Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-06-13 / 47. szám
1931. junius 13, szombat XXXI. évfolyam, 47. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ••• ...... Í3 P 8Ö fill. | Vidékre -.............. E GY SZÁM ÁRA 1* FILLÉR Alapította, PRÄGER FERENC Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 15 (mellékállomással! Kiadóhivatal, Városháza épületében Mi az igazság ? Az ország imponáló nagy többsége Bethlen István zászlója alatt áll Az ország minden részéből a megbízható hírek egész tömkelegé érkezik és mind arról számol be, hogy Magyarország választóközön- j sége imponáló többséggel sorakozik 1 Bethlen István gróf zászlója körül. 1 Az országszerte megindult választási mozgalom tüneteiből és a jelöltek névsorából ítélve, Bethlen István kormánya a mostani nagy abszolút többséggel kerül ki a választásokéból. Az ország nyugodtan és a felelősségérzet komolyságával gondolkozó népe ugyanis azon a nézeten van, hogy az egész Európában nehéz gazdasági helyzet idején a magyar kormányzatban beálló minden sabban érintett városunknak. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter személye, egyénisége és munkássága Ígéret és biztatás a mögötte tömörültek számára és bizton hisszük, hogy nem is fognak csalódni várakozásukban és reménységükben. Halasnak szüksége van a kormányzat megértő támogatására. Itt Halason is az úgynevezett ellenzéki oldal azzal korteskedik, hogy nagyok a terhek és külömböző más frázisokat dobnak a tömeg közé, hogy így hangulatot teremtsenek maguk felé. Ezt talán szükségtelen is hangoztatni, hogy minden alapot nélkülöznek ezek a hírek. Hiszen aki a kormány és a törvényhozás munkáját az utóbbi időkben csak egy kis figyelemre méltatta, nagyon jól tudja ,hogy a kormánynak éppen ellenkezőleg, az a komoly és kész tervezete, hogy elsősorban a falu népének, a földmüvesosztály- nak terheit csökkentse. Talán csak nem azért szabadította fel a kormány a szeszt a kényszerforgalom alól, nem azért csinálta meg a földteher- rendezést, nem azért foglalkozik a borfogyasztási adó kulcsának mérséklésével és nem azért csökkenti harminc százalékkal a közmunkavált- ságot, hogy a lakosság terhein ne csökkentsen. Vagy talán nem a gazdatársadalom érdekében történik az is, hogy a kormány a búzának tisztességes árat kiván biztosítani? Semmi jel, semmi kijelentés ,egyetlen egy kormányzati kezdeményezés nem bizonyít a közterhek emelésének, még csak távoli gondolata mellett sem. Ellenkezőleg, törvények, törvényjavaslatok ,kész és készülőben lévő rendeletek egész sorozata igazolja ,hogy a különböző terhek csökkenni fognak. Az egységespárí nagy figyelemmel kisért két népgyülést tartott ^ szerdán és csütörtökön Eresztön és Zsanán változás katasztrofális lehetne az erőiben megfogyatkozott kis országra. Nem a sötétbeugrás, nem a kísérletek idejét, hanem a magyar jövő építésének nehéz korszakát éljük. Így gondolkodik Halas város közönsége is, amely az országos politikán túl látja ,hogy a választás a város gazdasági jövőjét, jólétét is erősen érinti s tudja, hogy amint az országos politikában a sötétbeugrást jelentené a változás, úgy Halas sem engedhetné meg épen most, hogy letérjen annak a politikának az útjáról, amely politikának jelentős eredményei az elmúlt tízéves kormányzat alatt kézzel fogható és elvitathatatlan eredményekben mutatkoznak. Örömei látjuk a lakosság széles rétegeinek felsorakozását Bethlen István politikájának egyik leghívebb, legszilárdabb és a nehéz időkben is oszlopa, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter mögött. Meg vagyunk győződve, hogy ezek a széles rétegek: polgárságunknak igen tekintélyes része a városnak, a helyi iparosságnak és kereskedelemnek egyre érezhetőbb válságára gondolt és szükségesnek érezte, hogy nehéz viszonyaink között a kormányzatnál hathatós szószólója legyen az Alföld szivének, a mezőgazdasági termelés és értékesítés krízise által legsulyoLegutóbbi számunkban megírtuk, hogy az egységespárt a tanyákon népgyüléseket tart. Ma az egész országban mindenkit a választások érdekelnek, minden ember erről beszél, mindenfelé nép- gyülések követik egymást. A halasi egységespárt tanyai gyü- léssorozatát szerdán kezdte meg Eresztő pusztán, délután öt órakor. A gyűlésen megjelent a város képviseletében dr. Fekete Imre polgár- mester és ott voltak dr. Zeisz Károly, dr. Bódi Lajos ,Tegzes Károly, Szántó Emánuel, Kecskés Imre, Róna Gábor és többen mások. Mint gazdasági kérdéseket ismertető előadó, megjelent Treitz Péter, a földtani intézet igazgatója. A népgyülést Gazdag Lajos eresztői birtokos udvarán tartották meg és azt dr. Fekete Imre polgármester nyitotta meg néhány szóval. — Ma a választás előestéjén var gyünk - mondotta — és ma ez a választás áll az előtérben. Nem párt- politikát jöttünk képviselni, hanem keressük az igazságot, a város igazságát, a puszta igazságát azt az igazságot, amely bennünket jobb jövőbe vezet. Nem csak politikát beszélünk itt meg, hanem eljött velünk Treitz Péter Öméltósága, aki nagyon érdekes gazdasági előadással fog számunkra szolgálni. Két jelölt küzd Halason egymással, az egyik Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, a ■ másik pedig Musa István. Ha a két | jelöltet összehasonlítjuk, ha mérlegeljük ,hogy melyik képes súlyával és tekintélyével a város közügyeinek a legtöbbet használni, akkor nem lehet kétséges a válasz, mert ez a válasz kézenfekvő és csakis a honvédelmi miniszter mellett nyilatkoz- hatik meg. Én kérem önöket ennek a városnak az érdekében, hogy jól fontolják meg elhatározásukat, még van idő rá. Csak azt vegyék figyelembe, hogy döntésüknél soha ne nézzenek önös érdeket, hanem a közérdeket tekintsék elsősorban. Ezután átadta a szót Treitz Péternek, aki következőket mondotta. — Ezelőtt 30 évvel már jártam itt Halas határában és akkor készitettem egy igen precíz talajtérképet a halasi határról. Nagyon lesújtó volt azonban az, amit most láttam és ez az, hogy változás azóta alig történt. A régi maradi gazdálkodás tovább folytatásáról beszél itt minden bokor jóformán és ez annak a jele, hogy itt nem történt speciális helyi jellegű gondolkodás a gazdák utbal- dgazgatását illetőleg. — A talaj itt a múltban erdős és mocsaras volt, sok helyen nádasokkal és ingovánnyal. Ez a nádas és a vizek annyira ellepték, a határt, hogy még az 1800-as évek elején is révésznek kellett átvinni az embereket a vizen, hogy eljuthassanak Bajára. Az erdőket a török dulás pusztította már és későbbi irtásokkal odajutott, hogy szinte minden erdejét elvesztette. Most azután elsőrangú kérdéssé vált és valóságos probléma az erdősítés, amelyet el kellene végezni. — Itt Halas határában négyféle talaj van. Buzatalaj, rozstalaj, kaszáló, szőlő és gyümölcstalaj. A búza és rozs talajba vetett mag sem felel meg a kivánalmaknak, Olyan vetőmagot használ ma a gazda itt nagyrészt, amely szép szárat ad, de ugyanakkor kisebb szemtermést hoz. Törekedni kellene az alacsonyabb- száru és bővebben termő kalászosokra és erre már meg is van a lehetőség, mert a földművelésügyi minisztérium megfelelő vetőmagvakkal látja el a gazdákat. A megfelelő helyen ezenkívül megfelelő terményeket kellene bevezetni. Takarmányféléket kellene előtérbe helyezni és olyan terményekkel próbálkozni, mint a szöszös bükköny és lucerna. A kaszálókat időnként fel kellene tömi és fűmaggal bevetni, ez hosszú időre igen jó hatásokat mutatna a gazdaságokban. — A trágyázás kérdése egyik igen fontos kérdés. Nagy szerencséje a halasi homokoknak, hogy mésztartalmúk van. Én ezen a talajon a legmegfelelőbbnek tartom, ha fél részben istállótrágyát használnak a gazdák és fél részben műtrágyáit. Szakembert kell ezenkívül igénybe venni a gyümölcstermesztésnél, aki hasznos útbaigazításokkal szolgálna a gazdáknak. Jánoshalma már kapott külön gyümölcsszakértőt és ilyet Halasnak is kellene kérni a; maga számára. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Zeisz Károly beszélt és a következőket mondotta. — Hazafias kötelességet teljesítünk nemsokára, választani fogunk és a Nemzet dönti el, hogy ki mellett akar megnyilatkozni. Mi nem hangzatos frázisok és ígéretek alapján választunk és leszűrt bírálat alap-
