Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-08-12 / 64. szám
2 oldal Kiskunhalas Hely) Erteiltő|e augusztus 12 KÖZVÉLEMÉNY Viláff krízi Mi magyar szemmel szeretjük a dolgokat első sorban abból a szempontból nézni, hogy mi a búzának meg a többi termelvénynek az ára, vagyis, hogy hogyan tudja a gazda értékesíteni azt, amit termelt. Kétségtelen, hogy a magyar gazdatár- sadalomra mind az a baj és zűrzavar, amit világkrizis néven szoktak nevezni, elsősorban mint mező- gazdasági értékesítési krizis jelentkezik. A bajok alapvető és legfőbb oka azonban nem ez és az értékesi- tési krizis jelentékeny részben csak következménye és eredménye egy mélyebben fekvő ható erőnek. Ez a hatóerő a bizalom világszerte bekövetkezett megrendülése, egy általános bizalmi válság. A gazdasági élet szempontjából ez a válság mint hitelkriziis jelentkezik, de a gazdasági tevékenység körén tulmenőleg a politikai, a társadalmi élet legkülönbözőbb vonatkozásaiban érezteti romboló hatását. A háború, a pénzértékek romlása, a békeszerződéseknek a magánjogokba is vágó intézkedései és bizonyos tökeellenes áramlatok alkalmasak voltak arra, hogy elvegyék a kedvét sok takarékoskodásra hajlamos embernek attól, hogy jövedelmének egy részét tartalékolja, tökét gyűjtsön, következetes tervszerűséggel igyekezzék egy jobb és biztosabb jövő felépítéséről gondoskodni. A mai generáció aligha fogja elfelejteni azt a vagyon- pusztulást, amit a háború alatt és után átélt és azt a szomorú tanulságot, hogy ebben a pusztulásban a takarékosok, a jövőre is gondolok jártak rosszul, míg az adósok adósságaiktól megszabadultak s akik jövedelmüket felélték, legalább átmenetileg jobban eltek. Pedig tőke nélkül nincs termelés, tőke pedig nem keletkezhetik a jövőbe, a tőke megmaradásának és gyümölcsöztetésének biztonságba vetett bizalom visszatérése nélkül. A kamatláb addig nem lehet alacsony, amig elegendő tőke nem áll rendelkezésre és amíg az elhelyezés biztonsága nem megfelelő. Pillanatra se tévesszük össze a tökét a tőkéssel; a tőke léte, szaporodása és megerősödése mindnyájunk érdeke és nem a tőkésnek, hanem az egész társadalomnak az érdekében kell gondoskodni ennek a lehetővé tételéről. A bizalmi krizis elmúlásának természetesen a gazdasági tevékenység köréin kívül eső előfeltételei is vannak, mint az azt előidéző okok is nemcsak gazdaságilag voltak. így elsősorban a nemzetközi politikai légkörnek kell megváltoznia, a, versengő hatalmak kormányainak kell jobb belátásra jutniok és a békeszerződések rendelkezéseit kell megfelelően revizió alá venni. A hi- telkrizis elhárításához, erőteljes tőkeképződés megindításához és a nemzetközi hitelélet fellendítéséhez azonban bizonyos gazdasági előfeltételek, céltudatos tőkevédelmi intézkedések is szükségesek. Mert hiába a legjobb akarat is, ba nincsenek meg azok a szilárd alapok, amelyekre a józan és előrelátó értetem a szükséges bizalmat alapíthatja. E nélkül csak légvárakat lehet építeni, de nem biztos pilléreken nyugvó gazdasági rendszert. Amint a hazafiság- na, való puszta hivatkozás nem akadályozhatta meg a tőkének adott esetben külföldre való menekülését sem nálunk, sem különösen Németországban, úgy nem lehet a gazdasági törvényszerűségnek semmibevevésével a jövőben sem üres szólamokra egészséges hitelpolitikát alapítani. lérért, 50 hl. 15 fokos 10 fillérért. Gyöngyösön