Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-09-16 / 74. szám

4 oldal Kiskun halai Helyi Értesítőbe szeptember 16 Erfesifés A t. közönség szives tudomására hozzuk, hogy Szent Imre utca 9 sz. alatti terménykereskedésnél daráló malmot helyeztünk üzembe, hol min­den gabonanemüt darálásra elfoga­dunk. Kérjük a t. közönség szives pártfogását Czagány és Sáfrik SPORT Legyőzhetetlen szerelem Regény 3 KÄC-NKSK 3:0. (1:0) Bajnok!. Biró: Leiner. Szép futbalíidőben és nagyszámú közönség jelenlétében ví­vott izgalmas mérkőzést a két he­lyi csapat. KÄC IL—KÄC Old-boy 3:1 (1:0) ! Bitó: Heller. A fiatalok jobban bír­ták az iramot és Csincsák (2) vala­mint Tóth Isaszegi góljaival megsze­rezték a győzelmet. Az öregek gól­ját Skribanek Antal 11-ből lőtte. # A kiskunsági alosztályban a baj­noki szezon e hó 13-val megindult. A csapatok egy része azonban csalk 20-án játsza első mérkőzését. A kis­kunhalasi »Nagykálozi Sport Kör« már a második mérkőzését játsza. * A kiskunhalasi »Nagy Kálozi Sport Kör« f. hó 20-án rendezi első cél­lövőversenyét a mintakert mögötti lőtéren. Ruházati cikkekben még nem létezett ily ölesé árak, mint a jelen idényben nyújt SCHON SAMU rőfös- és divaf- nagyáruháza Nem mulaszthatom el a t. vevő- közönség tudomására juttatni, hogy az idei cisxi és téli idényre szükséges áru szükségletem, hónapokkal ezelőtt idején, jókor tö­megtételekben lekötöttem, régi jó- hirnevü bel- és külföldi gyárosaim­nál, mely áruk óriási mennyiségben a egszebb és legújabb divatkivitelekben raktáromra érkeztek. Dacára a mai nebéz gazdasági viszonyoknak, kitű­zött célom az, hogy mindenki olcsóért Szép és jó árut tudjon nálam be­szerezni. Ruházkodjunk Sebőn Samu rőfös- és divat- na^yéruhAzéból!! A polgármester igyekezett lecsillapí­tani a szenvedélyeket: — Mindent el fogunk követni, hogy a bűnöst kézrekeritsük. Aki tud valami gyanús körülményt, jelentkezzék azonnal kihallgatásra. A zaj egy pillanatra elült. Aztán in- nenonnan erélyes hangok kiáltottak fel. — Coco'eu ott volt mindjárt, mikor kiütött a tűz! ő hozta ki szobájukból a grófkisasszonyokat is! Hol vagy Coco- leu? Hamar! Hamar! Cocoleu már évek óta kegyelemke­nyéren élt a gróf házában. Anyját egy festőművész csábította el s aztán köny- nyedén faképnél hagyta. A szerencsét­len leányanyát a falu szigorú társadalma kiközösítette, éhezett, kóborolt, úgy ten­gette nyomorúságos életét egyik napról a másikra. Egyszer halva találták az utszé'en. Cocoleu akkoriban hat-hétéves lehetett. Testileg erőteljes, fejlett fiúcs­ka volt, de szellemi'eg annál hátramara- dottabb. A sok szenvedés, üldözés, nél­külözés, ami az anyát érte, bárgyúvá tette a fiút. Beszélni sem tudott rende­sen és örök életére hülye maradt. Ge­nevieve grófnő megszánta a szerencsét­len kis állat-embert, kastélyába vette s az egyik majorban igyekezett foglal­koztatni. Egyszerűbb munkákat elég jól elvégzett a szegény hülye, de a gyermek­korában megszokott kóbor természe­tet sohasem lehetett kinevelni belőle. Még a téli hónapokat csak kibírta fedél alatt, de mihelyt jött a tavasz, Cocoleu kereket oldott és a zord idő beálltáig a hegyek között kószált. A grófnőt és gyermekeit hü kutya módjára szerette. Az emberek általában azt tartották róla, hogy nem is olyan bárgyú, mint ami­lyennek mutatkozik, van magához való esze és elég ravasz ahhoz, hogy igye­kezzék munka nélkül minél jobban élni. A gyengeelméjű ott állott a kunyhó szobájában és rémült pillantásokat vetett jobbra-balra. Az emberek diadalmasan kiáltották: — Itt a tanú! Beszélj Cocoleu, nyisd ki a szádat, agyonütünk, ha hallgatsz! Az orvos összeráncolta homlokát: — Csak nem akarnak ennek a sze­rencsétlennek szaván ^indulni? Hiszen ez teljesen beszámíthatatlan. Calpin más vélemény an volt. — Bármilyen korlátolt is, mégis ér­tékes felvilágosításokat adhat! — Csak nem gondolja komolyan? A grófnő szelíden szólt közbe: — Mindenesetre neki köszönhetem gyermekeim megmentését, ez is amel­lett bizonyít, hogy vannak világos pil­lanatai és gondolkozik. — Ne félj, Cocoleu, .gyere közelebb! Senki sem akar bántani. Az orvos és a gróf ismételten ki­jelentették, hogy tiltakoznak a szerencsét­len kiha lgatása élen, de a vizsgálóbiró hajthatat’an volt. — Kötelességem mindent elkövetni az igazság érdekében! Beszélj fiam! Mondj el mindent, amit tudsz! Hol voltál ma éjjel? A bárgyú dadogva, nehézkesen vá­laszolt. — Az udvarban voltam. — Láttad a tüzet kezdetétől fogva? — Igen! Szeme rémülten tapadt hol a grófra, hol a grófnőre. — Beszélj szépen, Cocoleu! — biztatta a grófnő. A hülye szeme feicsüant. — Egy ur gyújtotta meg. — Láttad? — Igen! — Ismered? — Igen! Bois... Bois... Boiscoran ur! Hihetetlen zugás-morgás keletkezett. — Ostobaság! — jelentette ki a gróf. Az orvos diadalmasan nézett körül: — Nos, ugy-e megmondtam? Hülye csak hülyeségeket beszélhet. A biró nem befolyásoltatta magát. — Azt mondod, fiam, hogy Boiscoran ur gyújtotta fel Valpinsot? — Igen... igaz. Igaz!.. Hosszas erőlködések, hiábavaló da­dogások után, végre nagynehezem el­mondta, hogy Boiscoran ur újságokat vett elő zsebéből, gyufával meggyujtotta és betette egy szalmakazal alá, két nagy farakás közelében. Fenyegető zugás, morgás kísérte a bárgyú szavait. Az orvos gúnyosan mo­solygott. A biró dühbe jött. —- Nem tűrök semmiféle vélemény­nyilvánítást. Csendőrökkel távoüttatom el, aki egyetlen szóval zavarja a ki­hallgatás menetét! A bárgyú nagynehezen eldadogta azt is, hogy Boiscoran fehéres nadrágot, barna kabátot és nagy szalmakalapot viselt. A gyújtogatás után elbújt a fa- rakás mögé s mikor a gróf kijött, két­szer rálőtt. Claudieuse megfelejtkezve fájdalmas sebeiről, felugrott ágyában és méltatlan­kodva szólt közbe: — Szörnyűség ilyesmit megengedni! Hogy gyanúsíthat ez a bárgyú feddhe­tetlen jellemű úri embert? Miért nem kiabált, lármázott, ha látta mi készül? A vizsgálóbiró megismételte a kér­dést : — Miért nem szóltál? Cocoleut a nagy szellemi megerőltetés azonban teljesen kimentette. Ostobáin nevetett. Homlokáról vastag verltékcsep- pek gördültek alá. Rángatózni kezdett, végül összeesett. El kellett vinni a szo­bából. A biró az általános tiltakozás e lenére is tovább védte álláspontját: — Becsületbe i kötelességem volt kér­dőre vonni a gyengeelméjű!. És köte­lességem a kapott nyomon ha'.adnc Szí­veskedjék megmondani gróf ur, hogy milyen viszonyban volt Boiscoran úr­ral? A gróf haragosan kiáltott fel: — Lehetséges, hogy biró ur hitelt ad egy beszámíthatatlan kije'entéseinek? — Ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a gróf ur válaszoljon a feltett kérdésre. A gróf méltatlankodva felelte: — Nem vagyok Boiseorannal sem jő, sem rossz viszonyban! Sohasem volt nálam... én sem nála! Politikai néze­teink azonban sehogysem egyeznek. — Ha jól emlékszem, érdekösszeütkö­zések is voltak! — fürkészett tovább a biró. — Je'entékte'en dolog. Egy patak vá­lasztja el birtokainkat, amiatt vannak kellemetlenségek... — Egyéb is volt, ha jól tudom? — Jelentékte'en! Két vadászkutyája minduntalan átjött az én területemre s ezen bosszankodtam. Rontják a vadállo­mányt. — Szóváltásuk is volt emiatt? — Igen, — mondta a gróf kellemetle­nül... De mindig én voltam a hibás! (Folytatjuk.) Tűzhelyek, Kályhák, Borprések és háztartási cikkek olcsó áron kaphatók Sándor vaskereskedö* nél. — Murgáccsal szemben. inja 1 "ii>• f | i AuyaköuyT i hírek — Szeptember 6. — Szeptember 13. — Születtek: Gál István és Csányi Rozáliának halve született fiuk. Csontos Dávid és Ternyik Margitnak Margit Erzsébet nevű leá­nyuk. Bottka György és Horváth Vero­nikának Rozália nevű leányuk. Kardos János és Vidéki Juliannának János neivü fiuk. Tegzes Árpád és Szlobonyi Fran­ciskának Erzsébet nevű leányuk. Urfi Imre és Molnár Eszternek Károly nevű fiuk. Ádám Pál és Váczi Juliannának Pál nevű fiuk. Volovár Márton és Vágó Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Macska József és Gubu Máriának Fe­renc nevű fiuk. Batiiz Benedek és Gás­pár Margitnak Imre János nevű fiuk. Gregus Lajos és Héli Rozáliának Irén Erzsébet nevű leányuk. Fentem János és Gyenes Annának Sándor Mihály ne­vű fiuk. Püspöki Péter és Szokola Te­réziának Mária Terézia nevű leányuk. Vas Sándor és Kovács B. Honának Sán­dor nevű fiuk. Körösi Pál és Kakuk Er­zsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Tűri Lukács és Vaczuli Katalinnak László nevű fiuk. Rátóti Pál és Hlatki Veroni­kának Pál nevű fiuk. Király Gy. Lajos és Könyves Rozáliának Jolán nevű leá­nyuk. Meghaltak: özv. Juhász Ferencné Tóth Rozália 80 éves. Tóth Antalné Ancsa Molnár Renáta 50 éves. Maráczi Ferencné Be- zsenyi Mária 40 éves. Szili Károly 33 éves. Móvzer István Ferenc 2 hónapos. Blum Lőrinc 76 éves. özv. Tasi Imréné Balog Judit 76 éves. Kihirdetett jegyesek: Schvartz László Szilágyi Margit győri lakossal. Odor János Kovács Gizellával. Kurunczi István Csécses Ilonává’. Gaz­dag Balázs Kálmán Farkas Vilmával. Házasságot kötöttek: Heinoz Antal János barcsi lakos So­két Anna Irénnel. Kazy Zsámbók Béla gödöllői lakos Kovács Gizellával. Soós Pál Léder Teréziává’. Moharos Dezső Komlós Etelkával. Pete Lajos Zoltán pesterzsébeti lakos Kasza Eszterrel. Sín- ka Antal Kuklis Máriával. Boldog János Patyi Rózsa kiskunmajsai lakossal. Visz- ir.eg Balázs Bornagiel Máriával. Közgazdaság szeptember 15 halasi gabonaárak Búza 6.75, rozs 6.75 boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 1 OS—110, közepes 112—116, nehéz 117—119 fillér, irányzat vontatott. GzDBíerstfsin Vilmos tudatja, hogy üzletét Horthy Miklós-térre a régi Hangya sarokhelyiségébe helyezte át, ahol mindennemű rőfös árut valamint kész női ruhákat leszállított arakon árusít. Kéri a közönség további szíves pártfogását. Köfönyi erdőgaz­daság faárai a következők: Akáohasáb 54 P Akácdorong 50 P Nyárhasáb 22 P Nyárdorong _ 18 P Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Ózom erem szeplőt, majfolrot, pattanást elmulaszt, napbarnított arcbőrt kife= hérit. Csodás arcápoló, a legcsunyább arcot is széppé varázsolja. Kapható a RáCZ patikában Kossuth u 1 (Takarékepület) Nyomatott a Kiskunhalas Helyi Értesítőié Lapvállalat»nyomdában

Next

/
Oldalképek
Tartalom