Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-08-22 / 67. szám
augusztus 22 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 oldal A halasi kát. Egyház kérelme a hívekhez A halasi kát, templomban a Szent István napján tartott szent mise ke- ! rétében felkérték azokat a híveket, akik a templomrenoválás után a templomban szükségessé váló takari- ; tásnál segédkezni akarnak, hogy á 1 plébánián jelentkezzenek. A felhívás ezenkívül megemlítette, hogy adományokkal is járuljanak hozzá a hívek a kiadásokhoz. Semmi kétség sem lehet aziránt, hogy a katolikus hívek a legszentebb szolgálatokhoz hozzá fognak járulni, hogy igy mielőbb lehetővé váljon Isten nagyobb dicsőségére az, hogy a templom fogadhassa be újra az ájtatos hiveket. HÍMEK — Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. — Augusztus végén szüretelnek. A kiskőrösiek a május vége óta tartó abnormis szárazság és tikkasztó hőség következtében beálló gyors érés miatt. 14—15 fokos borokra j számítanak. — A Hangya betét-forgalma július ■ hó 144Ö1 augusztus 20-ig. A beié- f tek zárolása a kormány rendeletére julius 14-től augusztus 20-ig tartott. Ezen idő alatt a Hangyánál áruelö- leg számlára elhelyezett 27 tag 17 ezer és 500 pengőt, ugyanezen idő alatt kivitt 52 tag 10 ezer és 500 pengőt. A Hangya betétállománya tehát a zárolási idő alatt hétezer pengővel növekedett. A bizalomnak a Hangya és a pengő iránt ez a leg- beszélöbb bizonyítéka. H. — A boldogulás útja. A mezőgazdaság fennállása óta a gaízdák még soha olyan nehé;z helyzetben nem voltak, mint a mai időkben. Ennek oka, hogy a jövedelem egyre csökken, mig ugyanakkor a termelési költség állandóan növekszik. Ilyen körülmények között joggal kérdezheti minden birtokáért aggódó és a,zt továbbra is megtartani; ajkaró ga;zda, hogy mit kell (lennie, ha ajzt akarja, hogy boldoguljon és számítását jobban megtalálja, mint a legtöbben manapság. Erre a minden gazdát érdeklő időszerű és fontos kérdésre ad pontos feleletet Bartha Ernő orosházi felső mezőgazdasági iskolai tanárnak »Mezőgazdasági költség és jövedelem- számítás« címmel megjelent érdekes könyve, amely a legkülönbözőbb, de legidőszerűbb mezőgazdasági ágak köréből 41 kalkulációt tartalmaz. A könyv legnagyobb előnye, hogy a legnehezebb számításokat is egyszerű, világos, min- depki által könnyen érthető módon tárgyalja, továbbá mejgmutatja aiZ egyedüli helyes utat, amelyen elindulva és haladva atz eredmény a jövedelem emelkedése és a termelési költségek csökkenései lesz. A könyv ára 2 pengő. Megrendelhető a szerzőnél, valamint G. Sizabó J. továbbá Pless N. könyvkereskedőknél Orosházán. — Takarékossági tervek Szegeden. Somogyi Szilveszter dr. polgármester, aki, most érkezett haza szabadságáról, kijelentette, hofgy Szeged városnál az alapfizetéseket 10 százalékkal, a pótlékokat pedig 20 (százalékkal redukálják ésí igy a v^ros a személyi járandóságoknál egy év alatt körülbelül 40.000 pengőt takarit meg. — Kecskeméti gyümölcs- és zöldségpiac. Nagybani árak: tüköralma 12—15, őszi vaj alma 10—20, körte, közepes 8— 10, körte apró 3—6, vörös szilva 8—12, ős,zi aszaló 20—22, nyári aszaló 20—30, csemegeszőlő 40, saszlaszölő 25—30, fehér szőlő 12—18, fekete szőlő 12—16, sárgadinnye 3—4, görögdinnye 2—3 fillér kilojgrammonként. Paradicsom 4, zöldbab 15—18, zöldpaprika erős 10—12, Zöldpaprika édes 9—10 fillér kig.-ként. — Országos vásár. Fülöpszálláson a legközelebbi országos vásárt augusztus 30-án tartják meg. — Az uszódi vásár. Az uszódi állat- és kirakodó vásárt augusztus 31-én tartják meg. A vásárra sertés kivételével minden jószág felhajtható. A betétek után az eddigi kamatot fizetik a bankok A bankok úgynevezett kondiciókar- tejlje foglalkozott a betétkamatok megállapításával. A tanácskotzásokon az a felfogás alakult ki, hogy az aranypetngö bevezetése után a betétek után az eddigi kamatokat téritik meg. «««» — Az Apolló mozi diadalmas műsorából fs| messze; kimagaslik a holnap, vasárnapi Ufa világattrakció, a Nina Petrovna, szomorú szerelme cimü 9 felvonásos dráma Brigiit© Helm-el a főszerepben. Csodálatos film! ez, amely, az Ufának nem kevesebbe, mint 1 millió dollárjába került. — Székelési zavarok, bélgörcs, puffadtság, gyomorszédülés, izgalmi állapotok, szividegesség, féleiemér- zés, bódultság és általános rosszél- lét esetén a természetes »Ferenc József« keserüviz a gyomor és bélcsa- torna tartalmát gyorsan és fájdalom nélkül kiüríti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Korunk legkiválóbb orvosai a Ferenc József vizet úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. SPORT Iskola küayvsk előjegyzése megkezdődöttI Tekintettel a nehéz gazda» sági viszonyokra kérem az igen tisztelt vevőimet, hogy iskola = könyv rendeléseit szeptember 2=i g adja le. Nézze meg dúsan felszerelt isü9la és Írószer raktáramat Hurtné Városház épület a szálloda melleit Vasárnap, 23-án d. u. 4 órai kezdettel játsjza, al »Kiskunhalasi Nagykálozi Sport Kör« a »Kiskunhalasi Athletikai Club« első csapatával, szezonnyitó mérkőzését. A két csapat találkozását városszerte n^gy érdeklődés elqzi meg. negeny ^ — De — dadogtam, nehezen törve a szavakat — szerelemről, vágyról, örömről szó sem lehet többé közöttünk. Csak testvérek, csak barátok lehetünk a jövőben egymásnak— Oh... óh... — nyögdéeselte halkan Jeléna. — Mert — emeltem fel újból szavaimat — kettőnk közé lépatt egy harmadik, aki ma is itt áll és mindörökre itt marad közöttünk. — Igen. Bingazi Calmó a neve — mondta rá afc áment Jeléna. — Bár már nincs aiz élők sorában — pattogott vésiztjóslóan hangom, — de azért itt van ő: itt, itt, közöttünk! — Nincs! Nincs qz élők között! — hasadt fel szóra a leány vér télén ájaka. Jeléna- — Én öltem meg őt is! Vágyam pusztító igyilkávaj, szerelmemmel én öltem meg őt is! — Ah! Isten... Isten...! — hördült fel — Nincs! Félő volt, hogy a mardosó le'kiisme- ret ©szét veszi a leánynak, vagy újból ájulásba, dönti, intettem hát Mariannának, hogy vegye ápolás alá lelkibeteg nővérét s hűsítse vízzel égő homlokát. Órák futottak el, amig türelmes vigasztalás és lelki gyógyítás után félig- meddig megnyugodott Jeléna s e’-ég erős volt arra, hogy kézen fogva meginduljunk vele s kivezessük őt fiatal élete szörnyű kálváriájából: az erdőből. Minek vázoljam tovább az erdővel vívott küzdelmet? Elég talán annyit megjegyeznem, hogy öt keserves nap után kijutottunk Szibéria fakoporsójából, végtelenbe vesző ősrengetegéböl. Kijutottunk a napfénybe, a gát és gáncsnélküli térbe, az életbe, a szabadságba. Még két napi gyaloglás és aztán sziv- repesve, félelem és öröm szorongó érzésével megálltunk Csizda falu" előtt. Egymásra néztünk és némán, szótlanul azt kérdeztük egymástól: — Vájjon él-e még az apa? Él-e még Sacharoff tábornok? # Némi tétovázás után, könnyes szemmel és dobogó szívvel beléptünk a kis orosz faluba. Bibor-bóbitás fejű leányok, komor nézésű asszonyok és nagyszakállu muzsikok fürkésző tekintete vett bennünket kereszttűz alá, ahogy végigmentünk a község iőuccáján. — Vájjon, kik lehetnek ezek a furcsa idegenek? — suttogtak egymásnak a falubeli bámészkodók. — Lehet, hogy a íoms(zki cseka kémei, de az is meglehet, hogy üldözöttek, akik a vérszomjas vörös uralom bosszúja elől menekültek közénk, hogy menedéket leljenek. Ilyen és hasonló kérdések röpdöstek fejünk felett mindaddig, amig egy ékesebb paraszt meg nem szólított bennünket. Természetesen egy szempillantás alatt közénk csoportosultak mindazok, akik kiváncsiak voltak kilétünkre s mivel naigyon sokan akadtak ilyenek, egykettőre hatalmas embergyürü vett körül bennünket. i — Nem tudom, elvtársak vagy menekülő burzsujok vagytok-e, mégis megkérdem tőletek: honnan jöttök és mi célból kerültetek falunkba? Tudtam, hogy életet, egyben halált is jelenthet a paraszt kérdésére adandó felelet. Életet, vagy halált mindhármunk számára. így feleltem tehát: — Erdei telepesek vagyunk, tehát sem vörösök, sem burzsujok, hanem egyszerű munkások. Innen vagy 100 versztnyire lakunk az őserdőben és fa- kitermeléssel foglalkozunk. Mivel sok a fánk, eladni szeretnénk. Vevőt keresünk, ezért jöttünk közétek. Halk moraj futott végig e kijelentésemre a tömegen. Általános csodálkozás fogadta szavaimat. Az üreg muzsik hangosan felkacagott. Szétvetette lábát, kitárta karjait s hadonászva, gesztikulálva magyarázkodott. — Gyermekeim ti nyilván eltévedtetek. Bizonyára fogalmatok sincs arról, hogy most hol vagytok? Sietve rávágtam a feleletet: — Bizony, ha felakasztanál, se tud- nók megmondani, mi a neve ennek a városnak. Tizen is közbekiabáltak: — Nem város ez, hanem falu! Malinki falucska. Csizda. Csizda faluban vagy most, goszpodin! Úgy tettem, mint aki szörnyen csodálkozik s tettetett haragomban egy vaskos orosz káromkodást is megeresztettem. — Eltévedtünk! — kiáltottam a lányokra. — Mi Tomszkba akartunk men- jni s ime, ebbe a nyavalyás kis faluba kerültünk. — Azért mondom! — rikoltotta vigan a hófehér szakállas öreg. — Hiszen itt fpt senki a világon nem szokott venni! Itt mindenki maga vágja fáját az erdőben s emberemlékezet óta senkisem fizetett egy huncut kopekot sem tüzelőért, vagy házhoz való gerendáért. Bizony, bizony, eltévedtetek! Félszemmel intettem a leányoknak, hogy a világért se szóljanak közbe s hagyják, hadd hazudjak tovább a bá- mész tömegnek. Jó orosz szokás szerint, teli tenyérrel rácsaptam az előttem kuncogó muzsik vállára. — Kár kinevetni a szegény jámbort, öregem! Inkább segíts rajtunk és mutasd meg a jó utat, amelyik Tomszk felé elvezet. Általános hahota fogadta szavaim. Vagy ötven ember kuncogott, vihogott teli szájjal körülöttünk. Az öreg muzsik is majd összeesett a nevetéstől. ' i 1 — Szóval te mindjárt Tomszkba akarsz innen szaladni? — fuldokolta villogó fogsora mögül. Azt hiszed talán, hO|gy egy kőhajitásnyira fekszik tőlünk? Tévedsz, barátom! Vedd tudomásul, hogy Tomszk városa 120 versztre, 6 napi járóföldre van ettől a falutól. Úgy látszik, nagy grimaszt sikerült vágnom az öreg felvilágosítására, mert falrengető kacagás harsant fel körülöttem. — Ha igy van — szóltam haragot miméivé — akkor csakugyan nem szaladhatunk át csak úgy kutyafuttában Tomszkba, hanem előbb alaposan ki kell pihennünk magunkat. Úgy is nagyon fáradtak vagyunk, ránk fér tehát egy-két napi pihenő. Nem tudom, tudnátok-e számunkra szállást és élelmezést nyújtani? ' 1 i ' [ (Folytatjuk.) j
