Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-10-14 / 82. szám
4. oldal KUknnhalas Helyi Értesítőbe október 14 Törvény készül a kamatuzsora letörésére Ma kedden a szokásos minisztertanácsot tartja meg a kormány, csütörtökön az egységespárt tart értekezletet, pénteken délután pedig a gazdasági miniszterek és több gazdasági szakértő fog tárgyalni azokról a gazdasági kérdésekről, amelyeknek megoldása a legsürgősebb. A 33-as országos bizottság szerdán tart ülést. A minisztériumokban külömböző törvényjavaslatokat készítenek elő, amelyek a gazdasági kérdésekkel állanak összefüggésben. Az igazságügyminisztériumban kidolgozták a részvényjog reformját, az összeférhetetlenségi reformot és a mostani helyzet szempontjából különösen aktuális és fontos az a javaslat, amelyek a kamatuzsora letörésére vonatkoznak. Az igazságügyminiszter olyan rendelkezéseket kíván életbeléptetni, amelyek a magas kamatok felszámításánál történő visszaéléseknek, szabálytalanságoknak egyszer és mindenkorra véget vetnek. Az eladósodott gazdák váltókölcsönét bárom évre meghosszabbítják Vidéki pénzintézetek intézik ezentúl a gazdák egyezkedési tárgyalásait melói területtel, amelyet cserébe kap. De mint városát szerető férfi ajánlja a telekcserét. Dr. Franki Aron a csere mellett szólt, Medveczky Károly pedig, miután kultusrcélról van szó, amellett foglalt állást, hogy mindkét egyháznak ingyen kellett volna a telkéhez hozzájutni, egyébként ő is a napirendről levenni kérte ezt a kérdést. Ádám Dávid1 a javaslatot elfogadta, Tóth Lajos pedig Medveczky Károly álláspontjához csatlakozott. Utolsó felszólaló a kérdésben dr. Farkas Sándor, aki azt hangoztatta, hogy a vásártér régi ref. redemp- ciós terület, tehát nem lehet kifogás az ellen. A polgármester ezután szavazást rendelt el. i A polgármesteri javaslat mellett, vagyis hogy a csere létrejöjjön 21 szavazat esett, a napirendről való levétel mellett 8 szavazat. A szavazástól tartózkodtak ketten. A délutáni közgyűlés A délutáni közgyűlés három órakor kezdődött. A közgyűlés a tárgy- sorozaton levő különböző ügyeket vette tárgyalás alá. Ezeknek az ügyeknek a letárgyalása már hamarosan ment, úgyhogy a közgyűlés egy óra alatt végzett a tárgysorozaton szereplő 18 üggyel. Ezekben a kisebb jelentőségű ügyekben a polgármesteri javaslathoz képest döntött a közgyűlés. A közgyűlést délután négy órakor fejezték be. Adót lehet fizetni a régi bolettával, de készpénzre csak külön miniszteri engedéllyel válthatják be Az uj boletta rendelet értelmében csak aug. 31-ig lehetett volna elfogadni a régi bolettaszelvényeket adófizetésre. A pénzügyminiszter újabb rendelkezése azonban megváltoztatta ezt a rendeletet, amely felhatalmazást ad az adóhivataloknak, hogy az 1930. évi gabonajegy szelvényeket adófizetésekre továbbra is elfogadják, azonban a fennmaradó bolettáknak készpénzre való beváltását külön pénzügyminiszteri engedélyhez köti. Aki tehát pénzt akar a régi bolettára, annak folyamodni kell az engedélyért. A vasúti díjszabás felemelésének eredménye: zsúfolt III. osztály, üres I. és II. osztály A most életbe léptetett, felemelt vasúti díjszabás, úgy látszik, nem hozza meg a kívánt eredményt. Már eddig is megállapítható, hogy a MAV-nak korántsem lesz annyi bevételi többlete a drágítás folytán, mint amennyit remélt. Azok ugyanis, akik eddig egész II. osztályú jegygyei utaztak, most III. osztályra váltanak jegyet és a tisztviselők közül is sokan III. osztályon utaznak. A vasúti drágítás eredménye egyelőre az, hogy a III. osztályú kocsik zsúfolásig megtelnek, mig az I. és II. osztályú kocsik üresek. Az I. osztályon csak azok utaznak már, akiknek szabadjegyük van és a II. osztályon is csak olyan utasokat lehet találni, akik valamilyen igazolvánnyal rendelkeznek. A III. osztályú utasok már nem mehetnek le- jebb, mert nincs olcsóbb osztály és úgy fognak segíteni magukon, hogy a lehető legkevesebbre korlátozzák utazásukat. A Földteherrendező Országos Bizottság szanálási tervének egyik legjelentősebb szakasza az az elgondolás, hogy a bankok, melyeknek követelései vannak az eladósodott gazdákkal szemben, 3 évig ne igényeljenek törlesztést, hanem érjék be a kamatokkal, amelyeknek a nagysága ne ’egyen több 2 százalékkal a hivatalos, mindenkori bankrátánál. A Földteherrendező Országos Bizottság már hosszabb idő óta folytatott tárgyalásokat a bankokkal, de a megegyezést hátráltatta az a körülmény, hogy nem volt ismeretes az a tartozási ösz- szeg, amelyre nézve a türelmi idő vonatkozzon. A gazdatartozások prolongálását igénylő összeg 110—120 millió pengőt tesz ki a FOB hozzávetőleges számítása szerint. A FOB kérését, hogy az eladósodott gazdák jelzálogos bekebelezéssel biztosi- tott váltókölcsöneit három évre hosz- szabbitsák meg, a vidéki pénzintézetek Megdöbbentő öngyilkosság színhelye volt pénteken a délutáni órákban a ref. temetőnek a csőszház közelében levő része. i A temető csősze két óra tájban revolverdörrenést hallott a temetőből és azonnal abba az irányba sietett, ahonnan a lövés hangja érkezett és csakhamar megdöbbenve látta, hogy fia fekszik ott vérző és átlőtt fejjel. Az apa felemelte a fiát, aki saját lábán ment el apja kíséretében Bocskai-uccai házukig és aíinyi ereje volt még, hogy ünneplő uniformisába is átöltözött. Ereje azonban egyre fogyott, úgy hogy a mentőkért telefonáltak, akik bevitték az öngyilkos Babost a kórházba, Kecskemét város rendkívül érdekes és nagyjelentőségű átiratot kapott Debrecen törvényhatósági bizottságától. A nagy tiszántúli város közgyűlése behatóan foglalkozott a jövedelemadó után kivetendő szükségadó kérdésével és arra a meggyőződésre jutott, hogy ezt az inségadót csak maguk a városok és községek tudják az adó céljainak megfelelően felhasználni. A közgyűlés feliratot intézett a kormányhoz és kérte, hogy nem voltak hajlandók teljesíteni, mert ezáltal az immobiiizálódás veszélye fe- nyegette őket. Most azután végre olyan megegyezés történt, hogy a pénzintéz-lek a szanálás alá kerülő gazdák váltókölcsöneit három évre meghosszabbítják abban az esetben, ha pontosan megkapják úgy a hátralékos, mint az ezután esedékes kamatokat. Abban is megállapodás történt, hogy ezeknek a kölcsönöknek kamatlába 3 százalékkal lesz magasabb a mindenkori bankkamatlábnál. A pénzügyminisztérium a pénzintézeteknek e célra 14 millió pengőt bocsát rendelkezésre. Ezen ösz- szegnek a pénzintézetek között történő felosztása tárgyában már létrejött a megegyezés. Végre egy lépés, mely jótékony hatását gazdasági életünkben éreztetni fogja. ahol megállapították, hogy a halántékán keresztül lőtte fejbe magát és hogy állapota életveszélyes. A kórház értesítette a rendőrséget, ahonnan bizottság szállt ki az öngyilkoshoz, aki elmondotta, hogy saját elhatározásából lett öngyilkos, arra, hogy miért követte el tettét, már nem tudott Választ adni. Babos Sándor, aki 31 éves volt másnap reggel meghalt a kórházban. Felesége bejelentette, hogy cédulát talált öngyilkos férjénél, aki azt Írja, hogy anyagi okok késztették végzetes tettére és kéri, hogy ne boncolják föl Az elhunyt Babos Sándort vasárnap délután temették el. az inségadóból előálló bevételeket 1 teljes összegükben engedje át a városoknak és községeknek. Ezek az összegek csak azon városok és községek inségakcióit szolgálhassák, ahol kivetették és tényleg beszedték. Ezáltal elérhető lesz, hogy az egyes önkormányzatok olyan arányokban tudják lebonyolítani inségakcióikat, amilyen arányokban a szükségadó terhe elosz- lik. HALASI EMLÉKEK Révész hadnagy Városalapitó törzsökös család Halason a Révész, tagjai