Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-03-05 / 19. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője március 5 Gyilkos fagyj Borzalmas szerencsétlenség a tanyák között Az idei tél rengeteg áldozatot sze­dett országszerte. A sok ideig tartó szokatlan hideg sok felé gyilkolt. Igen szomorú esetről számolunk be az alábbiakban is. Bagi Mihály földbérlő Törteire ment, hogy egy cséplőgépet Lajos- mizsére vontasson lovával. Nagy hi­deg volt már akkor is, mikor Tör­teiről elindult, az alkonyat közeledté- ; vei ez azonban csak fokozódott. Öreg este lett, mikor a cséplőgéppel Nagykőrösön elérte a MÁV vasúti átjárót. Az ismerősei figyelmeztették Ba- git, hogy az egyre fokozódó hideg­ben nem fog tudni továbbmenni La- josmizsére. Hagyja a gépet Nagykő­rösön és másnap szállítsa tovább. Bagi a rábeszélésnek engedett is és a cséplőgépet visszahagyva, lóhátra kapott és megindult a nyilasi tanyák felé. fl rendkívüli hidegben csak a besnyöi tanyákig tudott eljutni. Ott elgyöngülve, lebukott a lóról és eszméletlenül terült el a föl­dön. Ez este 10 óra után lehetett. A nagy hideg miatt az egész környék teljesen kihalt és néptelen volt. Pe­dig ha akkor valaki még ráakad, a szegény embert meg lehetett volna menteni az életnek. Bagi Mihály reggel 7 óráig he­vert a földön. Mire reá találtak, ; teljesen összefagyott. Eleinte halottnak hitték, de mikor hóval kezdték dörzsölni, élet jelent­kezett az összefagyott testben. Azon­nal orvost hívtak, de már orvos sem segíthetett rajta. A nettenetes fagyás következtében végtagjai nemcsak elhaltak, ha­nem a kezefeja megfeketedve le­hűl tort. Szörnyű kínok között szenvedett még pár napig. Megmenteni azon­ban nem tehetett, mert az úgyneve­zett fagymérgezés állott be. Ember- fölötti szenvedések után megváltotta a halál. Elengedik a hátralékos kama- - tot mindazoknak, akik illeték- tartozásukat március végéig megfizetik Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel a vagyonátruházási okirati, közigazgatási, társulati és ál­ltaiéban az összes illetékeknél a hát­ralékos tartozások fizetésére újabb jelentős kedvezményeket kiván élet­belépte tni. Az eddig fennállott rendelkezések szerint évi 12 százalék kamatot kel­lett fizetni a hátralékos illetékek után és igen sokszor megtörtént, hogy a töke törlesztésére azért nem került sor, mert a felek által fizetett részleteket a felszaporodott kamatok emésztették fel. Értesüléseink szerint az nj rendeíeítei mindazoknak, akik j hátralékos illetéktartozásukat ez év j március végéig megfizetik, elengedik j a hátralék után járó összes kamato- j kát. De kedvezőbb eljárásban része- j isidnek a kamatfizetésekkel azok is, > akik tartozásukat junius végéig j egyenlítik ki. П ~-------­------------------;• T--Г,|Г.=-ДГ.".-Т===.В j Hirdessen a Helyi Értesítőben 11 Az influenza még mindig diilifigg Halason ii HliiiiiB sok a beteg n íasolÉ iíjniÉg iüíiksn A városi főorvos nyilatkozata a járványról Az influenza, járvány országos vi­szonylatban még egyre grasszál és nálunk Halason is újból erősebb mér­tékben lépett fel. Ezúttal nem any- nyira felnőttek között, mint inkább jelentékeny számban a tanulóifjúság soraiban történik sok megbetegedés. A betegségi esetek, mint azt orvo­sok állítják, legtöbbnyire könnyű le- folyásuak és csak ritka esetekben lép föl komplikáció. A tanulóifjúság körében az influ­enza arányát élénken dokumentálja az a tény, hogy a diákok közül 118-an be­tegek. Д gimnázium tanulói lét­számát véve alapul, a tanulóknak csaknem a fele beteg. Hasonló helyzet van a polgári fiú­iskolában, ahol a tanulók fele esett influ­enzába, ezenkívül a polgári isko­la Igazgatója és két tanára is, sőt ugyanakkor az iskola szolgája is influenzás. Az elemi iskolákban ugyan fűtő­anyag hiány miatt rendeltek el szü­netet, de ez is bizonyos preventív in­tézkedést céloz, hogy a hideg idő miatt megóvhassák az iskolásokat az influenzától. Az elemi iskolák gondnoksági el­nöke úgy a bel, mint a külterületi is­kolákban a tanítás szünetelését rendelte el március 3-tól márci­us 12-ig. Munkatársunk kérdést intézett a járvány ügyében dr. Novobáczky Ist­ván városi főorvoshoz, aki az ügy­ben a következőket mondotta: — Az influenza az utóbbi napokban erősebben terjedt, mig ma mond­hatnám csökkenőben van már. A városban sok a beteg, különö­sen az ifjúság közt, de ezek az esetek általában könnyű lefolyá­snak és ritkák most már a szö­vődményes megbetegedések. — Nézetem szerint most már való­színű az, hogy az influenza járvány tovább csökken. I — Hatósági intézkedésre ezicfeig az influenzából kifolyólag nem mu­tatkozott szükség. A választási elnök hirdeíménye a március 13-án megtartandó megyebi zottsági tagválasztás tudnivalóiról Dr. Mészöly István ügyvéd a megye­bizottsági tagválasztás e'nöke a kővet­kező hirdetményben közli a választókkal a választásra vonatkozó tudnivalókat. Az 1929. évi XXX. te. értelmében Pest vármegye közigazgatási bizottsá­gának ide vonatkozó határozata értelmé­ben Kiskunhalas város törvényhatósági bizottsági tagjainak választási határideje f. évi március 13-ára rendeltetett el. A választás az 1931. évben megejtett orsz. képv. választói névjegyzék alapján történik, eszerint tehát szavazata joga van mindazoknak, akik az 1931. évi orsz. képv. választói névjegyzékbe fel van­nak véve, kivéve azokat, akik 6 év óta a város területén állandóan nem. laknak. Minden szavazópolgár abba a szavazó- körbe szavaz, mely szerint a múlt évi orsz. képv. választás alkalmával szava­zott. A választás 13-án reggel 9 órakor kezdődik és megszakítás nélkül este 8 óráig tart. Hivatalos szavazójegyet minden sza­vazó polgár az illetékes szavazókor sza­vazatszedő küldöttségénél a választás napján Tcaphat, azonkívül f. hó 6-án, vasárnap reggel 9 órától délután 6 órá­ig a város tanácstermében a választási elnöktől bárki kérhet hivatalos szavazó­jegyet, amikor a választási elnök egész nap a tanácsteremben fog tartózkodni:. A szavazókőrzetek és szavazóhelyisé­gek a következőkben vannak megálla­pítva : I. szavatzókőr. Ide tartozik: az I. vá­rosi kerület és a Soltvadkerti-ut és a Majsai müut közé eső pusztarész. A sza­vazás helyisége a Felsővárosi ovoda. A szavazatszedő küldöttség elnöke id. Pa- czolay Győző, helyettes elnöke Gáspár Mihály, tagjai Cseri László és Pusztai István. II. szavazó kör. Ide tartozik: a városi II. kerület, a kiskunmajsai müut és sze­gedi müut közé eső pusztarész. A sza­vazás helyisége a Felsővárosi iskola. A szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Farkas László, h. enöke Suba Imre, tagjai: Gyevi Imre és Szecsödi István. III. szavazókör. Ide tartónk: a városi III. kerület, a Szegedi müut és a Sza- 1 badkai müut közé eső pusztarész. Sza- J vazóhelyisége a tanácsterem. Szavazat- I szedő küldöttség elnöke Szalay Károly, j h. elnöke Kapitány István, tagjai: Sze­kér Sándor, Tyukody Jenő. IV. xzavazókőr. Ide tartozik a városi IV. kerület, a Szabadkaiét és a János­halmáiét közé eső pusztarész. Szavazó­helyiség a közgyűlési terem. Szavazat- szedő küldöttség elnöke dr. Szabó La­jos, h. elnöke Kálmán Dezső, tagjai j Arvay Lajos és Skribanek Mihály. V. szavazókőr. ide tartozik: a városi ! V. kerület, a Jánoshalmi- és a Keceli- ■ ut közé eső pusztarész. Szavazóhdyi- j ség: a Polgári Olvasókör. A szavazat- I szedő küldöttség enöke Tirmann Kon- j rád, h. e’nöke Babó Gábor, tagjai: Ba- I bó Károly és dr. Dolicsek Lajos. , VI. szavatzókőr. Ide tartónk: a városi VI. kerület, a Keceliét és a Soltvadkerti ut közé eső pusztarész. Szavazóhelyiség j a Központi iskola. A szavazatszedő kül­döttség e’nöke Mészöly Károly, h. elnö­ke Schön Samu, tagjai: Bodóky Gede- ! on és Ván Balázs, ! VII. szayazókőr. Ide tartoznak a váro- i si VII. kerület és az öregszőlők egész I területe. Szavazóhelyisége az alsóvárosi i iskola, a szavazatszedő küldöttség el- I nőké dr. Bódy Lajos, h. elnöke Kiss 0. j Imre, tagjai: Paczolay István és Horváth '< István. j Minden szavazópolgár abban a szava- I zókerüíetben szavaz, ahol 1926. évben j lakott és fel van véve. j Felhívom Kiskunhalas város szavazó­polgárságát, hogy a fennálló törvények értelmében a választás napján mindenki nyugodtan és komolyan viselkedjen, rendzavarástól mindenki tartózkodjon, botot vagy lőfegyvert senki magával ne vigyen. A választás eredménye március 14-én fog közhírré tétetni. Megjelent az uj haszonbértervezet A hivatalos lap keddi száma köz­li a kormánynak a mezőgazdasági rendeletét. Alapvető rendelkezése a haszonbérietek tárgyában kibocsátott rendeletnek, hogy a haszonbér újabb megállapitását lehet kérni, ha a ha­szonbérleti szerződést 1930. augusz­tus elseje előtt kötötték, vagy ha a bíróság azt ez idő előtt állapította meg. Még pedig a haszonbért pénz­összegben, a haszonbér felemelését kérheti a haszonbérbeadó, ha a ha­szonbért terményben vagy termény- egyenértékben állapították meg. Az 1930. julius 31-ike után megállapí­tott haszonbérek újabb megállapítá­sát a rendelet csak a főtermények egységáraiban eseíteg beálló 60 szá­zalékos áremelkedés vagy árcsökke­nés esetében engedi meg. Az llleté- nes mező gazda sági Kamara előtt elő­zetesen egyezségi eljárást kell tar­tani. A rendelet egyben gondoskodik ar­ról is, hogy ez a rendelkezés a lö­vőben visszaélésre ne vezessen s e célból ezt a kivételes rendelkezést csak az 1930. aug. 1. előtt kötött szerződések tekintetében teszi. A rendelet értelmében a haszonbér megállapítására vonatkozó kérést an­nak a gazdasági évnek kezdete előtt kell előterjeszteni, amelynek kezde­tétől a haszonbér megállapitását ké­rik; a folyó gazdasági évre kivé­telesen április 30. napjáig tehet a kérést előterjeszteni. A haszonbér újabb megállapítása esetére a ren­delet egyik félnek sem biztosit fel­mondási jogot. A Gaál Gaszton párt bajai pártértekezletén is szó­ba került a megyefelosztis terve Mint megírtuk, a független kisgazda- párt bajai csoportja vasárnap Baján vá­lasztmányi ülést tartott. A választmányi ülés után bankett volt a jelenlevő képvi- se’ők tiszteletére, ahol szóbakeriilt a me­gye kikerekitésének s Halas székhe’ységé- nek kérdése is. Ezekkel a felszólalások­kal sokat foglalkozik most a bajai sajtó és erről a következőket írja: »Dr. Musa István kiskunhalasi képvi­selő tette szóvá kissé humorosan a kérdést. Azt mondotta, hogy milyen ha­talmas a kisgazdapárt, hogy alig válasz­tották meg őt Kiskunhalas képviselői­jévé, már is attól fél Baja, hogy a szék­helyet átteszik Halasra. Az egész moz­galmat komolytalannak tartja, mert né­zete szerint a kérdés nem aktuális és különben sem; lehet szó arról, hogy Kis­kunhalas megyeszékhely legyen. Dr. Mojzes János bácskai képviselő ugyancsak humorosan foglalkozott a kérdéssel, mert nézete szerint szó sem lehet arról, hogy Bajáról a székhelyet elvigyék. — Kecskemét állást foglalt a Társa­dalombiztosító ellen. Kecskemét város közgyűlésén Hetessy Kálmán indítványt terjesztett elő, hogy memorandummal forduljon a város a kormányhoz a Tár­sadalombiztosító leépítése és átszerve­zése céljából. Az indítványt egyhangú­lag fogadta el a közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom