Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-04-02 / 27. szám
1932. április 2, szombat XXXII. évfolyam, 27 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRF. • Melyben ............ 1» P S6 HU. — Vidékre.......... EGY SZÁM ÁRA 1» FILLÉR 16 P Alapította, PRÄGER FERENC T MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében ÜNNEP UTÁN Ma délelőtt nem kapták meg fizető* süket a tisztviselők a v&rosbízán A város a tisztviselők fizetésére államkölcsön! kér Előreláthatólag április 10-én fele fizetésüket kiutalja a város az ember rendesen megpihent erővel néz a munkája után s ha mert ráért elmélkedni a pihenés óráiban uj benyomásokkal, uj gondolatokkal néz maga elé. Aztán ahoz hozzászoktunk, hogy ünnepek alkalmával előkelő politikusok és államférfiak tesznek valamilyen nyilatkozatot, hogy úgy mondjuk, belevilágítanak a közeljövőbe s a mindennap nyomorúságával terhelt ember ezekből a nyilatkozatokból merit — ha tud1 — reménységet, vagy tovább járja az életet csüggedten, reménytelenül:. Az idei husvét kevés nyilatkozatot hozott — s a nyilatkozatok is alkalmazkodnak a ma bizonytalanságához: alig mondanák va'ami utat s hal nem festenek reményeket, legalább nem; rombolják le azt a föltevést, hogy a rettenetes gazdásági válságnak egyszer végének kell lenni. Ez a meggyőződés csendül ki a magyar miniszterek húsvéti: szavaiból s ezeket olvashatjuk ki a magyar bankvezérek megnyilatkozásaiból te. Amilyen megnyugvással vehetjük tudomásul ezeket a kijelentéseket, épen olyan érdeklődéssel fordíthatjuk figyelmünket Franciaország legnagyobb pénzügyi politikusának, a hires Caiíleaux- nak húsvéti nyilatkozata felé, amelyet egy párisi magyar újságírónak adott a világgazdásági válságról:, mert ennek a nyilatkozatnak minden betűje lényeges — s ami a legkapóbb benne az, hogy nem habozik megmondani magát a leglényegesebb igazságot. Ez: a leglényegesebb igazság pedig az, hogy »már nagyon sokat, sőt túlságosan sokat beszélünk arról, hogy válság van és hogy mik a krízis okai« — most már inkább arról az: útról kellene diskuráini, ’•amely kivezet belőle. Ok tudniillik sok van — kivezető ut csak egy, megtalálni sem nehéz. Kedvetlenül fordulhat el az ember ettől a megállapítástól is, mert frázisnak láthatja. De hogy a nagy francia államférfi nem akart frázist használni, nyomban kitűnik, ha elolvassuk nyilatkozatéinak egy másik nagynyomatéku mondatát: »az egyének és az államok konkurenciája az elsőbbségért — tönkretette a világot.« Az emberiség valóságos rabszolgaságba került. »Tervgazdálkodás, testvériség, egységes világgazdasági front kell« — mert »mihelyt meglesznek a gazdasági kapcsolatok s összekapcsolódások, mihelyt meg lesznek elégedve helyzetükkel az egyes emberek — azonnal mag fog szűnni az úgynevezett külpolitikai feszültség és a sokat emlegetett háborús veszedelem is...« A nyilatkozat nem csupán a magyar sajtónak szól, hanem tán sokkal keményebben Franciaország felé hangzanak ezek a hangok. ...Bárha az ünnepi okos beszéd megértést találna az ünnep után. Két héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy nehézségek merültek fel a város háztartásában és hogy emiatt a tisztviselők áprilisi fizetését nem fogják tudni folyósítani. Ma van április elseje és ilyenkor elsején mindig pontosan kiutalták eddig a városi tisztviselők fizetését. Ma délelőtt ezt a fizetést hiába várták a városházán, ez elmaradt. A városi alkalmazottak április elsejei fizetése 22 ezer P-t tesz ki és megközelithetőleg sínes annyi összeg a közpénz'ár- ban, hogy ezt a fizetést kiutalhatták volna. A tisztviselők fizetésének elmaradásáról illetékes helyen a következőket mondották:-- A városi tisztviselők fizetését ma délelőtt nem tudta a városi közpénztár kiutalni. Hogy a tisztviselők április elsejei fizetésének kiutaláséra, mikor kerül sor, az ma még bizonytalan. Ma az a helyzet, hogy remény van rá, hogy április tizediké körül a tisztviselők fele fizetését kiutalhatják. A város vezetősége most Kecskeméthez hasonlóan, — ahol a város szintén hónapok óta nem tudja tisztviselőit fizetni — nagyobb áltamkölcsönt fog kérni a tisztviselők fizetésére. A város a mai rossz gazdasági viszonyok között az adók kíméletlen behajtásához nem nyúlhat és épen ezért próbálja államkölcsön- nel áthidalni a mai nehéz viszonyokat. — Kecskemét hasonló célra most száz ezer P államkölcsönt kapott, ünnep első napján érkezett meg a pénzügyminisztériumtól Vargha államtitkár aláírásával az utalvány a 100 ezer P kiutalására. Az összeget kamatmentes kölcsönképpen utalta ki a miniszter a forgalmiadó részesedés letéti számlája terhére. Közli a leirat, hogy a forgalmiadó részesedési többletnek, — amely egyelőre letéti számlán kezeltetik — mikénti felhasználása véglegesen szabályozva nincs és abból segély ezidőszerint nem engedélyezhető. Méltányolva azonban a miniszter a városi háztartás vitele körül támadt nehézségeket, 100 ezer P-t kölcsönképpen kiutal azzal, hogy az összeg legkésőbb december 1-ig visszafizetendő. MiKorra várható további kamatleszállítás 7 A magas kamatok oka, a nagy külföldi eladósodottságon kívül elsősorban a tőke és bizalom hiányában keresendő — mondotta, Schober a Nemzeti Bank vezérigazgatója A kamat újból váló leszállítása érdekel ma mindenkit. Ebben a kérdésben igen figyelemreméltó nyilatkozatot tett a sajtó számára Schober Béla, a Nemzeti Bank vezérigazgatója és ebből a nyilatkozatból a következőket közöljük: — Az ország mai végtelenül nehéz és sivár gazdasági helyzetében főleg két körülmény érezteti hatását legsúlyosabban és legközvetlenebbül: a hiteléletnek úgyszólván teljes pangása és a fönnálló külső és belső tartozásoknak, különösen a mezőgazda- sági termékek alacsony árához viszonyítva, szinte elviselhetetlenül magas kamatterhe. —■ Mind sűrűbben hallatszik az a kívánság, hogy legalább is a belföldi kamatterhet erőteljesen le kell szorítani, mégpedig a hivatalos bankkamatláb leszállítása révén. —- De vájjon lehet-e ezen az utón gyors tempóban továbbhaladni és ily módon a. kívánt eredményt, az országos kamattételek lényeges leszállítását egyáltalán, vagy komoly ve- I szélyek fölidézése nélkül elérni? J — A Nemzeti Banknak hitel- és ka- j matpolitikáját mindenekfölött a törvényben megállapított az a kötelessége szabja meg, hogy az ország valutájának értékállandóságai minden rendelkezésére álló eszközzel fönn kell tartania. Amikor tehát a jegybank váltótárcájának magassága minden eddigi rekordot meghalad és mindinkább megmerevedik, a pénzeszközök ösz- szessége pedig (bankjegy és vátó- pénzforgalom és a bank zsirószám- láin levő, bármikor fölvehető követelések) kétségtelenül fölötte áll a gazdasági élet készpénzforgalmi szükségletének, akkor a bank főtanácsa igen súlyos felelősséget vállalna magára a hivatalos bankkamatlábnak legalább is viszonylag gyors tempójú és kihatásaiban komolyan érezhető mértékben való leszállításával. — Az országszerte magas kamatok oka a nagy külföldi eladósodottságon fölül elsősorban a töke és bizalom hiányában keresendő, amin a bankráta leszállítása nem változtathat. Aggasztó kérdés ellenben az, hogy a sokaktól türelmetlenül sürgetett gyors és erősebb mérvű leszállítás amely az Örsz. Hitelügyi fanaCs hathatós közreműködésével mindenesetre alacsonyabb színvonalra kényszerítené az ellenőrizhető belföldi kamattételeket, nem járna-e esetleg, sőt nagyon is valószinüen az amúgy is gyenge hitelélet komoly megzavarásával és az országos valuta vásárlóerejének és ezzel oly nehezen helyreállított és föntartoít stabilitásának megingatásával? Ha pedig ez bekövetkeznék, akkor a pénzügyi és gazdasági válságból való kibontakozásunk, minden remélhető pénzügyi segítség és gazdasági kooperáció ellenére is, szinte lehetetlen feladattá válnék. — Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Bank nem fogja a legelső lehetőséget fölhasználni arra, hogy a hivatalos kamatláb megfelelő mérséklésével könnyítsen a súlyos belső kamaiterhe- ken, de ezt csak az összes viszonyok igen komoly mérlegelésével és legfontosabb törvényszabta kötelességének szemmeltartásával teheti, mert a kockázat különben sokkal nagyobb lehet, mint a várható eredmény. ...... -~j------... a A Prot. Nőszövetség estélye a színházban Ravasz László püspök részvételével A Protestáns Nöszövetség színházi estélyei a múltban is mindig jelentékeny tényezők voltak a város társadalmának kulturális törekvéseiben. Az április 12-én .keddien este a vátrosi színházban tartandó estélynek azonban különös jelentőséget ad j dr. Ravasz László püspöknek az es- i télyen egy előadással való részvétele. Ravasz László dr. püspököt igehirdetése, előadásai és irodalmi működése immár az egyetemes magyar szellemi élet egyik leghivatottabb képviselőjévé tették s most városunk közönsége abban a szerencsében részesül, hogy a kiváló szónok és előadó művészetében gyönyörködhetik. Az egyéb számaiban is magas színvonalúnak ígérkező estély részletes műsorát lapunk legközelebbi számában közöljük. Jegyek az estélyre ma, szombattól kezdve kaphatók Hurt A. Ferenc üz- j Jetében. Bérletek ápr. 5-ig, kedden '• estig tartatnak fenn.
