Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-08-19 / 66. szám

4 oldal Kltkanhala« Helyi Értesítője augusztus 19 Kétmilliárd teher van a magyar földbirtokon 1928 junius 30-án bekebelezett te­her a magyar földbirtokokra össze­sen 972 millió pengő volt. 1928 de­cember 31-én már 1160 millió pen­gő, 1929 december 31-én a teher 1549 millió pengőre emelkedett. 1930 junius 30-án pedig 1648 millió pen­gő volt. 1929. év végén 32.8 száza­lékkal több teher volt a magyar földbirtokokon, mint 1928. év végén. A legnagyobb hányad, 63.2 o/o a kis- birtokra esik. Általában egy katasz- trális holdra 26.23 pengő esik kamat címén egy évre. Ezenkívül vannak olyan terhek is, amelyeket nem ke­beleztek be, úgyhogy két milliárd teher eshetik a magyar földbirtokok­ra. A kamat pedig legalább kétsze­rese a békebelinek. A városi Mezőgazdasági Bizottság vasárnap ülést tartott, amelyen a halasi földek uj osztályba sorozásával, az aranypengővel és más kérdé­sekkel foglalkoztak A városi mezőgazdasági bizottság aug. 16-án Tegzes Károly gazdasági tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen foglalkozott a bizottság a Gazdasági Egyesület vezetőségében beállott válto­zással, továbbá a halasi birtokoknak uj osztályba való sorozásával és egyéb folyó ügyek mellett az aranypengő ren­delettel. A bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy Mészöly Károly gazdasági taná­csos és id. Nagy Pál Ferenc lemond­tak az elnöki illetve társelnöki tisztükről. Miután a változás érinti a bizottságot is, mert Mészöly Károly személyében nem­csak a Gazdasági Egyesület, hanem a mezőgazdasági bizottság is egyik értékes tagját vesztette el, az elnök indítványára a bizottság Mészöly Károlynak a bizott­ságban kifejtett munkásságáért jegyző- könyvi köszönetét mondott és arra kérte mind a két elnököt, hogy munkájukkal és szaktudásukkal a bizottságot munká­jában továbbra is támogassák. A halasi birtokoknak uj osztályba való sorozásával kapcsolatban előterjesztést tett a bizottság a hatóságnak, hogy a bizottság tagjai olyan értelemben bővít­tessenek, hogy abba törzslakosok vétes­senek fel, akik helyi ismeretekkel ren­delkeznek s jhogy a bizottságban minden pusztarész kellő képviseletet nyerj®11- Az ülés végén az elnök, tekintettel arra, hogy a Gazdasági Egyesület elnökségében vál­tozás állott be, bár mint mondta az ő állása nincs összefüggésben ezen válto­zással, mégis felveti a bizalmi kérdést, mert úgy érzi, hogy erre szükség van. Eredményes munkát u. i. csak úgy tud végezni, ha a bizottság minden egyes tagjának bírja bizalmát. Kérte tehát a bizottság tagjait, hogy nyilatkozzanak ebben a kérdésben. Kis O. Imre és a bizottság minden egyes tagja a felvetett bizalmi kérdésre kijelentette, hogy úgy a gazdák, mint a bizottság minden egyes tagja Tegzes Károly mezőgazdasági bi­zottsági elnök működésével minden te­kintetben meg van elégedve, sőt további bizalmáról s ragaszkodásáról biztosítja. Az ülésen szóba került még a gazdasági helyzet is. Hat™ esztendős szükséglétét elégít li az ni halasi kataszter íelállitása A mai kataszter a 70-es években készült és ma már elavnii Egyik legutóbbi számunkban meg­írtuk, hogy Halas egész területén egy bi­zottság uj osztályba sorozza a földeket és teljesen uj katasztert készít Halas számára. A földeknek uj osztályba való so­rozása vegyes éraelmeket keltett a gazdák körében, akik nem voltak kellőképen tájékoz­va arról, hogy mit jelent az uj kataszter fel­állítása, ennélfogva ahhoz különféle kommentárokat fűztek és megálla­podtak annál a feltevésüknél, hogy a földek uj osztályba való sorozása egyenes arányban fogja maga után vonni [ a földadó emelését is. Munkatársunk ezekre az elterjedt hírekre vonatkozólag informálódott és megtudtuk, hogy j szó sincsen arról, mlutha az uj i kataszter magasabb terheket ró- > na a gazdákra. Egyébként érdekes és a gazdakö­zönséget fölöttébb érdeklő értesülé­seinket az alábbiakban ismertetjük. Halason legutóbb a 70-es években, tehát már hatvan esztendeje, hogy kataszter ké­szült és igy ez a munka, amely most folyik, hat évtizedes szükségletet elé­gít ki. Az uj kataszter felállítása és az a precíz munka, amely azt megelőzi, elő fogja segíteni, hogy arányosan és igazságosan Oszol­jon meg a teherviselés, vagyis, hogy minden földterület valósá­gos értékének, termőképességé­nek és minőségének arányában, adózzon. Erre különösen azért is szükség volt, mert addig kétségtelenül voltak olyan földadó tételek, amelyeknek méltányosságát vitatni lehetne. Mint ugyancsak illetékes helyen megtudtuk, ezt az uj katasztert elő­készítő, körültekintő munka fölösle­gessé fogja tenni újabb ötven esz­tendeig a földkataszter revideálását. Egy vaskuti fiatat gazdálkodó feleségével agyonverte az apját és utána 8l akarta ásni a kamrában öreg Ribár útjában állott a fiatalok­nak, akik már szerették volna az örökséget megkaparintani. Az öreg azonban hallani sem akart arról, hogy kiadja fia részét. A fiú több­ször meg is verte az apját emiatt, azután rövid időre helyreállt a béke. Később újabb veszekedés kez­dődött. A veszekedésben részt vett ifj. Ribár Imre felesége is, aki tü­zelte a férjét. Az öreg erre ki akarta utasítani a házból a fiatalokat. Pa­rázs verekedés fejlődött, amelyben mindhárman resztvettek. Ifj. Ribár ezután kiszaladt az udvarra, felka­pott egy kapát és azzal esett neki apjának. Egymásután zuhogtak az ütések az öreg fejére, aki először kezével védekezett a csapások ellen, majd vérző fejjel terült el a konyha padlóján. A feldühödött fiú ezután sem hagy­ta abba az ütlegelést. Feleségével együtt tovább verte az apját. A ka­pával a sző szoros értelmében szét­verte az öreg fejét és testének más részén is súlyos sérüléseket okozott. Csak akkor eszméltek rá tettükre, amikor látták, hogy az öreg nem mozdul. A fiatalok először ijedtükben el akarták rejteni a holttestet. Beci­pelték apjukat a kamrába, majd hozzáláttak, hogy a halálos vereke­dés nyomait eltüntessék. De már ké­ső volt, mert az éktelen zajra szom­szédok gyűltek az udvarra és érdek­lődni kezdtek. Ifj. Ribár Imre ék­kor a kerítésen keresztül megszökött, mig felesége elszaladt a csendőrségre és feljelentést tett saját maga és férje ellen. A csendőrök azonnal letartóztatták az asszonyt, majd ifj. Ribár keresé­sére indultak. Az aapgyilkos fiút rö­videsen megtalálták a község hatá­rában egy árokba elbújva. Mindket­tőjüket letartóztatták. Tihanyban leleplezték IV. Károly király domborművű képát HALASI EMLÉKEK A sajtpiacon T... jegyző agyszer a sajtpiaoon gyü- rödik, — hogy mint szokta^ mielőtt saj­tot venne, sorra kóstolgassa, hogy ki árul jobbat. Ekkor azonban nem volt nála a bics­kája. Egyik figyelmes kofa ezt észreveszi s igy szól hozzá: — Jegyző ur! A jó, betyárnak a masi­nát, madzagot, mög a bicskát sohse szabad elhagyni! — No Komlósné — Némöt Pőre! Az anyád ide-odáját, ezután mindég ma­gammal hordom a bicskát, — válaszolt a kofának T... A tánctanár úr Madarasi tánctanár, aki foglalkozására nézve előbb csizmadia volt, a 80-fls években Halason telepedett meg. Egyszer a városháza előtt sétál s a szakállszáritópadon lebzselő urak közül oda szól hozzá T... jegyző. — Rántson csak egy szál masinát ba­rátom! Madarasi szót fogad s nadrágja fene­kén rántva el a gyufát, amint tartja a tüzet T... pipájához, egyúttal bemutatko­zik eképsn: — Madarasi tánc és iliemtanár va­gyok ! Jól megnézze ám Egy Heves megyéből ideszakadt pol­gár veti az árpát valami Kötönyszéli poszahomokba. Arra megy Nagy Czirok József s rá­szól az előtte ismeretlen uj lakosra: — Jói megnézze ám atyafi! Soká törtó a fejét az uj lakos, hogy az a kövér bajuszos ember, ugyan miért mondhatta neki az árpa vetéskor, hogy »jól megnézze ám atyafi.« Az egész árpavetés kisült. Uj polgárunk egy újra találkozás al­kalmával kérdi József bácsitól: — Ugyan miért mondta maga nekem az ősszel, mikor az árpát vetöttem, hogy »jól megnézze ám atyafi?« József bácsi ilyen magyarázatot adott: — Azért, mert én már akkor tudtam, hogy nem arat kend, de még a vetőma­got se látja többet! Halason az árpát a fekete földbe szokták vetni! nem a po&za homokba. Cz. L. Tízmillióval több adó folyt be az 1930—31. költséflvetésl óv* ben mintamenDyitelöirányoztak Most jelent meg a pénzügyminisz­ter junius havi jelentése, amely ösz- szefoglaló képet ad az 1930—31. évi bevételekről és kiadásokról. Az 1930—31. költségvetési évben eszerint összesen 927.7 millió pengő folyt be, ami 10.8 millió pengővel több a havi költségvetésekben elő­irányzott bevételeknél. Az egyes hó­napokra készített költségvetésekben azonban a kiadások 10.7 mjllióval meghaladták a bevételeket s igy a havi költségvetések végösszegét is figyelembe véve az 1930—31. költ­ségvetési év 0.1 millió pengő be­vételi többlettel zárul. S3 B — fi Délpestvárrargy*! Polgári Lö­véSzegyesfiíseíek múlt vasárnap tartották céllövővers&nyüket Kalocsán nagy ér­deklődés mellett, melyen resztvettek a vármegye déli részén levő városok és járások lövészegyesületei. Az izgalmas verseny a kalocsai lövészeknek hozta mög a győzelmet, amennyiben az egyé­ni és a csapatverseny I. diját kalocsai agyén, illetve a Kalocsai Polgári Lövész- ogylet csapata nyerte meg. Második Kunszemtmiklós járás, harmadik Kiskun­félegyháza város csapata lett, mig az egyéni versenyben első Petrovich Gyula kalocsai, második Vasváry Miklós kun- szemtmiklósi, harmadik Tarjány Lajos kiskunfélegyházi járási lövész lett. Ezen verseny alapján az augusztus 20-án meg­tartandó országos lövészversenyen Ka­locsa város csapata fogja képviselni Délpestmegyét, A vaskuti csendőrség szombaton reggel borzalmas bűntényről tett je­lentést a szegedi csendőrkerületnék. A jelentés szerint a község egyik házá ban halálos osaládi perpatvar ját­szódott le. Ribár Imre idősebb gaz­dálkodó együtt lakott a házban fiá­val és menyével. A fiatalok és az öregek között napirenden voltak a torzsalkodások a vagyon miatt, Aa Vasárnap Tihanyban nagyarányú ünnepség volt IV. Károly király em­lékezetére, aki 1921 október havában itt töltötte utolsó napjait Magyaror­szágon. Az ünnepségen, amely sza­kadó esőben folyt le, jelen volt Se- rédi Jusztinján bíboros, Magyaror­szág hercegprímása. Klebelsberg Kunó gróf vallás- é« közoktatásügyi miniszter a kormány képviseletében, József főherceg, Jó­zsef Ferenc főherceg, Auguszta, Mag­daléna és Anna főhercegnők, szá­mos előkelőség és Tihany lakossága. Az ünneplő közönség a teljes ómé- tusban lévő hercegprímás vezetésével felment a Golgotára. Az ünnepség során emlékfát ül­tettek el a névtelen hősök emlékeze­tére és leleplezték az elhunyt uralkodó dombormű képét. Ttipka Ferenc, Budapest főpolgár­mestere ezután átnyújtotta a főváros adományát: egy Krisztus a kereszt- fán-csoportot. Beszédében azt a re­ményét fejezte ki, hogy Magyaror­szág számára elkövetkezik a feltá­madás. Széchenyi Emil gróf koronaőr, áss országos emlékbizottság elnöke, kö­szönetét mondott e mü alkotójának, minden munkásának és az adomá­nyozó fővárosnak. Turner Mihály soproni polgármes­ter beszédében összehasonlítást tett Károly király és Sopron város ma­gyar érzülete között. Ezután a szobormüvek megkoszo­rúzása következett. Koszorút helye­zett el Schonta Zeno Imre ellenten­gernagy, Károly király utolsó szárny- segédje is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom