Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-01-10 / 3. szám

1931. január 10.t szombat XXXI. évfolyam, 3. szám Jf mT 0 m M m M L/ M ß • £ k öJi m 0 utries tzoie Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............. 12 P 80 fill. | Vidékre ............................ 16 P E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A vármegye foglalkozik Harka-Köíöny- nek Halashoz való csatolásával és jelen­téstételre hívta fel a kiskőrösi főszolgabírót Ismeretes az a mozgalom és mi is föbbizben foglalkoztunk vele, amely abban az irányban indult meg, hogy Harka és Kötöny pusztarészeket, a melyek jelenleg Prónayfalvához tar­toznak, Halashoz csatolják. Az érde­kelteknek ez a kívánsága teljesen in­dokolt és többek közt azzal is alá­támasztható, hogy Harka-Kötöny va­lamikor Halas területéhez is tartozott és csak később csatolták el. . Ebben az ügyben a múlt évben a vármegye részéről kiszállt Ha­lasra Szilágyi Gábor tb. főjegyző és Halason a közgyűlési teremben az érdekeltek állást foglaltak amellett, hogy kívánják közérdekből Harka- Kötönynek Halashoz való csatolását. Ebben az ügyben most érdekes fordulat állott be. A vármegye alis­pánja leiratot intézett a kiskőrösi já­rás főszolgabírójához és tőle javas­latot kért az átcsatolás ügyében. Babó Károly és társai kiskunha­lasi lakosok kérelme folytán meg­indult eljárás során megállapítást nyert, hogy a jelenleg Prónayfalva köz­séghez tartozó Harka és Kötöny pusztákat Kiskunhalas városhoz kellene átcsatolni. Prónayfalva község elöljáróságá­nak véleménye szerint azonban ezen átcsatolás a községet anyagilag any- nyira meggyengítené, hogy magát fenntartani nem volna képes. A tár­gyalás alkalmával felmerült azon gondolat is, hogy a kérdést akként lehetne megoldani, hogy az állítólag élet- képtelen Bocsa község megszün­tetésével, annak területét Pró­nayfalva községhez kellene csa­tolni, hogy ennek megélhetését a szóbam­forgó puszták elcsatolása esetére is biztosítanánk. Ezek alapján felhívom, hogy úgy Prónayfalva, mint Bocsa község] helyzetének alapos mérlegelése alap­ján tegyen kimerítő és részletes je­lentést arra vonatkozólag, hogy a kérdést hogyan lehetne a köz­érdeknek legmegfelelőbben meg­oldani. Véleménye megadásánál legyen fi­gyelemmel arra, hogy Harka és Kötöny pusztáknak átcsatolása ese­tén Prónayfalva község létezése tény leg veszélyeztetve volna-e? Ha igen, mi módon lehetne ezen célszerűen segíteni. Bocsa község helyzete mi­lyen? Erdemes-e tovább fenntartani, vagy tényleg helyesebb volna-e más községgel egyesíteni? Különösen ha a Zöldhalom nevű határrész, mely­nek elcsatolását már szintén kérel­mezték, tényleg elszakadna tőle. A vármegyéhez beosztott számve­vőség rendelkezésére álló adatok szerint Harka és Kötöny pusztáknak Kiskunhalas városhoz való átcsato­lása esetén Prónayfalva község háztartási helyzete a következőleg alakul­na: az elcsatolandó területek adóalapja 90t2 P 31 fillért tesz ki, s igy községi pótadóban az elcsatolás a községnek — minthogy az 1931. év­re 106 százalékos pótadóra van szüksége — 10452 P pótadóveszte­séget okoz, tehát a megmaradó adó­alapot 165 százalékos pótadó ter­helné. De ezen felül az elcsatolás az általános kereseti adó és fogyasztási adó jövedelemnél mintegy 6000 P veszteséget okoz s az előbbi pót­adóveszteséggel az összes veszteség 16452 pengőt tenne ki. A kiskőrösi főszolgabíró a végsőkig kitart amellett, hogy Harka-Kötönyt ne csatolják Halashoz Szerkesztőségünk a fenti alispáni I leirat ügyében telefonon érdeklődött > Melczer Gyulánál a kiskőrösi járás I főszolgabirájánál, hogy ő milyen ja- | vaslattal fog felelni az alispáni fel- j hívásra. A kiskőrösi járás főszolgabirája a | következőket mondotta. — Én tartom azt az állásponto- J, mat, amelyet az ötlet felmerülé- | sekor elfoglaltam és pedig, hogy Harka-Kötönyt nem lehet semmi , szín alattt sem elcsatolni Prónayfalvától és Halashoz csa­tolni. Ezt én mindvégig képviselni is fo- I gom és a végsőkig kitartok amellett, hogy ez az átcsatolás ne történ­jen meg. — Ha azonban mégis megtörté­nik az átcsatolás, az szerintem bo­nyolult közigazgatási zavarokra ve­zetne. Ebben az esetben kénytelen volnék olyan irányban előterjesztést tenni, hogy az életképtelenné vált Prónay­falvához újabb területeket csa­toljanak. Ezt úgy látnám kérész- tülvihetönek, hogy Bócsa; mint önálló község megszűnne. Bó- csát fel kellene osztani. Bócsa egyrésze Prónayfalvához ke­rülne, egy része Soltvadkerthez és egy harmadik része pedig Kiskőrös­höz. Ez igy első pillantásra megold­hatónak is látszik, de többek közt ott van egy bonyodalomra okot adó té­nyező. És pedig Bócsának van két jegyzője, akik meg vannak választva, ezeknek elhelyezéséről szinte szó sem lehet máshol, vi­szont ezeknek joguk van követel­ni, mint megválasztottaknak a hasonló minőségben való elhelye­zésüket. — Több más közigazgatási bo­nyodalmat is látok ezenkívül a terv megvalósításában és ezeket mind fel is fogom sorolni illetékesek előtt, hogy ezáltal is * megakadályoztassék az, hogy egy életképes község el­sorvadjon az átcsatolás folytán. A karteljavaslat a jövő héten a Ház elé kerül Nagy vita várható az iparfejlesztési javaslat tárgyalásánál LEGÚJABB! (Budapesti tudósítónk leiefoojelentése) Változóan felhős idő várható Bethlen miniszterelnök hétfőn délben kezdi meg tárgyalásait Bécsben A magyar szociáldemokrata párt rend­kívüli ülésen tárgyalta pénteken a párt­ban felmerült ellentéteket Alig több, mint egy esztendeje, hogy Garami Ernő szociáldemokrata vezér, aki a Károlyi-forradalom idején ke­reskedelmi miniszter volt, majd kül­földre ment, kormányzói kegyelem alapján visszatért Magyarországára. Garami akkor átvette a Népszava cimü újság szerkesztését és a párt­ban is vezetőszerepet kapott. Néhány hónap után azonban egyre erősebb ellentét támadt közte és a szociáldemokrata vezérek kö­zött. GGarami azt követelte, hogy a szocia­listák vonuljanak vissza az országos és fővárosi politikától és csak szer­A Weisz Manfréd-féle csepeli gyár­vállalat egyik autója ma délelőtt a fővárosban elgázolta Váhl Vilmos és Policsárszki Mihály ipari munkáso­kat. I vezkedéssel erősítsék pártjukat. Ebbe I nem akarnak belemenni a szocialisták vezetői, ők továbbra is részt akarnak I venni a politikában. Pénteken délelőtt rendkívüli ülés ült össze a Garami és a pártvezetőség többi tagjai közt felmerült ellentétek ügyében és ezen nagy többségben kimondták, hogy Garami felvetett eszméjét elutasítják. Az ülésen döntést még nem hoztak. Hírek szerint , Garami kijelentette, hogy amennyi­ben dezavuálják őt — ismét kül­földre <. költözik. | Az elgázoltak mindketten belehaltak sérüléseikbe. A vizsgálat az ügyben meg- I indult. « A képviselőház január 14-én kezdi j meg üléseit. Az első törvényjavaslat, | amelyet a képviselőház plénuma tár- • gyalni fog, a karteltörvényjavaslat. In- i tézkedés történt, hogy január 12-én déleőtt üljön ossz® az Igazságügyi bi- I zottság és kezdje meg a kaltertörvény- j javaslat tárgyalását. Remélik, hogy a bizottsági munka körülbelül három nap | alatt véget ér és addig mentelmi ügyek- | kel, esetleg kisebb javaslatokkal ki le­het tölteni az időt. ? A kormány másik nagy javaslata, — amelynek bizottsági tárgyalása ugyan­csak rövidesen megtörténik, az ipar- fejlesztésről szóló törvényjavaslat, amelyet Búd János kereskedelmi mi­niszter még október 20-án, az ülés­szak megkezdésekor nyújtott be. Az iparfejlesztési törvényjavaslat körül igen erős* vita várható, mert nemcsak az ellenzéken, hanem a kormánypár­ton is komoly bírálat tárgyává akar­ják tenni. i r Az időjárásban az elmúlt 24 órában | változás nem volt. Időjóslat: | Változékony felhős idő vár­ható, helyenként ha­vazással. Bethlen István gróf miniszterelnök j hétfőn délben kezdi meg tár­gyalásait Bécsben. fl miniszter- I elnök politikai és gazdásági ügyekben tárgyal az osztrák fővárosban. Autóelgázolás két halottal Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom