Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-03-02 / 18. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítői« március 2 KÖZVÉLEMÉNY Négy millió pengővel passzív a januári külkereskedelmi mérlegünk. Vájjon mit mutat ez a helyzet- je’entés? Vájjon kinek a bölcs intézkedés© juttatott bennünket ehhez a, horribilis passzívához? Erre nem igen könnyű megtelem Bűnös könnyelműség —• azt hisszük — senkit sem terhel, mert a kormánytól kezdve le a legutolsó törpebirtokon gazdálkodóig, mindenkinek az az igyekezete, hogy ez a négymillió ne mutatkozzék, sőt fordítva mutatkozzék — aktívákban-. És métgj sincs igyí Szörnyű szám ez a négymillió, amellyel, ha aktív lenne a külkereskedelmi mérlegünk, azt mondhatnék, hogy produktív gazdálkodást folytatunk a magyar földön. Kevesebb volna a nyomor és nem volna adóhátralék sem. És nem kellene az okvetetlenkedö népszövetségi urak reménydus tanácsait végig hallgatnunk, hogy: tessék exportálni, tessék minden termelt felesleget piacra dobni (az idegen államok piacaira!) Hát csak tessék! Szállítanánk mi, csak az a ba.j, hogy minden más állam ugyanazt akarja. És mig a kimenő áruit kedvezményesen akarja elhelyezni, a bevitelt majdnem eltiltja, vagy olyan magas vámokkal sújtja, hogy az versenyképtelen. Rettenetes az államoknak ez az egymással szembeni bizalmatlansága. És nemcsak mi szenvedünk ezért; szenved a cseh, román, osztrák, — mind; csakhogy mi jobban érezzük. Egy év előtti helyzetihez képest, kivitelünk több mint 15 millióval csökkent. Liszt-, rozs- és zsirki vitelünk erősen visszaesett s az itt mutatkozó hiányokat nem tudja kiegyenlítem a megnövekedett toll, szalma és trágya- ísók exportja. Igaz, behozatalunk is csökkent, de az inkább mutatja a szegénységünket, mint a hazai árukat vásároló tendenciát. Termelünk és nincs piacunk. Ara fe'edegeinkért semmit sem kapunk, hát persze, hogy passzív a mérlegünk! Tárgyalunk a szomszéd államokkal javadatokat tanulmányozunk, keressük a módot és lehetőséget a megegyezésre. De ez egyre késik. Mikor látják már be végre az európai államok hatalmasságai, hogy ez így tovább neon mehet. Megkezdődött az államrendőrség szanálása Mint budapesti tudósítónk jelenti, megkezdődött az ál’amrendőrség szanálása, j A belügyminisztériumban rendőrtiszt- ; viselőkből racionalizálási bizottságot j áhítottak össze, amely hivatva j van a létszámcsökkentésre vonatkozólag ! személyi kérdésekben is előterjesztést j tenni. Ennek a bizottságnak a vezetője Éliásy Sándor kerületi főkapitány, tagjai pedig Ferenczy Tibor, a vidéki főkapitány helyettese, Kalmár Béla főtanácsos, az V. keni'éti kapitányság vezetője és Malatinszky Jenő rendőrkapitány, aki ; a főkapitány bűnügyi osztályán teljesít j szolgálatot, A bizottság még nem, végezte be mun- j Icáját, úgyhogy a március 1-re várt j nyugdíjazások előreláthatóan csak április j lén történnek meg. Annyi azonban kétségtelenül bizonyos, ! hogy mintegy százhúsz rendőrtisztviselővel csökkentik az ország rendőrségének létszámát. — Kútba ölte magát. Özv. Ligeti Józsefné nemesnádudvari lakos be- ; tegségtől való félelmében az udvarán levő kútba ugrott és belefulladt. _______Lapzárta_______ Kállay Tibor és gróf Eszterházy Móric nemzeti koncentráció megteremtésén fáradoznak (Budapesti tudósítónk jelenti.) A politikai helyzet régen nem volt olyan zavaros, mint most. Minden jel arra mutat, hogy a magyar politikai élet nagy események előtt áll, de teljesen homályos még, hogy ezek j az események milyen irányban fog" ! nak fejlődni. Az kétségtelen, hogy a j kormány két malomkő között őrlő- ; dik, mert nemcsak az agrárérdekelt- ! ségek támasztanak egyre erőteljeseb- j ben különböző követelményeket a kormánnyal szemben, hanem a merkantilisták is erősen szorongatják a kormányt, amely nehezen lavíroz a két ellentétes csoport nyomása alatt. Hogy a kibontakozás ebből a nehéz helyzetből miként fog megtörténni, azt e pillanatban senki sem tudja. Két alakulás van előtérben, az egyik a polgári agrárblokk megalakítása, amely Gaál Gasztonnal az élén Sziranyavszky Sándoron, Erdélyi Aladáron és Klein Antalon kér resztül egészen a Hunyadi-csoportig ér. Д másik alakulat, amelynek Kállay Tibor és Eszterházy Móric a mozgatói, a nemzeti koncentráció megteremtését célozza. Ebben a két irányban zajlik most főleg a kulisszák mögött a politikai élet. Nem valószínű azonban, hogy egészen rövid időin belül valamilyen formában elhatározó lépés történjék, főleg azért, mert azok az egységespárti képviselők, akik részben az egyik, részben a másik alakulás felé hajlanak, abban teljesen egyetértenek, hogy a költségvetés letárgyalása és megszavazása előtt nem szabad kormányválságot felidézni. Valószínű tehát, hogy a politikai élet változása és kialakulása csak a költségvetés le tárgyalása után várható. A vármegyei kisgyülés előtt a halasi villany hálózatfenntartási dijának ügye Mint ismeretes és mi is több ízben irtunk róla, a halasi villamossági rt. és a város képviselőtestülete nem i tudott megegyezésre jutni a hálózat- | fenntartási dij ügyében és ennek ■ folytán a város képviselőtestülete olyan határozatot hozott, hogy a hálózatfenntartási dijat eltörli. Ezt a határozatot a halasi villamossági rt. megfölebbezte. Pest vármegye törvényhatóságának kisgyülése ma délelőtt tíz órakor | Preszly Elemér főispán elnökletével ülést tartott. A kisgyülés tárgysorozatában a városokat és községeket érintő jelentékeny számú pont van és közte van a halasi villany hálózatfenntartási ügye is. " A kisgyülés lapunk zártáig nem tárgyalta még ezt a fontos ügyet és igy a kisgyülés határozatáról legközelebbi számunkban számolhatunk be. Ellenőrizhetetlen hirek arról, hogy Majsát és pusztáit a félegyházi járásbírósághoz csatolják Halas város életére vonatkozóan i megdöbbentő híradást kaptunk és ez a hir már most szinte parancsolóLag írja elő, hogy ellene a város mint ; olyan és az összes érdekeltségek ttl- j takozzanak. Nem kevesebbről, mint arról van szó ugyanis, hogy állítólag az igazságügyminiszter már döntött abban ; az irányban, hogy Kiskunmajsát a j féíegyházi járásbírósághoz csatolják I Halasról, ezenkívül visszacsatolják a - félegyházi járásbírósághoz Majsaja- . kabszállás, Pálospuszta és Kömpöc- I pusztát is, amely pusztákat még csak j nemrégiben helyezték a halasi járás- j bírósághoz. Ezek a hirek bár megerősítést nem nyertek, mégis súlyos aggodalommal tölthetik el Halas városát, mert en- i nek a városnak a kereskedelme és j általában az elmaradó idegenforga- ■ lomból eredő károk miatt a város ; érzékeny veszteségeket szenvedne. | Főképen azért volna szükség meg- j mozdulni Halason is, mert ez a szer- J zett hir jóllehet ellenőrizhetetlen, de í még sincsen kizárva annak a valószínűsége, hogy az valóra válik, különösen akkor, ha Halas nem emelné fel szavát és nem fejtené ki illetékes helyen, hogy milyen súlyos vesztesége volna, ha a nemrég idecsatolt három pusztarészt visszacsatolnák Félegyházához, de főképen milyen fokú veszteséget jelentene Majsa elvesztése. A híradáshoz hozzátartozik egyébként a Félegyházi Hirlap-nak az az alábbi közlése, amely Tóth József ottani polgármester és Kiss István Félegyháza orsz. képviselőjének nyilatkozataként fogadható el: — Kiskunmajsa és vidékének lakossága memorandummal fordult az igazságügy-miniszterhez, hogy Kiskunmajsa addig is, amig önálló járásbíróságot nem kap, törvénykezé- sileg csatoltassék a kiskunfélegyházai kir. járásbírósághoz s igy a kecskeméti kir. törvényszékhez. — A minisztertanács már foglalko- i zott ezen kérdéssel s nyert értesfilé- j sünk szerint bevégzettnek tekinthető Kiskunmajsa és pusztáinak a halasi járásbíróságtól való törvénykezési átcsatolása. — Ezzel nyugvópontra jut Majsa- j jakab és még két puszta hovatarto- zásának kérdése is törvénykezési j szempontból. Megszűnik az az irreális helyzet, hogy a tőlünk 10 kiló- méterre lakó majsajakabi embernek a kalocsai törvényszékhez kell ügyesbajos dolgában tartozni és Majsaja- kabra Halasról kell végrehajtót hozatni, ami tetemesen megdrágítja az eljárást. — Városunk országgyűlési képviselője és a város vezetősége az illetékes fórumoknál mindent megtett az átcsatolás érdekében. | Egy megunt és elhagyott fülöpszállási nő szerelmi tébolyában megölte gyermekét és a gyilkosságot volt udvarlójára fogta A most 24 éves Gyurics Istvánná két évvel ezelőtt megunta a tisztesi családi életet, elhagyta az urát és viszonyt kezdett Sós József fülöpszállási gazdával, majd hozzáköltözött és azóta együtt élt vele. A viszonynak az elmúlt év őszén következményei lettek és 1931 október 10-én egy egészséges fiúgyermeknek adott életet Gyuricsné, a kis Gyurics Józsikának. A gyermek csak 24 napig élhetett. November 3-án reggel meghalt. Titokzatos körülmények között megfulladt. A csendőrség jelentésére a kir* ügyészség elrendelte a vizsgálatot, amely megállapította, hogy a csecsemő az anyja gondatlansága következtében halt meg. Az eljárás akkor mindjárt megindult ebben az ügyben, de csak nehezen haladhatott előre, mert a nyomozó hatóság bizonyítékokat nem talált. ч Közben a Sós tanyán Is bonyolódott az élet. Sós már nagyon ráunt az asszonyra és február közepe tóján elzavarta a házától. Gyuricsné még egy ideig reménykedett, hogy helyre áll a régi béke. Azonban Sós hallani sem akart többé róla. Ekkor az asszony elkeseredésében elhatározta, hogy bosszút áll. Február 16-án beállított a Keresztúri tanyára és a háziak előtt meglepő vallomást tett. Kijelentene, hogy fiacskáját, a szerencsétlen, huszon- négynapos Gyurics Józsikát szándé- kosán ő fojtotta meg. Sós ugyanis megfenyegette: — Ha a gyermekei nem teszed el láb alól, mindkettőt®* két megöllek és eláslak a homok* buckák közé. Ott azután kereshetnek. A szörnyű vallomást Kereszturiék a csendőrség tudomására hozták, akik azonnal Gyuricsnéért mentek és vallatni kezdték. Gyuricsné a csendőrök előtt Is megismételte vallomását. Elmondotta a gyilkosság lefolyását is. Sős már napok óta fenyegette, kínozta. Arra akarta kényszerítem, hogy ölje meg a csecsemőt. Csak akkor szánta rá magát erre, mikor Sós őt is legyilkolással fenyegette. November 3-ára virradóra el is követte szörnyű tettét. Nagyon sajnálta a Józsikát — mondotta a nő vallomásakor — ц kezével megfojtani nem tudta volna. Bele fektette tehát az ágyba, maga alá Igazította és ő is ráfeküdt. Azután elaludt. Mire főiébredt, a sze* rencsétlen gyerek meghalt. A csendőrök kihallgatták Sós Józsefet, aki természetesen körömszakadtáig tagad. Alibit igyekszik igazolni, hogy neki semmi köze a gyilkossághoz. Elmondotta, hogy a gyilkosság napján nem is volt odahaza, hanem fuvarost keresett, aki az erdőből a fáját hazahozza. Tény, hogy igy is volt. Azonban alapos gyanú- okok és bizonyitékok merültek föl arra nézve, hogy az asszonnyal előre megbeszélték a gyilkosság napját és éppen azért távozott el hazulról, így akart előre bizonyítékokat szerezni ártatlansága mellett. Az asz- szony Sós tagadásával szemben Is fentartotta terhelő vallomását. — Bűnhődjék a gazember is! — mondta kihallgatásakor. Az asszonyt és a férfit a csendőrök letartóztatták.