azonban egyre ritkábbak; lesznek gyülekezetünkben. Sok jeles férfiú került már ki ebből a családból, kik fényes tehetségüket úgy tudták csillogtatni, hogy igen magas állásokba emelkedhettek. A család itthon maradt ágazatának legtöbb érdemet szerzett sarja Révész György — az árvatutor volt, ki minden szabad idejét a halasi régiségek gyűjtésének szentelte, sőt vagyonát is rá áldozta. E names munkára másokat is buzdított, majd becses gyűjteményeit főiskolánkra hagyományozva, megvetette alapját gyűjteményekben gazdag régiségtárunknak. A család itthon maradt ágazatának egy másik sarja Révész István 48-as honv. hadnagy volt, kinek ritka érdekes élményeit halála után egy emberöltő múlva — ma is emlegetik az öregek. De a mondott szó elröppen, az írás megmarad; — hadd jegyezzek hát fel néhány érdekes esetet hányt-vetett életéből, mielőtt a feledés biztos lépteivel itt is révparthoz érne s ólomszemfedelével ezeket is betakarná. * Mint ács-molnár segéd lépett az élet küzdő terére. Elkövetkezvén 1848—49-iki szabadságharcunk, ő is elszánta magát a haza védelmére s a legelsők között jelentkezett a verbunkosoknál. A Szenttamás körüli magyartáborban feszeJgett egy darabig, de nem tudni, mi okból, — egyszer csak »kiódta magát a bandából« s a cigánysátorokban lapított pár hónapig s azalatt megtanult cigányul... Egyszer rossz hir ment a sátorokhoz. A bácskai magyarság szorongatott helyzetben van s ezrével menekül. Erre elódalgott a cigány sátoroktól s a legközelebbi szerb fa'uban egy jó sárga lovat szerzett maga alá s jelentkezett a magyar. táborban. Ott meg úgy fújt.a szél, hogy fejbelövik. Az első éjjel őrizte is két honvéd, de másnap, — ígéretet tévén, hogy minden bűnét jóváteszi, — kegyelmet kapott. Hogy mentül előbb valami jó szolgálatot mutathasson, — ördöngős tervet dolgozott ki. Ellopta az ezredes aranyóráját láncostól. Egyszer csak megszólal a vészkürt; kihirdetik, hogy az ezredes aranyórája oda van. Aki ellopta, adja vissza, nem lesz semmi bántódása. Ha pedig így elő nem kerül, hát kutatást rendeznek s akinél megtalálják —■ halál fia. Révésznek a hajaszála sem emelkedett. Másnap motozást rendelt el az ezredes, de nem került meg az aranyóra. Erre a tisztek tanácskozóra gyűltek össze, hogy mi tévők legyenek. Úgy döntöttek, hogy fel kell egy jó summa pénzt aján’ani, majd úgy hamarább megkerül az óra. Erre az ezredes kihirdette, hogy aki az aranyóráról tud, az lépjen ki bátran, semmi bántódása nem lesz s még ráadásul 20 hold jó földet kap, vagy az ezredes hátas lovai közül választhat magának kettőt. Erre kibontakozik a sorból Révész István s jelenti az ezredesnek, hogy ő tud az aranyóráról. Ha nem lesz semmi bántódása — elő is adja. Erre az ezredes ígéretét megismételte, Révész pedig intett neki, hogy gyerünk. Mikor a lovak sátrához érnek, azt mondja Révész: — No, itt álljon meg az ezredes ur! Aztán a csizmája orrával megrugja a sárgát s oda szól hozzá: Sárga! az anyád istványját, add elő a zsebórát! Azzal nyúl a lófarkához, azt egyik kezével felemeli, a másikkal meg kirántja alóla az aranyórát, mondván: — Itt az aranyóra — láncostul, alás- san jelöntöm! Hanem én kapálni nem szeretők ám, igy hát inkább a két nyergesló mellé állok, mert én egy jó lovat nem adok száz lánc földért! Az ezredesnek mit volt mit tennie, rendelkezett: No menjen kend a sátorhoz, aztán a négy lovam közül választhat kend kettőt! Választott is Révész két szép pej pa- i ripát s rögtönzött olyan murit, hogy a ; két paripa is oda lett a végén. Mikor ' az ezredes ezt megtudta, csak a fejét 1 csóválta, (Folytatjuk), Cz. L, A ref. íemeíőben fejbelőííe magái Babos Sándor városi kézbesítő, akire az apja íalált rá Az inségadót azokban a városokban és községekben használják tol, amelyekben kivetették és beszedték