a tavalyi termés 30 százaléka még megvan. Kínálat vál- tozatlan árak mellett nagy. ■ ' ■■ ----- ■ M egfojtotta iker gyermekeit, mert félt Amerikából hazatérő férjétől Szarka György dorozsmai munkás évek előtt kivándorolt Amerikába, de megígérte feleségének, hogy visz- szajön. Az asszony közben Viszonyt kezdett egy legénnyel, akitől nem rég ikergyermeke született. Pár hét múlva férje irt Amerikából, hogy visszajön. Az asszony erre kegyetlenül megölte és elásta ikreit. Letartóztatták. Megírtuk annak idején, hogy belügyminiszteri rendeletre Halason is megalakították a takarékossági bizottságot, amelynek feladata volt, hogy javaslatot, illetve előterjesztést tegyen abban az irányban, hogy milyen takarékosságok szükségesek, hogy a városi kiadások csökkenjenek. A takarékossági bizottság munkáját befejezte, javaslatot készített és ezt a javaslatot a mai közgyűlés tárgyalja. A javaslat szériát a város 57 ezer pángöt, a kiadások 14 százalékát takarítja meg. A takarékossági javaslat szerint előírták a hivatalnoki kar számára a délelőtti és délutáni hivatalos órákat, hogy igy több munkát végez- hessennek el. A tisztviselők által élveze t pótilletményeket és külön munkaátalányt törölték. Kivételt képez dr. Gaál Gyula, akinek 1200 pengős működési pótlékát meghagyták, mint az öt megillető tételt. A javaslat szerint nem töltik be a főjegyzői állást, az adóhivatalnál 2 végrehajtói állást, eizenkivül pádig 3 dijnoki állást. Nem töltenek be pusztai orvosi állást és 3 szülésznői állást és leszanálnak 2 meglevő és működő dijnokot. A közgyűlés több felszólalás után névszerinti szavazással 23 szótöbbséggel elfogadta a takarékossági bizottság javaslatát, dr. Nagypál Ferencnek azzal a kiegészítő javaslatával, hogy a pótilletményekre vonatkozó eddigi közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezi. A magas kamatok miatt került végveszedelembe a magyar gazdatársadalom | A tárgyalás alatt álló szükségren- deletekkel kapcsolatban az S eladósodott gazdák sürgős megsegítésének kérdése újból előtérbe került. Az érdekelt gazdák olyan törvényhozási _ intézkedéseket sürgetnek, a .melyek a földteherrendezésre vonatkozó törvényt megfelelően kiegészítenék. A gazdák kívánsága az, hogy léptessék életbe az uzsoratörvényt, bár legyen az jogi személy is, uzso- ; ravétséget követ el, ha a Nemzeti í Bank plusz 2—3 százalékánál több ! kamatot számit, mert ma több mint 13—15 százalékot is számítanak : egyes hitelezők, ezt pedig a mai mezőgazdasági viszonyok mellett nem bírja el a föld. Ha e rendelkezést életbe nem léptetik, akkor az eladósodott gazdák száma rövid időn belül megháromszorozódik. Végül azt kívánják, állapítsák meg három évre 8 százalékban a kamatot azon gazdák részére, akiket a FOB érdemesnek talált a rendezésbe belevonni. A magyar gazdatársadalom éppen a FOB hivatalos megállapítása szerint — mondja az érdekelt gazdák felterjesztése, az eddigi túlságosan magas kamatok miatt kerüli végveszedelembe és éppen ezért ezt a veszedelmes okot kell kiküszöbölni. Magyar ügyek a Népszövetség össi közgyűlésén Minden évnek kimagasló eseménye a Népszövetség őszi közgyűlése, amelyen 52 állaim vesz részt jobbára népes delegációval. Magyarország szempontjából is több fontos probléma kerül szóba a szeptemberi ülésen, igy a Nemzetek Szövetségének jóvá kell hagynia a legutóbb megkötött magyar- német kereskedelmi szerződést, a mely szerint a németek preferenciális elbánásban fognak részesíteni bizonyos mennyiségű magyar búzát. Magyarországot a népszövetségi közgyűlésen gróf Károlyi Gyula külügyminiszter, gróf Apponyi Albert, gróf Apponyi Alberlné, továbbá báró Szterényi József, Tánezos Gábor ny. tábornok, báró Apor Gábor miniszteri tanácsos és Petényi János, a genfi magyar rezidensminiszíer fogja képviselni. A népszövetségi tanács szeptember első hétfőjén ül össze. Csekély forgalom a borpiacon A Borászati Lapok jelenti: A magyar borpiacon a belföldi forgalom nem nagy és inkább csak vendéglősök vásárolnak, a nagykereskedelem is gyenge, bár itt is állandó vételek történnek. Különösen érdeklődéssel figyelik a franciaországi kivitelt, melynek újból lehetőségei vannak, éppen úgy, mint Belgium felé is kiviteli törekvésekről hallunk. A termelők, némely katasztrofálisan aszályos helyen, tartózkodnak az eladástól. Különösen a homokon érezhető a baj, de már Tokajhegyaljáról is értesítés jött a nagymérvű hőség kártételeiről. A legutóbbi eső igen sokat használt a szőlőknek. Szentmártonkátán a szárazság miatt a partos részek elpusztultak, de már a lapos íekvésüek is megálltak a fejlődésben. Parasztáru alig van, urasági is erősen csökkent. Arak 20—22—25 fillér körül váltakoznak. Jászberényben a nagy szárazság miatt a terméskilátások állandóan rosszabbodnak. Elkelt 100 hl. 13 fokos 20 fillérért, 80 hl. 11.5 fokos 15 fillérért, 100 hl. 12 fokos 17 filA magas szállítási költség az akadálya terményeink értékesítéseinek A Duna—Tiszakpzi Mezőgazdasági Kamara igazgatója alapos tanulmányt irt a vasúti tarifapolitika és a mezőgazdaság összefüggéséről. Rámutat, hogy a mostani alacsony terményárak mellett a vasúti fuvar tuldrága és vannak olyan vidékek, illetve olyan termények, amelyek értékesítését egyenesen lehetetlenné teszi a szállítási költség. A magyar mezőgazdaság körülbelül 400.000 vágón évi árumennyiséggel van a Máv- nál érdekelve. Figyelemreméltó körülmény, hogy egyik legfontosabb kiviteli cikkünk, az acélos búza, amely az alsó Tiszánál terem, drágább fuvarral jut külföldre, mint egyes dunántúli, kevésbé értékes puha búzák. A vasúti fuvar ma 20—50 százalékkal több a békebelinél, ami azt jelenti, hogy a gazda ennyivel olcsóbban kénytelen eladni termését. Legújabb! Budapesti tudósítónk telefonjelentése Meleg, száraz idő várható, helyenként zivataros esőkkel Az időjárásban az utóbbi 24 órában változás nem volt. Időjóslat: Meleg, száraz idő várható, helyenként zivataros esőkkel. A vidéki városoknak továbbra is hozzá kell járulniok a rendőrség fenntartásához Ismeretes, hogy a vidéki városokban súlyos megterhelést jelent az államrendőrség fenntartási költségeihez való hozzájárulás. Több vidéki város közgyűlése nemrégen feliratban kérte a belügyminisztert, hogy a hozzájárulás fizetése alól az egyes városokat mentesítse. A vidéki városok feliratára most küldte meg a belügyminiszter válaszát és a városok kérelmét elutasította. Az ál- lamrendörségi terhekhez való hozzájárulásra a városokat törvény kötelezi — mondja a belügyminiszter — és igy ennek a hozzájárulásnak fizetése alól a városoknak felmentést nem adhat. 57 ezer pengőt, a kiadások mintegy 14 százalékát takarítja meg a város a takarékossági bizottság javaslata alapján A takarékossági javaslatot a mai közgyűlés tárgyalta
