Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-10-28 / 86. szám
október 28 Kiskunhala» Helyt erte»itő|e 3 oldal Közgazdasági „mese“ az milliókról A halasi trafikokban három év alatt felére csökkent a dohányáru fogyasztása a lakosság áttér a kocsisdohány és cigarettákra és senkit sem érdeke! a dohány különlegesség Néhai báró Kemény Zsigmond a nagynevű klasszikus író és publicista a maga idejében leszögezte azt a tényt, hogy a »dohány a gondolat.« Ez a tény mindenesetre sok vitára alkalmas kijelentés, az igazságot lehet és szabad körülötte meghordozni, de annyi bizonyos, hogy a dohányzás különösen a mai időkben, amikor gondterhelt emberekkel van megrakva a világ, mondhatnánk elengedhetetlenül szükséges és fontos valami. A cigarettás és pipás emberek mindig meg fognak maradni és nem ritka, de sokszor hallott megállapítás, hogy inkább az ebédjéről mond le az ember, semmint arról a gyönyörről, amely ma már életszükséglet, hogy tudniillik elszívja mindenki naponta a maga dohánykvantumját. A dohány tehát ilyenformán valóban az élet és szorosan hozzátartozik a fogyasztáshoz, vérrokonságot tart fenn a pénzzel és a közgazdasági helyzet hullámzásával És ezért napjainkban, amikor a száguldó idők mindent letarolni készülnek, ami összefügg a jólét és a nyomor problémájával, most elsőrangúan aktuális, hogy szemébe nézzünk annak a helyzetnek is, amely a dohányfogyasztást és annak lasü- lyedését jellemzi. Munkatársunk, hogy a helyzetet a maga valóságában lerögzíthesse, elsősorban is a dohánynagyárudá- hoz fordult információért, ahol pontosan és precízen számokban van lefektetve a dohányfogyasztás. A nagytrafikban kapott információ egyenesen megdöbbentő é$ világosan mutat rá xi általános elszegényedés minién részletére A statisztika szerint a halasi nagytrafik forgalma felére csökkent három év diait. Az egyik legnagyobb dohányíogyasz- tó hónapot az augusztusit vettük példának. 1928 augusztusában a nagytraf'k forgalma 63 ezer pengő volt, 1929 augusztusában 56 ezer P, 1930-ban 46 ezer P és az idén 1931 augusztusában 36 ezer P Ennyi volt az a forgalom, amelyet a kistrafikoknak kiadtak dohányne- müekben. 1928-tól tehát az idei évig 63 ezerről 36 ezer pengőre csökkent a dohányfogyasztás. Van azután egy nagyon érdekes indokolása is ennek a csökkenésnek, amely azután kezd közgazdasági probléma lenni. Információink szerint az emberek ma csaknem kivétel nélkül olcsóbb dohány és cigarettanemüeket vásárolnak A Memphis vevők például áttértek a Levente cigarettára, van aki Hercegovinát és Symphoniát szívott, ma pedig megelégszik a Dráma és a Hunnia cigarettával. A mennyiség forgalom csökkenése alig látszik meg, annál feltűnőbb a minőségben való igények leszállítása. Ez az áttérés a silányabb minőségre sok esetben egészen indokolatlan szemérmességet váltott ki. A nagy trafikban például, akik Memphist vásároltak, átmentek a kistrafikok- ba, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az, hogy Leventére tértek át. Ez nagyon komoly dolog, az ugyanis, hogy érthetetlenül röstellik az emberek, hogy silányabb minőségű dohányt szivnaik most már. Szivart senki sem keres, a szivarfogyasztás a legminimálisabbra redukálódod Legfeljebb itt- ott rövid szivart szivnak az emberek, a Joviales már luxusszámba megy, a Trabuccó és följebb már ott szárad a trafikokban évszámra. A különlegességi dohánynemüek senkit sem érdekelnek. Sem a külföldi különlegességi, sem pedig a belföldi. A zsebek a jobb cigarettákra még csak gondolni sem mernek. Pipadohányokban is inkább a silányak fogynak, a jobbfajtákra, mint verpeléti és muskotály dohányok alaposan rájár a rúd, azt lassan már alig lesz érdemes gyártani a dohényjövedéknek. A cigarettapapirok is alig fogynak, úgyszintén szomorú és tragikus lett a helyzete a cigarettahüvelyeknek is. A gyufafogyasztás a legminimálisabbra szállt alá. A nagytrafiknak ezelőtt havonta 150 százas csomagolású gyufára volt szüksége, most ahg fogy ugyancsak ennyi idő alatt 10 csomag a gyufából Az emberek egymástól kérnek tüzet, vagy ha kályhában ég a tűz, akkor papirszeletekkel gyújtanak rá. A nagytrafik forgalmához tartozik í még a játékkártya. Ilyenkor különösen tél közeledtével sok magyar játékkártya fogyott, két-három évvel ezelőtt még eladtak 12 tucatot havonta, most alig két tucat kelt el. A kisebb trafikok közül látogattam el néhányba. Ott hasonlóak a panaszok és egyformán adják elő azt, hogy ma hihetetlenül lecsappant a kis trafikok jövedelme, mert mindenki olcsóbbfajta dohányt és cigarettát keres. Így lett azután a meséből, amely állandóan újsághírekben kellette magát az elfüstölt milliók hangzatos cimén, igy lett belőle, de most inár csak állítólagos mese az el- nem-füstölt milliókról. Nem telik már dohányra sem az embereknek, 3 koszi, a ruházat, a már csak fantáziákban élő szórakozás Ie- redukálása után összehúzzuk magunkat és lassan úgy ahogyan vagyunk kicsinyek ás nagyok »gazdagok« és szegények szépen ráfanyalodunk a kocs's dohányokra Talán lesz egyszer még zamatos pecsenyénk, amelyre jól fog esni és telni is fog rá, hogy rágyújthassunk egy illatos szivarra és cigarettára. férfivé változott egy leány mes> akar nősülni Egy szolnokmegyei község hihetetlennek látszó szenzációja — Budapesti orvostanárok vizsgálják meg a leány-férfit M-y Szolnokot és környékét nagy szenzáció tartja izgalomban napok óta. Egy Szolnokhoz közel eső községben egy Mária keresztnevü 22 éves leány (másik nevét nem közli « (h íradás) csodálatos változáson ment keresztül. Hatósági orvossal megvizsgáltatta magát s az mag- állapitotta, hogy Mária — férfi és leány egy személyben. A kétnemű nőférfi most azt kéri, hogy az anyakönyvben javítsák ki a leány beírást fiúra s Mária helyett Márton legyen a neve. Erre azért van szüksége, mert meg akar nősülni. A leány elmondotta, hogy csodálatos elváltozáson ment keresztül az elmúlt hónapokban. Hogy hogynem történt, de nőből férfivé változott és boldog, hogy régi kívánsága valóra vált, mert mindig szeretett volna férfi lenni. A férfivé változott leány csakhamar beleélte magát uj egyéniségébe s bár női ruhában járt, udvarolgatni kezdett a környék legszebb leányainak és asszonyainak. Elmondotta azt is, hogy nehéz volt eltitkolni a változást, de szé- gyelte is bevallani. Egy asszonynak azonban elmondta a vele történteket, aminek az lett a következménye, hogy meleg barátság fejlődött ki közöttük és amikor már nem bírt ellenállani vágyainak, megszöktette az asszonyt, egy környékbeli gazda nálánál idősebb 31 éves feleségét. így mondta el a hihetetlennek látszó históriát a leány-férfi a községi jegyző előtt. Mindenki elámult a hallottakon, maga a jegyző is sokáig nem tudott szóhoz jutni. Amikor magához tért ámulatából, meghányta- vetette a dolgot, mit kellene itt csinálni. Mert ilyen fogas kérdés még nem akadt az idő alatt, mióta ő a község ügyeit intézi. Hosszas fontolgatás után azt sütötte ki, hogy hatósági igazolást kér a leány-férfitől állítása igazolására. — Eradj