Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-12-16 / 100. szám

6 oldal Kskimhal's Helyi Értesjtője december lf> — Kérelem. A Református Nőszövet­ség december 20-án rendezi szokásos karáesonyfaiinnepélyet az elemi iskolás gyermekek számára. Felkéri tagjait és általában a gyülekezet minden tagját, hogy pénzbeli és természetbeni (cukor­ka, alma, dió, mogyoró, száraz süte­mény, stb.) adományaikat december 18- án, pénteken délután 3 óráig szívesked­jenek elküldeni a ref. polgári leányisko­lába. Minden adományt köszönettel fo­gad és hirlapüag nyugtáz a református Nöszö vétség. — Karácsonyfa ünnepély. A jótékony nőegyleti ovoda vasárnap d. u. fél 3 óra­kor tartja karácsonyfa ünnepélyét, mely­re az érdeklődőket ez utón hívja meg az elnökség. Adományokat szombat es­tig kérik az óvodába elküldeni. — Ä nyugtalanság még mindig tart, sőt fokozódik a szőlősgazdák között amiatt, hogy a kormány még mindig nem tett semmit a bortermelés után élő 800.000 lélek megmentése érdeké­ben. A bor ára egyenesen katasztrofá­lis. Egy tojást se adnak már 1 liter bo­rért és mégis 20 fillér a fogyasztási adó. A bortermelők most kormánybiztos kirendelését kérik, aki a bor- és Szesz­terme', ők érdekeit összeegyeztetve irá­nyítaná a borértékesítést és a szeszter­melést. A bortermelők követelik a bor­párlat fokozott előálitását és felhaszná­lását a szeszesita'ok készítésénél, vala­mint az ecetnek borból való előállítását. SPORT Vasárnap tartották meg »Szeged szab. kir. város birkozóbajnoka« címéért foly­tatott birkózó versenyt Szegeden, ami­kor is Kovétís Mihály, a KAC je'es bir­kózója súlycsoportjában első fett és megérdemelten kapta nemcsak a bajnoki címet, hanem az ezzel járó kitüntetést és díjazást is. * E hó 20-án a KAC házi birkozóver- senyt rendez, melyre az előkészületek már folynak. Részletes programm legközelebbi szá­munkban je’enik meg. ■ •• • - ' ' =■ Közgazdaság — Jól állanak a vetések. A szombaton publikált hivatalos je’emtés szerint az őszi gazdasági munkálatok jól előre­haladtak. Az őszi vetések közül a korai­ak jól megerősödtek és megbokrosod­tok, a későiek szép egyenletesen keltek. A tákarmánykészlet kelő beosztással a kite'eltetesére legtöbb helyein elegendő lesz. A jószág egészségi állapota kie­légítő. — Ä borkivitelt és a nemzetközi bor- üzletet teljesen megakasztják a deviza- rende’ctek. Magyarországról csak áru ellenében lehetne bort e'adni, de ezt az érdékelt körök megakadályozzák, mert a borért cserében kínált cikkek behozata­lát e lemzik a kereskedelmi miniszternél. A termelők helyzete elviselhetetlen. A borterme'ők ellen sorozatos adóárveré­sek vannak folyamatban. Moór, Heves, Gyöngyös teremetői kezéből már több­ezer hold veszett é. A gazdák azt mond­ják, hogy engedjék el nekik az adót, ha a kormány a bornak szén ellenében való kivitelét nem engedi meg. — Nagyon szilárd a pujkapiac. A pia­cot nemrég megriasztották a londoni be­viteli korlátozások híreivel. A Helyi Ér­tesítő megnyugtatta a gazdákat és ke­reskedőket, hogy a hírek nem állnak helyt. Ez az értesülésünk most igazoló­dott, amit a pujkaár szeizmográfja je­lez. A londoni hírek hatása alatt egy­két napra 70 fillérre sülyedt a pujka ára, most azonban1 a belföldi ár kilón­ként 160—170, sőt 180 fillérre ment föl a tiszántúli piacokon. Az angol pia­con — értesülésünk szerint — a szilár- í duiás folytatódása várható. Bécsiben 160 —176 fillér a pujka. — Magyarország legjobban tejelő te­hene egy évben 18.526 kg. tejet adott. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület legutóbbi ülésén foglalkozott a legkiválóbb tejelési és tenyésztési ered­mények elbírálásával. Az OMGE döntése szerint Magyarország legértékesebb te- 1 hene évi 10.381 kg. tejhozammal a Vne- | zőhegyesi állami birtok »Kicsi« nevű | tehene. Halasi gabonaárak december 15 Búza 10*80, rozs 12*20 boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 74—82, közepes 82—90, nehéz 90—98 fillér. Irányzat vontatott. sm rheumatikus fájdalmaknál (haver és meghűléseknél ° J Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS 5S35SE1 Legyőzhetetlen szerelem Regény A/ alku után Jaques egész kényelme­sen kisétálhatott és a grófi lakás felé tartott. Csengetésére a szobalány nyitott aj­tót: __ — A grófnővel nem lehet beszélni. A gróf ur igen rosszul van, a grófnő egy pillanatra sem mozdul el mellőle. — Mondja meg kérem, hogy a Bois- coran-ügy vizsgá’ata tárgyában szeret­nék beszélni véle. — Igen ,kéretni Az más! Azonnal je­lenteni fogom! Jaques bement a félhomályosán vilá­gított fogadószobába és ügy állott a függöny mellé, hogy a grófnő nem lát­hatta mindjárt, amint belépett a grófnő, előbb csodálkozva nézett körül, aztán rémültén összerezzent. Jaques eléje lé­pett: — Most számoljunk! — Jaques! Mi az? Hogyan kerül ide? Mit akar itt? — Igazságot akarok! Ne igyekezzék menekülni! Innen nem menekül, amíg szemtől-szembe nem nézett velem és be nem vallja bűnét! A férje halálos ágyáig is kész vagyok maga után menni! — Rettenetes! Rettenetes! — kiáltotta a grófnő borzongva. — Ugy-e most fél, most meg van rémülve! — Gyilkos, gyújtogató! — sikottott a grófnő magánkívül. Jaques rekedten nevetett. — Te mersz vádolni? Te mondod ne­kem? Te, a bűnös, az ártatlannak? Te, 16 aki eltűröd, hogy a bűnödért engem gyanúsítsanak... és engem küldjenek a gályára he’yetted? Te, aki felgyújtottad a férjed kastélyát és ráíöttél, hogy sza­badulj tőle, mert azt hitted, hogy özve­gyen feleségül veszlek? — Nem igaz! Nem igaz! Attól féltél, hogy mindent elmondok férjemnek! Bosszúból és mert azt hitted, hogy úgyis minden, veszve van, felgyújtottad házunkat és meg akartad ölni férjemet! Gyilkos! Jaques fé'őrüton nevetett: — Szép kis mesét talált ki! Persze ezt i9 el fogja hinni mindenki, ha mejgtudják, hogy a szeretőm volt! Hogy féltem Claudleuse gróf haragjától? De hiszen ezt maga se hiszi! Nem, akkor sem fél­tem tőle, mikor a Vignes-uccában teljes joggal szegezhette volna rám revolverét. És most még kevésbé félek! Sokat tö­rődtem fenyegetéseivel és haragjával! — Megőrülök! Megőrülök! — kiáltott a grófnő. — Jaques, csak nem hiszed komolyan, hogy én gyújtogattam és gyilkoltam! Jaques megragadta az asszony kezét. Megrázta hevesen és ahogy egymásra j néztek feldúlt szenvedélyekkel, leptezet- I !en lélekke', egyszerre világos lett mind- | kettő előtt: »Nem. ő a bűnös! Ártatlan!« Iszonyú volt, amit éreztek ebben a pillanatban. — Igazán azt hitte, hogy én követtem el? — nyögte az asszony. — Feltételezte rólam? — Azt hittem, tudja, hogy ártatlan vagyok! — És most mit tegyünk? Mit ltehet termi? — Mondja meg az igazat! Vallja be, hogy szerettük egymást és igazolja, hogy utolsó találkozásunkra mentem ma­gához akkor este. — Nem, lehetetlen! Nyilvánosság előtt! Nem! Nem! Jaques az Istenre kéritek, hallgass meg! Jaques, ha valaha sze­rettél... ha van benned szív és szánalom, összetett kezekkel könyörgöm, Jaques, szökjünk meg együtt! A világ végére utánad megyek! Szeretőd, fe’eséged, rabszolgád leszek... Itthagyom férjemet, gyermekeimet... vigyél magaddal... Ja­ques... Nincs senkim a világon rajtad kívül... Azonnal, most mindjárt men­jünk ! Ki tart v;ssza? Pénzünk tesz elég. A gyermekünket sem viszem el! — Inkább gályarab legyek! — kiáltott fel a férfi iszonyodva. — Jaques gondold meg... Ne dobj el, mint a megunt, megutált rongyot Meg­őrülök! Persze, én mar nem kellek... Denise a jövő... az álom... a vágy! És azt kívánod, hogy nyilvánosság előtt becstelenné váljak, csak azért, hogy De­rűset boldoggá tehesd? Megmentselek és másnak a karjai közé dobjalak? So­ha! Soha! — Nyomorult asszony! — sziszegte Jaques. A grófnő vad szenvedéllyel nevetett: — Reám ne számíts! Kérdezd meg Folgat ügyvéd urat, hogy jól tudok-e komédiázni. Ha nem ismersz eléggé ed­dig, majd megismersz ezután! Jaquest úgy elfogta a keserűség és a düh, hogy szeme előtt elborult a világ. Szertelen bosszúvággyal rohant az ász- szonyra. — Ne nyúljon ahhoz az asszonyhoz! Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomda, Kiskunhalas, 1931. Anyakönyvi hírek — December 6. — december 13. — Születtek: Hatházi Sándor és Makai Juliánnának József nevű fiuk. Pap Lajos és Vavrek Viktóriának János Miklós nevű fiuk. Il­lés István és Födi Máriának Viktória nevű leányuk. Dr. Boross Géza és Czel- ler Ilonának Géza nevű fiuk. Bállá: Sán­dor és Molnár Zsuzsánnának Judit nevű leányuk. Ternyák László Antal és Már­kus Annának Juliánná nevű leányuk. Se­bők János és Szőke Zs. Veronikának Margit Veronika nevű leányuk. Németh A. Benő és Ábrahám- Amáliának Amália Katalin nevű leányuk. Katus Imre és Szalai Máriának Sándor Miklós nevű fiuk. Lehóezki Ferenc és Jeszenyi Er­zsébetnek Ferenc nevű fiuk. Meghűltek: Halász D. Katalin 14 napos. Kis R. Balázs Vilmos 3 éves. Török Erzsébet 3 éves. Jámbor Sándor 49 éves. Valkai Istvánná László Piroska 65 éves. Özv. Tiricz Lajosné Szűcs K. Etejra 71 éves. Lakatos Mária Terézia 2 hónapos. Kihirdetett }egyesek: Gyevi János Nagy Czirok Erzsébettel. Halász Benő Benedek Nagy Ty. Judit­tal. Köblös István Sztupinszki Julián- nával. Meszes Lajos Zsigmond Anna Zsófiával. Kertész György Szélpái Te­rézia pusztamérgeű lakossal. Tóth Abo- nyi Ferenc Vincze Veronikával. Racs- mán Alíájos Miskolczi Máriával. Tóth Benő Becze Máriával. Házasságot kötöttek: Baki Károly Bögyös Máriával. Király László Pető Etelkával. Vas Ferenc Ba­lázs Jüiánnával. ördög István Szanyi Idával. — szólalt meg egy hang a haluk mögött. Mindketten rémülten néztek az ajtó felé. Claudieuse gróf állott előttük haliál- sápadtan, hosszú, fehér hálóingére pok­rócot csavarva, remegő lábakkal és ke­zében revolverrel. .Nehezen vánszorgott előre. Szabad kezével minduntalan bú­torokba, falba fogózkodott. — Mindent hallottam! Mindent tudok! A sikoltozás kihúzott ágyamból! — öljön meg gróf ur, itt vagyok! A gróf vállat vont: — A törvényszék fogja majd az íté­letet kimondani. — Gróf ur, tudja, hogy ártatlan va­gyok és mégis el akar ítéltetni ártatla­nul? Gyávaság! A kísérteties, sovány, sápadt arc el­torzult: — Úgy? Ártatlanul elítéltetni valakit gyávaság? És ellopni másnak a felesé­gét, családi boldogságát? Bitang gyer­meket belopni a, házamba? Azt nem ne­vezi gyávaságnak? Igaz... ön nem gyúj­totta fel házamat... és nem lőtt rám... bár inkább azt tette volna, semhogy igy meglopja életemet! Feldúlta mindén hi­temet, minden érzésemet! ítélkezzék a törvény maga fölött! — öljön meg, gróf ur! öljön meg! — kiáltott Jaques és hirtelen, mozdulattal feltárta, mellét az öreg ember előtt. A gróf hidegen mosolygott: — Mindent a törvényszékre bízok! Azt fogom vallani, hogy magára ismertem a gyilkosban... Gályára fog kerülni Bois- coran ur! Gályára! A nagy izgalom kimerítette1 a beteg- ember minden erejét. Szava elfúlt. Lá­bai maginogtak. Szédült és hirtelen, mi­előtt segítségére siethettek volna, hosz- szában elterült a földön. — Jaques rémülten, kétségbeesve me­nekült ki a szabadba és visszasietett börtönébe, ahova nemsokára követte ügyvédje. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom