Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-11-07 / 89. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője november 7 Szemelvények Dr. Fekete Imre polgár- mester jelentéséből A polgármesteri jelentést magában foglaló könyvből az alábbi igen érdekes részletet közöljük. A polgármesteri jelentés a gazdasági helyzetről a következőket írja. Általános helyzet. Az elmúlt évtizedeken át többször találkoztunk hasonló rossz, sőt sokkal rosszabb évekkel, mint az 1930. esztendő volt, mégis könnyebben felvettük a bajt, mert akkor még mindenki közelebb volt a földhöz, tudta, hogy mit várhatunk tőle és a szerint élt. Elő kell venni tehát az évezredes receptet, amelyre fel van irva: dolgozni és takarékoskodni. Ha végig nézünk a mai mezőgazdasági életen, figyeljük annak minden mozzanatát, igen szomorú kép tárul elénk. A növényterme'és a leghitványabb, egykét nagy gazdaságot kivéve, a kisgazdák ocsut termelnek, de abból is keveset. Az állattenyésztés m>eg igazán siralmas. Az Alföld marhaál ománya ma már úgyszólván semmi. Példa reá Halas és a szomszédos községek vásárain látható anyag, össze-vissza keresztezett korcs, girbe, görbe, a színek minden változását magába rejtő szinváltozattal, sem erő, sem tej, sem hústermelésre nem alkalmas, értéktelen anyag. Hogy gazdáinknál mennyire hiányos a mezőgazdasági tudás, mutatja az is, hogy a Gazdasági Egyesület s a Gazdakörök néptelenek, sok gazda még ma sem hiszi, hogy azokra szükség van. A múlt évben tartott gazdasági szakelőadásokat 4600 gazda közül 15—20 hallgatta csak. Az 1925-ban újjászervezett Gazdasági Egyesület kötelékébe akkor 12 tanyai Gazdakör tartozott 1300 taggal. Ma már csak 3 tanyai Gazdakör van alig néhány taggal. A Gazdasági Egyesület 1930. év végei taglétszáma: 320, úgy hogy az Egyesület alig tudja magát fenntartani. Az elmúlt évben dr. Fekete Imre polgármester kezdeményezésére korszakalkotó gyümölcsfa ültetési akciót bonyolítottunk ie. 20.643 darab gyümölcsfát kaptunk és osztottunk ki gazdáink között kedvezményes áron a Gazdasági Egyesü'et utján. A baromfitenyésztés nemesitésre az államtól kapott 245 drb. tenyészkakast szintén kedvezményes áron juttattuk gazdáinknak. Gabonatermés. A kedvezőtlen száraz időjárás követjégverésről. Az 1910. év mételyjárványos lett, ami miatt 1911 tavaszán sok haszonállat elhullott. 1915—16. évek ismét tulvizesek voltak, -1928, 1929. évek nyarai pedig aszálykárosak. Az 1930-iki aszálykáros esztendő azért is nevezetes, mert a hőség május 2-ik felében már ielkezdődött s ezzel együtt a szükséges esőzés is megszűnt, mig 1929-ben a hőség junius közepén, 1928- ban pedig julius 2-ik fe’éhen kezdődött. A gabonaárak esése még az 1929. évi cséplés elején megkezdődött. Az év első felével szemben 25 százaléknyi volt az áresés. Ez az ár tartott az 1930. évi aratásig. Ekkor lépett é'etbe a boletta törvény, mely a gabonaárut métermá- zsánként 3 pengővel emelte ugyan, de A hadikölcsönkötvény-tulojdonosok körében nagy izgalmat váltott ki, hogy az ellátmány rrtérvét a népjóléti miniszter a múlt évihez képest lényegesen csökkentette. Akik pl. a 10.000 —20.000 koronáig jegyzett hadiköl- | csönük után a muilt évbein még 200 pengőt kaptak, az idén kénytelenek 50 pengővel megelégedni. A 100.000 koronás hadiköl csőn után a múlt évben 600 oencröt fizettek. most Az utóbbi években főleg az iskolákban igyekeztek híveket szerezni a takarékosság eszméjének, de folyt ily irányú propaganda a közönség körében is. Nemzetközi takarékos- sági bizottság irányította ezt az agl- tációt, nálunk pedig a Postatakarékpénztár gondoskodott hatásos plakátokról, az iskolásgyerekeknek kiosztandó ingyen takarékkönyvekről, perselyekről, stb. Hogy volt-e hatásuk ezeknek a takarékossági napoknak, azt természetesen igen nehéz megállapítani, kétségtelen azonban, hogy pedagógiai szempontból nem voltak a kereskedő meg betudással élt s így a törvényhozásban a mezőgazdaság iránt megnyilvánult ezen jóakarat és megsegítés — nem igen vált be. A gyümölcstermelés felkarolásának szükségességét s a gyümölcstermelésre való áttérés fontosságát gazdáink megértették. Tőke hiányában azonban ez a folyamat egyelőre lassan indult, sőt a legtöbb gazdaságban meg sem kezdhető. A szőlőtelepítés sem mutatkozott az elmúlt években kifizetőnek, mert a bornak nem volt ára s az uj ültetésü szőlő csak a 4-ik évben ad teljes termést, így szőlősgazdáink uj telepítés helyett inkább csak jobb és főleg csemegeszőlő fajokkal pótolták a hiányzó tőkéket. csak 100 pengőt utaltak ki. Egyébként is a népjóléti minisztérium a folyó évben csak azoknak folyósította a segélyt, akiknek az ég-világon semmiféle jövedelmük nincsen. Az ellátmány csökkentését illetékes helyen azzal magyarázzák, hogy a pénzügyminisztérium ezúttal csak 360 ezer pengőt bocsátott erre a célra a népjóléti miniszter rendelkezésére. | haszontalanok ezek az október 31-iki beszédek és előadja- sok. Az idén sok bajunk közepette, megfeledkeztünk a takarékossági napról. Nyilván nem állott megfelelő alap a Postatakarék rendelkezésére, de a bankvilág és a minisztérium is látta, hogy a mai időkben igazán nem sok kiíjátása lehet ennek a betétgyűjtő akciónak akkor, amikor az egész vonalon hu- sunkbavágóan érvényesül a kiadások lefaragása és sajnos, a bevételek csökkentése is. Lényegesen csökkentették a hadikölcsöntulajdonosok ellátmányát Csak azok kapnak segélyt a hadikölcsönkötvények után, akiknek semminéven nevezendő jövedelmük nincs Elfelejtkeztünk Halason is a takarékossági napról kéziében a, múlt év termése általában gyenge volt. őszi búzából öt és fél, rozsból négy és fél, őszi árpából hét, tavaszi árpából hat és fél, zabból alig kettő mázsa volt az átlagos termés. A kukorica sok helyien kisült, de ahol megmaradt, ott is igen gyenge termést adott. Burgonya is kevés termett. A kaszálókat, legelőket, siralmas volt látni. Széna alig termett. Gyümölcs, szőlő, bortermés. Gyümölcstermésünk is gyenge volt az elmúlt évben. Csak a cseresznye és baracktermés volt tűrhető. Az alma apró és férges tett. Szilvatermés alig volt. Lesültek a kßrti vetemények is. A piacot környékbeli bolgár kertészek látták el árukkal. A bortermés közepes volt. Minőségileg azonban kitűnő, mert beérés előtt esőzés nem igen érte. Az átlagos terméshozam holdanként 14 és fél hl. körűi volt. Termelőink ez évben a szokottnál nagyobb arányban adtak el csemegeszőlőt, mely iránt a piacon élénk kereslet volt. > Amint a fenti adatokból látható, az 1930-ik gazdasági év is csapásos volt. Csapásossá tette elsősorban is az abnormális szárazság és esőhiány miatti gyenge terméshozam, azután a terményárak felére sőt harmadára való leszállása,, a nagy pénzkrizls, a hitel megszorítása, -a tulmagas kamatláb s a tőketartozások évnegyedenként! 10—15 százalékának felmondása és bekövete- lése. Ilyen csapásos évek voltak: 1863 a szárazságról, 1866 a fagyásiról, 1871 a kárttevő vizességről, 1875 a szárazságról, 1879 és 1881 a vizességről, 1894 a szárazságról, 1896 az aug. 7-iki nagy Feleségét akarta megütni és öttiénapos gyermekét ölte meg az apa (Félegyházi tudósítónk jelenti.) Megrendítő és a maga nemében példa nélkül álló esemény történt az egyik félegyházi tanyán. Az apa akaratlanul gyilkosa lett ártatlan öthónapos csecsemőjének. A tragikus eseményről szűkszavú teilefonjielentésben számolt be a fé- J legyházi rendőrség. A jelentés azt mondja, hogy Lantos Ferenc félegyházi lakos ostorral feleségére ütött, de az ostorszij lepattant a bölcsőben fekvő öthónapos gyermek fejére, súlyos agysérülést okozott és a gyermek meghalt. j A jelentés nyomán egészen érthe- ; teilen az eset, épen ezért a félegy- házi csendőirséghez fordultunk felvi- lágositástért. Telefonon a következő jelentést kaptuk: j Lantos Ferenc szegénysorsu ta- ; nyáskertész a napokban összeveszett i a feleségével. A pörlekedés tettle- ^ gességgé fajult. Lantos a kezgügyé- ! be került ostor nyelével az asszony- i ra vágott. Az ütés olyan erős j volt, hogy az ostor nyele 1 eltört. A srégen eltört ostornyél: vége nagy erővel elrepült és he- j gyével a bölcsőben fekvő öthónapos csecsemő fejébe fúródott. A gyenge kis koponyát könnyen átjárta, megsértette az agyvelőt is és rövidesen halált okozott. Az apa kétségbeesetten látta meggondolatlanságának végzetes ered- j menyét, az ártatlan csecsemő szőr- i nyü halálát. Az anya is valósággal félőrült volt a fájdalomtól. Az elhunyton kívül még egy 2 és egy 4 éves gyermekük van. A vizsgálóbíró a törvényszéki orvosokkal ma délután kiszáll a helyszínre a boncolás megejtése végett. Az apa ellen flünvádi eljárás indul. 1 I Gazdasági Bank épületében saroküzlethelyiség kiadó. Ajánlatokat kérik a Gazdasági Bank cimére beadni A Feketeszáru cseresznyével nyit a színház Halmi Jenő színtársulata Hunyady Sándor nagysikerű darabjával, a Féké teszáru cseresznyével nyitja meg a halasi sziniszezont. Halmi igazgató társulata a következő tagokból áll: Nők: Vésey Margit énekes primadonna, Kertész Manci szubrett primadonna, Torma Guszti naiva primadonna, Faragó Sári táncos szubrett, Sz. Dankó Erzsi drámai szende, H. Szűcs Vilma komika, H. Szalma Terus színésznő, énekesnő, T. Papp Nelli, Takács Rózsi, Kéri Ilona, Kiss Vilma, Fehér Irma görlök és segéd- szinésznők. Férfiak: Szalma Sándor bariton énekes, Báriky E'emér énekes bonviván, Bimbó Attila énekes, lírai szerelmes, Kárpáthy Pál táncos komikus, Kőmives Sándor jeltemszinész, Takács Oszkár buffókomikus, Horváth Gyula jellemko- mikus Halmi Jenő apa- és je'.lemszinész, Sárközi István, ifj. Szalma Sándor, Ka- lotai Mihály, Szalma Lajos kar- és se- gédszinészek. Helyárak: Páholy (4 személy) 12 előadásra 80 pengő. Zsöllyeszék 12 előadásra 20 pengő. Támlásszék bérlet 12 előadásra 15 pengő. Minden szelvény után külön 10 fillér nyugdij pótfillér fizetendő. Bérletsze'vények vasárnap kivételével minden nap érvényesek. Bérletszelvények naponta állandóan kaphatók a színházi pénztárnál és a Hurt-féle papirkereskedésben. Egy bérletre csak egy szelvény váltható be. H---------- ---------------------=77=B O r s z á g—V i 1 á g Megérkezett Budapestre Henry Bruce, a Nemzeti Bank angol tanácsadója. — Megbukott a Tabarin, a hires pesti mulató. — Testületbe tömörültek a budapesti napilapok. — Budapesten nagy mértékben csökkentik a villamosforgalmat. — A budapesti napilapok akciót indítanak napi 15.000 ebéd szolgáltatására. — Károlyi miniszterelnök, Székes- fehérvár képviselője, 3000 pengőt küldött a székesfehérvári nyomorenyhitő akció céljaira. — A hercegprímás 8 vagon tűzifát adományozott a katolikus ínség- akciónak. — Nincs deficitje a főváros költségvetésének és nem kell emelni a közszolgáltatásokat. — A bankjegyforgalom 94 millió pengővel emelkedett. — Az egész országban csak a ceglédi kisvasút tarifáját szállították te. — Nem csökkentik a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák segélyeit. — Négyszáz méteren kiszedték a Békés—békésföldvári vasútvonal sintartó csavarjait, de a merényletet a pályafelvigyázó még idejében fedezte. — A kereskedelemügyi miniszter fokozatosan hétköznapra fogja áttenni az eddig vasárnap tartott oszágos vásárokat. — Négy budapesti gyermek önként jelentkezett a fiatalkorúak bíróságánál és védelmet kértek, mert nem akarnak elzülteni. — Eddig két és fél millió mázsa búza került kivitelre. — Kőszeg város vagyonát 400 ezer pengős bankkövetelés miatt zár alá vették. — Szeged el akarja adni 70 ezer holdnyi birtokát. — Nem tiltják el a külföldi valutára szóló biztosításokat. — Mussolini 10 ezer lírát adományozott a. kormónyzóné segélyakciójára. — A vasutasok automatikus előléptetést és létminimumot kérnek a kormánytól. — A szegedi helyőrség naponkint 100 kétfogásos ebédet oszt ki a szegényeknek. — A Kiskunság gazdasági megmentéséről tanácskozott a pestvármegyei rét- és legelőjavitó szakosztály október 30-án tartott értekezlete. I 11 Ti Ért e h esi tál az tán ( A hivi i Tov a kör lya beii hét Bé A| Cs; e: Kízí A a D Fél
