Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-10-28 / 86. szám
4. oldal Kifkanhalas Helyi Értesítőbe október 28 Magyarországra érkezik látogatóba Dr. Fehér Géza a világhírű történetíró Érdekes részletek Dr. Fehér Géza egykori halasi diák gyönyörű ivelésü karrierjéből HALASI EMLÉKEK Révész hadnagy v. Egyformán irt, olvasott, beszélt magyarul, deákul, cigányul, rácul és németül. Keverte is sokszor a szókat. Mulatozás alkalmával kedvelt szavajárása volt: Hej! Bozse moje mene némám nista, (Hej Istenem, nekem semmim nincsen). Szivbül mond egy nótát a Révész Pista. Aztán szivreható szépen elkezdte: Ha megunom magamat a pusztába, Lóra ülök, bemegyek a csárdába Ott nyílik a szerelmemnek virága Szivembe is gyökeret vert az ága... • N. egy vén redemptus temetése alkalmából a torra két üszőt vágtak. Temetés után a nagyszámú rokonság s barátokon, szomszédokon kívül megjelent főtiszt Szilády László is Zólyomi Gyurka nevű káplánjával s Szabó János kántorral. Vacsora után a pap eltávozott, a többiek pedig a kántor vezetése mellett szép éneklésbe kezdtek. Éjfélután az eleje emberek s az egyházi férfiak eltávozván, Révész vette át a szót s diktálta az éneket: Szomorú a halál a gyarló embernek. Második sora gyanánt pedig, hogy: Halál követitöl mindenek rettegnek helyett ezt diktálta: A városházánál sok embert megvernek (deresen) s ezen a húron folytatta is tovább: Óh fájdalom, azt is mily nehezen várom, Mondják-e már egyszer, hogy elég immáron. * A Potykás-ban egyszer találkozott Várhelyi Figura Imrével, aki madár bolondja volt. Borital közben is mindig a madarakról beszélt Figura. Azt mondja neki Révész: — Na sógor! Ha még az életben nem láttál két beszédes madarat, hát nekem van! El is adnám őket, ha mögvönnéd, mert nagyon sokat ősznek, de amúgy nagyon szépen turbékolnak! Egyiknek a neve Babutyka, a másiké Gyurgyuka! Tíz uj forintért megvette őket Figura látatlanba, a vételárat pedig reggelig jól beszedegették. Hajnalon alszik egyet Figura, aztán befogott. Feltett a kocsira egy hosszú tyukhordó kosarat, mivelhogy a madarakat nagyoknak jelezte Révész. — Hát itt vagyok sógor! Möggyüttem a madarakért! Hun vannak? — Ehun vannak-e! Azzal rámutatott a feleségére, ki a padkán ülve font s a sógornőjére, ki meg a kucó mellett fono- gatott. Erre az asszonyok Figurát elmén- golták s a főbírónak kellett igazságot szolgáltatni, mely úgy igazodott ki, hogy’ Figurát büntették meg, amiért más házánál botránkozást csinált. * Felesége zsoltáros, istenes nő volt, amellett jól kereső bába asszony, s ami a legfőbb, egyszer 1000 forintot örökölt. Az örökséget 10 forintos bankjegyekben a biblia levelei közé rejtette, hogy az ura meg ne találja. Az utolsó bankónál a bibliát betürte. Révész megneszelte, hogy hol a pénz s apródonkint a tízeseket ötösökre, majd az ötösöket egy forintos papírpénzekre kicserélte, A különbözeiét pedig mindig szomjas gégéjén leeregette. I Szegény felesége csak akkor vette észre a bajt, mikor már a forintosok is fogyogattak, , __. (Folytatjuk). Cz. L. Néh ány hónappal ezelőtt a Helyi Értesítő hirt adott röviden arról, hogy dr. Fehér Géza, aki a halasi gimnázium diákja volt, milyen szép karriert futott meg és a magyar tehetségnek szép példáját állította fel és ma a bolgár nemzet nagynevű történetírója. Dr. Fehér Géza mint írja, két hét múlva haza érkezik és meglátogatja Kunszentmiklóson élő édesanyját és minden valószínűség mellett Halasra is ellátogat, hogy viszontlássa azt az iskolát, amelynek falai közül elindult a hírnév felé. Mint érdekes részletek dr. Fehér Géza karrierjéből figyelemreméltók, hogy 1922-ben ment Szófiába. Tökéletesen megtanult bolgárul és igy jutott el a legnagyobb felfedezéséhez: Madarához, a 23 méteres szik- lacsucsra vésett lovas relifhez. Három évig dolgozott e relif felírásának megfejtésén és az egész bolgár nép ujjongása között hirdette ki az eredményt. Ettől kezdve Bulgáriában mindenki Emlékezetes és mi is sokizben foglalkoztunk azzal az akcióval, amely Pestvármegye kettéosztását tűzte ki célul és a tervet úgy akarták megvalósítani, hogy Délpestmegyét külön megyévé deklarálják. Ennek a tervnek a kivitelét sok helyen igen reálisnak találták és utána akörül indult meg hosz- szu vita, hogy hol lenne Délpestmegye székhelye. Annak idején sokat vitáztak arról, hogy Kecskemét volna a legalkalmasabb hely az uj megyeszékhely számára, de bejelentette arra igényét Halas és Félegyháza is. Később ez a gondolat más irányt vett és úgy kívánták egy másik akcióval megoldani a kérdést, hogy Dél-Pest- megye két járását a kalocsait és a kiskőrösit, valamint Halas várost Bácsme- gyéhez csatolnák. Ebben a kérdésben nyilatkozott Bácsmegye alispánja is, aki a mozgalomtól nem idegenkedett és nyilatkozott lapunknak több halasi érdekelt is és valamennyien örömmel fogadták volna ezt a tervet. Az ügy azonban mint budapesti munkatársunk írja, teljesen elvesztette aktualitását, mert a kormány napirendre tért az akció fölött és igy teljesen elaludt ez az ügy illetékesek előtt. Annál érdekesebb és bennünket is közelről érintő budapesti munkatársunk alábbi cikke, amely nagyon érdekes és közérdeklődésre tarthat számot, különösen azért, mert az abban foglalt írás újból felveti azt a kérdést, hogy Kalocsa vidékét és Halast csatolják Bács- megyéhez Pest vármegye kettéosztása révén. »Weis István, a Bethlen István gróf szerkesztése alatt álló Magyar Szemle munkatársa, A mai magyar társadalom és a Magyar falu cimü könyvek szerzője, A magyar jövő útja címmel uj munkát bocsátott közre. Amint első két munkája, a most megjelent harmadik is bizonyára igen széles körben kelt ismeri, Bulgáriában nemzeti hős lett. A nádfödeles viskókban éppen úgy ismerik nevét, mint a fényes cári palotában. Járja az elhagyott falvakat, előadásokat tart a bolgárok újonnan felfedezett kultúrájáról. Ma Kelet-Bulgáriában ásat, holnap már Macedóniában kutat a régi brnlgár kultúra után. Madara zarándokhely lett. Fehér dr. ásatni kezdett a legendás hely körül, s olyan dokumentumokat talált, amelyek mind az elfelejtett bolgár kultúrát bizonyítják. Fehér dr. felfedezése teljes erővel bizonyítja, hogy a török-bolgár kultúra tetőfokán csillogott akkor, amikor őseink a bolgár-török kultúra hatása alá kerültek, s bizonyítja azt is, hogy később a Kárpátok közé sodródó magyarok nem lehettek azok a »vad hősök,« akiknek a történetírás mutatja őket. Boris, bolgár cár 1927-ben a »tudományért és művészetért« rend nemesévé avatta, majd az 5 és 10 lévásokra rávésték a köbevájt ma- dari legendát. visszhangot, mert a szerző alapos tájékozottsággal, európai látókörrel és bátor állásfoglalással tárgyalja a magyar jelen problémait, halaszthatatlan megoldásra váró feladatait. Uj könyvében külön fejezetet szentel az Alfö'.d gazdasági és kuHurá’is felemelkedése kérdésének. »Az Alföld ma az ország szégyene és kell, hogy a jövőben az ország reménységévé váljék« — irja Weis István és hozzáteszi: »Nem az alföldiek szégyene ez az állapot, hanem a 67-es Magyarországé.« Behatóan foglalkozik Weis István a tanyavilág jelen helyzetével és a városi bérletek sorsának megoldásával. Szerinte elhibázott volt az Alföldön a telepítési politika. A gyümölcs- és zöldségkulturát megteremtő kisemberek teljesítményét elismeréssel méltatja és hozzáteszi: »Amikor elgondolom, hogy megfelelő telepítési rendszerben, megfelelő vezetés mellett ez az emberanyag milyen eredményekre jutott volna, ökölbe szorul a kezem és ki nem mondott kívánságom teljesülése esetében sok halottra a másvilágon és sok élőre itt igen rossz sors várna.