Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-10-21 / 84. szám
4. oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője október 21 HALASI EMLÉKEK Révész hadnagy in. Egy titkos paranccsal Bem táborába küldték. Sok veszélyen keresztül el is jutott Bem táborába, hol a tisztek nagyon szomorúak voltak. Megkérdezte, mi a baj? — Jobb szárnyunkat bekerítették. Bem apánk rosszul áll! — mondották a tisztek. Utánuk ment lóháton s Bem apót élet- veszélyes helyzetéből kiragadta és megmentette. Ez újabb hőstettéért honvéd hadnagy- gyá léptették elő. * Világos után besorozták osztrák katonának. El is vitték Csehországba. Ott tüzes téglára állították, mert nem akart szolgálni. Meg is szökött hamarosan, aztán Morvaországban csavargóit, mint koldus három álló esztendeig. Onnan átment Ausztria alsó határára s beáUt cigány-jegyzőnek. Három évig volt jegyző, hamis passzusiró. Ezt a mesterséget megunván, földhözvágta s betyár lett a bakonyi erdőben. Fényes nappal nekiment a ménesnek fekete kesely lábú lován s kétfelé szakajtóba. 48 óra alatt az összesről passzust szerzett. Ezután nemsokára hazafelé tartott s jelentkezett Rózsa Sándornál a kőkuti csárdában. * Egyszer a kőkuti csárdában mulatott hatod magával. A figyelő »szömély« a koresma előtt volt s egyszer csak jelentette, hogy a »Pompás« kapar. — Nézz szét jól, mert féreg (zsandár) közeledik valahonnan! A szömély jelenti is, hogy a cseh zsandárok már csak két düllőföldre vannak. — No lépjetek lóra hamar! Menjetek a harkai temetőnek, majd ott találkozunk! — mondja társainak, kik el is vágtattak, de ő még akkor sem mozdult. Mikor a korcsmáros figyelmeztette, hogy csak egy puskalövésnyire vannak a zsandárok, — felpattant a Pompásra s bár az 48 órát szaladt már éhen-szom- jan, — elröpült a zsandárok elől. A lóról leszállva többször szembe lőtt velük. Nyomozták is a harkai temetőig. Lova sörénye csánkig ért, farka meg a földig. Ott kérdik a zsandárok egy kanásztól, hogy hol volt a betyár lovának a farka? — A hátán volt! — felelte a kanász. — Akkor hát ne menjünk tovább, mer az a Révész volt! Annak a lovát az agár se éri utol! * Egyszer megüzenték egy gazdag pesti embernek, hogy ekkor és ekkor ki fogják rabolni. Az ember a császárhoz folyamodott s a jelzett napon még a katonaságot is mozgósították. 25 lépésre állt az őrszem egymástól. Volt is az embernek négyszáz hízott ökre a pusztán. Hintón, két szép fekete lovon érkeztek, mint mészárosok a ház elé. Egy mészáros legényt s két nagy mészáros kutyái is vittek magukkal. A palota kapujában belül is, kívül is két-két katona vigyázott. Fel is tartóztatták őket. Beizentek a háztulajdonoshoz, hogy ők a gőbölyöket akarják megvenni, mivel mészárosok. Az engedély meg Lett. Rózsa Sándor bement s a gőbölyökre megalkudott. Ki is fizette az árát. Mikor ez megvolt, — elkapta az ember nyakát, a száját betömte s kirabolta, aztán elhajtattak. Lett nagy riadalom, mikor az ember észretért. Intézkedtek is hamarosan, de már akkorra a 400 gőbölyt is elhajtották a pusztáról s harmadnapra mindnyájáról jó passzust szerzett Révész. * A bugaci erdőben gyűlést tartottak egyszer a betyárok. Ott volt Rózsa Sándor is, aki azt mondja Révésznek; — No Pista, neköd mög el köd hoznod ennek és ennek a nagy urnák azt a hires nyerges lovát! De vigyázz, mert öles kőfal keriti a majort! A nyergest mindenáron megveszed! Majd találkozunk a harkai kiskoresmánál! Nyári naplementtájon beszökött az istállóba. befeküdt a jászol alá a szalmába. Kivárta, hogy a lovász mit csinál. Megvárta, mig az ajtónál keresztbe fekve elaludt, aztán az istállóban fel- kantározta a lovat, ráült s kirepült vele az udvarra, aztán keresztül a kőfalon. (Folytatjuk). Cz. L. iVeni csökkent a rokkantdij Megcáfolták az alaptalan híreket Legutóbb olyan hírek terjedtek el, hogy a költségvetési szanálással kapcsolatban a rokkantjárulékokat is csökkentik. A hírekkel kapcsolatban a népjó- ) léti minisztérium illetékes ügyosz- j tály közölte a Honsz központjá- • val, I hogy a híresztelések alaptalanok Semmiféle csökkenés nem készül és a járulékok fedezésére szükséges költségvetési hitel változatlanul rendelkezésre áll Október végére halasztották az illetékemelés életbeléptetését, amely súlyos teher a kisemberekre Drágul a marhalevél — A kisiparosoknál emelkedik az illeték, a 20.000 pengőn felüli pereknél változatlan marad — A községi bi« róságnál is drágul a pereskedés Az illetékemelésről szóló rendeletnek egész sor olyan rendelkezése van, amelyet elsősorban a kisember érez meg. A rendelet szerint az okiratok első példányának első ive ezentúl két pengő illeték alá esik. A vagyonátruházásról kiállított okiratok, — ideértve a végrendeletet is, — első példányának első oldala 4 pengő illeték alá esik. A gazdákat igen súlyosan érinti a marhalevelek megdrágítása. Itt az illeték minden juh, kecske, továbbá félévnél idősebb, vagy hízott sertés után 60 fillér, minden kétévesnél idősebb ló, vagy szarvasmarha után 1 pengő. Az állampolgársági bizonyítványok illetéke 10 pengő, cseléd és munkakönyvek 50 fillér il- I leték alá esnek. A bírói eljárásnál is éppen a ki- j sebb pereknél érezhető különösen az j illetékemelés súlya. 20.000 pengőn felüli pernél például már változatlan maradt az illeték. Eddig a községi bíróságnál megindított perek után, ha ítéletet is hoztak az ügyben, mindössze 20 filléres bélyegilletéket kellett leróni, sőt ha a perérték 8 pengőnél nem volt több, 10 fillér volt a bélyegilleték. Az uj rendelet értelmében a községi bírósághoz benyújtott panaszra, a tárgyalási jegyzőkönyvre s az Ítéletre külön-külön 30 filléres bélyeget kell ragasztani, úgy, hogy a jövőben a községi bíróságnál megindított per is kilencven filléres költséget fog jelenteni. Az uj illet ék díjszabás október 19-én lépett volna éleibe, azonban az ügyvédi testületek kérésére elhalasztották az életbeléptetést október végéig A felemelt tételek aligha változnak, azonban a lerovásnál könnyítéseket eszközölnek. A 180.000 holdas mesebeli örökség regénye Azt hisszük, példátlanul áll a magyar történelemben az az örökösödési ügy, amelyet a kecskeméti Sebők-család folytat. Nem kevesebb, mint 180.000 hold birtokról van szó. Az ügy még ma is, talán fokozottabban, üti fel fejét itt is, ott is. Csütörtökön a Sebők- család tagjai közül három felkereste Kovács Sándor kecskeméti apátplébánost és a váci püspök legújabb, az ügyben érkező leve'ét beszélték meg. Az ügyben legjáratosabb Sima Nagy Lászlóné, a Sebők-család egyik leszármazottja. Az elhalt földbirtokos özvegye már félvagyonát ráköitötte a pörrv. Gyermekei szerte vannak. Testét-lelkét leköti az ügy. Egy ujságiró felkereste lakásán. Magas, sovány, energikus asszony. Ahogy az ügyről kérdést intéz hozzá, kihúzza a fehér- nemüs szekrény alsó fiókját, amely tele van aktával, levelekkel, sárguló iratokkal, újságokkal. Nagy kötetet hoz elő. Jogi könyvek. Ahogy megkezdi beszédét, tudósabbnak látszik az ügyvédnél. Minden szavára jogi könyvet húz elő, paragrafust citál. Nekime’.egszik, láza- sodik, a 180.000 hold örökség ügye minden idegét feszíti. Elkezdi é'ete nagy perének elmondását. — A tényállás röviden a