Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-09-02 / 70. szám
2 KMnmhalM Helyi Brteritője KÖZVÉLEMÉNY Elkallódott-e vajon a polgári társadalom? Amiről hosszú évtizedeken keresztül, végig a vérrel szántott háborús esztendőkön, a forradalom kezdetén és a forradalmi idők folyamán, folyóiratok, ujsághasábok, tanulmánysorozatok annyit prédikáltak, ma úgy érezzük és talán épen ma, aktuálisabb, égetőbb és viharosabb probléma, mint talán bármikor is volt. A polgári társadalom a maga pató- pálos, szalmalángos fdlobbanásaival súlyosbítva, felkészültség nélkül, ma- gárahagyottságában pontosan és biztosan akkor ébred rá a veszélyekre, amikor már lángra lobban feje felett a tető, amikor már a legkiválóbb adottságokkal felszerelt tűzoltó- hadtest sem képes segíteni rajta. A polgári társadalom nagyfokú egy- másrautalsága mellett argumenfuim- tankok dübörgései vonultak már fel eddig, de csodálatos minden segit- ségkiáltás, minden segíteni akarás süket füleken dörömbölt és hályo- gos szemek tükre elé vetítette a borzalmak és felfordulások dantei képét. Nem hallókká és nem látókká enerválta a társadalmat talán á háború idegölő tortúrája, talán a sok szenvedés, amelyen keresztül kellett evickélmie, nem tudni. Csak az az egy tény, hogy a mai társadalom közömbösebb legsajátabb problémáinak fekete felhőivel szemben mint bármikor is volt. Kíváncsian várjuk mindenesetre ki lesz az, aki felállítja a viharágyukat, ki áll be felleghajtónak, ki lesz az a bátor és eröslelkü pionér, aki az árviz- szakadékokban felállítja a mentőcsónakokat, hogy átszállítsa a lelkeket a szervezettségnek arra a pontjára, ahol otthonukra-lelkinyugalmukra visszatalálnak. Felhők igenis vannak. Bácskai híradások szerint a csöndes falvak dolgos magyarjai közé például Baracskán és Csátalja környékén az elmúlt napokban megkezdték a mákonyhintést, a méreg már száll és süvít a levegőn keresztül, a nagy ipari városok után most már a falvakban is hintik a gyűlöletet kommunista röpiratok alakjában minden ellen ami rend, ami tisztesség, amit úgy nevezünk, hogy építő munka: a polgári társadalom ellen. Ezek a mérgezők egyelőre földalatti szervezkedések bűvészei, a méregzsonglőrség előfu- tárjai, a pusztítás pokoli hada a maga ördögi szinjátéku vezérkarával. A vörös rém kisértete tehát ismét kísérti a tisztes munka, a derék építés, a becsületes tisztalelküség muskátlis ablakait, a mezőt, a szőlőt, a gyümölcsöst, a szérüskertet, fel akarja robbantani a maga romboló ideológiájával a tanyák kis fehér udvarházait, csempészi a gyűlöletet, a pusztítást és a széthúzást. Idejében kell mindenkinek elő venni a jobbik eszét, idejében kell elelmélkedni ia múlt mindent felperzselt bolsevista korszakán, amikor annyi könny, aranyi bánat és tengernyi megaláztatás jutott osztályrészéül gazdának, iparosnak, kereskedőnek, tanult osztálynak: az egész, osztatlan, régi, hites tradícióban felnőtt magyar társadalomnak. A polgári társadalom szervezkedésének mondhatnánk utolsó órái előtt állunk. A polgári társadalomnak számot kell vetni önmagával, a benne rejlő hatalmas erkölcsi erőkkel azzál a fölénnyel, amellyel bir és rendelkezik, ha tudatára ébred önmaga valójának. A polgári társadalom szembeszállhat minden rémmel és minden rombolással és a pusztítás valameny- nyi válfajával. De csak egy esetben. Ha fontos a saját személyi és var gyonbiztonsága, ha nem lényegtelen számára fiai és unokái sorsa és ha szivén viseli ennek az áldott, életet adó és életet termő és életet megtartó magyar földnek a sorsát és jövőjét. Evangéliumi idézet ez, vagy bibliai teksztus, ahogy akarjuk. Tessék gondolkodni felette. Érdemes. M-y. szeptember 2 A város 1932-es évi költségvetési előirányzatának fontos tételei a bevételekről és kiadásokról Az első rész a közigazgatási részről szól. A tisztviselők személyi járandóságai, a tisztviselői fizetések 191 ezer 454 P kiadást jelentenek a városnak. A dologi kiadásnál a nagyobb tételek: hivatali szükségletekre 14 ezer 300 P. Fűtés és világításra 5940 P. Szolgák ruházatára 3135 P. Utazási költség és napidijakra 2700 P. Vegyesek 2000 P. Hozzájárulás a vármegyei háztartási alap kiadásaihoz 23 ezer 071 P. Ezzel szemben a nagyobb bevételek: pénztári maradvány 57 ezer 513 P, anyakönyvi dijakból 1260 P, hivatalos eljárási dijakból 4580 P, bizonyítványok, igazolványok kiállításáért 1610 P, hirdetési dijakból 720 pengő. Rendészetnél a város összes kiadása 55 ezer 617 P. Ezzel szemben a városnak itt alig van bevétele. A nagyobb kiadások: személyi illetményekre 27 ezer 691 P. Az állam- rendőrség hozzájárulásához 24 ezer pengőt ad a város. A tűzoltóság fenntartásához is tekintélyes összeget fordít a város. A tűzoltók fizetése 21 ezer 442 P-t tesz ki és az egyéb kiadások a következők: önk. tűzoltó testület segélyére 1000 P, tűzoltók ruházatára 2352 P, tűzoltó- szerek karbantartása és beszerzésére 3200 P, fűtés és világításra 1239 pengő. Mennyi a város adóbevétele és kiadása Az adókezelési résznél az összes kiadások 106 ezer 381 P-t tesznek ki. A város bevétele viszont adókból 327 ezer 249 P. A nagyobb kiadások a városi adóhivatalnál: személyi járandóságokra 66 ezer 043 P. Könyvkötészet, Írószer, nyomtatványra, szaklapokra 3060 P. Fűtés és világításra 2050 P, bútorzatra 200 P, végrehajtási költségekre 3000 P, adóösszeirási költségekre 2000 P. A javadalmi hivatalnál: személyi járandóságok 7232 P, dologi kiadások 1713 P, forgalmiadó kezelésnél f személyi és dologi kiadások 20 ezer 233 P. Ezzel szemben a város nagyobb adóbevételei: vigalmi adóból 2000 P, borfogyasztási adóból 100 ezer P, husfogyasztási adóból 19 ezer 700 P, italmérési illetékből 8840 P, ingatlanvagyon átruházási illetékből 37 ezer 500 P. Általános kereseti adóból 106 ezer 709 P, forgalmiadó részesedésből 32 ezer P, hus- forgalmi adó részesedésből 2500 P, késedelmi kamatokból 9520 P, végrehajtási dijakból 6000 P. Mennyit fordít a város közegészségügyre A közegészségügynél a kiadások személyi járandóságokra 12 ezer 911 P, gyógyszerekre 3320 P, társada lombizt. intézet járulékaira 2900 P Kutak fentartására 4640 P, fertőző betegségben ápolt szegények ápolási dijaira 1000 P, a mentőállomás fenn tartására a város 1220 P-t fordít Az állategészségügynél a város kü lömböző kiadásai 22 ezer 870 P-t tesznek ki. Ezzel szemben az összes bevétele 19 ezer 295 P. A nagyobb bevételek ebadóból 3855 P, állatvásári dijakból 10 ezer 750 P, marha- j árlat kezelési dijakból 3500 P. A na| gyobb kiadások: személyi járandó- i ságok 14 ezer 736 P. Apaállatok tartására 2794 P, apaállatok beszerzésére 3400 P. Sok pénzébe kerül a városnak az iskolák fenn* tartása A tanügyi résznél a város összes kiadásai az iskolákra 58 ezer 775 P. A kisdedovodánál a személyi és dologi kiadások: 5582 P. Az állami elemi népiskoláknál a dologi kiadások: iskolai épületek karbantartására 3200 P, fűtés és világítás 12 ezer 359 P, takarítás 1369 P, városi hozzájárulási összeg az iskolák fenntartásához 13 ezer 150 P. Ipariskolánál: személyi járandóságok 6644 P, dologi kiadások 400 P. Segélyek: ref. gimnázium segélye 597 P, polgári fiúiskola dologi kiadásaira 5514 P, ref. polgári leányiskola segélye 5800 P, rom. kát. polgári leányiskola segélye 2900 P. Itt a városnak bevétele az ipardijakból 1200 P. A közművelődésre a város 13 ezer 872 P-t irányoz elő. Ebből a zeneegyesület és városi dalárda segélye 480 P, iskolánkivüli népművelésre 4010 P, testnevelési célokra 8020 P, tagsági dijakra 1362 pengőt költ a város. i A szegényügy és más I dolgok A szegényügyre 25 ezer 170 P-t költ a város. Ezek a kiadások a következők: szegények pénzbeli segélyezésére 9000 P, a Bessenyei men- házban ápoltak élelmezésére, ruházatára 12 ezer P, szegények ruházatára 680 P, szegények temetési költségeire 1190 P. Itt a bevételt 1400 pengőben irányozzák elő. Az anya- és csecsemödévelem ré- I szére 6000 P-t vettek fel a költség- I vetésbe. És pedig 5000 P-t a Stefánia csecsemőotthon segélyére, 1000 P-t a tüdőgondozó intézet segélyére. A vágóiadnál a személyi járandóságok 3160 P-t, a dologi kiadások így üzemi költség 3900 pengő, világítás 1100 P, állatorvos kocsi- fuvardija 660 P-t tesz ki. A vágóiadból a városnak 32 ezer 100 P bevétele van, vágóhídi dijakból 23 ezer 850 P, husszemle dijakból 8250 P. Mit hoznak a város ingatlanai A vagyonigazgatási rovatnál a városi épületek és ingatlanok várható bevételei és kiadásai szerepelnek. A városi épületeknél a kiadások: épületfenntartás 11 ezer 300 P, tűzbiztosítás 1224 P, adó: 6179 P. A fehértói gazdaságnál a kiadások: adó 2099 P, gazdasági istálló építésre felvett kölcsön annuitására 2320 P, szántók, legelők, nádasoknál az összes kiadások: 1320 P, kertészetnél 1000 P, erdőgazdaságnál 3232 P. Személyi, autó és előfogatokra a kiadások: személyi járandóság 5400 P, dologi kiadások 12 ezer 638 P. Ugyanezen épületek és ingatlanok jövedelmei: városházi épületnél bérjövedelem 40 ezer 623 P. Ingatlanoknál: fehértói gazdaság haszonbére 13 ezer 231 P, nádasok jövedelme 3200 P, városi földek haszonbére 86 P, fübérjöve- delem 2700 P, a kertészet jövedelme 1800 P, faeladásból 11 ezer 750 P, melléktermények eladásából 585 P, közterület használatáért 750 P. A város összes kiadása, bevétele és a fedezetlen hiány Ezek szerint a város összszükség- lete 920 ezer 227 pengő. Erre a város összbevétele 575 ezer 983 P. Fedezetlen hiány, amelyet pótadóból kell a városnak fedeznie: 344 ezer 244 pengő. Fölemelik a házadét, a forgalmi adét, a magánalkalmazottak kereseti adéját, az örökösödési és egyék illetékeket Az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása céljából teendő intézkedések sorában most az adóbevételekből és az illetékekből származó jövedelmek fokozása következik. Az idevonatkozó rendeletek nagyjában már elkészültek és a hétfői minisztertanács megkezdte részletes tárgyalásukat. Mint értesülünk, az alábbi uj adóemelések vannak tervbe véve: a forgalmi adót 2 százalékról 3 százalékra, a házadó kulcsát 17 százalékról 25 százalékra emelik, az örökösödési és vagyonátruházási illetékeket és a magánalkalmazottak kereseti adópótlékát szintén fölemelik. Szóba került a cukoradó emelése is, de a fogyasztási adók fölemeléséről különben nincsen szó. Minden adóemelés a fokozatosság elve alapján történik és a kisembereket lehetőleg mentesíteni akarják az újabb megterhelésektől. Mindezek a rendeletek előbb a 33-as bizottság elé kerülnek megvitatás és elfogadás végett. Ha az adók és illetékek emelésével biztosítottnak látják a költségvetés egyensúlyát, azok- ? ra az intézkedésekre kerül sör, amelyek a magángazdaság megerősítését célozzák. Elsősorban az export fokozásával kívánja a kormány előkészíteni a mezőgazdaság helyzetének javítását és úgy a megkötött, mint a megkötendő kereskedelmi szerződések lehetőségei a legnagyobb mértékben igyekeznek kihasználni. Ezzel kívánja a kormány növelni a forgalmat, amely nemcsak az egyes adóalanyoknak jelent bevételi többletet és kereseti lehetőséget, hanem ezzel együtt az államnak is jövedelmet hajt. B _,.;srE2====s== ----:iü-=a — Szeptemberi buzakámat kulcs. A Pénzintézeti Központ közhírré tette, hogy a buzazáloglevelekben folyósított és buzaértékre szóló kölcsönök törlesztő részleteinek befizetésekor és a buzazáloglevelek kamat- szelvényeinek beváltásakor szeptember hóban egy mázsa "búza értéket 12.76 pengő átszámítási kulcscsal ItpII <5 ráírni tan i.
