Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-25 / 94. szám

november 25 Kiskunhalas Helyi Értesítő}« 3 oldal Pénzintézetek, leventeügy árvaszéki és adóügyek a polgármesteri jelentésben A polgármesteri isiéntés a pénzintéze­tekről, leventeügyről, az árvaszéki és adóügyekről a következő részeket tar­talmazza. Péifcitítézöteink. Kiskunha'as megyei város hits'.igényeit 4 részvénytársasági formában működő pénzintézet és egy hitelszövetkezet látja el. Amint a kimutatásból kitűnik, a hely­beli pénzintézetek városunk és vidékünk hiteligénylőinek 11,000.000 pengőt meg­haladó mértékben álfák rendslkezésére, rcely összegből túlnyomóan a mezőgaz­daság részesedett. Az említett összegen felül még néhány mii ió pengőre tehető azon hosszúlejáratú kölcsönök idegen pénznemekre szóló összege, mely vá­rosunk mezőgazdasági ingat’anait ter­heli. Kétségtelen, hogy Kiskunhalas föld­jét terhe'ő tartozások jelentékenyeknek mondhatók, az adóssági terhek súlyo­san nehezednek azok viselőire. Ldveblsügy. A kiskunba'asi Levente Egyesület 1930 évi foglalkozási helyei a belterületen a központi és az a'sóvárosi iskolák voltak. Külterületen 16 tanyai iskolánál foglal­koztatták a testnevelésre kötelezett ifjú­ságot. Az ifjúság testi és szellemi mű­velésével a testnevelési vezetőn kivüt 1 vezető főoktató, 2 föoktató és 24 ok­tató foglalkozott. A leventék létszáma az 1929. évihez képest szaporulatot mutat: 1850-ről 1950 re emelkedett. A foglalkozás alól a testnevelési bi­zottság csak a f.őorvosilag véleménye­zett kérvény alapján mentette fel a le­ventéket. A foglalkozás időtartama 10 hónap volt, júliusban és augusztusban szünetelt a levente kiképzés. Arvaszck. A. gyámultak és gondnokoltak létszáma: 1930. dec. 31-én gyámhatóság alatt álló kiskorú volt 2966, gondnokolt pe­dig 23 egyén. Iktatva lett 2400 ügydarab. Ebből el- intézet'en maradt az év végén 20. A községi bíráskodásnál iktatva lett 579 drb., melyből elintézetlen maradt 2. Ezenfelül szóbeli panasz tétetett 2500 esetben, mely eüntézteteft mind. A gyámpénztárnál készpénz 81.37 P, Pénzintézeti betét 63.539.72 P, Értékpa­pírok 3055.99 P, Nem kamatozó adós­levelekben 4480.— P, Drágaság (arany, ezüst, ékszer) 1868.— P. Gyárapénztár összesen 73.Ó25.08 P. A gyámi letétpénztárnál készpénz 4.70 P, Pénzintézeti betét 610.94 P, Érték­papírok 2.24 P. Gyámi letétpénztár ösz- szesen: 617.88 P. Gyámi tartalékalap: Vagyon 1391.68 pengő. Adóügy. I | Együttesen kezelt közadók: Mu’.t évi hátralék 311.821 P 67 f., folyó évi elő­írás 1,058.887 P 80 f., szaporodás az év folyamán 182.788 P 17 f., törlés 83.580 P 60 f., helyesbített tartozás 1,469.917 P 04 f., lerovás tőkében 16.923 tétel 1,025.494 P 54 f., lerovás kamatban 34.888 P 64 f., lerovás vég­rehajtási díjban 5562 P 52 f. Hátralék 444422 P 50 f. összesített kimutatás Kiskunhalas m. város terü’etén lévő összes tanintézetek­ben vizsgát tett tanulókról: Óvodák fiú 183, leány 136. E'emi iskolák fiú 1475, leány 1426, gazd .továbbképző iskolák fiú 280, leány 228, gazd. népiskola fiú 23, leány 89, iparos és keresik, tanonc- isk. fiú 264, leány 72, áll. polgári fiuisk. 136, ref. polg leányiskola 86, rk. Dóig. leényisko'a 99, keresk. szaktanfolyam le­ány 33, Szilády Reálgimnázium fiú 244, leány 7. k Nyomtatványom kát ízléses kivi» telben szolid JL F árak mellett készit LAPUNK NYOMDÁJA! Négy esztendő után jelentkezett a szabadkai tör- j vényszéken egy halasi leány kegyetlen gyilkosa A gyilkost a lelkiismerete hajszolta a vizsgáióbiróhoz Megdöbbentő gyilkosságról tett a szabadkai törvényszék vizsgálóbirája előtt vallomást Sárkány József ma­gyarkanizsai munkás, aki önként je­lentkezett a törvényszéken, mert mint mondotta, a lelkiismerete nem hagyja nyugodni. Sárkány József elmondotta a vizs­gálóbírónál, hogy négy évvel ez­előtt átszökött a határon magyar területre. Szegeden felkereste Hol­ló Terézt, akivel még Magyar- kanizsán ismerkedett meg. Holló Te­réz halasi leány volt, innen került Bácskába. A vizsgálóbiró megkezdte Sárkány József részletes kihallgatását és a következőket tudta meg az esetről. Holló Ferenc kiskunhalasi földmi- ves Teréz nevű leánya dr Koch Ar­nold kanizsai" orvosnál állott szol­gálatban, itt ismerkedett meg vele Sárkány József, aki beleszeretett. A leány azonban visszatért Magyaror­szágra és Szegeden állott szolgálat­ba egy orvosnál. A szerelmes szolga- legény útlevél nélkül átszökött a hatá­réin, felkereste Holló Terézt, aki­vel hat napig együtt élt és állan­dóan könyörgött neki, hogy tér­jen vissza Kanizsára és ha a viszonyok megjavulnak, azonnal megesküsznek. — Mit akarsz tőlem, amikor még magadat sem tudod eltartani? — válaszolta a leány. Ez úgy elkeserítette Sárkányt, — vallomása szerint — hogy erre ki­rántotta bicskáját és szivenszurta a leányt, aki azonnal meghalt. A lakást rázárta a halott leány­ra és még az éjszaka visszaszo­kott a határon és azóta szülővárosában, ókanizsán él. — Állandóan gyötrő (ilmaim van­nak — vallotta — és minden éj­szaka megjelenik előttem Teréz szel­leme. Az utóbbi időben már dolgoz­ni sem tudtam, mert a halott szel­leme mindig üldözött,, ezért jöttem önként jelentkezni. A vizsgálóbiró telefonon érintke­zésbe lépett a szegedi rendőrséggel és Holló Teréz meggyilkolásának részleteiről felvilágosítást kér. Érdekes közgazdasági tanulmány Magyarország szanálásának lehetőségeiről. Meg lehet-e szüntetni a magyar gazdasági válságot ? Rendkívül érdekes közgazdasági ta­nulmány je'ént meg «Mentsük mag Ma­gyarországot!« címmel, A felsorakozta­tott statisztikai kimutatások tömegéből kiderül, hogy a közgazdasági'ag tájéko­zatlan magyar tömegek mennyire fe­lelősek a mai válság felidézéséért. A »Pusztulás utján« cimü fejezet bá­tor őszinteséggel állapítja meg, hogy a nyolcmillió magyar közül számításba vehető 5—6 millió, tíz éven át öntudat­lanul, de minden erejének megfeszíté­sével dolgozott a magyar közgazdasági élet tönkretételén és 5—6 mii ió ember e vá'lvetett munkájának sikerülnie kellett.« Hogy a bajokat mi magunk zúdítottuk a fejünkre, igazolni lehet külföldi áru- bevásárlásainkkal, amennyiben 1925- ben 16,539.000, 1926- ban 64,334.000, 1927-ben 374,702.000, 1928-ban 385,537.000, pengővel többet juttattunk külföldre, mint amennyit a külföld nálunk vásárolt. Utazással nyaralással évenkint 30 mil­lió pengővel többet költünk külföldön, mint a külföldiek nálunk. Rövidesen egymilliárdos deficit állt slő. A külföldi fizetési eszközöket köl­csön utján szereztük meg. A külföldi kölcsönök összege' 1930-ban már ne- gyedfé! milliárd pengőre rúgott. Mindez úgyszólván kizárólag a feles­leges behozatal eredménye. A szerző továbbiakban kimutatja, ho­gyan tettük tönkre önmagunkat a kül­földi vásárlással. Elmondja és megbíz­ható statisztikai adatokkal igazolja, hogy a hazai ipar támogatásával a pamutipar­ban 447 millió, a Jen- és kenderiparban 71 millió, a gyapjuiparban 349 millió, a selyemiparban 210 millió, konfekciós iparban (kész ruha, kalap, szücsáruk, er­nyők stb.) 102 millió, papirosiparban 80 millió, hangszeriparban 22 millió, össze­sen két és fél milliárd pengőt takarít­hattunk volna meg. Mindennek egyenes és tragikus követ­kezménye a. tőkehiány, a munkanélküli­ség, a fogyasztóképesség fokozatos csökkenése, az ipar és kereskedelem csődje. ni ■! ■■■■■■— ■ — .irüna. ■ ■ ... ~1 j Az adőSizefési kötelezettségek teljesen megbénították az üzlet! életet Nincs forgalom a kereskedőknél és az iparosoknál a KuionDozo aaoK lenzereseneK, igy elsősorban a szükségadóknak november 15-iki esedékessége, illetve összetorlódása az egész gazdasági élet területén rendkívüli mértékben érezteti hatását. Äz adóügyi helyzet rendkívül szomorúan tükröződik vissza el­sősorban az üzleti életben. A boltok konganak az ürességtől s az üzlettulajdonosok elkeseredetten emlegetik, hogy a forgalom alig 30 százalékát teszi a tavalyi év hasonló időpontjában észlelt mértéknek. A női divatanyagokat árusító üz­letekben egyszerűen megállóit az élet s legfeljebb 1—2 pengős apró tételekben vásárol egy-egy nagyrit- | kán bevetődé vásárló. Ä kereskedők anyagi erejük leg­végső megfeszítésével igyekez­tek összehozni az őszi időszakra egy-egy legaljább megközelítően komplett raktfárt s hogy ez ma mit jelent, mikor a gyárak szinte kivétel nélkül csak j készpénzért szállítanak, azt fölösle­ges bővebben illusztrálni — s most ' itt állanak a kereskedők az őszi idő­szak közepén, anélkül, hogy leg­alább a rezsijüket meg tudnák ke- j resni s ott van előttük is az adók I fenyegető lavinája. A többi szakmánál, a kisiparnál, még lesujtóbb a helyzet. A vásárlás szinte teljesen megbénult s csak elvétve akad vevő a leg­szükségesebb és legolcsóbb napi cik­kekre. A eipökereskedök, uridivatboltosok, fehérnemű-, kötszövö-, rövidáruüzle­tek kivétel nélkül telve vannak pa­nasszal. n ---------------------------------------a Lé lekemelő ünnepsé­gek keretei közt szentelték fel a kát. legény- egylet zászlóját Vasárnap délelőtt és délután em­lékezetes ünnepségek színhelye volt a halasi kát. templom és délután az önképző egylet' ahol rendkívüli ünnepségek keretében tartották meg a kát. legényegylet zászlószentelési ünnepségét. A kát. legényegylet zászlója arany­hímzésű keretben hófehér szinü és benne szt. Imre herceg képe. A zászló maga nagyon szép és sokat mutató példány, dísze lesz és emel­ni fogja mindvégig a legényegylet külső pampáját. Az ünnepély fél tizenkét órakor kezdődött a templomban, ahol dr. Kovács Vince esp. plébános asszisz- tenciás szt. misét celebrált, felszen­telte a zászlót és mise végeztével az oltártól mindenkit elragadó, szép beszédet tartott. Dr. Kovács Vince beszédében töb­bek közt a következőket mon­dotta: i — A legényegylet zászlója tulaj­donképen három dolgot példáz. Je­lenti a békét, a munkát, a hófe­hér lélek szárnyalását az ég felé, a béke jellegzetessége, amiként a mun­ka és az iparos munkája is a bé­két szolgálja, a fejlődést, az épí­tést. Jelenti ez a zászló a harcot is, azt a harcot, amellyel az igaz munka a maga jogos bérét kihar­colja, azt a küzdelmet, amely a munka elismerését akarja az őt megillető piedesztálra emelni, har­madszor a győzelmet akarja kife­jezni ez a zászló, a munka győzel­mének a diadalát. Ez a zászló ott fog lobogni mindenkor a szemek tükrében, vetíteni fogja az imádság­gal együtt és hirdetni fogja munka­készséggel együtt azt a szent va­lamit, ami mindeneket fenntart, harsányan fogja diktálni a munka szentségét és a jóakaratu emberek békéjét a szivekben. Ez a zászló a halasi kát. legényegylet zászlója cél marad és a hit szimbóluma, amikor az igaz vallásosság szere­tőiben és békés lélekben egyesül a tisztes ipar munkájával. A könnyekig megható beszéd után Szabó Péter Pálné zászlóanya fe­hér szalag csokrot kötött a zászlóra imádkozzál és dolgozzál — jelszó­val. Az ünnepség délután fél négy óra­kor folytatódott, amikor a szegbe- verések történtek és amelyen meg­jelent dr. Fekete Imre polgármes­ter, a különböző egyesületek és tes­tületek vezetői és nagyszámú kö­zönség. A zászlóbeverési ünnepségen ha­tásos beszédet tartott Pintér László a legényegyletek országos elnöke. A kát. legényegylet ünnepe mesz- sze túlhaladta a sablónünnepségeket és az mindvégig valóban szívből és létekből fakadóit maradt. ■ , M—y, • L.. I -f.. i / . • . t * V

Next

/
Oldalképek
Tartalom