csak leányom a községi orvos úrhoz, vizsgáltasd meg magad s ha ő igazolni fogja, amit te itt elmondtál, kérésed teljesülni fog. A leányt nem lepte meg a jegyző kívánsága. — Szükségtelen megtennem — válaszolta a jegyzőnek, mert már gondoskodtam róla. Ezzel előhúzott a táskájából egy papirt és átnyújtotta a jegyzőnek. A jegyző figyelmesen elolvasta az Írást, azután újból nézte az előtte állót. Kis idő múlva megszólalt: — A hatósági orvos ur tanúsította, hogy igazat beszélsz. Most elmehetsz, de egy hét múlva újból gyere be, akkorra rendben lesz a dolog. Mária—Márton megelégedetten t.ávozott a hivataliból, a jegyző pedig sietve írásba foglalta a történteket, a hatósági orvosi bizonyítvánnyal együtt felküldte egyenesen Budapestre, a belügyminiszternek és tanácsot kért, hogy mitévő legyen. Amióta kiderült a nagy szenzáció, rengetegen keresik fel az igen csodálatos változáson keresztül ment leány faluját vidékről is. Két budapesti orvosprofesszor vasárnap leutazik hozzá. “kémem jelentik *. Legújabb tippek a látszatadóztatáshoz Mint ismeretes, némely megátalkodott adóalanyok busás jövedelmeket titkolnak el, ezért a szükségadó kivetésénél figyelembe veszik a népek életmódját, mert alapos a gyanú, hogy olyik polgártárs sokkal nagyobb lábon él, mint amit önként bevall. Magam is segítségére óhajtván sietni adóhivatalunknak, kémeimet a világ négy tája felé szanaszét- s zala j tot tarn s fullajtáraim már egyre- másra küldik irodámba a. bizalmas jelentéseket. Az első gyüpetet alábbiakban bocsátom az adatgyűjtés rendelkezésére. 1. Sz. JELENTÉS. Megbízásomhoz híven tegnap délelőtt nyomon követtem az ipsét, mármint Bubaj Bálint kisgazda polgártársat és rájöttem, miszerint élénk összeköttetést tart fenn a bankokkal. Egyikből ki, másikba be, igen valószínűnek látszik, hogy tőkéit helyezte el, mert végül kocsira kapva eme felkiáltással vágott a lovak közé: — Gyi Szárcsa, Julcsa, alighanem utoljára hajtalak bennőtöket. Amiből nem tudok másra következtetni, minthogy autót akar venni a kis hidalgó. SÜRGŐS! Izgatottan jelentem, hogy Csótány Manó fűszeres ma kis táblát akasztott kirakatába e szöveggel: »Ezen jómenetelü üzlet sürgősen átadó«. Aki igy dicsekszik az üzletmenettel, annak fene jól mehet. Nem ártana kissé megsrófolni az adót, mielőtt külföldre mentené a valutát. BIZALMAS! Tegnap dél felé a negyedik tizedben Fafarag Aladár iparosmester házatáján á leginycsiklandóbb pacal- illat terjengett. Pörköltnek főzték valahol a kis ínyencek. Sajnos, nem tudtam teljes bizonysággal kiszaglászni melyik konyhából jő s igy azt ajánlom, hogy a gyanítható negyedet, amely a Fő utca, Petőfi és Alkotmány utca közé esik, egyöntetüleg nyomjuk meg kissé. Hogy ne felejtsék. ROPPANT SÜRGŐS! Rajtacsiptem! Hah, megvan a lélektani pillanat! Álmatag Olivér magánzó ezideig akként élt, mintha holdsugárból táplálkozott volna. Napok óta nyomozom titkos utait s most tetten értem. Tegnap este 8 órakor, a legkomiszabb idő ellenére, a sétatéren a »sóhajok utján« egy hölggyel találkozott s félórai an- dalgás után odanyilatkozott, miszerint e szent érzemény Krözus kincsénél több neki. Tudni kell, hogy Krő- zus a legzsirosabb valutahalmozó volt. Sőt ezenfelül azt a határozott Ígéretet tette, miszerint a közeljövőben csillagokat fog lehozni az égről, amire vonatkozólag jelzett hölgy odanyilatkozott, hogy sose strapálja magát. Namármost, akinek ilyen költséges passziókra tellik, annak — azt hiszem — bátran oda lehet sózni még egy csekélységet.