következő: Sebők Mária, férjezett Szőke Lászlóné mintegy 85 évvel ezelőtt Budapesten óriási vagyon hátrahagyásával meghalt. A vagyona 180.000 hold föld volt, amelyből 42 ezer hold Ausztriában, 32 ezer hold Hortobágyon feküdt, a többit ilyen kisebb birtokok adták össze, mint Matkó puszta, Kömpöc stb. Szőke Lász- lónénak két gyermeke volt. Az egyik Vince, aki nőtlenül halt meg, a László pedig kanonok lett. A gyermekeknek igy nem volt szükségük a vagyonra s a kanonok az anyjával, Szőke Lászlóné- val egyetértőig a váci székeskáptalannak adta a birtokot 100 évi használatra. Jönnek — nem jönnek a színészek? Bizonytalan, hogy fiaimy szin- igazgató társulata jön Halasra A jelen súlyos gazdasági helyzete | mindenütt megnebeziti a színtársulatok működését. A közönségnek az a része, amely müvészpártolástól van eltelve, se engedheti meg las- sankint magának a szinházbajárással járó kiadást. Ugyancsak nem kaphatják meg a városoktól se azt a támogatást, amelyet megérdemelnének. Ezekkel a szomorú jelenségekkel kell számolniok mindenütt a színtársulatoknak; ezek az okok azok, amelyek a vidéki színtársulatok helyzetét súlyossá teszik. Lapunk is beszámolt arról, hogy Halmy Jenő társulatával október hó végén Halasra szándékozik jönni. Ez ügyben az igazgató titkára a múlt héten Halason járt és felkereste az illetékes tényezőket, hogy velük a Halasra való lejö- vetel ügyében tárgyalásokat foy- tásson A városházán tudomására adták, Halas városa a jelenben nincs abban a helyzetben, hogy a színtársulat részére a színháztermen kívül más anyagi támogatást nyújtson. Értesülésünk szerint Halmy Jenő társulatával négy heti időtartamra ! szándékozott Halasra jönni. A társulat Félegyházán most fejezte be működését; arról az ottani lapok meleg hangon emlékeztek meg. Halas helyett azonban Orosházára ment a társulat, hogy városunkba mikor jönnek, azt még nem döntötték el. Ugyanis akkor, midőn a társulat igazgatója tudomást vett arról, hogy Halas anyagi támogatást nem nyújthat, kijelentette, hogy ilyen körülmények között nem hozhatja társulatát a várasba. Azt az ajánlatai is tette, miszerint engedje meg a város, hogy helyette más igazgató társulata játszón Halason Az ajánlatra a város azt a kijelentést tette, hogy nincsen kifogása az ellen, ha Halmy társulata helyett más társulat jön a városba. Erre vonatkozólag a színigazgató még nem döntött; igy nem tudhatjuk, hogy Halmy társulata jön-e a városba, avagy más társulatnak engedi át a kerületet. Ezért teljesen bizonytalan, hogy a halasi sziniszezon mikor kezdődik meg. Ez a 100 évi használati idő 1920-ban lejárt s eszerint az oldalági örökösök igénye föléledt. Most nekünk kellene megkapni a birtokot. Már 10 éve haj- hásszuk. Megbíztunk egy tömeg ügyvédet. Irtunk a kormányzó urnák, Se- rédi Jusztinján hercegprímásnak, sehol semmi. Most én magam fekszem neki az ügynek. Állandóan tanulmányozom a jogot. — Kilencvenheten várjuk a családban az örökséget. Van közöttünk vak, nyomorék, akik nyomorognak, pedig dúsgazdagok lehetnének. Az ember szive igazán megesik rajtuk. a»— ........... — Emléktáblaleleplezés Majsajakabon. Vasárnap Majsajakabszálláson a puszta 55 világháborúban elesett hősének emlékéül szentelt emléktáblát avatták föl. Gampel Béla jakabi lelkész mondott beszédet. — Nagykőrösön újból virit a pipacs. Nagykörösön és a környékén a sok eső és hűvös napok után bekövetkezett enyhe időben a pipacsok újra virítanak. A néphagyomány szerint ez hosszú, meleg őszt jelent. r NyomtatványO' kát ízléses kivi» telben szolid árak mellett készít LAPUNK NYOMDÁJA!
