Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-28 / 95. szám

1931. november 28 szombat XXXI. évfolyam. 95. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap Helyben ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. 13 P 80 fül. | Vidékre ........ EGY SZÁM ÁRA IS FILLÉR 13 P Alapította, PRÄGER FERENC T MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A tekintély a világháború és a forradalmak után született jelszó, mint a suba ki és be fordítható és mindenki által saját tetszése szerint alkalmazható és ér­telmezhető. Valamikor nem beszéltek róla, de megvolt. Ma mindenki beszél róla, de nincs meg. Még ott sem, ahol meglévőnek hiszik. De' meglehetős fogalomzavar ural­kodik ennek a szónak helyes értel­mezése körül: vájjon mi hát a te­kintély, velünk született vagy szer­zett egyéni tulajdonságáé, vagy po­zíciónk, iállásunk, munkánk, körülmé­nyeink által nyújtott helyzeti előnybe? Az-e a tekintély, amit az ember külsőségekben tud felmutatni és rep­rezentálni, vagy az, amit saját maga lelkiismeretéből kitermel, az-e a te­kintély, amit hatalmi eszközökkel, vagy amit egyénisége révén ér el az ember. A legtöbben — sajnos — azt tart­ják tekintélynek, amit a hatalom esz­közei révén — tehát egyéni kva­lifikáció nélkül — tisztán a rideg helyzeti előny kihasználásával érhet­nek el. Sic volo, sic jubeo. Vannak, akik a testi és lelki kül­sőségek ez irányú hatásos kifejtésé­vel akarnak tekintélyt szerezni, le­nyűgöző öltözködési és hangnem- beli »hallja maga« tónusos ideoló­giájuk révén. Akadnak olyanok, akik megfélem­lítéssel, hangbeli, modorbeli, érint­kezésbeli drasztikumokkal vélik biz­tosítani maguknak a tekintélynek mondott felletteállóságot. Legmarkánsabb és legkifejezőbb fokmérője a tekintélynek: hogy ko­moly szükség esetén az egyén erő­kifejtése mekkora eredményeket és javakat tud a köz javára létrehozni. Komoly szükség esetén* amikor már a monokli és a »hallja maga« elvesztette presztízsét és hatását. Ezek szerint tehát az a tekintély, amely külsőségekre alapította célki­tűzéseit, nem lehet maradandó, mint a szappanbuborékot egy kis szellöcs- ke úgy elfujja, mintha soha sem lett volna s nem marad belőle más, mint a monokli és a basszus hang. A tekintélyt nem az égig kapasz­kodó fák jelképezik, amelyek — szü­lőjük — az anyaföld öléből nagyra­vágyó mesterkedéssel akarnak má­sok rovására megnőni, hanem a ki­csiny ibolya, amely illatával, szép­ségével, szerénységével illatot áraszt azok felé is, akik őt meg sem lát­ják. A drasztikum, a fenyegetés, a bün­tetés nem tekintélyt vált ki, hanem ennek éppen az ellenkezőjét, irtóza- tot és elkeseredést, mig a jóakaratu, barátságos testvéri hang, példát mu­tató meglátása a §§. tömegéből alig látszó igazságnak, józan meg­mutatása a helyes útnak nemcsak a tekintélyt állítja önzetlen megvilágí­tásba, hanem a kötelességérzet és munkakedv felébresztésével a köz­érdeket is szolgálja. Ezer sebből vérző megcsonkított országunknak parányiságában és vergődésében nagyobb tekintélye van, mint volt akkor, amikor nagy­sága, hatalma és ereje teljességében sorsa a csillogó aranyruhás osztrák diplomácia tekintélyére volt bizva. Nem mindig az az erős és hatal­mas, aki — csillogó vagy drasz­tikus külsőségek révén — annak lát­szik lenni, és nem mindig ott a te­kintély, ahová a hatalmi szó irá­nyítja. Sajnos, ma már nem beszélhetünk tekintélyről — látjuk a mindennapi életben — politikai, gazdasági és Pestvármegye törvényhatósági bi­zottsága 1929 október 8-án tartott közgyűlésén szabályrendeletet alko­tott, melynek első paragrafusa ki­mondja, hogy »a vármegye törvény- hatósági bizottsága évenként négy rendes közgyűlést tart és pedig február, május, szeptember és no­vember hónapok második keddjén, ha e nap a Gergely naptár szerint nemzeti ünnepre esik a követ­kező hétköznapokra kell összehívni.« Ezt a szabályrendeletet, november 10-ki ülésén a következőképen mó­dosította a törvényhatósági bizott­ság: . | »A vármegye törvényhatósági bi- j zottsága évenként három rendes köz­gyűlést tart és pedig január, május és szeptember hónapok második keddjén, ha e nap a Gergely naptár szerint nemzeti ünnepekre esik, a következő hétköznapokra kell ösz­Az ország kézműves iparosságának | küldöttsége kereste fel Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt és Kenéz Béla kereskedelmi minisztert. A küldött­ség azt kérte a miniszterelnöktől, hogy segítsen a imiinkanélküli kisipa­rosságon. A miniszterelnök válaszában sajná­lattal adott kifejezést annak, hogy nem tehet annyit a kisiparosság ér­dekében, amennyit szeretne. Szükségesnek tartja a kisiparos­ságnak az inségakcióba való be­vonását. Kilátásba helyezte, hogy a kisipa­rosság problémájának tárgyalására l társadalmi vonatkozásaiban egyaránt s nyíltan leszögezhetjük, hogy ezt a helyzetet azok idézték elő, akik a tekintély védőpajzsával csak magu­kat takarták, azonban a többieket a túltengő áldemokrácia felelőtlen martalócainak dobták oda áldozatul. Nagy tévedés azt hinni, hogy a tekintély az unalomig ismételt fe­nyegetéseken alapul, mert a tekin­tély nem egyébb, mint a kölcsönös bizalomnak, megbecsülésnek és jó­akaratnak egymásraható ereje, amely nélkül igazi nemzeti és társadalom- épitő munka el nem képzelhető. hívják össze rendkívüli közgyű­lésre. ! A rendkívüli közgyűlés tárgysoroz- •zati pontjait legközelebb ismertetni fogjuk. i szehivni.« A törvényhatóság azért határozott igy, mert a szabályrendeletben meg­állapított közgyűlések száma gyakor­latilag nem volt megfelelő. A statisz­tikai adatgyűjtések a gyakorlatban sokkal alkalmasabbak négy hónapon­ként, ugyanis általánosan elfogadott szokás, hogy minden közület a sta­tisztikai alapokon nyugvó számbeli kimutatásait 4 hónaponként állítja össze,. Épp igy a törvényhatósági közgyűlésnek egyik legfontosabb tár­gya az alispán évnegyedes jelentése, melynek pontos és élethűen Vissza­tükröző képet kell nyújtania. De a nehéz viszonyok között is sokkal gazdaságosabb, ha a törvény- hatósági bizottsági tagok nem négy, hanem csak három esetben utaznak fel lakóhelyeikről a fővárosban tar­tott vármegyei közgyűlésekre. rövid időn belül ankét ül össze. Kenéz Béla kereskedelmi minisz­tertől azt kérte á küldöttség, hogy a stillhaltét terjessze a kisiparosság­ra is. A miniszter kilátásba helyezte, hogy uj szervet iállit fel, amelynek legfőbb feladata lesz, hogy a bajba jutott kereskedők és ipa­rosok Váltóit leszámítolja. Ilyen módon az iparosság is ré­szesül a stillhalteban. A pénzügymi­nisztériumban pedig lépéseket tesz aziránt, hogy az iparosoknál a for­galmi adó emelést ne vigyék ke- resztüL O r s z á g—V i 1 á g Károlyi Gyula gróf miniszterelnök et- nöklésévei minisztertanács volt, amelyen az igazságügyminiszter beterjesztette a hitelsértésről szóló törvényjavas'atot. — Beth'en István gróf volt miniszterelnök az egységespárt vezetőivel folytatott ta­nácskozásokat a parlamentben. — A melki apátság kormányzóját Katreint is­meretlen tettes lakásán megfojtotta és kirabolta. — Steinherz csak sérülést rendelt, de Fischl gyilkolt — ezért az ügyészség szándékos emberöléssel vá­dolja a kalapácsos gyilkost. — Cseh­szlovákiában is megindu't a szanálás. — A székesfehérvári törvényszék Varga Pál 24 éves gazdasági cselédet több egyén ellen elkövetett szándékos ember­ölés kísérletének bűntettéért öt évi szi­gorított doiogházra Ítélte. — Leégett az ilosvai járásban lévő Sarkad községben több mint hat lakóház és 23 gazdasági épület. Egy gyermek az egyik házban bennégett. A tüzet játszadozó gyerme­kek okozták. — Ansbachban birósági helyszíni szemlét tartottak, amelyre a merénylettel vádolt Matuska Szilvesztert is elővezették. — Egy alkoholrazzia sa­rán az amerikai prohibieiós rendőrség lefoglalt egy ötszáz tonnás tartályhajót, amelyen félmii ió dollár értékű alkohol volt feltárolva. A hajó hatvan tagú le­génységét letartóztatták. Ez volt egyéb­ként a legnagyobb fogás az alkohol tilalom bevezetése óta. — 100 ezer köb­méter tát termeltet ki a kormány ai Bükkben a munkanélküliekkel. — A Máv. január 1-én átveszi a Déli vasút vo­nalait. — A nyugdíj csökkentő rende­letén az általános felzúdulás eredménye- díiit enyhítéseket végeztek. — Debre­cenben 3800 ínséges családot segélyez­nek. — öt pályázója van a székesfe­hérvári polgármesteri állásinak. — Hock János december 22-re hazajön ügyének táblai tárgyalására. — Az állam egy­millió pengő vil’anyszámliával tartozik a fővárosnak. — A makói hagymater- melök akciót kezdtek a már engedé­lyezett 60 vagon bolgár hagyma be­hozatala ellen. — Ereky Károly: A ki­vitel erőltetése helyett a belföldi fo­gyasztás növelésével, a termelés anarchiájának megszüntetésével, mező- gazdasági szövetkezetek létesitésével és a városok ellátásának megszervezésével megoldható a magyar válság. — 321 pengő felesleggel zárult Budapest költ­ségvetése. — Hasenfeld orvosprofesszort szerint a természetes érelmeszesedés hosszú életet jelent. — Az Országos Me­zőgazdasági Kamara támogatja a kor­mányt a kibontakozást kereső munká­jában. — Megkezdték a népszámlálás adatainak gépi feldolgozását. — Az egri főkápta’an Borsodmegyében 6000 hold földet pareeláztat kellő fedezet mellett 35 évi törlesztésre. — Az eladósodott gazdák adóhátralékait külön törvénnyel tőkésítik. — Magyarország buzakivite- lének értéke két év alatt egytizedér© csökkent. — Tegnap Budapestre érke­zett az orosz kereskedelmi delegáció. — Ausztria 50 vagon zsírt vásárol Magyar- országon. — Kormánybiztost akarnak megbízni a vidéki pénzintézetek hitel­ügyeinek rendezésével. — A magyar vasiparban a heti átlagos munkaidő a 30 órát is alig éri el. — Az Országos Ipartanács a jövői héten tárgyalja az Or­szágos Társada’ombiztositó Intézet sza­nálásáról szóló re n de’e t terv e zetet. — Hat filléres árért árvereztek el Nagyka­nizsán 2100 hektoliter kiváló csemege- bort. — Meggyilkolva találták Üröm községben Holberger Gyula földművest. Fiát Györgyöt gyanuokok miatt őrizetbe vették. December hetedikén városi közgyűlés lesz A városházán több közgyűlésre váró ügydarab jött össze és ezért az eddigi tervek szerint a város képviselte testületét de­cember hetedikére Pestvármegye a jövőben évenként csak három hatósági közgyűlést tart U] állami szerv létesül, amely a bajba­jutott kereskedők és Iparosok váltóit leszámítolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom