Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-10-07 / 80. szám

Kisknnhalai Hely! értesítője október 7 Legyőzhetetlen szerelem QaQQaQQQaQaQQQQQQQQQQQQaQQa Regény 6 6 oldal _________________ S PORT Kiskunhalasi Nagykábzi SK — Kalo- j csai Vass József FC 1:0 (0:0). Bajnoki. Biró: Kecskeméti. Szeles, borús időben szépszámú kö­zönség előtt mérkőzött a két együttes. A mérkőzésből a helyi együttes került ki győztesen és ezzel az első bajnoki győzelmét aratta s egyben felbontotta a Vidéki tippelők bajnoki számításait. A végig unalmas mezőnyjátékból álló mér­kőzést az utolsó percben Andreánszky gólja döntötte el. , * Vasárnap, 11-én a KAC Kalocsán ját- sza a Vass 'elleni bajnoki mérkőzését s ha niem tud a kalocsai pályán győzni, úgy tavaszig, mig a mérkőzést itthon játsza, le kell mondania a vezető hely­ről. , * A Nagykálozi SK itthon játszik vasár­nap a nagyszerű jánoshalmi TE-vel. Izgalmas mérkőzés lesz, mely a tavaszi bajnokságot is eldöntheti. Ha a helyi csapat győzi és Kalocsán a KAC is pontot szerez, úgy a bajnokság Halason marad. Ha a KAC vteszit, úgy nyilt a további küzdelem. * Hogy a sorsdöntő kalocsai mérkőzé­sen iái KAC drukkerek a csapat bizta­tására elmehessenek, a vezetőség sal­ját kezelésében kedvezményes utazást rendez autókon. Egy személy viteldija 2 pengő (oda és vissza). A jegyekét Hoffman tőzsdében legkésőbb szombat délig (előre meg kell váltani. A KAC vasárnapi 'felállítása: Kulcsár, Várady, Kristóf, Simonyi, Vanyiskía, Zseni, Hof­mann, Paor, Takács, Sonkó, Holló. Tar­talék: Balázs é,s Németh. Közgazdaság — Gyümölcsfatehpitási körzetek léte­sítésié. Tekintettel azokra a nagyfontos- ságu érdiekekre, amelyek az alföldi ho­mokterületeknek gyümölcsfákkal leendő betelepítéséhez fűződnék, a Duna-Tisza- közi Mezőgazdasági Kamara arra kért© a földművelésügyi minisztert, hogy az alföldi homoktierületeket öt körzetre osztassa bt® és e körzetek vezetésével — a gyümölcsfa telepítés minél sikere­sebb folytatása érdekében — egy-egy gyümölcsészteti szakembert bízzon meg a földművelésügyi tárca terhére. — Magyar rizs. Most aratják Sze­geden a magyar rizst az ottani szi­kes talajon. A termés jó, a rizs ki­tűnő s láthatjuk nemsokára a bol­tokban is a magyar rizskását. ••ee október 6 Halasi gabonaárak Búza 6‘—, rozs 6’50 boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 104 —112, közepes 112—124, nehéz 126—136 fillér. Irányzat lanyha. MEGHÍVÓ. A polgár ifjúság 11-én, vasárnap, a 48-as körben tartja utolsó népies szü­reti bálját, melyre a tánckedv©’ö ifjú­ságot (ezúton hívja meg a rendezőség. Belépődíj személyenként 1 P. Kezdete igste 6 órakor. Zenét Farkas testvérek zenekara szolgáltatja. Gépész! vizsgákra bárkit előkészítünk teifes felelőséggel! Bővebb felvilágosítást válaszbélyegért. „Mezőgazdasági Bépisz“ hetilap Budapest, VI»., Mungária- körut 173 Boiscoran halálsápadt Lett és rémült j tekintettel nézett körül. Mindenki kővé j meredt megdöbbenéssel viszonozta te- j kintetét. Még az ügyész is kezébe temet­te arcát megindultságában és hátraha- nyátlőtt székén. Csak a bíró mulatott to­vábbra is hivatalos rideg arcot, ajkán, kegyetlen mosollyal. Meg volt Begadve magával. Kitünően játszotta szerepét. — Bevallja töredelmesen? — kérdez­te szúró tekintettel'. — Mit vallják be? — hebegte a sze­rencsétlen fiatalember. — őrültség! hogy követhettem volna el ilyen aljas, gyáva bűnt? Hiszen, ha én magam mon­danám, senki sem hinné el! —. Szemtanú látta! — Ki? — Cocoleu. — Cocoleu ? A nyomorult hülye ? És annak a szava elég ahhoz, hogy vád alá helyezzenek és bűnösnek találjanak? Gyújtogatással, gyilkossággal vádolja­nak? — Cocoleut legalább egy óra hosszat ép észnél volt. A Gondviselés utjai ki­számíthatatlanok. Látta Önt, amint sa­játkezűig meggyujtott egy szalmakazlat és aztán rálőtt kétszer Claudieuse grófra. — Ilyen természetesnek és egysze­rűnek találja, bíró ur? — Tanuk látták önt Valpinson környé­kén. Kérdőre vonom önt. Zavarba jön, tagad... Miért nem mondhatja el őszin­tén, hogy hol töltötte az estét? Mit csinált nyolc órától éjfélig? — Mindent elmondtam, amit mond­hattam ! — Figyelmeztetem, hogyha nem iga­zolja magát kellőképen, azonnal letar­tóztatom. — Tessék! — Bevallja tehát? — Csak azt vallom be, hogy a körül­mények ellenem szó’nak. D® esküszöm mindenre, ami szent, hogy ártatlan va­gyok ! — Bizonyítsa be! — Nem tehetem! — Akkor készüljön uram! Követni fogja a csendőröket! Boiscoran szótlanul ment öltözőjébe. A csendőrökkel együtt az öreg Anto­ine is belépett a szobába, a gyanúsított szolgája. Mig a biró a jegyzőkönyv átnézésével foglalkozott, beosont gaz­dájához. — Uram, — mondta suttogva, — ugorjon ki az ablakon... Könnyen el­érheti a pinceablakot és azon túl a rej­tekhelyei... Éjjel majd lóval fogom vár­ni a park bejáratánál. Boiscoran keserűen mosolygott. — öreg barátom, talán te is bűnös­nek hiszel? — Anyja nevében könyörgök, uram hallgasson rám! Boiscoran felelet helyett sarkon for­dult és a bíróhoz ment. — Látja uram, ezen az ablakon ke­resztül megszökhettem volna, de nem teszem. Súlyt fektetek rá, hogy ártatlan­ságom kiderüljön. A bíró gúnyosan mosolygott. — Ezt a körülményt is odacsatoljuk a többi adathoz! — Tudvalévő dolog, hogy ön halálo­san gyűlöli a grófot. Ne tiltakozzék, bizalmas barátságban közölte velem... Igen jól emlékszem szavaira. — Egyébre nem emlékezhetik, mint amit mondtam, Claudieuse kötekedő szomszéd, kicsinyes. Ragaszkodik jogai­hoz és féltékenyen őrzi vadállományát. A grófnőről pedig tréfásan csak annyit jegyeztem meg, hogy szerencsétlennek érezném magam egy ilyen tökéletes asz- szony mellett, aki úgy jár az életben, mint valami Madonna, még a lába is alig érinti a földet. — Mégis heves összetűzései voltak a gróffal. Egyszer fegyvert is fogott rá... — Inkább a látszat kedvéért tettem, mint haragos felindulásomban. Szivem­ből' sajnálom, hogy a gróf is megvádolt. Az ügyész közbevágott: — A grófnak esze ágában sem jutott önt megvádolni, sőt, ellenkezőleg, kije­lentette, hogy felelősséget vállal önért és körömszakadtáig védte. De a vád fennáll! Védje magát, ha ártat’an. Mi­ért nem mondja meg, hogy hol volt az este? Mire vár? Mit remél? — Semmit! — Induljunk! — rendelkezett a vizs­gálóbíró. Boiscoran lassan, szomorú, sápadt arc­cal fogolyként hagyta el kastélyát. * Boiscoran marquis® dúlt arccal, halá­los izgalomban rohant b© férje szobá­jába. — Mi történt? — kérdezte ijedten a különc öreg ur, aki évtizedek óta vissza­vonult a legkizáró’agosabb magánéletbe. Mügyüjteményén kívül a világon semmi sem érdekelte és régein elszokott attól, hogy bármilyen üggyel háborgassák nyugalmát. — Csak nem halt meg a fiam? — Talán még annál is nagyobb sze­rencsétlenség érte! — rémüldözött Bois- coranné. — Antoáne a közetkezöket sür- gönyözte: »A fiatal urat Valpinson fel- gyújtásával és Claudieuse gróf meggyil­kolásával vádolják. Terhelő körülmények szólnak ellene. Kihallgatáskor a’ig véde­kezett. Letartóztatták és fogházba kí­sérték. Kétségbe vagyok esve. Intézke­dést kérek.« A marquise átfutotta a sürgönyt, az­tán letette az asztalra: — Nevetséges ostobaság! — jegyezte meg a férj. —t Igazán nem értem, hogy miért izgatott annyira? Anya létére nem ismeri elég jól a fiát? Feltételez róla ilyesmit? Csak nem képzeli, hogy fiunk gyújtogató és gyilkos? A marquise kezeit tördelte: — Ne felejtse e1, hogy terhelő körül­mények forognak fenn. Jaques nem akart v édekezni! Jaques gyűlöli a Clau­dieuse családot! Tavaly találkoztam a grófnővel egy estélyen. Finom, előkelő modora megtetszett nekem és meghív­tam magamhoz. A legridegebben uta­sította vissza a meghívást és mikor később csodálkozásomat fejeztem ki Jaquesnek, szokatlan ingerültséggel ri- valt rám, és határozottan kijelentette, hogy semmi néven nevezendő érintke­zésbe nem akar kerülni a Claudieuse családdal! — Rendben van, — jegyezte meg a marquise nyugodtan, — Jaques gyűlöli Claudieuseékat... az igazán nem elég ok arra, hogy valaki gyilkoljon és gyújto­gasson. Nem értem, hogy maga, aki olyan okos, előrelátó, meggondolt min­den dolgában, aki önálló, független és tapasztalt minden tettében, most ennyire elveszti a fejét. Valami bosszantó félre­értésről lehet szó. Meglátja, hogy nem­sokára kapunk majd Jaquestől magától megnyugtató sorokat! (Folytatjuk). Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGERJANOS Anyakönyvi Jiirelí — Szeptember 27. — október 4. — V Születtek: Dr. Vámos Gyula és Pressburger Mar­gitnak Ferenc nevű fiuk. Fetter Já­nos és Veszenhofer Máriának Jolán nevű leányuk. Pap Antal és Kis Juüán- nának Piroska nevű leányuk. Turcsi Fe­renc és Dóczi Erzsébetnek Mihály nevű fiuk. Egyed Izsák Sándor és Tóth G. Juditnak Judit Klára nevű leányuk. Szi- kora János és Szélpál Erzsébetnek Jó­zsef nevű fiuk. Csapi Sándor és Majsai Zsófiának Sándor nevű fiuk. Lakos Ba­lázs és Szanyi Teréziának Sándor Jó­zsef nevű fiuk. Batiz Balázs és Keresz­tes Erzsébetnek Erzsébet Ilona nevű leányuk. Faddi István és Harkai Erzsé­betnek István nevű fiuk. Franka Mihály és Zseni Klárának Mihály nevű fiuk. Gyóni Károly és Kovács Juüánnának Mihály nevű fiuk. Gyóni Gábor és Zsi- kó Ilonának Ilona nevű leányuk. Péter Lajos és Fodor Annának Anna Juliánná Rozália nevű leányuk. Kolozsvári Lajos és Hegyes M. Máriának Etelka Rozália nevű leányuk. Lakatos András és Boldi­zsár Etelka Teréziának Mária Terézia nevű leányuk. Gál Antal és Bedlik Mar­gitnak Mihály nevű fiuk. Kálmán Gá­bor és Juhász Juüánnának Valéria ne­vű leányuk. Seres Sándor és Szemerédi Erzsébetnek Terézia nevű leányuk. Har­kai István és Kis Kurgyis Máriának István nevű fiuk. Racsmán Károly és Banga Erzsébetnek Károly István nevű fiuk. Meghattak: özv. Mig G. Károlyné Szemerédi An­na 72 éves, Paprika lm.'© 89 c ív les, Viszfneg Benőné Tóth Ágnes 44 éves, Kocsis László 8 hónapos, Kocsis László 71 éves, Vujkovics János 74 éves, özv. Horváth Ferencné Jánosi Rozália 76 éves, Nagy Ty. József 59 éves, Mészáros József 68 éves, Tamás Károly 12 hóna­pos, Bacsó Mária 73 éves, Dobrádi Ist­ván 74 éves, Meszes László 3 hónapos, Gombos Imre 41 éves. Kihirdetett |egyesek: Márk János kiskunmajsai lakos Szabó Ny. Etelkával. Juhász Sándor Berényi Honával. Gyenizse János Ábrahám Krisz­tinával. Sárközi Sándor Rozsnyai Vik­tóriával. Házasságot kötöttek: Böröczi István Németh B. Eszterrel. Czinkóczi Benő Takács Erzsébetid. Horváth Gábor Gáspár Ilonával. Lo- sonczy Ferenc Szatymazi Zsótér Sarol­tával. Perényi János Vincze Vilmával Kurunczi István Csécsei Ilonával. Ennek az árverésnek megtartását az ár­verési határnapot megdőző utolsóelőtti hétköznapon déli 12 óráig be kell jelen­teni. 1931—568. vgnt. sziám. Árverési hirdetmény. Dr. Lázár Miklós h. dr. Prágier József ügyvéd által képviselt dr. Láziár Miklós javára 500 P tőke és több követelés járulékai erejéig a kiskunhalasi kir. já­rásbíróság 1931. évi 228 szí. végzésével elrendelt kieégitési végrehajtás folytán szenvedőtől 1931. évi augusztus 11-én lefoglalt 3000 P-re becsült ingóságokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság fenti sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. §-a alap­ján a következő megnevezett: dr. Ju­hász Pál ügyv. ált. képv. özv. Darányi Benőné javára 9000 P s jár., dr. Szabó Fülöp ügyv. ált. képv. Halasi Kareske- títelmi Bank javára 8000 P s jár., to­vábbá a foglalási jkönyvből ki nem tűnő más foglaltatók javára is, az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó ha­tályú igénykereset folyamatban nincs, — végrehajtást szenvedő lakásán, Kiskun­halason, F<ehér tó-pusztán leendő meg­tartására határidőüL 1931. október 10. napjának d. u. 3 órája tűzetik ki, ami­kor a biróilag l®foglalt bútorok, rozs és széna s egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mel­lett, szükség esetén becsáron alul is el fogom adni még akkor is, ha a bejdentő fél a helyszínen nem jelenne meg, ha csak ellenkező kívánságot írásban nem nyilvánít. Kiskunhalas, 1931. szeptember 15. Hodossy Géza kir. bir. végrehajtó. Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas, 1931.

Next

/
Oldalképek
Tartalom