Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-03-05 / 19. szám

1932. március 5, szombat XXXII. évfolyam, 19 szám. // • Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉS! ÄR EGY ÉVRE. N«Irben ........... na P se Ml. — Vidékre ....... egy szAm Ara 12 fillér 1Я P Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Halott-hadsereg Érdekes olvasmány a statisztika szám­oszlopai közt kalandozni, mert nem egy­szer megdöbbentő adatok bukkannak e'.ő. A mentők kimutatását olvassuk az len rendszabályokkal le ne lehetne szál ti­tánt e szomorú statisztika ijesztő szá­mát. Ha statáriá’is utón intézik el azt, aki más élete ellen tör, bizonyára senki­nek nincs kifogása az ellen, ha a tör­vény szigorú Ítélettel sújt le arra is, alti sokszor hepciás legénykedéssel gázol ha­lálra ártatlan gyermeket, kenyérkereső szülőt. Pár napi e’zárás nem megtorlás egy kioltott emberéletért. Nemzetünk számban való gyarapodása nem lehet közömbös akkor, amikor egy olyan jövendő előtt állunk, amelytől Nagymagyarország fe’támadását várjuk. Csütörtökön közgyűlést tart a képviselőtestület A város képviselötestu étét csütörtö­kön rendkívüli közgyűlésre hívják ősz­A vármegyei kisgyülés eltörölte a villany hálőzatfenntarfási diját 1931. esztendőről, ameyből a közlekedés áldozatainak megdöbbentő nagy száma mered reánk, 3534 halott. Ha egy ütközet után ennyi elesettről iszámolna be a hivatalos jelentés, el- szörnyüködnénk a modem háború irtó­zatos pusztítása felett. Sőt olvassuk a jelentést a japán-kinai háborúról, ahol hónapok óta tartó offenziva után a japán hadseregnek még nincs ennyi vesztesé­ge. El kell ámulni e szám felett. Hát a modern idők közlekedési eszköze ilyen véráldozatot követel a mindennapi ke­nyérért lázasan törtető emberiség sorai­ból? Ennyi: életet oltanak ki a jármüvek csupán egy országban, egy év alatt, holott az é et fejlődésének, az emberiség előhaladásának nagy érdekét akarják szolgálni, nem pedig azt, hogy a halál angyalaivá 'egyenek ott, ahol megjelen­nek és végig rohannak. Minden forrada­lom vérá'dozattal jár, az bizonyos, szin­te törvény. A gépjármüvek tagadhatatla­nul forradalmi vívmányai korunknak, szinte lehetetlen, hogy a nyomukban járó áldozatokkal ne számolnánk. De, vájjon gondo’t-e Stefenson György airai, amikor e'sö mozdonyát elinditotta, hogy Halas város közönségének régi ki- | vánsága teljesült a megyei kisgyülés • most meghozott határozatával, a mellyel eltörölte a villany hálózat­fenntartási diját. A város közönsége már hosszú idő óta megnyilvánult óhajtása volt az, hogy ezt a hálózati dijat, amely tel­jesen indokolatlan volt és semmivel sem magyarázható tehertétel azok számára, akik villannyal világítottak, eltöröljék. A kérdés sok panaszt váltott ki a lakosság köréből és egyre hango­sabban kezdték követelni, hogy ezt a hálózatfenntartási dijat tovább ne szedje a Villamossági Rt. A kérdés a városi közgyűlést is foglalkoztat­ta és mint az ismeretes, a városi kép­viselőtestület olyan határozatot ho­zott, hogy a hálózatfenntartási dijat eltörli. i A képviselőtestületnek ezt a ha­tározatát a Villamossági Rt. megföl- lebbezte a vármegyéhez. Pest vármegye keddi kisgyülése foglalkozott ezzel a kérdéssel és a villanygyár fellebbezéséi el­utasítva, a képviselőtestület hatá­rozatát jogerőre emelte. A vármegye kisgyülése kimondta, hogy a hálózatfenntartási díjra vonatkozólag a város és a vil­lanygyár közt nem szerződésről volt szó és nem ennek alap­ján szedhette a hálózati enntar- tási dijat, a város képviselőtök testületé annak idején, ideiglenes kedvezményként engedte meg a hálózatfenntartási díj szedését és igy bármikor joga volt ezt a ked­vezményt visszavonni. Épen ezért hagyta jóvá a képviselő- testület 'határozatát. gépei, mely egyrészt áldása az emberi­ségnek, egyszer gilotinja is tesz, hogy ezrekre csapjon le egyetem év alatt. Gondolt-e arra aiz autó, a motorbicikli, feltalálója, hogy gépe után ezrek sirat­nak sok elveszett életet? A gépvezetőknél rögtön kész a felel­let: a közönség tanuljon meg helyesen — járni! Ha csak a közönség lenne az áldozat, elfogadható volna ez a védekezés, ám a halotthadsereg sorai nemcsak közülünk, békés járó-kelők közül, hanem a gép­vezetők s velük együtt a gép-utasok so­raiból rekrutálódnak. Akárhogy is van, mi a 3534 halottért, sőt magyar halottért jajdulunk fel. Évente rengeteg pénzébe kerül az or­szágnak »a gyermekvéde'em, a szülőott­honok, gyermekkórházak, menhelyek, szülésznők orvosok fenntartása és fize­tése, melyeknek és akiknek hivatásai vég­eredményben a nemzet létszámának sza­porodásának biztosítása. E cél e’érésé- ben nem hiányoznak az okos és erélyes paragrafusok sem. Csak a közlekedés tömeggyOkolása fogna ki rajtunk? Elis­merjük, hogy erős lépés történt ez irányban is az utóbbi időkben, de nem elégséges. Ha a közlekedési rendszar bályok fiigye’me kiterjed arra, hogy há­rom lónál nem mehet több egyszélben; hogy az állati bőröket csak egy ponyvá­val letakarva lehet szállítani, lehetetten, hogy erős rendszabályok zabolát ne tudnának vetni az őrülten rohanó autók­ra, motorbiciklikre stb. Lehetetlen, hogy helyes körutekiníéssel erős és kímélet­A keddi minisztertanács elé viszik a halasi országos vásárok ügyét Néhány héttel ezelőtt nagyobb ha­lasi küldöttség járt Budapesten Ke­néz Béla kereskedelemügyi minisz­ternél és Mayer Károly földművelés­ügyi állámtitkárnál és a küldöttség azt kérte, hogy az országos vásáro­kat hétköznapról vasárnapra enge­délyezzék és a miniszter egy ötödik vásárt is engedélyezzen Halason. Ma délelőtt az ügyben jelentős fordulat történt. A legffletékesebb helyről közölték a város polgármes­terével, hogy a kereskedelemügyi és földművelésügyi miniszíérium megértve a gazdaközönségnek a kívánságát, a kedden tartandó minisztertanács elé terjeszti a kérelmet és a minisztertanács fog azirányban dönteni, hogy engedélyezi-e az országos vásá­roknak vasárnapra való át­tételét. A város közönsége kíváncsian vár­ja a minisztertanács ezirányban meg­hozandó döntését. Ezzel kapcsolatban írjuk meg, hogy a kereskedelemügyi minisztérium az ötödik vásár engedélyezése tárgyá­ban leiratot intézett a vármegye alis­pánjához, amely leiratot tegnap küldte meg az alispán a városnak. A kereskedelemügyi minisztérium ebben a leiratában arról szól, hogy a vá­rosnak milyen intézkedéseket kell foganatosítania, hogy az ötödik vásár engedélyezése ügyében dönthessenek. A kereskedelemügyi miniszter lei­ratát teljes egészében alább közöljük: »Kiskunhalas megyei város közvet­lenül elém terjesztett kérvényét a vonatkozó összes ügyiratokkal együtt oly felhívással küldöm le Alispán Urnák, hogy 30 km. közterületen be­lül fekvő vásártartó községek nyilat­kozatait a 92.684—1925. K. M. szá­mú rendelet értelmében szerkeszten­dő térképet, valamint az illetékes ke­reskedelmi és iparkamarának, az ille­tékes mezőgazdasági kamarának, a lm. kir. gazdasági felügyelőnek, a vármegyei gazdasági egyesületnek a vásárengedélyezésre vonatkozó véle- 1 ményeit pótlólag szerezze be s az ekként kiegészített kérvényt a várme­gye törvényhatósági kisgyülésének legközelebbi ülésén tárgyaltassa le. Az ily módon keletkezett összes ügyiratok érdemleges elbírálás vé­gett újból felterjesztendök hozzám.« sze. A közgyűlés tárgysorozatát a napok­ban kézbesítik ki a képviselőtestület tagjainak. Nagyobbszabásu ka­matleszállításról folynak komoly tár­gyalások a Nemzeti Bankkal A gazdasági válság enyhítését szol­gáló tárgyalások során többször bz a kívánság merült fel, hogy a kor­mány kezdeményezzen olyan kamat- politikát, amely mellett a gazdakö­zönség olcsó és könnyen törleszt- hetö kölcsönökhöz juthat, E kíván­ságok megvizsgálása után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök hosszabb tanácskozást folytatott a gazdasági miniszterekkel és e tanácskozáson radikális kamatleszállítást hatá­roztak el. Mielőtt az elhatározás keresztül­vitelére került volna a sor, a pénz­ügyminiszter magához kérette a nagybankok vezetőit, hogy meghall­gassa véleményüket. A bankvezérek­kel folytatott megbeszélések során a meghívottak egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az erőteljes kamatleszállítás ked­vezőtlen kihatással lehet a pénz­intézetek üzletmenetére és ma­ga uián vonná a bankbetétek megcsappanását, mert a közönség más uton-módon próbálná pénzét jövedelmezőbben el­helyezni. A pénzintézetek vezetői ezért aggodalommal fogadták a kor­mány tervét, aminek következtében azután a kormány egyelőre eltekin­tett tervének megvalósításától. A bankvezérekkel folytatott tanács­kozáson a pénzintézetek vezetői a közönség körében elterjedt alaptalan híresztelésekre is felhívták a kor­mány figyelmét. Azt kívánták, hogy a kormány adjon határozott nyilatkozatot arról, hogy kény- szerrendszabályokra nem gondol. Ha ilyen határozott kormánynyilat­kozat lecsillapítja a nyugtalanságot, akkor lehet a kamatláb mérsékléséről is komoly formában tárgyalni. A bankvezérek meghallgatása után a pénzügyminiszter jelentést tett a miniszterelnöknél, aki most a Nem­zeti Bankkal tárgyal a kamatláb mér­sékléséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom