Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-14 / 91. szám

k november 14 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 old a Orvosok fuldokló küzdelme a gazdasági válsággal üaiason A betegeket először megtizedelte, míg ma már szórványossá tette a pénztelenség Sürgetik újra a mezőgazda­sági OHE megalakítását A mezőgazdasági társadalomnak már régi kívánsága az, hogy az ipari és kereskedelmi érdekeltségek ,min- tájára részükre is hitelvédői szervet kreáljanak. Kezdetben arról volt szó, hogy a mezőgazdasági társadalom külön hitelvédői szervezetet létesít. Ez azonban a mai körülmények kö­zött részint sok költségbe kerülne, másrészt pedig egy nagy apparátus felállítását tenné szükségessé. Ezért az a megoldás lépett előtérbe, hogy az Országos Hitelvédö Egylet ke­belében a mezőgazdasági inzolven- ciák elintézésére külön szakosztályt állítsanak fal. Ezt a kívánságot támasztja most a földbérlö társadalom is. Közepes telet /ásol Sirius mester Sirius mester, az amatőr időjós, most tette közzé a télre szóló prognózisát. Eszerint novemberben még több szép napunk lesz, de azért 15-íg Leesik a hó is. A hónap második felében, különö­sen 20—21-én túl nagyobb havazások várhatók s egyes helyeken a csapadék eső alakjában jelentkezik majd. De azért nincs ok a szomorúságra, mert Sirius szerint még decemberben is lesznek napsütéses napok. A hó első felében gyengébb hideg mellett szórvá­nyosa n havazni fog, a hónap második felében a hőmérő erősen lesülyed és a havazás is nagyobb arányúnak Ígérke­zik. A prognózis így végződik: megál­lapításom szerint egy közepes tél vár­ható. mBcuam—manaammmmmmmmmmmB—mmmemmwr. Boletta helyeit a földadó elengedé­sével segítik meg a gazdákat Mini ismeretes, a buzabolettát el­ejtette a kormány és 1932 junius vé­gén, vagyis az uj termésesztendő ele­jén megszűnik a gabonatermelőknek ez a rosszul sikerült »állami támoga­tása.« A kormány más módon óhajt segíteni a gazdákon. A bolettára szánt állami pénzekből még fenn­maradó részt az adók elengedésére és egyes gazdasági ágazatok meg­segítésére fogják fölhasználni. A földadó eltörlése körülbelül 25 millió P-t jelent, ami teljesen meg­térül a bolettára szánt 60—70 millió pengő külön állami bevételekből. A mezőgazdasági körök azt óhajtják és Ígéretet is kaptak, hogy a földadón fölül megmaradó összeget főleg az állattenyésztés és a gyümölcsterme­lés előmozdítására használják föl, de olyan kívánságok is hallatszanak, hogy ha a kormány a bolettát el­törli, törölje el azokat a különleges adókat is, amelyeket a boletta cél­jaira vetett ki a fogyasztóközönségre. Döntés csak később történik. Egyelő­re csak az bizonyos, hogy a boletta erre az évre még megmarad és hogy jövőre a gazdák a földadó elengedé­sét kapják az államtól segítségül. »%»»»tm Nyomtatványom hat ízléses kivi­telben szolid árak mellett készít LAPUNK NYOMDÁJA! Azt hittük, hogy talán az orvos nem. Hogy az orvos mégsem érzi meg túlságosan a kemény idők zord dübörgését, hogy az orvoshoz mégis csak el kell mennie annak, akit lefek­tet a kegyetlen kór, hogy az orvos valahogy olyan mint a napi falat kenyér, akire okvetlen szükség van i bizonyos esetekben. így hittük, igy gondoltuk és igy idegeztük be, de másképen van mégis ez a kérdés is. Orvosok meg­beszéléseket, értekezleteket tartanak, hogy mit kezdjenek a tudományuk­kal, illetőleg, hogy azzal a varázs- zsal, amit az orvos jelent, hogyan is lehetne legalább kissé gondtalan polgári »jólétet« biztosítani maguk­nak. A szabad pályák ma már nem iri­gyelt kenyérkereseti források. Vala­mikor legendás hirü volt az orvosi, mérnöki pálya, volt idő, hogy az ügyvédi is, kötéllel kellett fogni a birói pályára a jogvégzetteket, volt idő, amikor az orvos világért sem ment volna el kórházi orvosnak, hacsak nem praktizálni, mindenki tódult az önálló reindslő felé, ahonnan igérstföldje kacsingatott feléje és ahol valóban jólétet is lehe­tett szerezni. Halasi orvosok beszélik, hogy nem is olyan régen még hét-nyolc évvel ezelőtt olyanok kopogtak be hozzá­juk, akiknek szemmelláthatólag sem­mi bajuk sem volt és mégis or­vosi vizsgálatot kértek, meg rönt- genezést, meg kezelést, vagyis sport­szerűen ment az orvoshoz járás. Ma már természetesen hire-hamva sincs ennek a jóvilágnak. Orvosokkal beszélgettünk a hely­zetről. Rezignáltan mondották el, hogy ennél a mostaninál rosszabb idők alig jártak az orvosokra. • — Minden beteg szegény ma. Nem tud fizetni és mind halasz­tást kér. Látjuk magunk is, hogy a jóakarat, megvan a betegben, vagy hozzátartozójában, de hiá­ba pénzt azt nem tud elővenni Nem télik ma a betegnek pati­kára sem és igy el lehet mon­dani, hogy elérkeztünk a gyó­gyítás csődjéhez bizonyos mér­tékig — Az orvosoktól sokat elvesz­nek a különböző egyesületek is. A Társadaiombiztositó, a vasút, a Ste­fánia és a többi hasonló egyesület, ahol van beteg bőven, de ahol az orvos csekély fizetésén kívül fillért sem kereshet. A betegek nem fizetnek tehát az orvosnak, nem fizetnek annál az egyszerű oknál fogva, mert őket is kétvállra fektette a jelenlegi gazda­sági helyzet. 1 Az orvosok két hete táblát akasz­tottak ki a rendelőbe és a várószo­bába, a tábla fennen hirdeti a hő vágyat és igy hangzik. Kéretik a kezelési és vizsgálati költséget azonnal kiegyenlíteni Az orvosok maguk is belátták most két hét után, hogy ennek a figyelmeztető táblának semmi foga­natja sincs és ma már maguk is csak humorizálnak felette. Szomorú és keserű dolog azonban ez az akasztófahumor, amely jó arra, hogy az ember derűsen elmosolyodjon rajta, de nem elégséges arra, hogy abból akár egy fehér köpenyt le­hetne vásárolni. Az orvosok elmondják, hogy a legtöbb beteghez ma már nem is hívnak orvost, csak akkor már, amikor a baj annyira előre ha­ladt, hpgy már alig [ehet segí­tem rajta. Vannak esetek, amikor tüdőgyulladása« beteghez csak az ötödik napon hívnak orvost, aki ilyenkor már természetesen tehetetlen a beteggel szemben a legtöbb esetben. Vannak megint más esetek, ami­kor a szegényebb réteg rábízza a betegséget a szervezetére, ha kilá­balja jó, ha nem hát ugylátszik szintén jó. A betegséggel szemben való ez a nemtörődömség talán mondani is fe­lesleges, súlyos következményekkel jár minden vonalon, mert sok be­teget meg lehetne gyógyítani és megmenteni az életnek. Az egész országban érezhető nagyarányú pénztelenség, itt Ha­lason talán a legkirivóbban a gyógykezeltetés terén nyilvánul meg, vannak házak, ahova elhívják az orvost, de ahol nemcsak, hogy nem fizetnek neki, de még a leg­szükségesebb gyógyszerre sem telik. Egy szintén nagyon érdekes és jellemző része az orvosi kereseti lehetőségeknek, hogy ma már kihaltnak tekinthető az úgynevezett háziorvosi intéz­mény. Nincsenek már öreg urak, akiknek orvosi társalgó kell, akivel el le­hessen diskurálni a betegségekről és a napi pletykákról és öreg nénikék, akiknek az orvos egyszerű látása már javulást hozott bajában. A halasi orvosok és ezt nem le­hetne eleget ismételni, erősen érzik a gazdasági helyzet bajait, de ugyan­akkor ebből következtetni lehet biz­tosan és pontosan arra is, hogy milyen helyzetben lehet az a la­kosság, amelyik már a beteg­ségén is takarékoskodni kény­szerül. Azelőtt mondják az orvosok, kel­lett a kvarcfény, nagyon gyakori volt a röntgenezés — ma mindez eltűnt. Ma Halason is ugylátszik a be­tegek megelégszenek sanyarú hely­zetükben annyival is, hogy forfait borral és aszpirinnel gyógyítsák magukat, Meg hideg vizes ruhával. Arra még telik. M—y. — Élénkül a kiskőrösi borpiac. A kis­kőrösi borpiacon pár nap óta bizonyos fokú élénkség tapasztalható. Pestkör­nyéki vendéglősök és korcsmárosok, akik előszeretettel vásárolják a rendkí­vül ízes és zamatos kiskőrösi borokat és akik már a szüret alatt is tömérdek mustot szállítottak el Kiskőrösről, az erősebb kezek által eddig visszatartott magas szesztartalma tavalyi borok mel­lett újabban, a kiforrott ujborokat is vá­sárolni kezdik, óborokért 20—24 fülért, ujborokért, minőség szerint, 12—14 fil­lért fizetnek literenként, ugyanakkor, mikor a közvetítő kereskedelem kifor­rott príma áruért még mindig csak 7— 8 fillért kínál a megszorult szőlősgaz­dáknak. ■ l O r s z á g—V i 1 á g Baja város közigazgatási bizottságá­nak ülésén a pénzügyigazgató bejelen­tette, hogy az adóhátralék 94 százalék. A városi adóhivatal; vezetőiv\el szemben kimondották az anyagi felelősségiét.— — Pestmegyie közgyűlésé hozzájárult a tisztviselői fizetésiek biztosítására 1 mil­lió 600 ezer piangős kölcsön felvételé­hez. — Magyarország az elmúlt hétín Olaszországba 1036, Svájcba 260, Fran­ciaországba 268 vágómarhát száUitott. A hétfői bécsi vásárira 404 vágómarhát indítottak útnak, Csehszlovákiába pedig egy hét alatt 964 sertést exportáltunk. — A Nemzeti Bank igénybe veszi a be­jelentett valuták első részletét. — A Vay-ügyben szombaton déle’őtt hirdet­nek ítéletet. — November első felében 34 millió pengővel csökkent a; betétfor­galom. — Magyarország egyelőre csak Ausztriába, exportál búzát. — Fizetés- képtelen lett a: pesti Gólya-áruház:. — Országszerte csökken a forgalmi adóbe­vétel. — Megláncolt hullát fogtak ki a halászok a Balatonból. — Karcag évi 40.000 pengőért bérbeadta villamosüze­mét. — Varga József 24 éves miskolci földműves agyonlőtte volt menyasszo­nyát, mert az felbontotta az eljegy­zést. — Gyeley Kálmán dr. nagycenki orvos nyomora miatt öngyilkos lett. — Budapest lakossága a folyó évben 150 müli,ó pengő adót fizetett. — Az államkincstár 133.000 pengő kártérítést követei a belügyi építkezési bünpör vád­lottá it ól. — Az eddigi hirek szerint a Népszövetség december 14-én tárgyalja a magyar pénzügyi helyzetet. — Beth­len István gróf Budapestre, érkezése után hosszas tanácskozást folytatott volt minisztereivel, Wekérle Sándorral és Búd Jánossal. — Az Országos Ipar­egyesület mozgalmat indít a külföldi kamatfizetések felfüggesztése érdekében. — A kiormány kényszertársulást akar indítani az ásványolaj-termékek érté­kesítésére. — A képviselőház ülésén Navratil Ernő dr. napirend előtt fel­hívta az ország figyelmét az egyre fokozódó orvosnyomorra. — A cseh­szlovák ipar követelése Magyarorszá­gon 24 millió pengő. — Ismét elha­lasztották a magyar—cseh kereskedelmi tárgyalás folytatását. — Az erdélyi po­litikusok napról-napra erősebben köve­telik az autonómiát. — A földmivelési miniszter kijelentette, hogy megvalósít­ják a buzakatasztert. — Rohamosan árad a Tisza. — Az aradi román szi- guranca »irredentáskiodás« címén perbe fogott két magyar diákot, mert az egyik mécsesén »huj-huj-hajrá«-val buz­dította csapatát. — A belügyminiszter az elharapózott kártyázás és szabályta­lanságok miatt bezáratta az Országos Filmegyesület Klubját. — Kegyetlen rab­lók leütötték, petróleummal leöntöttek és halálra égették Csiky Alexandra 60 éves dúsgazdag Arad-megyei földbirto­kosnőt. — A kormányzó Hindenburgot, a német köztársaság elnökét a III. hon­védgyalogezred tulajdonosává nevezte ki. — A fővárosi pénzintézetek 1 szá­zalékkal leszállították a visszleszámito- lási hitel kamatát. A betétkartel ezen határozata lényegesen megkönnyíti a vi­déki bankok helyzetét. A Hitalügyi Ta­nács 8 százalékban kívánja maximálni a betétkamatot. — A Philips Rádió Rt. gyárat létesít Budapesten. — A keres­kedelem és ipar eddig 500 millió pengő értékű devizát igényelt 62 ezer tételben. — Országos kongresszust tartanak a földbérlők. Kifogásolják, hogy az adós­védelmi rendelkezések nem terjednek ki a bérlőkre. — Meghosszabbították a tisztviselői előlegek visszafizetési idejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom