Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-09-30 / 78. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 30 A belügyminisztériumban a főispánok és polgármesterek bevonásával fontos tanácskozás volt az inségakció lebonyolításáról Halas városnak 8 vaggon inséggahonáí utal ki a kormány KÖZVÉLEMÉNYi Fecskék Felpiszkált hangyaboly, meggy uj- tott méhes a mai társadalom. Va­kon rohannak, tétován forgolódnak, fejvesztve járják a rémültet kánkán­ját az emberek. Célok eltűntek, hi­tek elinaltak, a tanácstalanul egy­másra meredő szemekben nincs más, csak halálos döbbenet. Zuhan a font, világbirodalmak alapjai recseg­nek, ropognak, gyújtogató, csóvás emberek settenkednek faluszélen és nagyvárosi sikátorokban. A rohanó idő minden pillanatja uj meglepe­tést, friss döbbenetét hoz. Nő a nyomor, szaporodnak a munkátla- nok, az utcák kivetettjei. Lázas, di­dergő gyerekek a mai emberek, akik apátiamul lézengenek; nincs, aki őr­ködne feltettük szeme meleg sátrával, hangja jó szigorúságával és tábori­ján) éber, meleg szivével. Korán beköszöntött az ősz. Hideg szelek nyargalásznak ,tél kopogtat az ajtón s eggyel megint több lett az emberi nyomorúság. Fázósan és dideregve, kihűlt tűzhelyek mellett várják az emberek: kisütne még a nap? 1 Komor felhők takarják el a na­pot, eső esik és északi szél nyarga- lász. Ereszek alatt megbújva, fázó­san fecskék ülnek. Régen el kellett volna menniük délre, ahol áldott nya­rát szórja szét a nap. Itt marad­tak. Hetyke fehér mellénykéjükre szo­morúan ejtik a fejüket, acélkék szár­nyuk nem cikkázik, gémberedet- ten lóg lefelé. Várnak. Ők tudják, érzik jól, hogy rossz játék csak ez a borús ég, múló bibi a fagyasztó szél’, a hideg fészek, a zavartalan lég, a nélkülözés. Ki-kiröppennek, de mégsem in­dulnak délre, titokzatos hatalmak üzennek nekik a borús felhők mö­gül: várjatok még, kisüt a nap! Kiskunfélegyháza takarékosságból a holááal világíttat Kiskunfélegyháza most tárgyalta 1932. évi költségvetését. Az eladósodott vá­ros az idei 209 százalékos pótadóval szemben 144 százalékot irányzott elő, ugyanakkor szigorú takarékossági in­tézkedéseket tett és igy kevés híján 200.000 pengőt takarított meg- A vá­rosi alkalmazottak létszámát tízzel apasz­tották. A törölt tételek között a legérdekesebb és legeredetibb a közvilágítási költség- irányzat, amelyből a Jövő évre csak az idei összeg 50 százalékát szavazta meg a képviselőtestület azzal a megokolással, hogy »holdvilágos éjszakán és akkor, ha hó födi az uccákat, szükségtelen, túl­zott pocsékolás az eddigi kivilágítás.« Kiskunfélegyháza a holdvilág segítsé­gével 15.000 pengőt takarít mag. — Ä nagykőrösi hadirokkantak ün- mepe. A HONSz nagykőrösi csoportjá­nak szeptember 27-iki díszközgyűlésén a nagykőrösi hadirokkantak között 181 se­besülési érmet és 70 Károly-csap átke­resztel osztottak ki. Hétfőn délelőtt a belügyminiszté- tériumban Keresztes-Fischer Ferenc , belügyminiszter, Ernszt Sándor nép- j jóléti és Ivády Béla földmivelésügyi , miniszter beható tanácskozást folyta- j tott több főispán, alispán és polgár- mester bevonásával az inségak- j ció lebonyolításáról. Keresztes-Fischer nyitotta meg á ta- j nácskozást, amelyen a belügyminisz- : tórium részéről Blaha Sándor és Ta- ‘ tips Árpád államtitkárok és Tom- csányi Kálmán miniszteri főtanácsos is résztvett, majd rámutatott azokra a kérdésekre, amelyeket az inségak­ció keretében meg kell oldani. Végül I felkérte a vidéki közigazgatási ható­ságok vezetőit, hogy tájékoztassák a helyzetről a földművelésügyi és a népjóléti minisztert. Ivády Béla földművelésügyi minisz­ter ismertette a gabonaelátási ak­ciót, a társadalmi jótékonyságra vo­natkozóan pedig Ernszt népjóléti mi­niszter tájékoztatta a megjelenteket iá tárcája körében megtett és még megteendő intézkedésekről. Ezután a főispánok és a polgár- mesterek beszámoltak a vidékükön levő helyzetről és adatokat terjesztettek elő az in­ségakció sikeres lebonyolítására vonatkozóan. Az értekezlet után Ivády Béla föld­művelésügyi miniszter a kővetkező­ket mondotta: — Az egész inségakció elvi kérdé­sét megbeszéltük. Az előterjesztések­ből látható volt, hogy vannak olyan vidékek, ahol elég egyhónapi segít- . ség, de vannak olyanok, ahol két, I esetleg három hónapi segítségre lesz szükség a tél folyamán. Sajnos, van­nak olyan vidékek is, amelynek la­kosságáról az egész télen át kell gondoskodni. A belügyminisztériumban való ta­nácskozás előtt tisztiértekez'eí volt Preszly Ele­mér, Pestvármegye főispánjánál, amelyen resztvettek a városok polgármesterei és a járások fö- szolgabirái. Halas várost a tisztiértekezleten dr. Fekete Imre polgármester képviselte. A tiszti értek ekle ten az inségakció megszervezését tárgyalták. A tiszti­értekezlet után számolt be a belügy­minisztériumban a főispán, hogy a vármegye területén ezzel kapcsolat­ban milyen intézkedésekre van szük­ség. A tisztiértekezleten értesülésünk szerint az az álláspont alakult ki, hogy az inségakciót az egész vár­megye területére ki kell terjeszteni, igy Kiskunhalas városra is, ahol szintén nagyszámban vannak kere- ( setnélküliek ,akik rászorulnak a se- : gélyre. i A halasi hatóság elsősorban is j gabonasegélyt kért erre a célra. Értesülésünk szerint a kormány I Halas város részére 8 vaggon • inséggabonát utal ki, részben in­I gyen, részben kedvező feltételek mellett. | A város az inséggabonát nem in- I gyen adja az arra rászorulóknak, | | hanem munkaalkalmat teremt és bu- ; za és liszt alakjában osztja ki a kormány által kiutalandó 8 vaggon gabonát. A kiosztás módozatairól később imi fogunk. Ravasz László: „ Csak olyan világbéké­ért lehet lelkesedni, mely nem áll szemben a nemzet eszméivel“ A Magyar Protestáns Irodalmi Társa­ság és az Országos Bethlen Gábor Szö­vetség Nyíregyházán vasárnap ünnepsé­get rendezett. Geduly Henrik dr. tisza- kerületi evangélikus püspök mondotta az ünnepi megnyitót, amelyben Ravasz Lászlót, a »magyar nép-próza aranyko- szorus mesterének« és az egyházi szó­noklat utolérhetetlen művészének nevez­te. Ravasz László dr. püspök emelkedett ezután szólásra, a legaktuálisabb világpo­litikai kérdést, a világbékét és a leszere­lés problémáját állította egészen uj táv­latba. — Az emberi civilizáció legnagyobb kérdése, hogy ki tudja-e küszöbölni a háborút, — mondta Ravasz püspök. — Mert nem. lehet elfelejteni a világháború mérlegét, amely tízmillió halott, húsz­millió sebesült, hárommillió özvegy, ki- lencmülió árva, tehát negyvenkétmillió emberéletbe került. A háború kiküszöbö­lésére inspirálja az emberiséget a jövő háború réme is, emiatt húzódott vissza egyszerre a tőke, ez szüntette meg a nemzetek közti bizalmi viszonyt. A mai gazdasági krízis feltétlenül a háború gondolatával van kapcsolatban. Ezért azok, akik a politikai gondolatok meg­testesítői, a háború kiküszöbölésének ügyét tették legfontosabb feladatukká. Hogy a nemzetek mennyire találkoznak a háborúellenesség gondolatában, arra nézve jellemző, hogy a háború óta több mint kétezer barátsági szerződést kötöt­tek, tehát tízszer annyit, mint előbb két­ezer éven át. A Rockefeller—Carnegie- féle intézetek be'esztervezték az egész tudományos világot az emberiség közös célvonalába. Mint konkrét eredményre, a loearnoi egyezményre és a Keliogg- | paktumra hivatkozott. Kérdés, hogy ; mennyire őszinték a különböző mozgal­mak? Nekünk mindenesetre feltűnő, hogy azok a nemzetek, amelyek a ver- saillesi békével torkig jóllaktak, különös­képpen pacifisták és szeretnénk tudni, hogy milyen áldozatot hajlandó hozni az igazi békéért, mert a gyengébb orszá­gok legázolásának eredményeit nem le­het ehhez a gondolathoz hozzákötni. Ezután elmondta Ravasz püspök, hogy néhány héttel ezelőtt Angliában egy ér­tekezlet kimondta, hogy a lefegyverzés a brit birodalom becsületügye. A világ­béke gondolatáért azonban csak úgy lehet lelkesedni, ha ez nem áll szemben a nemzet eszméivel s addig semmiesetre sem lehet világbéke, mig az igazságot nem lehet biztosítani. Végül Geduly Hen­rik dr. püspök mondott köszönetét Ra­vasz László előadásáért. Az alispán a borhamisítók elten Erélyes hangú alispani rendelet adja tudtul, hogy a borhamisítás a most meginduló szüreteléssel egyide­jűleg szokatlan mérvben és szemér­metlenséggel országszerte elharapód­zott. Ezért a borhamisítási kihágási ügyeknek soronkivüli elintézését igen kívánatosnak tartja az alispán. Egy­ben nyomatékosan felhívja a főszol­gabírókat s azokon keresztül a rend­őri büntetőbirákat, hogy soronkivül vonják felelősségre a borhamisítókat. Rizsaratás a szegedi határban Kitünően sikerült a rizstermelési kísérlet a kopár szikes földön Ami még egy évvel ezelőtt hihetet­lenül hangzott az Alföld szikessé vált kopár vidékén, az most valóra vált. Szeged határában fekvő Gyevi Fertő nevű szikes területen rizsaratáshoz állottak az öreg magyarok. Összehúzott, gyanakvó szemmel mé­regették végig eleinte a messziről bú­zatáblának látszó, aranyló vetést, azután megpendültek a kaszák és rendredőlt a bőkálászu terrrtés a sá­ros földre. Hosszú ut vezetett odáig, amig az idegen földön termett magból ma­gyar rizs lett. A turkesztáni rizst először kisázsiában honositották meg, azután átvitték Anatóliába, melynek éghajlata körülbelül azonos a ma­gyar Alfölddel. Az ott termett ma­got vetették el azután a szegedkör­nyéki szikes területen, amely ember- emlékezet óta semmire se volt jó. Ä most learatott három és fél holdon a rizs 80 centiméter ma­gas szárat eresztett és dús, sok magot tartalmazó kalászi érlelt. A szakértők szerint várakozáson fe­lül sikerült a kísérlet és igy minden remény megvan arra, hogy a terme­lést megnöveljék. j Az ország évi rizsszükséglete 2600 j vagon, amelyért 12 mUlió pengőt ! fizetünk külföldre. Magyarországon | másfélmillió katasztrális holdnyi szi­Í i kés terület van, ennek csupán a 2 százalékán háromezer vágón rizs te­remne, tehát amellett, hogy ellátnánk í az ország összes rizsszükségletét, ezenfelül még négyszáz vagon fe­leslegünk is maradna. — Ä szegedi paprika Japánban. A szegedi paprika hire eljutott Japánba is. Úgy látszik, hogy valamelyik ferdeszemü világjáró japán valamikor nem régen jó paprikás szegedi halászlével belakott s elhíresztelte hazájában. A minap egy osakai japán kereskedő egyik szegedi szállító cégtől ötszáz kilogramm, azaz öt mázsa édes nemes paprikát rendelt. E tisz az e t s este Ipi mej tási szét Okt vas órái ven A cíója 1932 amei Ez tanfc foyoj 1—1 elsaj. I I Bél N « F Hí n kt BSBEK­FI ruht Dubl Fekel Női 1 Ér a n. hogy ból I és I lyen Szál sz. a lomi mel javitá é; Vili (Scl Kai Szaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom