Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-08-19 / 66. szám
4 oldal Kltkanhala« Helyi Értesítője augusztus 19 Kétmilliárd teher van a magyar földbirtokon 1928 junius 30-án bekebelezett teher a magyar földbirtokokra összesen 972 millió pengő volt. 1928 december 31-én már 1160 millió pengő, 1929 december 31-én a teher 1549 millió pengőre emelkedett. 1930 junius 30-án pedig 1648 millió pengő volt. 1929. év végén 32.8 százalékkal több teher volt a magyar földbirtokokon, mint 1928. év végén. A legnagyobb hányad, 63.2 o/o a kis- birtokra esik. Általában egy katasz- trális holdra 26.23 pengő esik kamat címén egy évre. Ezenkívül vannak olyan terhek is, amelyeket nem kebeleztek be, úgyhogy két milliárd teher eshetik a magyar földbirtokokra. A kamat pedig legalább kétszerese a békebelinek. A városi Mezőgazdasági Bizottság vasárnap ülést tartott, amelyen a halasi földek uj osztályba sorozásával, az aranypengővel és más kérdésekkel foglalkoztak A városi mezőgazdasági bizottság aug. 16-án Tegzes Károly gazdasági tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen foglalkozott a bizottság a Gazdasági Egyesület vezetőségében beállott változással, továbbá a halasi birtokoknak uj osztályba való sorozásával és egyéb folyó ügyek mellett az aranypengő rendelettel. A bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy Mészöly Károly gazdasági tanácsos és id. Nagy Pál Ferenc lemondtak az elnöki illetve társelnöki tisztükről. Miután a változás érinti a bizottságot is, mert Mészöly Károly személyében nemcsak a Gazdasági Egyesület, hanem a mezőgazdasági bizottság is egyik értékes tagját vesztette el, az elnök indítványára a bizottság Mészöly Károlynak a bizottságban kifejtett munkásságáért jegyző- könyvi köszönetét mondott és arra kérte mind a két elnököt, hogy munkájukkal és szaktudásukkal a bizottságot munkájában továbbra is támogassák. A halasi birtokoknak uj osztályba való sorozásával kapcsolatban előterjesztést tett a bizottság a hatóságnak, hogy a bizottság tagjai olyan értelemben bővíttessenek, hogy abba törzslakosok vétessenek fel, akik helyi ismeretekkel rendelkeznek s jhogy a bizottságban minden pusztarész kellő képviseletet nyerj®11- Az ülés végén az elnök, tekintettel arra, hogy a Gazdasági Egyesület elnökségében változás állott be, bár mint mondta az ő állása nincs összefüggésben ezen változással, mégis felveti a bizalmi kérdést, mert úgy érzi, hogy erre szükség van. Eredményes munkát u. i. csak úgy tud végezni, ha a bizottság minden egyes tagjának bírja bizalmát. Kérte tehát a bizottság tagjait, hogy nyilatkozzanak ebben a kérdésben. Kis O. Imre és a bizottság minden egyes tagja a felvetett bizalmi kérdésre kijelentette, hogy úgy a gazdák, mint a bizottság minden egyes tagja Tegzes Károly mezőgazdasági bizottsági elnök működésével minden tekintetben meg van elégedve, sőt további bizalmáról s ragaszkodásáról biztosítja. Az ülésen szóba került még a gazdasági helyzet is. Hat™ esztendős szükséglétét elégít li az ni halasi kataszter íelállitása A mai kataszter a 70-es években készült és ma már elavnii Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy Halas egész területén egy bizottság uj osztályba sorozza a földeket és teljesen uj katasztert készít Halas számára. A földeknek uj osztályba való sorozása vegyes éraelmeket keltett a gazdák körében, akik nem voltak kellőképen tájékozva arról, hogy mit jelent az uj kataszter felállítása, ennélfogva ahhoz különféle kommentárokat fűztek és megállapodtak annál a feltevésüknél, hogy a földek uj osztályba való sorozása egyenes arányban fogja maga után vonni [ a földadó emelését is. Munkatársunk ezekre az elterjedt hírekre vonatkozólag informálódott és megtudtuk, hogy j szó sincsen arról, mlutha az uj i kataszter magasabb terheket ró- > na a gazdákra. Egyébként érdekes és a gazdaközönséget fölöttébb érdeklő értesüléseinket az alábbiakban ismertetjük. Halason legutóbb a 70-es években, tehát már hatvan esztendeje, hogy kataszter készült és igy ez a munka, amely most folyik, hat évtizedes szükségletet elégít ki. Az uj kataszter felállítása és az a precíz munka, amely azt megelőzi, elő fogja segíteni, hogy arányosan és igazságosan Oszoljon meg a teherviselés, vagyis, hogy minden földterület valóságos értékének, termőképességének és minőségének arányában, adózzon. Erre különösen azért is szükség volt, mert addig kétségtelenül voltak olyan földadó tételek, amelyeknek méltányosságát vitatni lehetne. Mint ugyancsak illetékes helyen megtudtuk, ezt az uj katasztert előkészítő, körültekintő munka fölöslegessé fogja tenni újabb ötven esztendeig a földkataszter revideálását. Egy vaskuti fiatat gazdálkodó feleségével agyonverte az apját és utána 8l akarta ásni a kamrában öreg Ribár útjában állott a fiataloknak, akik már szerették volna az örökséget megkaparintani. Az öreg azonban hallani sem akart arról, hogy kiadja fia részét. A fiú többször meg is verte az apját emiatt, azután rövid időre helyreállt a béke. Később újabb veszekedés kezdődött. A veszekedésben részt vett ifj. Ribár Imre felesége is, aki tüzelte a férjét. Az öreg erre ki akarta utasítani a házból a fiatalokat. Parázs verekedés fejlődött, amelyben mindhárman resztvettek. Ifj. Ribár ezután kiszaladt az udvarra, felkapott egy kapát és azzal esett neki apjának. Egymásután zuhogtak az ütések az öreg fejére, aki először kezével védekezett a csapások ellen, majd vérző fejjel terült el a konyha padlóján. A feldühödött fiú ezután sem hagyta abba az ütlegelést. Feleségével együtt tovább verte az apját. A kapával a sző szoros értelmében szétverte az öreg fejét és testének más részén is súlyos sérüléseket okozott. Csak akkor eszméltek rá tettükre, amikor látták, hogy az öreg nem mozdul. A fiatalok először ijedtükben el akarták rejteni a holttestet. Becipelték apjukat a kamrába, majd hozzáláttak, hogy a halálos verekedés nyomait eltüntessék. De már késő volt, mert az éktelen zajra szomszédok gyűltek az udvarra és érdeklődni kezdtek. Ifj. Ribár Imre ékkor a kerítésen keresztül megszökött, mig felesége elszaladt a csendőrségre és feljelentést tett saját maga és férje ellen. A csendőrök azonnal letartóztatták az asszonyt, majd ifj. Ribár keresésére indultak. Az aapgyilkos fiút rövidesen megtalálták a község határában egy árokba elbújva. Mindkettőjüket letartóztatták. Tihanyban leleplezték IV. Károly király domborművű képát HALASI EMLÉKEK A sajtpiacon T... jegyző agyszer a sajtpiaoon gyü- rödik, — hogy mint szokta^ mielőtt sajtot venne, sorra kóstolgassa, hogy ki árul jobbat. Ekkor azonban nem volt nála a bicskája. Egyik figyelmes kofa ezt észreveszi s igy szól hozzá: — Jegyző ur! A jó, betyárnak a masinát, madzagot, mög a bicskát sohse szabad elhagyni! — No Komlósné — Némöt Pőre! Az anyád ide-odáját, ezután mindég magammal hordom a bicskát, — válaszolt a kofának T... A tánctanár úr Madarasi tánctanár, aki foglalkozására nézve előbb csizmadia volt, a 80-fls években Halason telepedett meg. Egyszer a városháza előtt sétál s a szakállszáritópadon lebzselő urak közül oda szól hozzá T... jegyző. — Rántson csak egy szál masinát barátom! Madarasi szót fogad s nadrágja fenekén rántva el a gyufát, amint tartja a tüzet T... pipájához, egyúttal bemutatkozik eképsn: — Madarasi tánc és iliemtanár vagyok ! Jól megnézze ám Egy Heves megyéből ideszakadt polgár veti az árpát valami Kötönyszéli poszahomokba. Arra megy Nagy Czirok József s rászól az előtte ismeretlen uj lakosra: — Jói megnézze ám atyafi! Soká törtó a fejét az uj lakos, hogy az a kövér bajuszos ember, ugyan miért mondhatta neki az árpa vetéskor, hogy »jól megnézze ám atyafi.« Az egész árpavetés kisült. Uj polgárunk egy újra találkozás alkalmával kérdi József bácsitól: — Ugyan miért mondta maga nekem az ősszel, mikor az árpát vetöttem, hogy »jól megnézze ám atyafi?« József bácsi ilyen magyarázatot adott: — Azért, mert én már akkor tudtam, hogy nem arat kend, de még a vetőmagot se látja többet! Halason az árpát a fekete földbe szokták vetni! nem a po&za homokba. Cz. L. Tízmillióval több adó folyt be az 1930—31. költséflvetésl óv* ben mintamenDyitelöirányoztak Most jelent meg a pénzügyminiszter junius havi jelentése, amely ösz- szefoglaló képet ad az 1930—31. évi bevételekről és kiadásokról. Az 1930—31. költségvetési évben eszerint összesen 927.7 millió pengő folyt be, ami 10.8 millió pengővel több a havi költségvetésekben előirányzott bevételeknél. Az egyes hónapokra készített költségvetésekben azonban a kiadások 10.7 mjllióval meghaladták a bevételeket s igy a havi költségvetések végösszegét is figyelembe véve az 1930—31. költségvetési év 0.1 millió pengő bevételi többlettel zárul. S3 B — fi Délpestvárrargy*! Polgári LövéSzegyesfiíseíek múlt vasárnap tartották céllövővers&nyüket Kalocsán nagy érdeklődés mellett, melyen resztvettek a vármegye déli részén levő városok és járások lövészegyesületei. Az izgalmas verseny a kalocsai lövészeknek hozta mög a győzelmet, amennyiben az egyéni és a csapatverseny I. diját kalocsai agyén, illetve a Kalocsai Polgári Lövész- ogylet csapata nyerte meg. Második Kunszemtmiklós járás, harmadik Kiskunfélegyháza város csapata lett, mig az egyéni versenyben első Petrovich Gyula kalocsai, második Vasváry Miklós kun- szemtmiklósi, harmadik Tarjány Lajos kiskunfélegyházi járási lövész lett. Ezen verseny alapján az augusztus 20-án megtartandó országos lövészversenyen Kalocsa város csapata fogja képviselni Délpestmegyét, A vaskuti csendőrség szombaton reggel borzalmas bűntényről tett jelentést a szegedi csendőrkerületnék. A jelentés szerint a község egyik házá ban halálos osaládi perpatvar játszódott le. Ribár Imre idősebb gazdálkodó együtt lakott a házban fiával és menyével. A fiatalok és az öregek között napirenden voltak a torzsalkodások a vagyon miatt, Aa Vasárnap Tihanyban nagyarányú ünnepség volt IV. Károly király emlékezetére, aki 1921 október havában itt töltötte utolsó napjait Magyarországon. Az ünnepségen, amely szakadó esőben folyt le, jelen volt Se- rédi Jusztinján bíboros, Magyarország hercegprímása. Klebelsberg Kunó gróf vallás- é« közoktatásügyi miniszter a kormány képviseletében, József főherceg, József Ferenc főherceg, Auguszta, Magdaléna és Anna főhercegnők, számos előkelőség és Tihany lakossága. Az ünneplő közönség a teljes ómé- tusban lévő hercegprímás vezetésével felment a Golgotára. Az ünnepség során emlékfát ültettek el a névtelen hősök emlékezetére és leleplezték az elhunyt uralkodó dombormű képét. Ttipka Ferenc, Budapest főpolgármestere ezután átnyújtotta a főváros adományát: egy Krisztus a kereszt- fán-csoportot. Beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy Magyarország számára elkövetkezik a feltámadás. Széchenyi Emil gróf koronaőr, áss országos emlékbizottság elnöke, köszönetét mondott e mü alkotójának, minden munkásának és az adományozó fővárosnak. Turner Mihály soproni polgármester beszédében összehasonlítást tett Károly király és Sopron város magyar érzülete között. Ezután a szobormüvek megkoszorúzása következett. Koszorút helyezett el Schonta Zeno Imre ellentengernagy, Károly király utolsó szárny- segédje is.
