Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-11-18 / 92. szám
4. oldal Kíaknnhalas Helyi Értesítője november la s félutról viszakoznia keltett. * Az egyik szárazmalom alatt lebzselő emberek hasogatják a hajszálat. Én ennyi, én annyi árpát vetöttem. Azt mondja az egyik: — Én csak három zsákkal vetöttem, de jó (nagy) zsákokkal. Szavaira ezt a megjegyzést tette Tálas János: — A zsákokba sokféle van ám hallja kigyelmed! Láttam én már kis zsákba is jót, mög nagy zsákba is rosszat! (Folytatjuk). Cz. L. A pénzügyminiszter hatalmas arányokkal bővítette ki a kecskeméll pénzíigyigazgatósági kirendeltség hatáskörét HALASI EMLÉKEK Tálas János V. A Gózonok, Péterek birtoka között volt valamikor egy kis föüdecskéje. — Mér nem adod el? — kérdik tőle. — Itt nem üt mög az istennyila! Két nagy fa közt a bokorba nem csap a ménkű! , * Zseni József dakói birtokán húzta meg magát egy darabig. Egyszer a cselédek kukoricát morzsoltak, kik János bácsit arra kérték, hogy amig alusznak egy jóizüt hát üljön ki a hegytetőre s ha vélet'enül jön az ur, — keltse fel őket. János bácsi ki is ült a hegytetőre, de elaludt. Az ur meg ott érte. — Hát te mit csinálsz itt? — kérdi tőle Zseni József. — Lesöm az urat! , — Igön! — Már minthogy engömet? — Hát a cselédök? — Alszanak a kukoricagóréban! * — Ugyan mondjon kend János bácsi valami takaros találós kérdést, adok egy pipa dohányt! — mondja neki Péter indzsellér. — Az Isten szót ki tejes urambu! Tölt ,kicsihol, rágyújt, aztán feladja az alábbi találós kérdést: Engem az istenök arra teremtettek Szélös e világon bujdosóvá lögyek De mégis énrajtam szörnyen könyörütek Három inasokat én mellém röndőtek Elől az óromat kettő ráncigálja Egy mög a faromat hátú taszigája A harmadik pedig mögfordul hogyha mér A magyar kisgyerök megkettőztetve kér. Ezt mondja mög kedves tejes uram, hogy mi lőhet? — Mondd mög te, itt egy ezüsT huszas! I — Tü, — kedves tejes uram! Látja azt, három ujjal kezdik! * Egyszer odaszólitja a szakálszáritó pádhoz Péter indzsellér s agarára mutatva azt kérdi tőle: — Ugyan János, hány erszény tellene ki ennek az agárkutyának a bőribül? — Nem maradt adós János bá, mert így felelt rá: — Tömje ki az ur a vékonyát, majd úgy jobban hozzászólok! * Mikor a »Pérnont« háborúba verbuváltak, hire ment, hogy Vadkerten nem csapott fel senki. Tálas János átballagott s a községházánál jelentkezett, hogy ő elmegy a háborúba az egész falu helyett, — 6 ludért. Először nagyon kapós volt az ajánlat, de János bácsi további feltételeket szabott ilyenformán: — Mind a hat ludnak 10—10 libát köll hevelnie s a második esztendőben, már 66 lúd tojjon s ez így tartson: 10 esztendeig! Mikor a jegyző kiszámította, hogy az egész megyében nincs annyi lúd, mint amit ez az ember igényel, kiebru- dalták János bácsit. * Egyszer, amint kiabálja az uccán, hogy: — Drótozni, fotózni, ládasarkokat igazítani, fazekakat iszkábálni, rézedényt önteni.... — hát egy házhoz beszólit- ják. — Van itt egy likas rézbokráncs, azt köllene beönteni! — Nem, értők ám én ahhó! — Hát akkor mit kiabálja kend az uccán? — Hát hogy a szó több lögyön vele! * A századosbál alkalmával (45-ben) ő is vállalkozott, hogy a kitűzött ajándékért megmássza a fenyőfa fickót, a vásárálláson. Azonban megjárta János bácsi. Mászás közben gatya madzagja elszakadt A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott Vargha Imre államtitkár | ma rendkívül nagyjelentőségű ügy- 1 ben küldött leiratot Fáy István főispánhoz és Zimay Károly polgár- mesterhez. Közölte az államtitkár, hogy Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye pénzügyi közigazgatásának gyorsabbá tétele és a túlterhelt budapestvidéki pénz- ügyigazgatóság további tebermente- sitése érdekében a pénzügyigazgatóság kecskeméti kirendeltségének hatáskörét az eddig az egyenes adók, illeték és forgalmi adók tekintetében illetékessége alá tartozíott kecskeméti, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, Hollósi Mihály és HoHósi József keceli lakosok az elmúlt napokban a Pap- korcsma felé haladtak, miközben a korcsma előtt több ottani legény beléjük akart kötni. Hollósiék azonban kikerülték őket, mire a legények utánuk mentek a korcsmába. Két társuk azonban a korcsma épület előtt maradt. Közben arra haladt hazafelé Kacsán András tiszthelyettes, keceli csendőrörs- parancsnok s amint látta, hogy a korcsma ajtóban egy fiatalember karóval a kezében áll, oda ment és felszólította igazolásra. A fiatalember Árvái Imre nem akarta a nevét megmondani, mire Kacsán tiszthelyettes be akarta vinni a korcsmába igazolás végett. Árvái el akart menekülni, de a tiszthelyettes nem engedte, Másik társa látva Árvái szorult helyzetét, odaugrott s a nála tevő karóval fejbevágta a tiszthelyettest. A nem várt támadásra Kacsán tiszthelyettes védekezésből kardot rántott, mely idő alatt a két legény elszaladt. i Kacsán tiszthelyettes a korcsmában azután összeszedte a társaságot s a megindult nyomozás kiderítette az elmenekült hősöket is, melynél fogva Lukács Majsai Józsefet szándékos emberölés kísérlete és hatósági közeg elA legutóbb kiadott polgármesteri jelentés erről többek között ezeket mondja: Az 1930-as gazdasági évben a helybeli kereskedelem is súlyosan megérezte az általános gazdasági depressiót és csak kereskedőink szívósságán múlott, hogy a válságot nagyobb megrázkódtatások nélkül élte keresztül. A Halasi Kereskedők Egyesülete, mely Délpestmegyének egyik legjelentékenyebb érdekképviseleti szerve, a válságos időkben mindent elkövetett, hogy városunk feltűnően lecsökkent fogyasztását az ide gravitáló környékbeli községek szükségletének kielégítésével pótolja, ami a hatóság támogatása folytán jórészben sikerült is. '4 Az 1930-as évben a nyílt áruüzlettel rendelkező kereskedők száma 81 volt, ami szakmánként a következőképen oszlott meg: Fűszer- és vegyeskereskedő 42, rőfös- kereskedő 11, vas szakmában 5, divatáru és cipő 5, épület- és tűzifa 4, bőrkereskedő 3, terménykereskedő 4, bor- kereskedő 5, papír- és irószerkereskedő félegyházi, halasi, kunszentmiklósi és nagykőrösi adóhivatalok területére kiterjedő jogkörrel és 1932. évi január 1-től kezdődő hatállyal a fogyasztási adókra és a dohányjövedék kivételével — a többi jövedékre is kiterjesztette, ezzel egyidejűleg a kirendeltség jelenlegi területén székelő pénzügyőri biztosi kerületvezetöket, valamint az ezen területen működő pénzügyőri szakaszokat szolgálati és személyzeti ügyeikkel együtt a kecskeméti kirendeltség hatáskörébe utalta. | leni erőszak vétsége miatt a kalocsai | ügyészségnek átadták. * Pecznyik Mihály ötvenkét éves keceli szőlőbeli lakos az elmúlt pénteken este részeg állapotban henterg&tt az uccán, amiért a csendörjárőr bevitte a községházára s a fogdában helyezték el, hogy kialudja illuminált állapotát. Másnap reggel azután meglepetéssel állapították meg, hogy Pecznyik az éj folyamán a takaró pokróccal felakasztotta magát. Mire rátaláltak, halott volt. * Apró József keceli lakos földbirtokos, 12-én d. e. 10 órakor a Kiskőrösi Dunavidéki Takarékban hirtelen rosszul tett, összeesett. Az azonnal oda hivott orvos azonban segíteni már nem tudott rajta, mert szivszéHiüdás következtében meghalt. Flaisz János keceli lakos összeszólalkozott testvérével Flaisz Ferenccel, akivel már régebben haragos viszonyban volt. A heves Összeszólalkozásban a felbőszült Flaisz János kést rántott öcs- csére és hasbaszurta, akit a gyorsan előhívott orvos részesített e'.ső segélyben. Az eljárás megindult Flaisz János Ezen létszám nagyjában egyezik a béke évekével, az utóbbi években számbelileg változás nem igen történt és sajnos e tekintetben inkább apadásra, mint szaporodásra van kilátás, hacsak a gazdasági viszonyok nem változnak. Városunk kereskedelmét két nagy csoportra oszthatjuk: egyrészt hatalmas, országos, — részben európai jelentőségű export — és a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelő szükségletek kielégítésére irányuló importkereskedelemre. Bár exportunk az elmúlt évben meny- nyiségileg emelkedett, értékben azonban az általános és erős árnivósülyedés folytán csökkent. Városunk exportja az 1930. évben 2550 vagontételben mintegy húszmillió pengő értékű volt. Az élen baromfi- és gyümölcskivitelünk áll, mely egymaga 12 millió bevásárlási és 18 millió pengő exportértékü áruval mintegy 1700 vagonnal szerepe!. Utána következik gabonakészletünk mintegy 600 vagonnal, melyből 200 vagon volt a búza 300.000 pengő és 400 vagon a rozs 400.000 pengő értékben. Exportáltunk még kisebb mennyiségben más gabonanemüeket is. Végeredményben azonban nagyobb volt a terménybeho- zatalurik mint a terménykivitelünk. Borkivitelünk 12—15.000 hl.-re tehető mintegy 600.000 pengő értékben. Állatpiacunk exportját szétszórtsága miatl megállapítani alig tehet. Ami városunk áruszükségletét illeti, az a következő számokban talál kifejezést. Gabonanemüeket, általában agrárterményeket több mint egymillió pengő értékben importáltunk az elmúlt évben. És pedig: 6000 tonna, kukoricát (kétharmadát vasúton) 780.000 P értékben, 100 tonna árpát 15.000 P értékben, 400 tonna korpát 32.000 P értékben, 2000 tonna krumplit 160.000 P értékben. Fűszer és gyarmatáru szintén több mint egymillió pengő értékű érkezett Halasra. Fontosabb tételek: 32 vagon cukor 368.000 P értékben, 40 vagon só 135.000 P értékben, 35 vagon petróleum 127.000 P értékben, 52 vagon liszt 145.000 P értékben, 10 vagon rizs 45.000 P értékben, 10 vagon rézgálic 75.000 P értékben, 5 vagon gyufa 80.000 P értékben, 5 vagon déli- gyümölcs 30.000 P értékben, 5 vagon vegyes fűszer 40.000 P értékben. Az import csökkenése a múlt évvel szemben mintegy 25 százalék. Vas- és gépáru körülbelül 800.000 P értékű érkezett, mig az előző évben 1,500.000 pengő értékű. A behozott textil és kötött, szövött áruk értéke 1,000.000 pengőre tehető. Ezek értéke az előző évben 1,500.000 pengő tehetett. Épületfa 120 vagonnal érkezett 300 ezer pengő értékben. (Csökkenés 30 százalék.) Tüzelőfa 200 vagonnal 100.000 pengő értékben. (További 300.000 pengő értékű fát hoztak forgalomba piacon, kocsikon, mely nagyrészt helyi kitermelésű fa volt.) , Koksz 100 vagonnal (88.000 P), külföldi szén 40 vagonnal érkezett (24.000 P értékben.) Ezenfelül 20 vagon belföldi szén is érkezett hozzánk a múlt év folyamán. A fentiekből megállapítható, hogy kereskedelmi mérlegünk aktiv a látható importtal szemben. Hogy fizetési mérlegünk és ezzel gazdasági mérlegünk aktiv-e az attól függ, hogy epxortunk egész mennyisége halasi termelésű áru-e vagy sem és hogy milyen méreteket ölt a láthatatlan import. A világháború és komjnün által okozott zökkenések után városunk ipari életében a visszafejlődés 1926. szeptemberében kezdődött s azóta tart megszakítás nélkül. A beállott üzleti pangással arányban, erösbödött a munka- nélküliség is. 1929-ben az agrártermé- nyek árának csökkenésével beállott a pénztelenség s úgy a magán, mint a középitkezések erősen csökkentek, az ipari élet egész vonalán az eddiginél is nagyobb mérvű hanyatlás állott be. 1930. évben a már föntebb említett jelenségek szintén fennálltak. Sem köz- épitkezés, sem jelentősebb magánépitke- zés nem volt. 1 : ' Az 1930. évben váltott iparjogok száma jóval több, mint az 1929. évben váltottaké, de ez korántsem azt jelenti, hogy az ipari életben talán lendület állott volna be, hanem azt, hogy sok ipari munkás az iparban elhelyezkedni nem tudván, utolsó kísérletül az ipar önálló gyakorlásához folyamodva próbálják létüket valahogy fenntartani,. Bizonyítja ezt az is, hogy uj tanoncszer- ződések az 1930. év folyamán alig köttettek és hogy amíg a múltban kb. 200—300 segédmunkás állott alkalmazásban, 1930. év végén már alig több 20- nál. ( 1930. évben képesítéshez kötött ipart váltott: 55 személy, engedélyhez kötött ipart váltott 32 személy, kereskedő ipart váltott 45 személy, egyéb ipart váltott 16 személy, összesen: 148 személy. Ezek közül évközben lemondott 16 személy. A régebbiek közül lemondott 120 személy. összesen: 136 személy. így az iparosok létszáma a múlt évben 12-vel szaporodott, vagyis összesen az iparosok taglétszáma: 804, Keczel véres hete — Megtámadták a csendőrt — Hasba szúrta testvérét — Hirtelen halál ellen. A halasi haraskedelem és ipar Érdekes adatok Halas kereskedelmi és ipari életéről 2. Összesen 81.