« , Megállapítja Weis István azt is, hogy | az alföldi városokban a nyomor sokkal nagyobb, a szegény emberek száma aránylag sokkal több, mint a dunántúli városokban. Az Alföld gazdasági és kulturális megerősödése érdekében szükségesnek tartja a szerző a vármegyék területeinek rendezését is. Állásfoglalása a következő: »A tényleges szükségletnek megfelelő, rokonszenveket és forgalmi lehetőségeket, gazdasági érdekeket figyelembe vevő területrendezés igen hamar megnyugtatná a kedélyeket. Feltétlen szükségesség a teljesen különböző társadalmi, gazdasági és települési viszonyokat feltüntető, egymástól a kecskeméti nagy határ által különben is elválasztott északi és déli Pest megyének szétválasztása. Kecskemét lehetne a saTeljesen elejtettek Délpestmeoyének Bácskához vele csatolását A Budapesten megjelenő* Magyar Szemle“ felevenitette a már elaludt tervet ját határából és a déli részekből alakítandó uj vármegye székhelye. Ez még költséggel sem járna, minthogy Kecskeméten úgyis megvannak a megyeszékhelyen szükséges állami hivata- talok és hatóságok, középületeiben a megyei közigazgatás is otthonra találna. A Kecskeméttel rossz összeköttetésben levő és amúgy is Baja felé húzódó Halas—Kalocsa-vidéket viszont Bács-Bod- roghoz kellene csatolni.« O r s z á g—V Hág Pedlow kapitány, aki tíz amerikai városban gyűjti a magyar ellátatlanok részére karácsonyi szeretet adományokat, november 17-én indul a Berlin nevű hajón Nevyorkból Budapest felé. — Az elhunyt győri főispán, Németh Károly holttestét szombaton délután szentelték be, majd a koporsót Töltés-tavára szállították, ahol családi sírboltban helyezték örök .nyugalomra. — 5 pengő pénzbüntetésre Ítéltek Miskolcon 2900 olyan választót, aki legutóbb nem gyakorolta választói jogát. — Középeurópai konferencia lesz a jövő héten Bécsben a nemzetközi fizetések bankjának kezdeményezésére. — Kődobásokkal bezúzta a bécsi parlament ab’akait ©gy munkanélkü’i. aki kijelentette, hogy csupán nyomorúságos helyzetére akarta felhívni a közvélemény figyelmét. — Bethlen István gróf volt miniszterelnök néhány napi üdülésre Inkére utazott. — A 6-os bizottság befejezte munkáját. Az elért megtakarítások összege mintegy 32 millió pengő. — Egy őrült marosvásárhelyi mérnök napok óta telefonon azzal molesztálta a budapesti rendőrséget, hogy ő leplezte le a biatorbágyi merényletet. Elmegyógyintézetbe vitték. — A szabó- iparosok küldöttsége megje’ent Kenéz kereskedelemügyi miniszternél, akit a tisztességtelen verseny elleni védelemre kértek fel. — Nemzetközi gyógyszerészkongresszus ült össze Budapesten. — — Szénhiány fenyegeti Bécset. — 210 ejer pengőért árvereztek e’ Debrecenben egy 1200 holdas birtokot. — Egy órán át játszó gramofonlemezt készítettek a Columbia gramofonlemezgyárban. — Három országban étkezett tegnap James H. Doslitt’e amerikai őrnagy, a hires repülő, aki reggel Ottavából indult, ahol reggelizett, délben Washingtonban ebédelt és Mexikóban vacsorázott. — Képviselőnek lépett fel Angliában Edgár Wallace, a hírneves regényíró. — Az osztrák telefont bérbe akarja venni 20—25 évre egy belga konzorcium. — Tíz amerikai bank bukott meg az Egyesült Államok területén a nagyösszegü aranykivonások miatt. — Női farmokat akarnak létesíteni Mexikóban, ahová »tilos a bemenet« férfiak számára. — 20 százalékkal csökkent az angol vasutak forgalma október hónapban. — Képtáv- irót rendeztek be Vatikán városban. — 124 állásra 4822 álláskereső jelentkezett október hónapban Magyarország területén. ( , ■ a Alulírott fakereskedök tudatjuk a tisztelt vásárló közönséggel, hogy november 7-től kezdve üzleteinket minden szombat és izr. ünnepnap zárva tartjuk. Schvarcz Mihály Adler IgnAcz Menczer Mihály Tűzhelyek, kályhák, Borprásek ás háztartási cikkek olcsó áron kaphatók Sándor vaskereskedő* nél. — Murgáccsal szemben.
