Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-11-21 / 93. szám
1931. november 21 szombat XXXI. évfolyam, 93. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE . Helyben ............. ISI P 80 fül. | Vidékre........... E GY SZÁM ÁRA 13 FILLÉR 1# P MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében Válság és kötelesség Török-tatár nem dörömbölt végzetesebben országunk kapuján, nyilas vagy lőporos hordák gyilkos szándéka nem söpört pusztitóbban végig a hármas halom és a négy folyó téréin, mint napjainkban az üj ellenség: a gazdasági enyészet világförgetege. Törökkel, tatárral s mindazokkal, akik előttük és utánuk jöttek, valahogyan csak megbirkózott az Európa vártáján daccal és elszántan őrtálló magyar nép, de hogyan, miként s milyen fegyverekkel küzdje le az uj ellent, amely a világháború vér- és füstgőzébén, omló városok és recsegő országok kibillent eresztékeinek por- és tűzesőjében született, hogy tizenhárom esztendő leforgása alatt minden javat, vagyont és értéket felfaljon s egész Európára s mind az öt világrészre ráteritse a legfeketébb nyomor rongyos szemfedőjét? Hogyan s miként álljunk ellen az uj ellennek, amely kikacagja a fizikai erőt, fumigálja a szellem és az akarat minden arzenálját s lelépi, legázolja kétezer millió ember ellene sűrített megannyi megfeszülé- sét? Közgazdászok vitáznak, parlamentek fecsegnek, szakemberek és laikusok töprengenek szerte a földtekén a terveken és a fegyvereken, melyekkel kivédhető és leküzdhető lehetne a gazdasági válság világtay- funának romboló ereje. Országvezetők futkároznak egyik j fővárosból a másikba, könyvek és j könyvtárak tömege születik, rendszerek buknak és rendszerek keletkeznek, ám a kísérletezés és a próbálkozás minden variációja csődöt mondott eddig a gazdasági válság lebirhatatlannak tűnő rohamával szemben. Idegesség, kapkodás, fejetlenség lett úrrá az egész föld- kerekén. A világháború utórezgései alatt vadul reng és inog az erőszakos béke jegyében született uj európai kártyavár. A félelem és a gyűlölet hihetetlen fokokra ízzott és gyógyíthatatlan sebeket ejtett országok és népek testén. 1 A közös ellenség ellen vont közös frontról tehát beszélni sem lehet. Trianon, Versailes, Saint Germain feszítő ékei tátongó szakadékot hasítottak a népek megértése és egymásrautaltsága közé, — nagyobbat és bénitóbbat annál, semhogy gyógyító gazdasági áldásait Európára harmatozhatná egy igazi Lokarnó. A védvámok kinai falai mögött elbástyázott nemzetek semmivel sem értik meg jobban egymást, mint a világháború lövészárkaiban lapuló hadseregek. Szándékuk, céljuk, tervük is csaknem ugyanaz: a másik (gazdasági) megsemmisítése. Az erőszak megrögziteni és állandósítani igyekszik a zsákmány birtoklását, az igazság viszont egyre dübörgőbben követeli a maga jogait s a két ellentétes szándék olyan feszültséget, olyan sistergő atmoszférát teremtett Európa forró katlanában, amely vagy egy uj és mindent elsöprő kataklizmát, vagy az elkövetett bűnök végleges korrigálását fogja eredményezni. Ebben az általános bizalmatlanságban, a féltékenységnek s az aesar- kodásnak eme európai paroxizmusá- ban nincs remény és nincs lehetőség momentáni közös frontot vonni a gazdasági világválság ellen. Kis hazánk is saját és ősi erejére van tehát utalva. Arra az erőre, amely tatár-rontást és török-dulást is diadalmasan kihevert s amely ezer év megannyi golgotás lépcsőin keresztül, Vereckétől máig vezette a magyar nép véres-borús, de dicső történelmét. Ha hiszünk önmagunkban, ha hittel valljuk fajunk küldetését s tudva tudjuk e küldetésnek az isteni végzetbe ágyazott halhatatlanságát, úgy adva van előttünk a kiáltó kötelesség: a kicsinyesség félrelökése s az összefogás szükségessége, amely olyan kősziklává izmosithatná ezt a nemzetet, amelyről verve bukna vissza a gazdasági válság legátütőbb és legfeszülőbb, örvönylő-kavargó minden rohama. ...Mert jaj nekünk, ha az oldott kéve példázatán kellene késő bánattal okulnunk. Baross Ferenc. Pest vármegye kettéosztásával függ össze a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltség pénziigyigazgatésággá fejlesztése Pest vármegye kettéosztásának kérdése ismételten szóbakerült, ezúttal Vargha Imre pénzügyi ,allam- titkár részéről, aki egy levélben, amelyet Zsitvay Tibor igazságügy- miniszterhez intézett, tesz említést róla. A levelet Kecskemét közigazgatási bizottságában ismertették és amely válasz volt Zsitvay igazságügyminiszter közbenjárására, aki kérte, hogy a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltséget fejlesszék ki pénzügyiga zgatósággá. A közigazgatási bizottság ülésén felolvasott és Vargha Imre pénzügyi államtitkár által írott levél többek közt a következőket mondja. A kecskeméti oénzügyigazgatósági kirendeltségnek teljes iolgkörrel való kiépítése tárgyában hozzám, intézett nagybecsű soraidra tisztelettel értesítelek, hogy ez a kiépítés csak törvényhozási utón történhetnék meg. Az 1889. évi XXVIII. te. 3. §-a ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a pénzügy- miniszter egy vármegye területén több pénzügyigazgatóságot állíthasson fel. Az utolsó tiz évbem volt pénzügyminisztereknek mondhatni mindegyike foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a kecskeméti pémzügyigazgatósági kirendeltség teljes jogkörű oánizügyigazgató- sággá építtessék ki. Mindenki arra a meggyőződésre iutott azonban, hogy ez a kérdés nem. kizárólag csak pénzügyi közigazgatási kérdés, hanem Pesl-Pilis-Solt-Kiskun vármegye politikai megosztásának kérdésével is szorosan összefügg. A nagykiterjedésü vármegye megosztása már ismételten szóbakerült és a vármegye politikai megosztását célzó törekvések is megújultak. Az a tény, hogy a vármegye politikai megosztása mindezideig meg nem történhetett, bizonyítja azokat a nehézségeket és érdekellentéteket, melyeik ezzel a kérdéssel kapcsolatosak. Mindazok a pénzügyminiszterek, akik ezzel a kérdéssel a pénzügyi közigazgatás szempontjából foglalkoztak, indokoltnak fogadták el a vármegye főispánjának azt az érvelését, hogy a vármegye politikai megosztásának megtörténtté előtt a pénzügyi közigazgatási szempontból való végleges megosztás nem lenne célszerű. Ebből a levélből, amelyet minden kommentár nélkül közlünk le, világosan kitűnik, hogy illetékes politikai körök is komolyan foglalkoznak Pest vármegye kettéosztásának gondolatával. i iW Men a vármegye tizei Mil Mil toi HaftUabi Kimondta, egyben a törvényhatóság, hogy a, községi közmunka 50 százaléka készpénzzel váltandó meg, a kötelező megváltás alá nem eső 50 százalék pedig természetben leszolgálható, vagy készpénzzel is megváltható. A törvényhatóság a szolgáltatandó közmunka, mérveire nézve, kimondta, hogy a jövő évben a kézi napszámot 1 P 60 fillérrel, az igásnapszámot (igavonó állatonként) 7 P-vel, a géperejű jármű után lóerőnként 7 P-vel, magánjáró cséplőgépek, gőzeke stb. után páros lóerőnként 14 P-vel válthatják meg az érdekeltek. A törvényhatósági vasúti hozzájáró, valamint községi közlekedési (vicinális) közutak jövö évi fenntartásához szükséges fedanyag mennyiségének a beszerzési költségét 1,500.000 pengőben állapította meg. Száznegyven kilométer hosszú útvonal áthengerlésére viszont 322.000 pengőt szavazott meg a vármegye. Az útépítkezések tehát az 1932-ik év folyamán is nagy lendülettel fognak folytatódni. ■ Sr-L— ... a U J íerv a boleífa helyeit a gazdák megsegítésére A kormánypárt agrárblokkja csütörtök esti értekezletén megvitatta a buzaértékesités kérdését. Kállay Miklós volt államtitkár a boletta helyett uj megoldást javasolt, még pedig olyanformán, hogy a belföldi fogyasztásra szolgáló gabonát a malmok a jövőben ne 75, hanem 60 százalékban őröljék ki. Ä megmaradó 40 százalék korpát a mai 11 pengő helyett 6 petagös árban a gazdák rendelkezésére kell bocsátani, amivel meg lenne oldva a takarmányszükséglet gondja és ezáltal — az olcsóbb etetés révén — az ál- latértékesités is könnyebbé válnék. Az a haszna is megvolna azonban ennek az uj megoldásnak, hogy az eddig megörült 15 millió mázsa gabona helyett 19 millió mázsa gabonára volna szükség a 60 százalékos őrlési rendszernél, ami 4 millió mázsával apasztaná 7 milliós fölöslegünket, könnyebbé tenné a külföldi értékesítést és bent az országban 18—19 pengőre emelné a búzaárat Az államnak pedig egy fillér megterhelést sem jelentene az egész. Kállay javaslatát az agrárblokk nagy tetszéssel fogadta és Ivády földművelésügyi miniszter megígérte, hogy behatóan megvizsgálja a tervet. Száraz idő várható, éjjeli lehűlésekkel Az időjárásban az utóbbi 24 órában változás nem volt. Időjóslat: Száraz idő várható, éjjeli lehűlésekkel. A november 10-én tartott vármegyei közgyűlés a törvényhatásági közúti alap jövő évi költségelőirányzatát is letárgyalta. Pestvármegye törvényhatósága a költségvetési előirányzatot 5,950.343 P bevétellel, 5,949.218 P kiadással meg- álLapította és elfogadta. A vármegye a rendelkezésére bocsáj- tott községi közmunkából az 1932. év folyamán 80 százalékot vesz igénybe a törvényhatósági, és vicinális közutak építési, kezelési és fenntartási kiadásainak részbeni fedezésére, mig 20 százalékot egyes érdekelt városoknak és községeknek enged át. A, géperejű járómüvek átszámított lóereje után kivetendő községi közmunkát azonban teljes egészében a törvényhatóság közúti alapjának rendelkezésére javasolta visszatartani.
