Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-14 / 91. szám

november 14 KttkanbaÍM Helyi Ertesltőfe 5 oldal I I I k i k 3 ll S s I» k e t. í I ■ j P \ n e í. i — A földbérlők a külföldi tartozások fizetése ellen. A Magyar Földbérlők Szö­vetségének igazgatóválasztmánya sú­lyos aggodalmak hangulatában foglal­kozott a bérlők érdekében halaszthatat­lan kormányzati intézkedésekkel. Esze- nyi Jénő elnök kifogásolta, hogy az ag­rárkivitelt megbénító devizakorlátozások exportvámmal terhelik meg a magyar gazdát s ezzel közvetve, voltaképpen, az ipart szubvencionálják. Szigeti Pál dr. hangsúlyozta, hogy képtelenség a mai értékesítési viszonyok és árletörések mellett fizetni azoknak a külföldi hitele- lezőknek, akik határaikat lezárják a magyar export dől. Az arany fölmondta a szolgálatot, mint ér- | tékmérő, és uj összehasonlítható í valutára van szükség, mert képtelenség, hogy aki as külföldnek adós, az most ál­latban és terményben négyszeres te­her elviselésére legyen kényszerítve. Vé­gül elhatározták, hogy a közeli hetekben rendezendő országos bér’.ökongresszus előmunkálataihoz szükséges lépéseket haladéktalanul meg kell tenni. — Nyílik a bazsarózsa. Reisz Fe­renc dombóvári kereskedő virágos­kertjében, a napos időjárás követ­keztében több bokor bazsarózsa ki­nyílott. A virágok csak annyiban különböznek a tavasziaktól, hogy il­latosabbak. — Szinidény előtti utolsó előadás az Apollóban. Szenzációs műsorral zárja kapuit az Apolló mozi holnap, vasárnap, amikor a legnagyobb amerikai filmgyár, a First National — Warner Brothernel két legújabb néma slágerét tűzte műsor­ra. A filmek címei: Madonna a tisztító­tűzben, dráma 8 felvonásban, Várkonyi Mihállyal és Cami'ta Hom-val a főszere­pekben és a Broadvay királynője cimü 8 felv. vígjáték világattrakció. — Református pusztai istentiszte­letek. November 22-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor a Zsana I. (alsó), délután 2 órakor pedig a Zsana II. (felső) iskolában református istentisz­telet lesz, melyre ott lakó hívei fi- • gyeimét ez utón is felhívja a lel- i készi hivatal. • — Az OTI huszonn egyszázalékos ké­sedelmi kamata. A kormány hitelügyi rendelete megalapította a feszámitható legmagasabb kamatot, de figyelmen kí­vül maradt, hogy az OTI változatlanul 24 százalékos késedelmi kamatot szá­mit. Az iparosok zömét éppen a társa­dalombiztosítási tartozások terhelik, mél­tányos volna, tehát, hogy ezek után a tartozások után se lehessen 12 százalék­nál magasabb kamatot szedni. — Ismét meghal egy darab romantika. Kecskemétről kapjuk a hirt, hogy a vá­ros kénytelen feloszlatni a hires bugaci ménest, mivel évente több mint 10.000 j pengőt fizet rá. A 11 előfogatból mind- j össze hetet tartanak meg. Személyhez ; kötött fogat kettő lesz: egy a főispáné J és egy a polgármesteré. — Autós bétöröbanda Kiskundo- j rozs mán Szerdán éjjel Kiskundo- i rozsmán ismeretlen tettesek több be- j törést követtek el. A betörök autón j érkeztek a községbe és munkájuk | végeztével ugyancsak autón távoz­tak. Négy üzlethelyiséget fosztottak ki. A nyomozás megindult. j — A gazdaifjuság a Függetlenségi ! és 48-as körrel karöltve november j 15-én, este 8 órai kezdettel tartja | szokásos teaestjét, melyre az ér- ; deklődő közönséget szeretettel meg- t hívja. Meghívók az estéjre nem let- I tek kibocsátva. Részvételi dij 1.50 j pengő. Jelentkezni lehet a kibocsá- } tott ivek utján, valamint este a pénz- ! tárnál » A rét és legelőfavitó szak­osztály vezetőinek tisztel­gése Ivády Béla dr. föld­művelésügyi miniszternél Nagyjelentőségű és örvendetes ki­jelentéseket tett Ivády Béla dr. föld­művelésügyi miniszter abból az al­kalomból, hogy őt a Pestvármegyei Rét- és Legelőjavitó Szakosztályve­zetői: gróf Teleki Mihály elnök és dr. Piukovich József előadó felkeres­ték. Az uj földművelésügyi miniszter a parlamentben fogadta a Szakosztály vezetőit, akik részben bemutatkozó látogatást végeztek, részben pedig a Szakosztály meghívását tolmácsolták a szigatujfalui vándorgyűlésre. Ivády Béla miniszter látható öröm­mel és kitüntető szeretettel fogadta a Szakosztály vezetőit és a legnagyobb részletességgel érdeklődött a Szak­osztály működése iránt. Nagy figye­lemmel hallgatta gróf Teleki Mihály és dr. Piukovich József információit s megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Duna—Tiszaközi gazdatársa­dalom legszélesebb rétege megértette a rét- és legelőjavitás fontosságát és szükségességét és lelkes örömmel csatlakozott a Szakosztály hatalmas akciójához, amely régi fényére ki- vánja és fogja is emelni az állat- tenyésztést. Amikor pedig a Szakosztály kép­viselői arra kérték a minisztert, hogy tegye lehetővé a további tanfolya­mok tartását és biztosítsa azok igen hasznos tevékenységét, Ivády Béla a következő fontos és nagy remé­nyeket támasztó kijelentést tette: — Mindent el fogok követni, hogy a magyar gazdatársadalom legna­gyobb fegyverét: a szaktudást biz- tositsam. Az uj földművelésügyi miniszter­nek ez á nagyjelentőségű kijelentése meggyőző dokumentuma annak, hogy a szaktudás elsajátításában van a magyar gazdatársadalom jövője. Egyben bizonyíték arra is, hogy a földművelésügyi miniszter teljes mér­tékben átérzi az elhanyagolt rétek és legelők feljavításának szükséges­ségét s tisztán látja azt is, hogy ennek lehetősége a megfelelő szak­tudás elsajátításában adva van. A miniszter örömmel hallgatta meg" • és vette tudomásul a kiküldöttek ama jelentését is, hogy a Szakosz­tály eddig 17 közlegelönek készítette el az üzemtervét, ami összesen 10 ezer kát. holdnyi területnek felel meg. A Szakosztály vezetői a legna­gyobb megelégedéssel és a legtelje- j sebb reményekkel távoztak a minisz- j tértől. : — Elkészült Érsekcsanád bekapcsoló útja. Megírtuk, hogy Érsekcsanád és a hajóállomása között uj makadám utat építtetett a vármegye. Az ut most elké­szült s azt Erdélyi Lóránd alispán is megtekintette. Az utszemle alkalmából Szabóky Jenő országgyűlési képviselő arra kérte az alispánt, hogy a rossz kar­ban. lévő egyik községi fahidat vegye a vármegye saját kezelésébe. Az alispán megszemlélte a hidat s nyomban intéz­kedett, hogy karbantartásáról a jövő­ben a vármegye gondoskodjék. — Makacs székrekedés, vastagbél- katarus, gyomorbaj, puffadás, vértor­lódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes »Ferenc József« keserüviz, reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve, rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Fe- reinc József viz még ingerlékeny belü betegeknél is fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Küzdelmes Evek figyelő REG6NY — IRTA Folytatás 5 A csősz annál jobban készségeske - dett, mert aranyat is látott csillogni a tiszt ur markában. Nagy urak lehetnek ezek — gondolta magában. — Tüstént mehetünk, csak átguritom a jobb hátsó kereket a Lefanti sógor­hoz, ott majd rászorítják a ráfot. Aztán a fürheccel volt a baj. Azzal a Meskó sógorhoz kellett átszaladni, a hám ügyében a Zsemberi Czifra István­nal szót érteni. Mivel Kötönyben mesz- sze vannak a tanyák egymástól, jól be- alkonyodott, mire a csősz előkerült a rendibeszedett fakó szekérrel. De akkor legalább jó hírrel kedveskedett. — No most már majd nem kap el bennünket a markoláb. Lesz három ki- sérőtársunk is. Szabadkára mennek ló­háton a hetipiacra. Addig elkísérnek bennünket. Az első dűlőnél csatlakozott is hozzá­juk három ember. Lefanti Illés, Zsem­beri Czifra István és Meskó János. Fia­tal gazdálkodók voltak. Illedelmesen köszöntek és nem firtat­ták, hogy mifélék a csősz utasai. A termésről, a gazdaságról beszél­gettek. Lefánti megjegyezte: — Mondja cSak Gáspár Mihály bá­tyám, meddig tart a maga szolgálata? Igaz, hogy legközelebb leváltják? —• Tudja az ég, meglehet — volt a foghegyről adott válasz* Lépésben mentek a lovak a buckák között; nyiszogott a homok a kerekek alatt és fönt a láthatatlan magasságban jajgatva húztak a szélkiáltó madarak a korán feketedő éjszakában. — Eső lesz — magyarázta a pusztai ember járatosságával a csősz. — Csak a ruki erdőig ©’.segítsen bennünket az a nagyon jó Isten. A ruki erdőt jó hangosan mondta és jó hangosan felelt rá az egyik lovas: — Éjfélre elérjük. El is érték. De mindjárt a széliben, már a szegedi földön, nagyot reccsent a tengely és a kocsi felfordult. Gáspár Mihály, a csősz nagyot károm­kodott. A lovasok leszálltak b tanakodni kezdtek. Végül is nem tudtak okosabbat, mint megéjszakázni ott, ahol vannak. Az egyik lovas előszedte az acélkova- taplót és meggyujtott egy kis száraz avar füvet, a másik három ennek vilá­gánál vackot vetett a sárga akáclevelek­ből. Arra rátessékelték a két tisztet és subával betakarták őket. Még csendes nyugodalmat is kívántak nekik. Az éj csendjében összebújtak a cinko­sok. — Gyerekek, mondta a csősz, — soha jobb fogást mint most, nem tehetünk. A két tiszt tele van pénzzel és az élet­ben senki se tudhatja meg, hogy kik tették el őket láb alól. Ebben a nehéz világban ránk fér egy kis pénzmag. Ne szalasszuk el ezért az alkalmat. — De gyilkosságot mégse kövessünk el! — jegyezte meg Meskó. — Bolond vagy pajtás — szólt Le­fánti. — Hogy gondolod másképen az ügyet. Vagy pénz, vagy élet. S mit ér a tisztek é'ete? Előbb-utóbb lekapcsol- ják a vasasok és akkor börtönben rot- j hadnak el. Még rajtuk is segítünk! Lefánti hamis okoskodása meggyőzte | az ingadozókat. A négy cinkos még job- 1 ban összebújt és suttogva dolgozta ki a gyilkosság tervét. Vagy egy fél óra múltán a tisztek fekvőhelyéhez lopóztak. Lefánti elkapta Gracza torkát és tel- jes erejéből szorítani kezdte. A szeren­csétlen ember védekezni se tudott, oly hirtelen jött a támadás. Társai ezalatt kezét és lábát tartották. Kis idő múltán a szabadságharc vitéz katonája vissza­adta lelkét a teremtőnek. Az aljas cselekedet oly gyorsan, oly váratlanul történt, hogy Záhony csak a gyilkosság közepette ébredt fel. Rögtön tisztában volt azzal, hogy haramiák körmei közé kerültek, akik a tisztek sze­rencsétlen helyzetén nemcsak hogy nem illetődtek meg, hanem abból hasznot akarnak huzni. Meg akarta mindenáron menteni éle­tét. Tudta, hogy fegyvertelenül teljesen reménytelen az e'lentáUás a támadókkal szemben, sokkal célszerűbb, ha mene­külni próbál. Talán az esetben feltámad a gazok lelkiismerete és életben hagy­ják. Szomorúan csalódott. Lefánti és gaz társai utána iramod­tak. Vad kiabálással buzdították egy­mást, hogy ne jusson ki körmeik közül a menekülő honvéd tiszt. — Emberek, legyen bennetek irgalom! Lássátok be, hogy a haza szerencsétlen bujdosói vagyunk! — kiáltotta hátra Záhony. A sötétlelküek nem válaszoltak, ha­nem gyors iramban rohantak a mene­külő után. Kezükben hatalmas husángot szorongattak. í ; > i : . i Záhony alig bírta már a futást. Melle, naint egy fújtató lihegett, sávé erősen kalimpált. Agyában mint egy villám merült fet: — Mégis szégyenteljes halált kell halnia. Megmenekült Haynau véres kezű porkolábjaitól, hogy az ország szivében orgyilkosoknak essen áldozatul. Lelkét mély szomorúság és keserűség töltött© be. Hirtelen egy gondolat fogta el Miért szaladjon? Sorsát úgysem kerülheti el. Megállt ezért és bevárta üldözőit. — Emberek, — mondta újólag, — nem tudom, mely község fiai vagytok. Ha Halas nemes város lakói közé tar­toztok, az esetben, mint jó magyaroktól csak védelmet várhatok. Akkor nem kell félnem! Halason minden menekülő hon­véd szállást és élelmet kap; halasi em­ber nem emelheti kezét azokra, akik életüket tették kockára városukért is, az országért is. Térjetek ezért maga­tokhoz és támadjon fel bennetek a szá­nalom. az emberszeretet... Folytatni akarta, lelkesen, szinte meg­győzően. Lefánti azonban közbekiáltott: — Ne hagyjuk papolni tovább! Ne en­gedjük, hogy kibeszélje magát! Amit elhatároztunk, azt végrehajtjuk. Aztán meg vigyáznunk is kell. Ha elengedjük, az első dolga lesz, hogy felad bennün­ket. — Igazad van — zúgták a többiek. Záhony nyugodtan állott. Várta a sor­sát, amely be is következett. Lefánti dorongja lesújtott reá. A sze­rencsétlen szó nélkül összeesett és kile­helte nemes lelkét. A gazok nekiestek és minden értékes tárgyától megfosztottál. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom