Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-02-14 / 13. szám

1931. február 14., szombat XXXI. évfolyam, 13. szám P Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ............ 12 P 80 fill 1 Vidékre ................. EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR ........ IS P A lapította i PRÁGER FERENC Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében k halasi útépítéseket, munka- Rélkflliséget és a rozsakclé (oko­zásét tette szévá dr Babé Imre a keddi megyegyúlésen Lapunk legutóbbi számában közöl­tük, hogy a vármegyei közgyűlésen az alispáni évnegyedles jelentéssel kapcsolatban több javaslat tétetett s ezek tárgyalása közben a szociális- ták részéről elhangzott támadások és panaszok miatt erős vita indult meg. Az alispáni jelentés letárgyalása dél­után 2 óráig tartott. A jelentéssel kapcsolatosan — mint irtuk már — dr. Babó Imre kormány- főtanácsos is felszólalt s indítványt is terjesztett elő a városi képviselőtestület fel­kérése folytán a rozs értékesítése és fogyasztásá­nak emelése tárgyában. Az alispán! jelentéshez szólva, a gazdasági válság és munkanélküli­ség kérdését vette első sorban tár­gyalás alá, s mutatott rá beszédében azokra a lehetőségekre és szükséges intézkedésekre, melyek révén javulás érhető el. Szóvá tette városunkkal kapcsolat­ban az útépítéseknek felette fontos és sürgős felvételét, amivel a munkaalkalom teremtésén túl a gazdasági érdek is nagy mér­tékben nyer, mert a terménybeszálli- tás Rönnyebbitésével jobb értékesítési lehetőség is adódik. A közcélú építkezésekkel munkaalkalom nyílik az iparosságnak is, tehát az ilyen építkezéseket is mi­előbb meg kell indítani. Mihelyt a gazdának és iparosnak bevétele emel­kedik, javul a kereskedőtársadalom helyzete is, mert a vásárlási képes­ség emelkedik. Rámutatott a karteltörvény terve­zet 17. §-ának tarthatatlan voltára, mely lsérti a kereskedők érde­keit, de feltétlenül árt a mező­gazdasági érdekeknek is, mert a piacok forgalmát gátolja. Ezt pedig különösen gyümölcs és szőlő termeléssel, baromfi tenyész­téssel foglalkozó helyeken minél sza­badabbá kell tenni s helyesli a tervezett szakasz ki­hagyására vonatkozó felirat elő­terjesztését, mert nincs is szükség itt statáriális eljárásra, mert az csak árthat. Indítványt terjesztett elő a rozs fogyasztás emelése tárgyában, amit a törvényhatósági bizottság egyhan­gúlag el is fogadott s e tárgyban felír a földmivelési miniszterhez és megkeresi Budapest törvényhatósá­gát a kenyérgyárban rozskenyér sü­tésének elrendelése iránt, mert ez által olcsó és jó kenyeret tud a fővá­ros munkásainak nyújtani s elősegíti a rozs értékesithetésének emelését jis. Halas város egyhangúan a járás­bíróságnak a halai törvényszék­hez való csatolása mellett foglalt állást Halas kérni fogja, hogy a járásbíróság Kelebia; Tompa, Jánoshalma, Kisszállás, Kecel, Solt- vadkert és Prónayfalva községekkel egészit- tessék ki Halas város életére messze kiható kérdésben tartottak értekezletet szer­dán délután 3 órakor a városházán. Állást kellett foglalni a városnak ab­ban az ügyben, amely Szeged és Baja városok kezdeményezéséből indult ki bi­zonyos törvénykezési átcsatolás­sal kapcsolatban. Az értekezleten közel két órás vita keretében az a helyes álláspont ala­kult ki, amely megfelel a város egyetemes ér­dekének és a közel jövőben más perspektívákat is rejt magában a város részére. A város mostani állásfoglalása, ha nem is a közeljövőben, de sietteti azt a mozgalmat, amely az illetéke­seket foglalkoztatja és azt célozza, hogy Bácsjnegya kikerekitésével Ha­last Bácsmegyéhez csatolják. Ennek a tervnek a megvalósítása sok előnyt rejt magában a városra néz­ve, hogy mást ne erplitsünk^ teljesül­het Halas régi kívánsága, hogy Halas járási székhely legyen. A közeli környéknek Halas város életébe való bekapcsolása a város nagyarányú fellendülését hozná ma­gával, ami különösen a mai gazdasági viszonyok mellett igen fegyelemreméitó szempont. Hogy a környéket idevonzuk, termé­szetesen a legfontosabb problémák egyike, az utak kiépítése. A város vezetősége szorgalmazza is ezt a kérdést, mert tudja, hogy énei­kül a fentiek nem valósulhatnak meg. A nagyfontosságu értekezletről tudósitónk a következőket írja: Az értekezletet dr. Fekete Imre polgármester nyitotta meg. Rövid megnyitó beszédében ismertette a kalocsai törvényszék elnökének átiratát, mely szerint Szeged és Baja az igazságügyminisztertöl a bajai kir törvényszéki kirendeltségnek önálló kir. törvényszékké való át­szervezését kéri, kiegészítve a halasi kir járásbírósággal. Azért hívta egybe az értekezletet, hogy meghallgassa a különböző ér­dekeltségek véleményét és annak fi­gyelembevételével tegyen a város előterjesztést. Az első felszólaló dr. DolicsekLa- jas, az ügyvédszövetség elnöke volt. A halasi ügyvédi kar — úgymond a napokban foglalkozott a kér­déssel, végleges határozatot azonban nem hozott, mivel be- akarta várni ennek az értekezlet­nek határozatát. Az ügyvédi karnak az a felfogása, hogy •, az átcsatolás a jogkereső közön­ségre nem jár hátránnyal, teljesen mindegy neki, hogy Ka­locsán, vagy Baján van a tör­vényszék székhelye. Baja iparánál és kereskedelménél fogva még előnyt is jelent. Ha az át­csatolás megtörténik, elsősorban a jobb vasúti összeköttetésről kell gondoskodni. A város vezetőségének arra kell törekednie, hogy az átcsatolással kapcsolatban a bács almás! és kiskőrösi járásbíróság területéből csatoljanak több köz­séget a halasi járásbíróság­hoz. Az átcsatolásnak még az az előnye lesz, hogy Halas a szegedi Táblá­hoz tartozik és tekintve, hogy a bu­dapesti tábla sok munkával van meg­terhelve, a szegedi Táblán könnyebb lesz tárgyalási terminust kapni. Dr. Dolicsek Lajos beszédében szó­lott még Kiskunmajsának arról az akciójáról, mely önálló járásbíróság felállítását kéri és beszédét azzal fe­jezte be, hogy az ügyvédi kar a halasi járásbíróságnak a bajai törvényszékhez való csatolása mlellett foglalt állást. Ezután dr. Babó Imre szólt a kér­déshez. Az előtte felszólaló beszédének ki­egészítéseként — mondja dr. Babó — az időközben szerzett információ­ja alapján kivánja az ügyet megvilá­gítani. j Két szempontból kell az ügyet elbírálni. Régóta kisért a msjsai- ak részéről az a mozgalom, hogy önálló bíróságot kapjanak, vagy pe<% a félegyházi bírósághoz csatolják őket. Most Szeged1 és Baja akciójával új­ból felvetették ezt a kérdést. A maj- sai járásbiróság felállításáról egyelőre szó sem lehet, az igaz­ságügyi tárca újabb terheket nem vállalhat magára. A halasi bíróságnak Bajához való csatolása ettől függetlenül történik mieg Az ügy másik része, hogy az át­csatolás megfelel-e a város egyete­mes érdekének. A Bajához való tar­tozás több előnnyel jár, mintha Kalo­csánál maradnánk. A vasúti közlekedés kérdésének meg­oldása a legfontosabb. A menetrend megváltoztatása, törvénykezési vonat beállítása Halas—Baja között és Sze­geddel való jobb közlekedés megva­lósitása. Baja város Ígéretet tett arra nézve, hogy ezeket a kérdéseket megoldja. Mindezt tekintetbe véve, a városnak a bajai törvényszékhez való át­csatolása mellett kell állást fog­lalnia. A város előterjesztésében kérje ezenkívül az igazságügyminisztert, a miről már illetékes helyen tárgyalt, hogy a halasi bírósághoz a bács­almási bíróságtól Kelebia, Tompa, Kisszállás, Já­noshalma, a kiskőrösi bíróságtól Kecel, Soítvadkert és Prónayfal­va községeket csatolják hozzánk. A két járásbiróság. amúgy is túl van munkával terhelve és ezek a községek szívesen tar­toznak a mi bíróságunkhoz, amely az országban az elsők között áll, ami által ügyeik gyors elinté­zést nyernek. Ezek a kérdések — mondja még dr. Babó — a városra nézve a jövő fejlődés magvát hord­ják magukban Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy, a különböző érdekeltek állásfoglalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom