Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-12-23 / 102. szám

6 oldal Kiskunhalas Kelyi Értss.töje december 23 — Gyomor- és bélzavaroknál, ét- i vágytalanságnál, szorulásnál, fölfu- i vódásnál, gyomorégésnél, felböfö­gésnél, szédülésnél, homloMájásnál, hányingernél 1—2 pohár természe­tes »Ferenc József« keserű viz ala­posan kitisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- letekben kapható. SPORT Vasárnap délután zajlott le a kis­kunhalasi AC házi birkózó versenye a közgyűlési teremben. Kás számú, de lelkes nézőközönség szép és ní­vós küzdelemben gyönyörködhetett. A verseny tanúságot tett a KAC bir­kózó szakosztályának lelkes és ki­tartó munkájáról. A három súlycso­portba tömörült mezőny kiemelkedő küzdelmei a Markovics—Mamlecz, a Fekete—Kovács II. és a Sárvári- Kovács III. mérkőzések voltak. Rész­letes eredmények a következők: Légsulyban: 1. Sárvári 3 győze­lem. 2. Kovács III. 2 győzelem 1 vereség. 3. Ujfalusi. 4. Kézér. (8 induló.) Pehelysúlyban: 1. Markovics 2 győ­zelem. 2. Mamlecz 1 győzelem 1 vereség. 3. Nyári. (Mamlecz sérül­ten indult.) Könnyüstdyban: 1. Fekete 3 győ­zelem. 2. Marókity 3 győzelem 1 ve­reség. 3. Kovács II. 2 győzelem 2 vereség. 4. Krausz (6 induló.) E versennyel megindult az idei szezon, melytől jogosan várjuk a szép eredményeket és győzelmeket. Közgazdaság’ — Kataszlrófáíkan lezuhant az élőállat j ára. A most befejeződött gazdanapokon ; nagy megdöbbenéssel tárgyalták a gaz- , dák az ál'atárak példátlan zuhanását. ! Az állatnak egyes vidékeken nincs ára, > mert nincs vevő. A vidéki állatvásárok- ! ról érkező jelentések kivétel nélkül ; nagyarányú áresésről és a forgalom tel- • jes hiányáról számolnak be. A bonyhádi j országos állatvásáron, bár egy-két olasz i és cseh állatkereskedő is vásárolt, a j szarvasmarhák élősúlyban kilogrammon- ; ként mégis csak 30—35 filléres árban : keltek el. Az ál'atárak óriási csökkené- i sét igazolja az a szekszárdi jelentés is, \ amely szerint az egyik uradalomban j sürgős tartozások kiegyenlítésére el kai- j lett adni hat darab vágóökröt. A hat í ökörért összesen 300 pengőt adtak, ami j élősúly szerint kilónként 9 filléres árnak ; felelt meg. De nemcsak a Dunántúlon ! ilyen katasztrófálisak az állatértékesitési í lehetőségek, hanem az ország más vidé- í kein is. Nyíregyházáról kapjuk a hirt, j hogy az ottani állatvásáron egy te- ; hénért alig adtak száz pengőt. Hat da­rab hathetes kis malacért 35 pengőt fizettek tehát 4 pengő és néhány fillér jutott darabjáért. A legtöbb vidéken kevés a takarmány és a gazdák csak azért hajtják fel a vásárokra állatjaikat, hogy takarmány hiányában ne pusztul­jon éhen a jószág. A gazdák szerint kétségtelenül jobb ára lehetne az állat­nak, ha a húsfogyasztás meg élénkülne, ehhez azonban az szükséges, hogy a hús arányban legyen az állatárakkaí. Halasi gabonaárak december 22 • Búza 10'40, rozs 11 60 boletta nélkül. ’ Ferencvárosi sertésvásár Árak Könnyű sertés 72 — 84, közepes 84—88, nehéz 90—98 fillér. Irányzat vontatott Legyőzhetetlen szerelem; 90aaaaQaaaaQaof3Q9Qaai3fac3fasaa j Regény 17 Jaques mozdulatlanul feküdt ágyán. Alig emelte fel fejét, mikor az ügyvéd belépett. Az ügyvéd rosszat saj tett. — Nos, mi történt? Megint egy vesz­tett remény? Jaques fáradtan bólintott. — Elvesztem! — nyögte 'nehezen. — Mindennek vége! Csak nahezen, elakadó hangon, két­ségbeesve tudta elmondani ügyvédjének a történteiket. — Nem is csodálkozom a grófon, — fejezte be kimos elbeszélését, — jogában áll bosszút állni rajtam! Irtózatosan szenvedett ö is. Bosszúja gyáva bosszú, hazug bosszú lesz... De emberileg ért­hető... Talán én is rgy cselekedtem vol­na helyében... Mindegy... Most már raj­tam semmi más nem segít, csak a halál! — Na felejtse el, hogy mit ígért! Mi­vel tartozik szüleinek... Dsnise kisasz- szonynak! Teltek a napok és minden ment előre a maga utján, lassan, de feltartóztatha­tatlanul. A tárgyalás napját a következő hét csütörtökére tűzték ki. Az egész vá­rosban óriási volt az izgalom. Akinek keze-lába volt, az mind jelen akart len­ni, a tárgyaláson. A védelem anyaga sajnos még mindig nem volt együtt. A kórházba beijutott detektív kijelentette, hogy ne sürgessék, mert egy elhamar­kodott szóval mindent elrontana. Nem olyan könnyű megnyerni Cocoleu bizal­mát. A városban keringő hírek szerint Clau­; dieuse gróf állapota feltűnően javul, : alighanem személyesen fog megjelenni a tárgyaláson. Nagy részvétet keltett a gyüjtőiv, amelyet éppen most köröztek a tűzvész alkalmával szerencsétlenül járt tűzoltók hátramaradottjai javára, ami természetesen) megint nagyon feltüzelte a hangulatot Boiscoran eilen. Az ügyvéd mégegyszer összeült Ja- ques barátaival és hosszas, alapos meg- 1 beszélés után megá lapodtak abban, hogy , a grófnő nevét nem emlegetik a tárgya- | láson. A döntést az ügyvédek közölték í még azn(ap este Jaquessal és tüzetesen i megtárgyalták, hogy milyen vallomást j tegyen, az esküdtszék előtt, i És felvirradt a rettegve várt nap. • Boiscoran megjelent bírái előtt. — Hogy hívják? hány éves, hol lakik, mi a foglalkozása? — kérdezte a biró hivatalos hidegséggel. — Boiscoran Jaques, huszonhét éves, , földbirtokos, — hangzott a válasz nyu­godtan, világosan. ! A jegyző felolvassa a vádat. Az elnök | komoly arccal fordul Jaqueshoz: | — Figyelmeztetem a Vádlottat, hogy I miután a vizsgálat alkalmával igen sok í fontos kérdésre megtagadta a választ, j most beszéljen nyíltan és őszintén, hogy ! a való igazságot felderíthessük. Saját étr- | deke kívánja igy. j — Kész vagyok mindenre féelni! — j jelentette ki a vádlott, j A tere miben mélységes csend honolt. ; Feszült figyelemmel hallgatta az egybe- gyült tömeg az elhangzó kérdéseket és Anyalíőnyvi llirek val. Sánta József Dobó JuÜánnával. Jó­~ u on nás András Nagy Etelkával. — December 13. — december 20. — i ■ Születtek: Major Kálmán és Hegyes Etelkának Kálmán János nevű fiuk. Fekete György és Horváth Szép Juditnak Csaba Attila nevű fiuk. Törteid Ferenc és Szilágyi Biró Franciskának Ferenc nevű fiuk. Sörös Mihály és Doszpod Máriának Ju­liánná nevű leányuk. Meggyesi József és Meggyesi Juditnak József Ferenc nevű fiuk. Pap Antal és Monostori Vil­mának József nevű fiuk. Gál Benő és Biró Máriának Dezső nevű fiuk. Murá­nyi Sándor és Gyenizse Juliánnának Ir­ma Etelka nevű leányuk. Turcsik Cs. Imre Árpád és Sajti Juliánnának Gizella nevű Leányuk. Agócs Antal és Bállá Erzsébetnek Margit nevű leányuk. Mő- zer Félix és Lórencz Annának Mária nevű leányuk. Kovács Antal és Czoll Máriának .Ilona nevű leányuk. Pap Jó­zsef és Jójárt Ilonának Juliánná nevű leányuk. Kun Antal és Kovács Juliánná- nak Irén és Irma nevű (ikrek) leányuk. Bezdán József és Czakó Annának Szil­veszter nevű fiuk. Hegedűs Flórián és Sipos Etelkának Éva nevű leányuk. Hor­váth Pál és Kis Juliánnának Pál András nevű fiuk. Halász Péter és Csehő Ju­liánnának László nevű fiuk. Meghaltak: Biró István 48 éves. Lippai Juliánná 6 éves. Feró Ny. Miklós 86 éves. Tóth Endrész Imié 80 éves. Pojczer György 66 éves. Barta Rozália 4 hónapos. Da­rányi Mihály 75- éves. Orbán Sándor 67 éves. Szatmári G. Benőné Szatmári G. Juliánná 58 éves. özv. Biró Istvánná Egyed Izsák Erzsébet 70 éves. Török Jánosné Somogyi Juliánná 60 éves. Mik­lós Illés István 65 éves. Kihirdetett Jegyesek: Teremi Imre Gondán Júliáiméval. VI- j rág Márton Szabó Juliánnávai. Felhő j József Kováés Annával. Fenyvesi Ist- I ván jánoshalmai lakos Csesznok Mária j Teréziává'. Tanács István Bata Julián- ; nával. Kis Macska József Makai Erzsé- í bettel. Miskolczi János Szanyi Juliánná­Házasságot kötöttek: Aimási Imre Berki Etelkával. Berecki András Szi'i Erzsébettel. Kovács János Tóth T. Etelkával. Macska Ferenc Tallér Máriával. Szathmári Antal Bogdán Ju­liánnávai. Vincze Vilmos Lantos Piros­kával. Gyenizse Ferenc Malisa Máriával. Családi házhoz juttatjuk épitö takarék rendszerű Kamatmentes S. I. B. Kölcsönnel Előnyös feltéttelek. Díjtalan felviíá- gositás B^esfi logatianbank Részvénytársaság Budapest, VH ,Rá- kóczi-ut 10 Alapittatott: 1906. évben Tel. 34-4-05 angos filmekkel kezdi meg idényét SZILVESZTERKOR az Apolló Mozi Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS — Nem volt sötét, — feleli a grófi válaszokat. A vádlott szabatosan!, pon­tosan felelt minden kérdésre. Első pil­lanatban azért nem akarta megmondani, hogy hol töltötte az estét, mert olyan nevetségesnek tartotta az ellene irányuló vádat, hogy nam vette komolyan és nem tartotta érdemesnek privát ügyeit kényre-kedvre kiszolgáltatná. Később pedig a bíró személye nem volt olyan, hogy bizalmas közlést kivárni volna tenni neki. Most megmondja nyíltan, hogy Bréchybb volt, a plébánost kereste, hogy házassága ügyét megbeszélje vele. Szinte hallani lehetett a fojtott esend­őié® a szivek dobogását, a lélegzetek iz­gatott billegését A biró aprólékosan, irtinc’tan egyes részletre kiterjedve ke­resztkérdések alá veti Jaquest, aki vála­szolt nyugodtan, habár fáradtan, majd­nem egykedvűen. Vég,te kezdődik a tanuk kihallgatása. Az izgalom tetőpontra hág, mikor belép Claudibuse gróf. Emet homlokkal, ha- lálsápadtan, beesett arccal áU a zöld asztal leié. A részvét morgása zug végig a termen. — Figyelmeztetem a tanút, hogy csak a valóságot szabad mondania. A törvény szigorúan bünteti a hamis tanuzást. Kész esküt tenni! arra, mit mondani fog? — Igen. Esküszöm, hogy a tiszta iga­zat fogom mondani. A gróf hangja halk, gyönge és remegő — amint az esküt teszi. — Foglaljon helyet gróf ur, betegsé­gére való tekintettel a rendes formákat mellőzzük. Megindul a kérdések tömege. A gróf pontosan, világosan válaszol mindenre. — Látta a sötétben az alakot, aki rálőtt önre? — kérdi; többek között a biró. — A tüzlángok megvilágították az éj­szakást. — Emlékszik-e arra, hogy körülbelül milyen alakot látott? — Igen. Boiscoran Jaques volt. A lesújtó válasz úgy hangzott a tár­gyaló teremben, mintha bombáik ekra- zitja robbant volna fel. Megdöbbenés moraja hallatszott, csak a vádlott és védői nem mozdultak. Egy szempillájuk sem rebbent. Mereven nézték a tanút. . A biró tovább beszélt: — Nagyon súlyos kijelentést tett gróf ur! — Teljes tudatában vagyok! — Első kiha lgatásakor épen &z ellen­kezőjét jelentette ki. — Igein. Sajnáltam kiszo’gáltatni egy társaságbeli embert a szégyennek, a becstelenségnek. Tiszteletreméltó csa­ládját kíméltem. De ma másképen véle­kedem. Nemsokára az Isten színe előtt leszek! De előbb meg akartam mondani önöknek, uraim, hogy Boiscoran a bű­nös. Ráismertem! A vádlott most fe’emelkedatt. Köny- nyek fátyolozták el szemét. Hangjában végtelen megindu'tság remegett: — Esküszöm, mindenre, ami kedves és szent e'őttem, hogy ártatlan vagyok. Clauüe.iise gróf ur azt mondta, hogy nemsokára meg fog jelenni az Isten színe előtt... Nos, én az Isten igazsá­gosságára apellálok!... Boiscoran hangja écsuklóit. Abban a pillanatban halk sikoltás hallatszott. A vádlott édes anyja elájult. Úgy kellett kivinni a teremből. — Szegény anyám belehal! — sóhaj­totta a vádlott. (Folytatjuk.) Helyi Értesítő Lapvállaiat-nyomda, Kiskunhalas, 1931.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom