Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-03-26 / 25. szám

1932. március 26, szombat XXXII. évfolyam, 25 szám. // • Politikai, társadalmi és közgazdasági lap Melyben ........ ELŐFIZETÉSI AR EGY ÉVRE. ... M P MO fül. — Vidékre ........... egy szAm Ara ia fillér ................16 p ' MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Alapította. PRÁGER FERENC 1 Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Az élet parancsa Irta: vitéz Purgly Emil m. kir. földművelésügyi miniszter Sokszor tapasztaljuk, hogy a leg- j egyszerűbb megállapítások hatolnak a legnehezebben az emberi elmékbe. > Különösen, ha ellentétes érdekek áll­nak a megértés útjában. Egyike ezek­nek a kézenfekvő és egyszerű meg­állapításoknak az a tény, hogy Ma­gyarország agrárország. Mily sokáig tartott, amíg a köztudatba maradék nélkül átment annak a szükségesség­nek a felismerése, hogy a magyar közgazdasági politikának nem lehet fontosabb célja a mezőgazdasági ter­melés védelménél, sőt nem is le­het egyéb célkitűzése. Az élet pa­rancsa ez! Erre az alapigazságra most, hogy eljutottunk a gazdasági világválság­nak soha nem ismert mélységeibe és a gazdasági életet béklyóba ve­rő kényszerrendszabályok súlya alatt szenved egész Európa, sőt az egész világ; már oly tényezők is ráeszméltek, amelyek eddig ellenté­tes közgazdasági iráilyt követtek. Minden rossznak megvan a maga jó oldala is: a mindnyájunkat sújtó válságos idők egységet és egyetér­tést hoztak létre a magyar gazda­sági életnek sokszor széthúzó erői között és nincs ma olyan érdekelt­ségi rétege az országnak, mely ne volna tisztában azzal, hogy az or­szág jövője és egyben a többi ter­melési ágak jövője is, a mezőgaz­dasági termelésen múlik. A gazdasági közvéleménynek ez az egyöntetű meggyőződése foko­zott felelősséget ró a földművelés­ügyi kormányra, amikor az ország mezőgazdasági lakossága részére ter­melési programmot akar adni. Hi­szen a termelési programmnak a mai viszonyok között — látszólag ellentétes, vagy legalább is különál­ló — kettős célt kell követnie. Gondoskodni kell az ország közgaz­dasági életének pillanatnyi igényeiről: a külföldi fizetési eszközök megszer­zéséről és az anyagi gondokban fuldokló gazdák megmentéséről, de ugyanekkor a jövő horizontját is át kell fognia, hiszen a mezőgazdasági termelés, a természet parancsánál fogva nem egyetlen gazdasági év­ben, hanem egymást követő gazda­sági évek ciklusában történik. Azt jelenti-e, vájjon ez a megál­lapítás, hogy jóstehetséggel kell bír­nia a mezőgazdasági politika fele­lős irányitóinak? Nem. Hiszen a Gondviselés nem ruházta fel az em­beri elmét a jövőbelátás képességei­vel. De, igenis szükségük van ezek­nek a felelős tényezőknek józan gazdaszemre és üzleti érzékre, hogy felismerjék a gazdasági élet válto­zásait és ezekből a jövőre nézve is helytálló következtetéseket tudjanak levonni. Talán a legfontosabb ezek között a felismerések között, hogy exportbuzánk értékesítése a tengeren­túli búza túltermelés és a szovjetnek társadalomellenes buzaértékesitési po­litikája következtében mind nehezeb­bé vált. Szükségessé vált tehát a mezőgazdasági termelés részleges átszervezése. A helyi viszonyok dön­tik el, bogy hol, mit lehet termelni. De van azért néhány olyan közös alapelv is, mely országszerte érvé­nyes. Maga a természet hívja fel a figyelmünket az egyik ilyen alapelv­re: a növénytermelés és az állat- tenyésztés egységére, azaz arra, hogy e kettő kiegészíti egymást. A sze­mes és szálas takarmányfélék terme­lése kivezető utat biztosit a válság idején is; biztosíték erre a tengeri kiváltságos helyzete a mai nagy ár- lerombolódás közepette. A másik alapelv magának az állattenyésztés­nek a fokozott művelése. A fokozott művelés alatt nemcsak, vagy nem pusztán csak több állatot értek — hiszen, sajnos a külföldi piacok egy­re erősebben zárkóznak el vágóál­lataink elől — de gondolok a mi­nőségi termelésre s gondoljunk a tenyészállatkérdésre: miért ne lehet­ne az áldott magyar föld a Balkán országai részére az állattenyésztés­nek az a vérfelfrissitő forrása, ami Svájc volt évtizedeken keresztül, a magyar -állattenyésztés részére. Miért ne láthatná el az áldott magyar föld a kényes ízlésű nyugati piacokat azok­kal a különleges minőségű húsokkal, baromfival, állati termékekkel, ame­lyeknek mindig megvan a maguk jól fizető vevöközönsége! Sokan azt mondják, hogy a ma­gyar gazda túl konzervatív, nem kapható az újításokra és nem haj­landó apái példájától eltérni. A kon­zervatív szellem, mint a röghöz való ragaszkodás, nemzeti erő és gazdag forrása azoknak a tradícióknak, me­lyek a magyar népet államalkotó nemzetté avatják és a helyes ér­telemben alkalmazott, haladó kon­zervativizmus, kétségtelenül lehetővé teszi, hogy szerető és gondos irá­nyítás mellett a magyar mezőgaz­daság el tudja végezni a változóit idők által rárótt változott feladato­kat. A magyar gazda fel fogja is­merni az élet parancsát. Augusztusban teljesen befejezik a halasi kaszárnya építését Októberben már egy zászlóalj katonát helyeznek Halasra A kaszárnya mellé lövőteret is építenek Néhány héttel ezelőtt hirt adtunk a kaszárnya építkezéssel kapcsolat­ban annak folytatásáról, ami most már hivatalos helyen is véglegessé vált. A közeli napokban hozzáfognak a kaszárnya további építéséhez és azt hamarosan befejezik. A nagy horderejű ügyről tudósí­tónk a kővetkezőket irja: Kedden délben Budapestről a hon­védelmi minisztériumból magas lá­togatók jártak Halason, hogy a ka­szárnya építkezést megtekintsék és erről tárgyalásokat folytassanak dr. Fekete Imre polgármesterrel. Hala­son voltak Köhler György altábornagy, a honvédelmi minisztérium építési osztályának főnöke, Nack Emil tábornok, Szauer Pál föhadbiz- tos és Magyary Dezső mérnök­kari ezredes. A magasrangu tisztek hosszabb időt töltöttek kint a kaszárnyánál, majd a városhá­zára mentek föl és az esti órák­ban utaztak el Halasról Szeged­re. Munkatársunk a látogatással kap­csolatban a város széles rétegében örömet keltő hirt tudott meg. Vég­legesen eldőlt az a kérdés, hogy az itt épülő laktanyával mi történjen és az építkezést milyen arányokban folytatják. Befejezett tényként írhatjuk meg, hogy az itt épülő laktanyát még ez évben teljesen felépitik és olyan ará­nyú intézkedés történt, hogy a kaszárnyaépiikezést augusztus végéig befejezzék és átadhassák rendeltetésének. Már a jövő hét folyamán nagy erővel fognak hozzá az építkezéshez és számlál több munkást fognak alkalmazni, bogy az építés mi­nél gyorsabb tempóban folyta- tódhassék. Ugyancsak meghízható helyről szár­mazik az az értesülésünk is, hogy a katonaság idehelyezésére vonatko­zólag is megtörtént már a döntés és már októberben egy zászló­aljat helyeznek Halasra, értesü­lésünk szerint egy dunántúli városból. Ugyancsak egy még nagyon fon­tos hirt tudtunk meg, hogy a ka­tonaság idehelyezésével még az idén a honvédelmi minisztérium a ka­szárnya körzetében egy modern lövöteret fog építeni, amely az­ért is igen fontos, mert igen sok szegény ember jut ezáltal mun­kaalkalomhoz. Ugyanis a lövötér földmunkálatai 50—60 ezer pen­gőt igényelnek. Úgy a kaszárnya továbbépítése, mint a lövőtéren eszközlendö 50— 60 ezer pengős földmunka nagyban elősegíti a munkanél­küliség enyhítését. A honvédelmi minisztérium kikül­döttjeinek távozása előtt dr. Fekete Imre polgármester felkérte Köhler altábornagyot, hogy . Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter élőit nevében tolmácsol­ja Halas város közönségének köszönetét. Csak április közepétől dolgozik a Ház A költségvetés letárgyalása után rögtön nyári szünetre küldik A képviselőház március 31-én ül újból össze. A március 31-ki ülés j napirendjén csupán a további teen- I dők felett való határozathozatal sze- ’ repel. Valószínű azonban, hogy na­pirendi vita formájában az ellenzék részéről több fontos kérdést szóvá fognak tenni. Hogy a képviselőház további fog­lalkoztatására nézve mi a terve a kormánynak, arról még nincs dön­tés. A hírek szerint a rendszeres ülésezések csak ak­kor kezdődnek, amikor a költ­ségvetést benyújtják. A költségvetés pedig a jelek sze­rint április közepe előtt aligha ke­rülhet a törvényhozás elé. Vannak ugyan törvényjavaslatok, amelyeket már a bizottságok is tár­gyaltak, ilyen a hitelsértési és bz uzsoratörvényjavaslat, hogy azonban ezeknek a tárgyalását a kormány a költségvetés előtt megkezdeti-e, az ma még teljesen bizonytalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom