el és megrivogatását, 1 zsarók elöli elbujást, a bélyeget ismeretlenné tenni, a bélyegtelen »szorzott« jószágot bebélyegezni. Kitanulta csehelést, vallatásnál a letagadást és több efféle a pásztori életben nélkülözhetetlen tudományt. Husasza- lást — baromfiszalajtást. 48-ban beállt Rózsa Sándor szabadcsapatába s a honvédség részére 1 Múlt év okt. 17-én lépett életbe az úgynevezett hitelügyi rendelet. Ez, többek közt, a »fedezeti elv« fogalmát honosította meg, ami azt jelenti, hogy a hitelező csak akkora összegért árvereztetheti el az ingatlant, amekkora az őt megelőző hitelezők teljes kielégítésére elegendő. Emiatt valamennyi árverési ügyben »fedezeti tárgyalás« volt, azóta halasztódtak az árverések, de az elsők közt letárgyalt ügyekben is csak junius elején lesz árverés. A további elhalasztásra azonban még van egy mód. Kérhetik a halasztást azok a mezőgazdák, akik a föld.eherreaHivatalosan, naptár szerint ugyan a tavasz már több, mint egy hét© beköszöntött, az időjárás azonban oly kedvezőtlen, hogy sehogyse tudnak megindulni a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, sőt az ország egyes vidékein még vastag hótakarók borítják a földeket. Kétszeres baj ez; részben hátrányos a földműves népességre, részben károsan befolyásolja ,a kereseti tehetőséget. A gazdaérdekeltségek attól tartff ff ezer hadirokkant, és 4580 hadiárva Az ország háborús vérveszteségének nagyságára jellemző, hogy még ma is, a háború után 14 évvel, mintegy 66.300 hadirokkant, 43.600 hadiözvegy, 4580 szülötten hadiárva és 109.800 hadigondozott családtag részesül állami ellátásban. Száz százalékos hadirokkant jelenleg 2100 van. Ebből tiszt 200, altiszt 600 és közlegény 1300. Ide tartoznak a hadivakok, a teljesen bénák és azok, akiknek több végtagja hiányzik, valamint a súlyos tüdőbajban szenvedők. A tisztek 240, az altisztek 120 és a közlegények 80 pengő havi járadékot kapnak. A 75 százalékos rokkantak száma 8180 és pedig 460 tiszt, 1750 altiszt és 5970 közlegény. Itt a járadék 64, 48 és 32 pengő. ötven százalékos hadirokkant van 30.100, közülök 1450 tiszt, 5640 altiszt és 23.010 közlegény. Járulékuk 32, 24 és 16 pengő. A többi hadirokkant 25 százalékos. élelem szerzésről gondoskodtak. Ott volt az »ostorosok«-kal a pis- kii hid elfoglalásánál is. Amint elbeszélte, az ő beavatkozásuk segélyével sikerült csak Bem apónak a hidat elfoglalni. Az oláhok olyan állásban voltak, hogy a honvédek nem lőhettek őket eredményesen, míg az oláhok minden hidra lépő honvédet jól célbavehettek. dezést eredménytelenül kérték, azok, akiknek fő jövedelmi forrásuk a földbirtok és azok, akiknek inga.lankataszteri tisztajövedelmük 1000 koronát nem halad meg. De mindezek csak akkor kérhetik, ha igazolják, hogy elemi csapás (fagy, szárazság) miatt estek késedelembe, vagy állataik elhullottak, vagy pedig adóelengedésről szóló bizonyítványt csatolnak kérvényükhöz. A kérvényt a telekkönyvi hatósághoz kell beadni s az indokolt esetben 1932. okt. 31-ig felfüggesztheti az árverést. va, hogy a mezőgazdasági munkákkal nagyon megkésnek, kérték a földművelési kormányzatot, hogy az abnormális időjárásra való tekintettel függessze fal a mezőgazdaság vasárnapi munkaszüne- tét. Budapestről érkezett jelentések szerint a kormány honorálni fogja a gazdaérdekeltségek óhaját s a vasárnapi munkaszünet felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés hamarosan megjelenik. 43 ezer hadiözvegy van az országban Ezt a csoportot meg akarták szüntetni végkielégítések nyújtásával1, a rokkantak azonban — egyéb jogaikat féltve — ebbe nem egyeztek bde. így továbbra is megmaradtak inkább csak névleges — havi 1—2 pengős — járadékokkal. — Csütörtökön délután temették el nagy részvét mellett Szegeden Szaiay József ny. rendőrfőkapitány fiát. Kedden hajnalban a szegedi huszárlaktanyában agyonlőtte magát és nyomban meghalt Szaiay Sándor hu- szárhadapród1, Szaiay József dr. szegedi ny. rendőrfőkapitány fia. A haláleset óriási részvétet keltett mindenütt és résztvevő szívvel fordultak Halasról is sokan Szaiay József ny. rendőrfőkapitány felé, akinek rokonszenves egyéniségét Halason is sokan ismerik és becsülik. A tragikus véget ért 24 éves Szaiay Sándor hu- szárhadapród temetése csütörtökön délután volt Szegeden óriási részvét meltett. Cz. L. (Folytatjuk). Junius eleie elüti nem lesznek árverések Halason A „fedezeti elv“ alapján elhalasztott árverések áprilistól kezdve ismét esedékessé váltak, azonban indokolt esetekben a telekkönyvi hatóság október 31-lg felfüggesztheti az árverést A rét és legelöjavitásról nagyon értékes és közhasznú előadásokat tartottak Prónayfalván Prónayfalváról írják: Lapunk olvasó közönsége előtt ismeretes, hogy februárban 8 napos tanfolya- mot rendezett a legelőszakosztály a kiskőrösi járás gazdái részére és ezt félszáznál több gazda és gazdafiu hallgatta. Hogy milyen eredménnyel végezték a hallgatók a tanfolyamét, annak meggyőző bizonyságául szolgál az itt közölt tudósítás is, amely Prónayfalváról érkezett: Prónayfalváról a tanfolyamon járt gaz- daifjak közül Égető Ferenc (Mihály fia) március 20-án — a népművelési előadások keretén balul — bizonyította be igazán, hogy a tanfolyamot milyen eredménnyé' hálgatta, mert egy órán belül dióhéjba foglalva előadta az összegyűlt nagyszámú gazdaközönségnek mindazt, amit a tanfolyamon egy héten át megtanult. I Amilyen lelkesen és a tanulni vágyó fiatal ember hevétől áthatva adta elő a tanultakat, fényes bizonyítékát adta annak, hogy amit megtanult, azt nemcsak a maga hasznára kívánja fordítani, hanem gazda társainak a javára is akarja kamatoztatni. Már az előadás bevezető része is fölötte érdekes volt. »A Pestmegyei Rét- és Legelőjavitó Szakosztály — kezdte meg előadását — kiválóan fontos és kimondhatatlanul értékes munkába kezdett azzal, hogy vármegyénknek ősidők óta elhanyagolt kaszálóinak és legelőinek megjavítására helyenként tanfolyamokat rendez és azokon a hallgatóságot megtanítja arra, hogy a kaszálókat és legelőket mi utón és módon lehet — különösebb és költségesebb befektetések nélkül — újból termőkké tenni. Egy ilyen tanfolyamot rendezett a kiskőrösi járás gazdaközönsége részére is a Szakosztály s nekünk — hat gazdaifju- nak — is szerencsénk volt azt végig hallgatni és nagyon sok jó és hasznos tudnivalót megtanulni. Megvallom, hogy az elején nem vettük komolyan az előadásokat, mert azt hittük, hogy olyanokat fogunk hallani, amiket itt a Népházban már nem egyszer hallottunk, azonban hamarosan meggyőződtünk róla, hogy éppen olyanokat tanítanak, amiket éppen nekünk, kisgazdáknak nagyon is fontos tudni. A harmadik és negyedik napon már annyira komolyan vettük a dolgot, hogy fájó szívvel gondoltunk arra, hogy a hát- ra'evő idő nagyon kevés tesz és többször kértük az előadó urakat, hogy hosz- szabbitsák meg a tanfolyamot.« Ezen bevezetés után sorba vette az egyes előadók tantárgyait és röviden összefoglalva előadta mindazt, mát egy órán belül előadni lehet. A közönség feszült figyelemmel és teljes érdeklődéssel hallgatta a fiatal ember előadását és annak befejeztével lelkesen megéljenezte. A magunk részéről nem tudjuk eléggé értéke'ni a Szakosztály kezdeményezését, mert a magyar gazdálkodás fellendítését ott kezdi meg, ahol annak minden időben a helyes és egészséges alapja volt és amelyről az újabb kor magyar gazdája oly indoko'atlanul letért. (—У-). Hirdessen a Helyi Értesítőben! Vasárnapokra felfüggesztik a mezőgazdasági munkaszünetet
