Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-11-14 / 91. szám

t931. november 14 szombat XXXI. évfolyam, 91. szám JCLIainíudnjs 3&luiCrim iiöi '£ Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Melyben - ~ ... « P 80 fill. | Vidékre........... EGY SZÁM ÁRA Í8 FILLÉR ................. 16 P MEGIELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Alapította, PRÄGER FERENC 1 Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében November 13. (—y ) Van úgy néha, hogy az em­ber tojhat fog és hirtelen egy gal- vanikus ütés arra figyelmezteti, hogy fegyvert fogott. Az ember vére kezd lüktetni és kitör a mélységből a fájdalmas sikoltás, amely néha átok, néha sóhaj, de mindig a ke^ gyetlen érzések velejárója. A magyar szégyenbéke dátumára ismét figyel­meztet bennünket a kalendárium, a sötét napokra, a borzalmas jelenre, az ismeretlen jövendőre, mindarra, amelyre pecsétet rakott tizenegy esz­tendővel ezelőtt a magyar nemzet­gyűlés, amikor kényszerből elfogad­ta a legbarbárabb és legkegyetlenebb békediktátumot. És azóta szivünkből csorog a vér, lelkűnkből messze ki­sajog a fájdalom, azóta nincs éjsza­kánk és nincsen nappalunk, azóta kiűzték szemünkből az álmot, aj­kunkról a mosolyt és a dalt, azóta egyetlen kinos, vajudásos zárka a magyar élniakarás. Tizenegy esz­tendő a tövisekkel megrakott or­szágút, ez a tizenegy év a magyar kinszenvedések kálváriajárása. Azó­ta hordozzuk sziszifuszi erőfeszítés­sel a súlyos szégyenfából ácsolt ke­resztet, fölfelé a magyar Ígéretek hegyére és azóta minduntalan visz- szalök bennünket minden sátáni ár­mány és minden pokoli zuhatag. A magyar élet azóta van tele gyűlöl­ködéssel, azóta tört ránk a mohá­csi bűnök megismétlődő özöne és mint a bibliai toronyépitök azóta nem értjük egymás szavát, azóta lopjuk ki egymásból a szeretetet, gyilkoljuk ki a jóakaratot és sülyeszt- jük le szinte intézményesen á köz­erkölcsöt. Ez a tizenegy esztendő nagyon lezüllesztett itt mindent, ami szent, mindent, ami szép, ami jó és ami igaz. Ez a tizenegy irtózatos esztendő sem hozott bennünket ösz- sze, ez az idő ellenkezőleg felszaba­dította bennünk mindazt, ami furia és mindazt, ami fekélyes magyar átok. A széthúzás megnőtt és meg­terebélyesedett közöttünk, testvér­harcokra vagyunk igen-igen hajla­mosak és ez a tizenegyesztendő tú­lontúl elég volt arra, hogy kimutas­suk a fogunk fehérét. Ez a novem­ber 13-ika, legalább ez a nap le­gyen, amikor visszavonulunk medi­tációra és szivünkre szorított ke­zekkel megsiratjuk sokszor gálád cselekedeteink kiinduló és végső pontjait. Keserűség, kétségbeesés tartja nászos szüretjét közöttünk, sötét árnyas a hétköznnapunk és ide­genül bolyongunk egymásközt ün­nepnapjainkon. Ez a tizenegy esz­tendő golgotajárása, minden magya­rok fájdalma, elmélkedjünk ezen a napon a visszaszerzendő életen és gondoljunk azokra a milliókra, akik idegen elnyomás jármában szenved­nek. És gondoljunk arra, hogy a sok millió magyar testvér tőlünk vár életoxigént, bennünket áhit, mint felszabaditókat, tőlünk akar tanulni hitet, a mi erősségünktől vár acé­los izmokat és kitartó akaratot. Tő­lünk várja Szent István birodalmá­nak nagy felébredését. A ba/otaf utat a vármegye fölvette a törvényhatósági utak sorába A jövő év útépítési programmjába nem vettek föl egyetlen útépítést sem Halason Halas város és a balotai gazdák j szempontjából nagyjelentőségű ha- rozatot hozott a keddi vármegyei közgyűlés azáltal, hogy a balotai utat felvette a törvény- hatósági utak sorába Ez a tény azért is nagyjelentő­ségű, mert a városnak egyetlen fillérjébe sem fog kerülni ez az ut és biz­tosítva van annak egyszersmln- denkorra való jókarban tartása, mert a jövőben a vármegye fedez minden kiadást, ami az úttal kap­csolatban előáll és szükségesnek mutatkozik. Itt említjük meg, hogy a varme­gye a jövő évi útépítési programm­jába nem vett föl egyetlen útépítést sem Halason, amit dr. Fekete Imre polgármester megfellebbezett és ezt a fellebbezést a legközelebbi közgyű­lésen is be fogja jelenteni. Ugyancsak itt írjuk meg, hogy Reviczky Sándor az államéplté- szeti hivatal főnöke a kereske­delemügyi minisztérium útépítési osztályának két kiküldöttjével ma pénteken délután Halasra ér­kezett, hogy megtekintse a balotai útépí­tést és a pirtói utat. Az igazságügyminiszter rendelete folytán csaknem valamennyi halasi ingatlanárverést szüneteltet a bíróság Az ingó árveresek rendelet nélkül is szünetelnek Sok keserves kínlódás, deputáció- zás és memorandumok után a gaz­dák és általában az adósoknak si­került elérni, hogy az igazságügymi- niszter kiadta azt a rendeletét, amely szerint az árverésre kerülő ingatla­nokat jóval magasabb kulcs szerint kell kikiáltási árral ellátni, egy máf- sik rendeletében pedig úgy intéz­kedett, hogy a földszanálás alatt át­ló birtokokon szintén szüneteltetni kell az árveréseket. Ezeknek a rendeleteknek Hatá­son is meglátszik a hatása már­is, mert eddig 19 ingatlaniárve- rést szüneteltettek a rendelet óta és még további 44 árverés van, amelyek minden valósz,nüség szerint hasonlóképen elmarad­nak. Ezeknek az árveréseket megkötő rendeleteknek óriási jelentőségük van különösen a gazdák szempontjából, akik ezáltal lélegzethez tudnak jutni. Az ingó árveréseknek még érde­kesebb a histórikuma. Mint munka­társunk megtudta, az ingó árverések rendelet nél­kül is szünetelnek annál az egy­szerű oknál fogva, mert nincs sehol árverező. A közönség szo­lidáris az eladósodott embertár­saival és nem megy licitálni, más esetekben viszont a felperes ad halasztást az alperes adósnak, mert tudja és látja, hogy úgy sem jutna a pénzéhez, ha ragaszkodna is az árverés megtartásához. Az árveréseknek ez az egyöntetű szünetelése kétségtelenül ha nem is teljesen, de nagyrészben megnyug­tatóan hat a lakosságra. A halasi kórháznak önmagát kell eltartania a jövőben, ami újabb gondot jelent a városnak Nagyjelentőségű értekezlet tárgyalta a belügyminisztérium­ban a vidéki városok kórházügyeit A belügyminisztériumban kedden délután 5 órakor nagyszabású érte­kezlet volt, amely a vidéki városok kórházkérdéseit tárgyalta. A kormány ugyanis a közelmúlt­ban rendeletet adott ki a nyilvános betegápolás, az állami gyermekvé­delem és a szegényellátás költségei­nek fedezéséről. A rendelet az ál­lamháztartás egyensúlyának biztosí­tásáról szóló törvény felhatalmazása alapján és mint várható volt, a fo­kozott takarékosság szempontjai sze­rint készült. Ezek a szempontok pe­dig nagyon terhesek a városokra, mert a kormánytámogatás mérvének csökkentésével a városokra hárítja a betegápolás költségeinek túlnyomó részét. A végrehajtási utasítás ugyanis kimondja, hogy a kórházi kiadások, ame­lyek a belügyminiszter által fo­lyósítandó átalány összegből nem fedezhetők, a városi ház­tartás terhére írandók. Minthogy azonban újabb teher a közönségre nem hárítható és a pót­adó sem emelhető, felhívta a minisz­ter a városokat, hogy célszerű intéz­kedésekkel és takarékossági rend­szabályokkal a befolyt ápolási költsé­gekből, a kiutalt átalányból a város­háztartás igénybe vétele nélkül fe­dezze a kiadásokat, illetőleg azokat a minimumra redukálja. Az értekezleten vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter elnö­költ, résztvettek azon Blaha ál- j lamtitkár, Tatits miniszteri főtaná­csos, Görög számvevőségi fötaná- I sós, a népjóléti minisztérium képvi­seletében jelen voltak Barabás és Kádár miniszteri tanácsosok. Halas várost az értekezleten Fe­kete Imre dr. polgármester képvisel­te és vele együtt ott volt dr. Monsz- i párt László kórházi igazgató-főorvos. Az értekezlet legfontosabb határoza­ta, amely Halast is elsősorban érdekli az volt, hogy kimondták, hölgy minden városnak úgy kell kórházai gazdasági ügyeit intéz­ni, hogy azok önmagukat fenn­tartsák A kórházak fenntartására a váro­soknak ráfizetni nem szabad, an­nál is inkább, mert nem is lehet Ezzel a határozattal kapcsolatban jövő hét keddjén a halasi vá­rosházán a kórházi bizottság ülést fog tartani, hogy megbe­széljék a szükséges teendőket Mint illetékes helyről közük ve­lünk, a halasi kórház fenntartásában semmi zökkenő nem fog előállni, jóllehet az országban több város kórháza meg fog szűnni ennek az uj intézkedésnek következményeké- pen. Kecskemét a tlidivész-statisztike élén A tuberkulózisról készült muh évi sta­tisztika igen kedvezőtlen színben tünteti fel Kecskemétet. A statisztika szerrnt országos viszonylatban Kecskeméten pusztít legnagyobb százalékban a tüdő­vész. Kecskeméten a múlt év folyamán 1304-en haltak meg összesen s ebből 225 volt gümökóros. Eszerint tehát az elhunytak 17.25 százalékát a tüdővész vitte a másvilágra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom